Békés Megyei Napló, 2002. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-16 / 40. szám

2002. FEBRUÁR 16., SZOMBAT KÖRÖS KÖRÜL Ünneplőben a bíróság (Folytatás az 1. oldalról) 2000-ben a tetőtéri kazánházat és központi fűtést építették ki, a második ütemben pedig átalakítási, bővítési munkálatok következtek. Az építés során a meglévő díszítő­elemeket feltárták, azokat eredeti, korhű színek szerint restaurálták. A lépcsőház mennyezetén lévő Ve­res Gusztáv: Bölcs salamoni ítélet című, fára kasírozott vászonképe is eredeti szépségében pompázik. A rekonstrukció során beépítették a belső udvart, s így 4 nagy és 12 kis tárgyalót alakítottak ki. A tegnapi ünnepség végén dr. Solt Pál beiktatta hivatalába a me­gyei bíróságok új elnökeit: dr. Wirth Bélát (Baranya), Mártonná dr. Hárs Mártát (Békés), dr. Lukács Zsu­zsannát (Borsod-Abaúj-Zemplén), dr. Havasiné dr. Orbán Máriát (Győr-Moson-Sopron), dr. Hunya­­di-Buzás Ágnest (Heves), dr. Ná­­nási Illést (Jász-Nagykun-Szolnok), dr. Halász Zsoltot (Nógrád), dr. Újkéry Csabát (Somogy), dr. Soós Miklóst (Tolna), dr. Laky Ferencet (Vas), dr. Horváth Györgyöt (Veszprém), dr. Magyar Károlyt (Zala), dr. Heidrich Gábort (Csong­rádi és dr. Szabóné dr. Kerékgyár­tó Juditot (Hajdú-Bihar). Gajdács Emese Martonné dr. Hárs Márta, a Békés Megyei Bíróság elnöke mutatta be a felújított intézményt Solt Pálnak, az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Fotó: Kiss Zoltán A kisgazda politikus szerint: szóbeszéd, kinek mennyi az ára Pallag vádol, Solt visszautasít - A rendőrség, az ügyészség és a bíróság munkáját a politika tart­ja a kezében. Ők döntik el, miből lesz ügy és miből nem. Szóbeszéd tárgya az is, hogy kinek mennyi az ára - jelentette ki pénteki békés­csabai sajtótájékoztatóján Pallag László kisgazda parlamenti képvi­selő. Emellett bejelentette: a Tiszta Kezek Mozgalom és a kisgazda­­párt segítségével, de nagyobb részt saját erejéből, részletfizetéssel törleszti azokat a pénzbírságokat, amelyeket ellene indított szemé­lyiségjogi perek miatt a bíróságok jogerősen kiróttak rá. Munkatár­sunk kérdésére a tegnap Gyulára látogató Solt Pál, a Legfelsőbb Bí­róság elnöke visszautasította a szerinte minden alapot nélkülöző ki­jelentéseket. A mögötte hagyott személyiség­jogi perekre utalva Pallag László tegnap kijelentette, hogy a bírósá­gok döntéseit nem fogadja el, de azokat tiszteletben tartja. A kisgaz­da politikus igen különösnek ne­vezte, hogy „a tanú beszélt Lezsák Sándorról és embereiről, Lezsák Sándor emberei az ő nevében jár­tak el és kötöttek üzleteket” - mon­data miatt indított és nyert ellene személyiségjogi pert a napokban a lakitelki politikus. Pallag arra emlé­keztetett, hogy Lezsákról több ha­sonló tartalmú újságcikk jelent meg, amelyek sorából kiemelte az Élet és Irodalomban megjelent ri­portsorozatot, amelyet Rajnai Attila jegyzett. Ehhez hozzátette: Körösi Imre volt parlamenti képviselő arról tájékoztatta, hogy évekkel ezelőtt Lakitelken és környékén ötvenöt fantomcég 45 milliárdos forgalmat bonyolított le. Pallag beszélt arról is, hogy a Sukrán-Lilla Kft.-nek nyolcéves kislány volt a tulajdo­nosa, miközben négymilliárd fo­rintos vámhalasztási eljárást inté­zett el ennek a cégnek egy magas rangú politikus. A cég utóbb meg­szűnt, és tartozásait senki nem fi­zette meg. - A bíróság egyetlen általam ja­vasolt tanút sem hallgatott meg az ellenem folyó személyiségjogi pe­rekben, amin csak csodálkozni tu­dok - mondta Pallag. Ő később azt fejtegette, hogy a politika tartja a kezében az ügyészségeket és bíró­ságokat, egyúttal beleavatkozik a rendőrség munkájába. - Szóbe­széd, hogy kinek mennyi az ára - jelentette ki Pallag. A kisgazda po­litikus megerősítette korábbi infor­mációnkat, miszerint Szabó Iván­nak megfizette a bíróság által kirótt pénzbüntetést. Emellett a Tiszta Kezek Mozgalom és az FKGP se­gítségével, de nagyobb részt ön­erőből, részletekben törleszti a töb­bi bírságot. Pallag szerint az általa feltárt és nyilvánosságra hozott összefonó­dásnak és korrupciónak egyszer és mindenkorra véget kell vetni. Lehe­tetlen állapotnak nevezte azt a helyzetet, hogy a törvényhozásban csak azoknak a képviselőknek van jövőjük, akik összefonódtak az alvi­lággal és a feketegazdasággal. - Ez ellen tiltakozom és tiltakozni fo­gok, akkor is, ha ebbe politikusként belebukok - hangsúlyozta a békési kisgazda képviselő. Tegnap Gyulán járt Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki a Békés Megyei Bíróság újjáépített épületét adta át rendeltetésének és tizenkét megyei bírósági elnököt ik­tatott hivatalába. Solt Pallag vádja­ira válaszolva elmondta: a minden alapot nélkülöző gyanúsítások, amelyek a pereket elvesztő ügyfe­lekre jellemzőek, Pallag vádjaiban visszaköszönnek. Ezt az összes bí­ró nevében határozottan visszauta­sította. Bod Tamás Rekordszámú jelentkezés a megyei versmondó versenyre Justh Zsigmondra emlékeztek A vártnál lényegesen többen, szám szerint nyolcvanan jelent­keztek Békés megye 16 középiskolájából az orosházi Justh Zsig­­mond Városi Könyvtár és a Táncsics Gimnázium magyar munka­­közössége második alkalommal megrendezett szavalóversenyé­re. A zsűrik - technikai okok miatt ugyanis két részre bontva zaj­lottak a megmérettetések - lapunknak nyilatkozó tagjai egyönte­tűen állították: rendkívül felkészült fiatalok indultak a versenyen, a versválasztás azonban nem mindenkinél volt szerencsés. A 9-10. évfolyamosok versenyé­nek első és második díja Oroshá­zán maradt Török Annamáriának (Evangélikus Gimnázium), Pong­­rácz Évának (Táncsics Gimnázium) köszönhetően. A harmadik díjat a békéscsabai Kemény Gábor Szak­­középiskola diákja, Árgyelán Zita vihette haza, megosztva az ugyan­csak orosházi Bugyi Tímeával (Evangélikus Gimnázum). Különdí­jasok lettek: Hegedűs Kitti­ Gyula, Munkácsy Gimnázium; Péter Niko­lett- Sarkad, Ady Endre-Bay Zol­tán Gimnázium és Gyöngyösi And­rea - Orosháza, Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény. Ebben a kategóriában Józsa Mihály, Zalai Mihály előadóművészek és Beck Zoltánná pedagógus zsűrizett, míg a 11-12. évfolyamosok versenyén Varga Zoltán költő, Csizmadia Éva színművésznő és Szarvas Zoltán PR-tanácsadó. Az utóbbi kategóriában a szeg­halmi Péter András Gimnázim diák­ja, Nánási Ágnes és Vecsernyés Nóra (Békéscsaba, Tevan Andor Gimnázium) végzett az első helyen holtversenyben. Második helyen Pásztor Tibor (Békéscsaba, Szé­chenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola) és Szilvási Szilvia (Orosháza, Tán­csics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola) végzett. Ugyan­csak két harmadik díjat osztott ki a zsűri két szarvasi gimnazista lány­nak, Rágyanszki Mártának és Len­gyel Tündének. K. Gy. A Munkáspárt bizakodik Alelnöki látogatás A Munkáspártnak reális esélye van szavazatok 6-8 százalékának megszerzésére a tavaszi ország­­gyűlési választásokon - jelentette ki tegnap Békéscsabán megtartott sajtótájékoztatóján Vajda János, a Munkáspárt alelnöke, egyben a párt kampányfőnöke. A politikus el­mondta azt is, hogy eddig hatvan választási körzetben sikerült össze­­gyűjteniük a jelöltállításhoz szüksé­ges mennyiségű ajánlószelvényt, s ezzel párhuzamosan tíz megyében (köztük Békésben) teljesítették a listaállítás feltételeit. Vajda János biztatónak nevezte választási sze­replésük előjeleit, különösen annak fényében, hogy már az is biztossá vált: a Munkáspárt országos listát tud majd állítani. Békésben jelöltje­ik közül Kiss János, Szőke János, Balogh Alpár László és Bánhegyi József gyűjtötte össze eddig az in­duláshoz szükséges mennyiségű ajánlószelvényt. A kampányfőnök később, vá­lasztási programjukról szólva a munkahelyteremtések fontosságát hangsúlyozta. „Az elkövetkező években 400-500 ezer új munkahe­lyet lehetne teremteni, ami a mun­kaerőpiacon nehéz helyzetben lévő pályakezdők és 40-50 éves munka­­vállalók elhelyezkedési gondjait is orvosolná” - fogalmazott. Hozzá­tette ugyanakkor, hogy pártja ki­emelt stratégiaágazatnak tartja az egészségügyet és az oktatást. Kije­lentette, a Munkáspárt a mindenko­ri GDP (bruttó nemzeti összter­mék) tíz százalékát költené a két terület fejlesztésére. Vajda János jelezte azt is: kulcskérdésnek tekin­tik a magyar mezőgazdaság meg­mentését. Végezetül bejelentette, hogy hamarosan az Országos Válasz­tási Bizottsághoz (OVB), az Or­szágos Rádió és Televízió Testü­lethez (ORTT) és a Magyar Tele­vízió elnökéhez fordulnak azért, mert a közszolgálati médium a nyilvánosságra hozott program­terv szerint politikai vitaműsorai­ban kevés helyet biztosít majd a jelenleg parlamentben nem sze­replő pártoknak. P. G. 3 M Mi álom, és mi valóság? ivel a kormányfő szerint az elmúlt évek példátlan gazdasági sikert hoztak orszá­gunk számára, sutba dobhatjuk a köz­­gazdasági tárgyú tankönyveket, hiszen sikerült az ország határain kívül rekeszteni a recessziót. Megszületett a magyar csoda, pusztán a kor­mány józan esze alapján. Csökkent az infláció, a munkanélküliség (mármint a regisztrált), bővült a fogyasztás, javult a gazdasági egyensúly, erősödtek a kis- és a középvállalkozások, növel­ték kivitelüket a nagyvállalkozások, és nem nőttek a területi különb­ségek sem. Mindennek a kulcsa a Széchenyi-tervben kereshető, amely révén költségvetési kiadásokkal tartják mozgásban a gazda­ságot. Na, mondtam ötödik napja az adóbevallással görcsölő barátom­nak, te nem tartozol a magyar gazdaság felemelkedő ágához. Te - elegendő bevétel híján is - fizeted az egészségügyi hozzájárulást, a társadalombiztosítást, a nyugdíjbiztosítást, a helyi adókat, iparűzél, súlyadózol, kommunális adózol, meg a bánat tudja még mi mindent fizetsz, közben meg termeled a családi kasszátokra a nagy büdös mínuszt. Ott van a Széchenyi-terv is, mert nem pályáztál még, hisz segítik a kisvállalkozásokat is! Öntudatos rohamomra kényszervállalkozó barátom csak annyit mondott: mutass csak egy olyan pályázatot, amin indulhatnék. Nincs. Mutass a városban egy olyan környezetvédelmi, mezőgazdasági szolgáltatáshoz kapcsolódó vállalkozót, aki nyert ezen a pályázaton. Nincs, vagy nagyon rejtőzködik. Egyébként is: légy észnél. Aki támo­gatja ténylegesen a kisvállalkozást, az nem csinál minden évben egyre bonyolultabb, kiismerhetetlenebb adóbevallást. Mintha arra bazíroznának, hogy mindenki tévedjen, s ezáltal besétáljon az APEH csapdájába. Igen, ez lehet az oka. Mindenkit egy kicsit megdádázni, hadd féljenek a nyavalyások. Félek is, mert ezt a bevallást nem lehet egyértelműen megcsinálni. Eleve bukta. Nem kell a negatív kisugárzás, replikáztam, még mindig a minisz­terelnök évadnyitó kereskedelmi és iparkamarai beszédét dédelget­ve magamban, s arra gondoltam: szegény Orbán Viktor. Nehéz lehe­tett neki ezeket a sikereket elérni ilyen vállalkozókkal. Holott milyen szépen emlékezett meg róluk: azt mondta, a magyar siker oka az, hogy a vállalkozók elkezdtek hinni abban, tudásuk van olyan erős, mint az elméletek. De mert pont nekem kell kifogni a környezetem­ben olyanokat, akik csak szeretnének hinni benne, hogy részesei a magyar sikernek, miközben kifejezett vesztesei? Mi baj van az én vi­lágommal? Ezzel a szép alföldivel? Melyikünk álmodik a törpével, aki éjszaka menetrend szerint jön, és inkontinenciára kényszerít? Mi a magyar valóság, s mik a hangzatos szavak? Nehéz eldönteni. De vágyom arra a sikerre, amiknek a deklaráció szintjén állítólag az errefelé élők is részesei. Vágyom, bár tudom, a törpe másfajta parancsot is képes adni. Sokkal keményebbet. Job­ban járok netán, ha nem firtatom az igazságot? Ki álmodik, s ki van ébren? Hát kérem, ez itt a nagy költői kérdés. B. Sajti Emese Berényi fejlesztések Mezőberény képviselő-testülete tegnap 2 milliárd 209 millió 448 ezer forint bevétellel és kiadással elfogadta idei költségvetését. Fej­lesztésre 790 millió 964 ezer forin­tot, felújításra 61,6 milliót fordíta­nak, így például 10,2 millió forintból belterületi utat építenek, a Bél­­megyer-Mezőberény közötti össze­kötő útra 29 millió 143 ezer forintot, a szennyvízhálózat bővítésére pe­dig 622 milliót költenek, a hetes számú öblözetben átemelő bőví­tésére és nyomóvezeték építésére 18,7 milliót szánnak. A mezőbe­­rényi önkormányzat jelentős össze­get áldoz lakásépítésre, a Széche­nyi-terv keretében 8 milliót, költség­­alapú lakbérű bérlakások építésére 56,7 milliót, míg fiatalok úgyneve­zett fecskeházára 19 milliót. Az ok­tatási intézményekben eszközbő­vítésre közel 7,7 millió forintot, illet­ve a városi kincstár informatikai eszközeinek bővítésére 7 milliót terveznek. A felújítások között legnagyobb összegű a helyi strandfürdő rekonst­­­rukciója, erre az idén 25 milliót szán­nak, a városi polgármesteri hivatal felújítására pedig közel 16,3 m­­illiót terveznek. A városban lévő utak és járdák rendbehozatalára 5 millió fo­rintot különítettek el. M. L. A választási bizottság az MSZP-t is elmarasztalta Ketten már jelöltek Az orosházi térségben két aspi­ráns immár hivatalosan is képvise­lőjelölt - derült ki a helyi választási bizottság pénteki ülésén. Kiss Já­nos, a Munkáspárt jelöltje valami­vel több mint ezer, Varga István, a Fidesz és az MDF színeiben újrain­duló képviselő pedig háromezer ajánlószelvényt nyújtott be a bizott­sághoz. Az ilyenkor szokásos el­lenőrzések után kiderült, hogy mindkét kopogtatócédula-kötegben található érvénytelen, ezek azon­ban nem határozták meg a jelölés tényét. A bizottság egyébként a pénteki tanácskozáson olyan határozatot hozott, miszerint a jövőben csak az érvénytelenség tényét állapítják meg, a további körülményeket nem vizsgálják, tiszteletben tartva ezzel is az érintettek személyiségi jogait. Hocz János alelnök lapunknak elmondta: immár jogerőre emel­kedett az a határozat, amelyet az MDF tótkomlósi csoportja bead­ványára hoztak: az MSZP kam­pánystábját is megrótták azért, mert munkahelyeken gyűjtött ajánlószelvényeket, egyebek közt egy nagyszénási szódásko­­csin is fogadták a jelölőszel­vényt. Ugyanezért emelt panaszt egy névtelen levélíró is, azonban adatok híján ez utóbbival nem foglalkoztak. (Mint azt kedden ír­tuk, az elmúlt héten a Fidesz és az MDF kampánycsapatát ma­rasztalták el munkahelyi gyűjtés miatt.) Az alelnök elmondta: a testület várhatóan jövő héten vá­laszt elnököt soraiból a lemon­dott Gyivicsánné dr. Szenczi Irén helyére. K. Gy.

Next