Békés Megyei Nap, 2001. július (8. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-10 / 159. szám
Q BÉKÉS MEGYEI NAP Torgyán József útlezárásokat tervez Országos templomi könyörgéseket, majd ennek eredménytelensége esetén teljes útlezárásokat szervez az FKGP a nemzeti föld védelme érdekében. Ezt Torgyán József pártelnök jelentette be sajtótájékoztatón hétfőn, Budapesten. Augusztus 15-e Nagyboldogasszony napja, ezt neveztük ki földvédelmi napnak, amikor könyörgést tartunk templomainkban Nagyboldogasszonyhoz. Szent István neki ajánlotta fel Magyarországot, amivel biztosította hazánk függetlenségét. Hangsúlyozta: a rendkívül határozott kisgazda demonstrációk mindenféleképpen észhez fogják téríteni a Fidesz-adminisztrációt. Torgyán József úgy fogalmazott: a Brüsszelben kötött, külföldiek magyarországi földhöz jutására vonatkozó egyezmény elfogadhatatlan, ezért mozgósítják a társadalmat. Kérdésre válaszolva azt mondta: nem a kisgazdapárt kudarca, hogy nem tudta végigvinni a nemzeti föld védelmével kapcsolatos koncepciót, hanem a Fidesz árulása. A pártelnök emlékeztetett arra, a koalíciós szerződés megkötésekor Orbán Viktorral abban állapodott meg, hogy a haza nem eladó és akkor ezzel a miniszterelnök is egyetértett. A kisgazdapárt 2002-es választások után csak olyan párttal létesít koalíciót, amely megvédi a termőföldet, megoldja a földalapú támogatás kérdését és a gazdatársadalom fokozott támogatása is jelentős mértékben biztosított lesz. Zsikla Győző a témához szólva jelezte: a tőke szabad áramlásáról szóló fejezetet újra meg lehet nyitni és így korrigálni lehet korábban kötött megállapodást. - Az FKGP elleni támadás oka nemcsak a kisgazda szavazatok megszerzése, hanem az, hogy ne legyen 2002-ben a magyar parasztokat képviselő párt a Parlamentben, mert fel akarják áldozni az agrárium érdekeit az európai uniós csatlakozásnál - vélekedett. Torgyán József látszatküzdelemnek, és a társadalom félrevezetésének nevezte a kormány zsebszerződésekkel kapcsolatban tett intézkedéseit. - Az Orbán-kormány azt a látszatot kelti, mintha valamilyen eredményes harcot indított volna el a zsebszerződések ellen, holott ezt az FKGP kezdte el és én fogadtattam el az erre vonatkozó törvényt - szögezte le a pártelnök. Álláspontja szerint a normatív földalapú támogatás összegét a jelenlegi 12 ezerről idén 25 ezerre, jövőre 50 ezer forintra kell emelni hektáronként annak érdekében, hogy az európai uniós csatlakozás időpontjára az ország elérje az ottani támogatási rendszer szintjét. Pokorni a földügyekről Pokorni Zoltán szerint a hazai gazdák érdekeinek védelmében nem útlezárásokat, blokádokat kell tervezgetni, hanem közös munkára van szükség, amellyel megakadályozható a spekulációs célzatú magyarországi földvásárlás. A Fidesz elnöke az MTI-nek hétfőn eljuttatott közleményében jelzi: a közös munkában természetesen számítanak minden parlamenti erőre, köztük a földművelésügyi minisztert jelölő FKGP-re is. Pokorni Zoltán szerint az Európai Unióval kötött megállapodás fontos, a magyar földtulajdonosok érdekeit védő, kedvező eredményekkel járó lépés. A közleményben rámutat, ezt a megállapodást követi majd a helyben lakó földtulajdonosok, illetve a Nemzeti Földalap elővásárlási jogáról szóló törvény megalkotása. - Mindebben meghatározó szerepe van Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, aki egyébként Torgyán Józsefnek, a Független Kisgazdapárt elnökének támogatását is élvezi - jegyzi meg a politikus. Tovább gyengült a forint Széles sávban hektikusan ingadozott a forint jegyzése hétfőn a bankközi devizapiacon, délelőtt 6,9 százalékra süllyedt, majd 9,2 százalékra erősödött, végül délután 16 órakor 7,7 százalékon állapodott meg a sáv erős oldalán, 90 ponttal a pénteki záró jegyzés alatt. A forintpiacon emelkedtek a kamatok - tájékoztatták kereskedők az MTI-ECU-t. A forint reggel viszonylag erősen nyitott, majd az európai bankok euróvásárlásai leszorították az árfolyamot, utána ismét magához tért a magyar valuta. A New York-i nyitás után amerikai eladók léptek be, ami ismét lenyomta a jegyzést, a piac végére azonban újból erősödött a forint. A kereskedők egyöntetűen úgy vélik, hogy a forint néhány más feltörekvő piac gyengélkedésének az áldozata, elsősorban a lengyel zloty megrendülése rántotta magával az árfolyamát. A piacon ugyanakkor rámutatnak, hogy a gazdasági fundamentumok szilárdak, és a forint a következő napokban megerősödhet, különösen, ha a szerdán megjelenő júniusi fogyasztói árindex kedvező tendenciát jelez. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a külföldi befektetők nem vonultak vissza a magyar állampapírokból. A Magyar Nemzeti Bank az euró középárfolyamát 274,60 forinton, a sáv két szélét pedig 231,41 és 315,79 forinton állapította meg hétfőre. A pénteki zárójegyzés 12,50/75 százalék körül volt. A tomnext árak megegyeztek a napi pénz árával. Aktív volt az egyhónapos lejárat, amelyen a kereskedők záráskor 11,50-12,00 százalékon kötött üzletekről számoltak be. CS&a&Q Letették az esküt Az Igazságügyi Minisztérium csaknem 300 köztisztviselője tette le hivatali esküjét hétfőn, Budapesten. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter beszédében köszönetet mondott munkatársai áldozatos tevékenységéért és hangsúlyozta, hogy a tárca társadalmi megítélése is nagyon jó. Kitért arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium a közvélemény-kutatások eredménye szerint általában az első és mindig dobogós helyezést ér el a tárcák rangsorában. Az ünnepségen felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök üdvözlő levelét. - Eltökélt szándékunk volt egy olyan törvény megalkotása, amely elismerést, támogatást és lehetőséget biztosít. Csak egy olyan köztisztviselői kar valósíthatja meg Európa egyik legjobban szervezett államát, amely eszközt és lehetőséget kap, hogy munkáját élethivatásszerűen gyakorolja - fogalmaz levelében a kormányfő a július 1-jén hatályba lépett köztisztviselői törvényre utalva. SZDSZ: a közbiztonságról A bűnüldözésben a kormány sikerpropagandával próbálja elfedni a válságot - jelentette ki Kóródi Mária, az SZDSZ ügyvivője hétfőn Budapesten újságírók előtt. A szabad demokrata politikus a Dembinszky utca 10. szám alatt, június közepén történt, egy halálos áldozatot követelő robbantásos merénylet helyszínén tartott sajtótájékoztatót. Kóródi Mária megjegyezte, egy héttel az után, hogy Pintér Sándor belügyminiszter és Orbán Péter országos rendőrfőkapitány az Országgyűlés önkormányzati bizottsága előtt sikerekről számolt be, két olyan esemény történt, amely megrázta az ország közvéleményét: az egyik a Dembinszky utcai robbantás, a másik pedig a székesfehérvári ügy, amikor kommandós akciókkal ügyészeket és ügyvédeket tartóztattak le. Hangsúlyozta, hogy nincs tudomása eredményekről sem a Dembinszky utcai robbantást illetően, sem a székesfehérvári üggyel kapcsolatban, amelynek gyanúsítottait most egyenként engedik ki az őrizetből. Leszögezte: az SZDSZ szerint olyan garanciákat kell beépíteni a rendőrségi eljárásokba, amelyek megvédik az embereket a felesleges zaklatásoktól, és lehetővé teszik, hogy ellenőrizhetővé váljanak az akciók. Megérkezett az F-16-osok ajánlatának egy része Az Egyesült Államok F-16-os vadászrepülőgépekkel kapcsolatos ajánlatának egy része pénteken megérkezett a Honvédelmi Minisztériumba - nyilatkozta az MTI érdeklődésére hétfőn a tárca minisztere. Szabó János beszámolt arról, hogy az amerikai légierő szakértői várhatóan július 20-a után érkeznek Magyarországra tárgyalni a javaslat részleteiről. A miniszter a dokumentum részleteiről nem kívánt beszámolni. Annyit közölt, hogy a kormány nemzetbiztonsági kabinetjének szakértői kedden üléseznek az amerikai ajánlattal kapcsolatban. Az amerikai ajánlat érkezésének időpontját három héttel ezelőtt közleményben ismertette az amerikai nagykövetség, miután a Honvédelmi Minisztériumban azt nyilatkozták, hogy nem tudnak arról a Népszabadságban közölt gépvásárlási ajánlatról, amelyet a Pentagon ismertetett az amerikai kongresszusban. A szaktárca szóvivője ekkor úgy nyilatkozott, hogy a magyar fél értetlenül áll az amerikai információ előtt, miszerint Magyarország a 24 használt F-16-os vadászrepülőgép bérlése mellett további négyet alkatrészforrás céljából megvásárolna; ilyen kéréssel ugyanis sem az amerikai, sem a svéd félhez nem fordultak. A nagykövetség az F-16-os repülőgépügylet körüli félreértés tisztázására kiadott közleményéből kiderült, hogy a magyar kormány április 25-én levélben kért tájékoztatást és árajánlatot 24 darab F-16-os repülőgép ötéves bérletére. Ez az árra és a technikai adatokra vonatkozó, nem kötelező érvényű érdeklődés volt, ami megszokott gyakorlat minden olyan ország esetében, amely repülőgép vásárláson vagy bérleten gondolkozik. Ez lényeges abban a folyamatban, hogy kellően lehessen értékelni egy fejlett harci repülőgépre vonatkozó ajánlatot - állt a közlésben. Ebben a levélben a magyar kormány arra is kitért - tudatta a nagykövetség -, hogy alkatrészekre is szüksége van ahhoz, hogy a bérlet ideje alatt szervizelje a 24 repülőgépet. A nagykövetség közleménye szerint kongresszushoz intézett értesítésben az amerikai légierő javasolta, hogy az alkatrészigény kielégítésének legköltséghatékonyabb módja az lenne, ha további négy repülőgépet vennének ki az Egyesült Államok készletéből. Ezeket szét lehetne szerelni, így biztosítva az alkatrész-utánpótlást. A következő 36 órában a Kárpátmedence fölé áramló szárazabb levegő hatására csökken a záporok, zivatarok valószínűsége. Az időnkénti felhősödésből néhol zápor, zivatar várható. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13, 18, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25, 30 fok között alakul. 2001. JÚLIUS 10., KEDD Húszéves a Tourinform szolgálat Az idegenforgalommal kapcsolatos információkat nyújtó Tourinform hálózat 115 irodája 2-3 éven belül a tervek szerint több mint duplájára bővül - közölte Kiskéri Krisztina, Tourinform-rendszergazda a nonprofit szolgáltató intézmény fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett sajtótájékoztatóján, hétfőn Budapesten. A rendszergazda elmondta: a Magyar Turizmus (MT) Rt. által működtetett rendszer naprakészen, versenysemlegesen tájékoztatja a magyar és külföldi turistákat a szálláshelyekről, közlekedési lehetőségekről, programokról, különböző látványosságokról. Tavaly felmérések szerint a hálózathoz mintegy 700 ezer érdeklődő fordult személyesen, 280 ezer turistát igazítottak telefonon útba, 65 ezret pedig írásban tájékoztattak - mutatott rá Kiskéri Krisztina, hozzátéve, hogy a hálózat fennállása óta mintegy 2 millió vendéget fogadott. A rendszergazda beszámolt arról, hogy a franchise-rendszerben működő Tourinform-irodák működtetésére az MT Rt. tavaly 65 millió forintot költött, az idén pedig már 140 millió forintot fordíthat e célra. A három iroda kivételével önkormányzati tulajdonban álló hálózat kibővítése miatt jövőre várhatóan 200 millió forint áll majd rendelkezésre. Kiskéri Krisztina szólt arról is, hogy a külföldiek mostantól az országhatárt átlépvén, illetve a Westel mobiltársaság hálózatára kapcsolván a Tourinform szolgáltatásait rögtön elérhetik, hiszen az eddigi szokványos köszöntő üzenet helyett már a Tourinform szolgáltatás telefonszámát kínálja fel készülékük. Semmis az OVB-döntés Az Alkotmánybíróság (AB) hétfői döntésével megsemmisítette az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatát az MSZP által kezdeményezett ügydöntő népszavazás ügyében és új eljárás lefolytatására kötelezte a testületet - derül ki az AB MTI-hez eljuttatott közleményéből. Az MSZP korábban négy kérdésben - a munkaidő megszervezése, a nyugdíjemelés módja, a hivatásos hadseregre való áttérés, valamint a közoktatásban megszerezhető, ingyenes középfokú nyelvvizsga tárgyában - kezdeményezett népszavazást és az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítésre benyújtotta az OVB-hez. Az OVB május 21-ikén határozatával hitelesítette a benyújtott példányt, ám a döntés ellen több kifogást nyújtottak be az AB-hez. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az aláírásgyűjtő íven egymás mellett több kérdés oly módon való szerepeltetése, hogy az ajánlási jogával élni kívánó választópolgár azokra egyenként, külön-külön nem tud egyértelmű választ adni és egyben a kérdések közül választani, az alkotmány alapján a jogbiztonság érdekében megfogalmazott általános eljárási alapelvekkel is ütközik - szerepel a közleményben. Az AB ez alapján megállapította: az OVB-nek meg kellett volna tagadnia az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Az Alkotmánybíróság jelzi: a hitelesítésre irányadó jogszabályok nem tartalmaznak kifejezett rendelkezést arra nézve, hogy hány kérdés szerepeltethető az aláírásgyűjtő íven. Ezért tartotta szükségesnek a testület - alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban - az irányadó jogszabályi rendelkezések alkotmánynak megfelelő értelmezését. Az AB értelmezése alapján az ajánlási jogukkal élni kívánó választópolgárok csak akkor nyilváníthatnak egyértelműen és világosan véleményt a népszavazási kezdeményezés tárgyát alkotó kérdésről, ha a referendumra szánt egyes kérdések olyan aláírásgyűjtő íven szerepelnek, amelyek garantálják a választópolgár kétséget kizáróan megjelölhesse az általa népszavazásra ajánlott egyes kérdéseket. Mivel az Alkotmánybíróság hétfői döntésével megsemmisítette az OVB határozatát és új eljárás lefolytatására kötelezte a bizottságot, ezért nem tartotta szükségesnek az indítványokban felvetett további kifogások vizsgálatát. Az OVB újra tárgyalja Az Országos Választási Bizottság (OVB) július 16-án tárgyal újból az MSZP négykérdéses népszavazási kezdeményezése kapcsán hozott határozatáról, amelyet az Alkotmánybíróság (AB) jogértelmezési döntésével megsemmisített - közölte Máté Gábor, a testület elnöke hétfőn az MTI-vel. Az OVB elnöke szerint ez ügyben várhatóan elutasító döntést fog hozni a bizottság, s ez azt eredményezi majd, hogy az MSZP-nek új kezdeményezést kell benyújtani négy külön lapon feltett kérdéssel. Az AB jogértelmezéssel kialakított döntése megállapítja: a jogbiztonság érdekében megfogalmazott általános eljárási alapelvekkel is ütközik, ha az aláírásgyűjtő íven egymás mellett több kérdés oly módon szerepel, hogy azokra az ajánlási jogával élni kívánó választópolgár nem tud egyenként, külön-külön egyértelmű választ adni és egyben a kérdések közül választani. Az OVB tagjaitól az MTI megtudta azt is, korábban a testület már hozott egy olyan döntést, amikor úgy foglalt állást, hogy egy aláírásgyűjtő íven csak egy kérdés szerepelhet. E döntését az MSZP négykérdéses népszavazási kezdeményezése kapcsán hozott határozatában a testület felülbírálta. Erre elsődlegesen azért került sor, mert nincs olyan tételes jogi szabály, ami megtiltaná, hogy az ajánlási íven több kérdés is szerepeljen. A bizottsági tagok egy része a döntés kialakításakor azzal is érvelt, hogy az országgyűlési és az önkormányzati választásoknál a szavazólapokon több kérdés is szerepel. Az OVB tagjai elmondták azt is, hogy ebben a ciklusban még nem volt példa arra, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette volna a testület döntését.