Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-12 / 238. szám
6 VIHARSAROK NÉPE Fejlesszük a versenymozgalmat a terv teljesítésére A szocializmus építésében eddig elért eredmények megyénkben is azt bizonyítják, hogy sikeresen oldjuk meg az előttünk álló feladatokat. Az alapbéremelés, a normarendezés, a koreaihét, a terménybegyűjtés, a békekölcsönjegyzés igazolják, hogy dolgozóink Pártunk irányításával napról-napra erősítik a békefrontot, melyet a nagy Szovjetunió vezet. Napjainkban az előttünk megoldásra váró nagy feladatok szükségessé teszik, hogy szakszervezeteink is jobb munkát végezzenek, a kampányjellegű feladatokat helyesen kössék össze az állandó általános feladatokkal, a termelés fokozásával, a verseny kiszélesítésével, ötéves tervünk első évének teljesítésével, illetve túlteljesítésével. Megyénk üzemeinek dolgozói több izben bebizonyították már — például a koreai héten is —, hogy a munkaversennyel, anyagtakarékossággal, a minőségi munkára való törekvéssel a termelékenységet magasabb szintre lehet emelni. A Kötöttárugyár dolgozói augusztus hónapban — a koreai-hetet beleszámolva — anyagtakarékossággal 50.552 forint értékű készárut gyártottak le, így több árut adva a dolgozóknak. A Mezőberényi Szövőgyárban a koreai héten 105 százalékra teljesítették a dolgozók előirányzótiléti tervüket, a minőség terén pedig iti százalékban 1. osztályú árut gyártottak. Legtöbb üzemünkben igen komoly összeget takarítottak meg, melyből újabb beruházásokat lehet biztosítani ötéves tervünk során. . Akoreai héten komoly fellendülésnek indult a versenymozgalom. A Ruhagyárban például a kétóránkénti eredménykiértékelés állandó újabb lendületet adott a munkában a dolgozóknak. Itt mutatkozott meg többek között az, hogy a verseny nyilvánosságának megteremtése milyen sokat jelent. A munkaverseny fellendülésének legfontosabb előfeltétele az, hogy az egyéni versenymozgalmat fejlesszük. Ez fontos feltétele annak, hogy megyénk üzemeiben a Szahanov-mozgalom tovább erősödjön. Pártunk irányításával, a szakszervezeti és gazdasági funkcionáriusoknak elsőrendű kötelessége, hogy ezt a mozgalmat üzemeinkben felelevenítsék, továbbfejlesszék helyes feladatok kijelölésével, szakképzettséggel és politikai neveléssel, szervezett munkamódszerátadásokkal és a szükséges műszaki feltételek biztosításával. Néhány nappal ezelőtt a Ganzbajógyár dolgozói versenyre hívták ki az ország összes gyárainak dolgozóit ötéves tervünk első évének teljesítésére. Ehhez a versenykihíváshoz számos üzemünk csatlakozott már: a gyulai Columbia, a csabai Kötöttárugyár, az István-malom, a Békési Téglagyárak, stb. A Szolnoki Cukorgyár felhívására a mezőhegyesi és sarkadi cukorgyárak csatlakoztak. Az üzemi bizottságok fontos feladatnak tekintsék, hogy az üzemen belül fokozatos felvilágosító munkával az időszaki munkásokat is bevonják a versenybe, ezenkívül az elfogadott versenyfelhívást széles köríven tudatosítva a dolgozókkal, mozgósítsák a versenyvállalások teljesítésére. Minden üzemünk csatlakozzon a Ganz-hajógyár versenykihívásához. Különösen sokat jelent a verseny megindítása azokban az üzemekben, ahol el vannak maradva a terv teljesítésével, mint például a békéscsabai Pamutszövőben, ahol azonban a dolgozók fokozott versenylendülete már azt bizonyítja: azon vannak, hogy a lemaradást behozzák. Igazolja ezt az is, hogy műszakonként már ebben a hónapban 105-108 százalékos tervteljesítést értek el,, az előkészítőben már többen befejezték ez évi tervüket és az 1951-es terven dolgoznak. Az üzemi bizottságnak most az a feladata, hogy az üzemi pártszervezet irányításával a versenymozgalmat még jobban kiszélesítse, a »Legjobb szövő« címért indítsa versenybe a dolgozókat és a legjobbakat az igazgatói alapból jutalomban részesítse. Az eddigi versenyszervezési munkánk legnagyobb fogyatékossága megyénkben az volt, hogy nem teltünk különbséget az egyes iparági és egyes üzemrészek között, gépiesen szerveztük a versenyt. Így fordult elő az, hogy a mennyiségi vállalások mellett, az anyagtakarékosság , a minőségvállalás például a textilipari vonalon nem fejlődött ki tömegmozgalommá. A feladat: a üzemek sajátosságait figyelembe véve az üzemi háromszög tárgyalja ki a verseny feladatokat, a lenele teljesítése érdekében. Az üzemi bizottságok feladata, hogy konkrét verseny vállalásokra vegye az irányt az üzemen belül: például terven felül hány darab téglát, hány darab méterárut, stb. ad az üzem népgazdaságunk számára, vagy hány kg anyagot takard meg az üzem. Ezekét a versenyfeladatokat a vállalatvezetők bontsák szét egyénekre, üzemrészekre, munkahelyekre. Az üzemi bizottságok a felbontott tervet ismertessék a bizalmiakkal, a bizalmiak pedig a dolgozók széles tömegeivel. .A versenyválalásoknál komoly feladat hárul a műszakiak-ra. Rajtuk is múlik az, hogy a dolgozók által vállalt versenykötelezettség hogyan valósul meg, megfelel-e konkrétan az üzem sajátosságát figyelembe véve a tervek teljesítésének maradéktalan megvalósítására. A műszakiak feladata, hogy a dolgozók vállalásait műszaki vonalon támogassák. Feladatuk a tervszerűség biztosítása is, melyben igen nagy hiányosságok tapasztalhatók még. Például a békéscsabai Magasépítésnél sok estben előfordul, hogy az anyagok rendszertelen szállítása akadályozza a versenymozgalmat, a tervezési munkálatokban is sűrűn állnak be— sokszor indokolatlan — változtatások, ami szintén a versenymozgalmat akadályozza. Vegyenek irányt a műszaki dolgozók arra minden üzemben, hogy felkutassák a szűk keresztmetszeteket és így kiküszöböljék azokat a hiányosságokat, melyek akadályozzák a termelés fokozását. Tehát az üzemek sajátos adottságainak figyelembevételével kell tovább szerveznünk a munkaversenyt, az ippp-es tervünk teljesítésére, túlteljesítésére. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy október 22-a, a tanácsok megválasztása újabb halat más mozgósító erőt jelent, majd november 2-a, népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársitok kiszabadulásának tizedik évfordulója nagy tömegeket sekesít még jobb, még odaadóbb munkám. Az orosházi Karnevál, a gyulai Columbi dolgozóinak többsége ezekre nagy ünnepnapokra már lelkes felajánlásokat tett, ezzel is kifejezve hálájukat Pártunk és a Szovjet-unió iránt. Ezt a kezdeményezést szakszemezteifunkcionáriusainknak fel kell karolniok és széles politikai felvilágosító munkával kell továbbfejleszteni más üzemeinkben is. A dolgozók egyéni vállalásaival ki kell alakítani az üzem egészének végleges versenytervét, mely az 56-os terv teljesítését, túlteljesítését biztosítsa. A tömeges egyéni vállalásokkal egyidejűleg az üzemi bizottságok feladata feleleveníteni az üzemen belűl, üzemrészenként a műhely és az üzem legjobb szakági munkájánál, címéért folyó versenyt. Ezekben a versenyekben bizonyos lanyhulás észlelető. Éppen ezért sürgős feladat újabb lendületet vinni e versenyeiébe. Biztosítani kell az eredmények kiértékelését is. Hiba az, ha a kiértékelések elmaradnak, mint például a gyulai Columbiában, ahol július óta nincs kiértékelve a veríteny és a dolgozók nem tudják hol tartanak a hosszú lejáratú verseny szerződésben vállaltak teljesítésével. Sűrű időközönként kell megtartani a munkacsoport, brigád, műhely termelési egység rövid termelési értekezleteit, ahol, röviden megvitatják az elért eredményeket és a hibák kijavítására javaslatot tesznek. Ezeket a javaslatokat a vállalatvezetőség minden esetben vegye figyelembe. A munkaverseny és Sztabanovmozgalom további fejlődésének fontos előfeltétele az, hogy kíméletlen harcot folytassunk a megbúvó ellenség,a jobboldali szocdemek ellen, akik a termelés fokozásának lendületét, a munkaversenyt, a Sztuhánov-mozgalmat különféle módszerekkel akarják azaadályozni. Nemrég leplezték le például a békéscsabai Magasépítő NV lakatos üzemében Tyirityán Péter volt malomtulajdonost és ifjú Lengyel László kulákot akik a munkaverseny ellen agitáltak és a kölcsön jegyzéskor is megmutatták, hogy ellenségei dolgozó népünkek, fejlődésünknek. A dolgozók éberek voltak, leleplezték az ellenség ügynökeit és kívül tették őket az üzem kapuján. Az előttünk álló feladatokat, melyek fejlődésünket meggyorsítják, úgy tudjuk sikeresen elvégezni, ha munkánkban érvényesítjük Rákosi elvtársunk tanítását, hogy a jó pártmunka próbaköve a jó termelése. Most, a tanácsválasztásokra, Rákosi elvtársunk kiszabadulásának évfordulójára le felajánlások azt bizonyítják, hogy megyénk dolgozói szorosan felzárkóznak szeretett Pártunk, Rákosi elvtárs mögé és a termelés fokozásával szilárdan helytállnak a békéért folyó harcban. IGA /.SZT LV a SzOT békés megyei bizottságának termelési felelőse. Az emberiség története, a fejlődés, a kultúra értékelés© és forrása, a társadalmak kialakulása és bukása annyiféleképpen került az olvasók kezébe, ahányféleképpen az illető korok vezető szellemiségei feltárták, vagy ahogy az írók a kor lehetőségeihez, képest feltárhatták! Erről beszél a Megyei Tanács szervezetében a békéscsabai körzeti könyvtár által, a békéscsabai múzeumban rendezett könyv kiállítás. Nézzük most" mit "mondanak maguk a könyvek? Mit jelent számunkra ez a kiállítás ? A szénen dekorált kiállítási terem egyik asztalán, szvet-tíz öreg könyvek vannak. Ami az, első pillanatban meglepi a látogatót az, hogy két könyv külső fedőlapján valami írás látszik, megsérrgült már, de azért a lúdtoll karcsú vonalai után kibontakozik a halvány latin szöveg. Sokat ér ez a középkori származású kézzel írt pergament kódex. Az inói mesterség gyermekkoréból való, a középkori könyvkötő nem ismerte a kódex értékét és majdnem eltemette kötésre való alkalmazásával az emberi szellem egyik felvillanó mécsesét: ' A könyv belül latinul van írva. 'egyházi munka. Evangélium« a középkorból. Az egyes mondatok kezdőbetűit díszítéssel, «iniciáléval díszítették. 1659-ben Lipcsén adták ki. Itt van Bél Mátyásnak, a WIII század legnagyobb, nacionalista földrajziójának Magyarország föld-' rajzáról írott könyve. 1735-ben adták ki, szintén latin nyelvű. A mellette lévő 1767-ben nyomtatott, a Bécsi Képes Krónikához hasonló Magyarországról írott, gyönyörű rajzokkal díszített krónika szintén nagyon éetékes könyv. Ezek a könyvek a régmúlt időről beszélnek, a másik könyvcsoport már közelebb esik korban és szellemben hozzánk. A szabadságharcok történetét eleveníti meg. Vay Ádám 1706-ban kiadott, kézzel írott. röpirata Rákóczi szabadságharcának igazáról szól. Gombos Ferenc Albin könyve Budai Nagy Antal parasztforradalmárt is tárgyalja. Van itt egy ismeretlen szerzőtől e eredő mű is, melyet 1844- ben Parisban adtak ki,, a cin«», «Sajtó szabadságról nézetei egy rabnak is. Itthon, Magyarországon cenzúra volt. Bécs vaskalapos urai, gúzsba kötötték a' szabadságnak, a szabad sajtónak még a gondolatát is, idegenben kellett kiadni a művet. Itt van a Táncsics által irt, 1846-ban Lipcsében kiadott hires «Népkönyv» eredeti példánya is. Táncsics személy© és írása vörös posztó volt Bécs szemében, de Táncsics írását mégis élvezte a nép. «Felsőmagyarországi 1831 esztendői zendülések történetéről olvasható a sokatmondó cím az egyik könyvön. E művet 1832-ben adták ki, Balásházy János irta. A nagy szabadságharc előzményeit tárgyalja. A következő könyv büszke emléke a szabad magyar függetlenségi mozgalomnak. Kossuth Lajos 1832-ben megindított, kézzel irt eredeti országgyűlési tudómításait tartalmazza, a mellette lévő írások az országgyűlés megszűnése után, az abszolutizmus teljes tömbökisa alatt folyó törvényhatósági gyűlésekről szódó tudósítás, ezt is kézzel írták és illegálisan terjesztették. Kossuth haladó "szellemű megvilágításban közli bennük a «törvényhozás» eseméyeit. Ezek a munkák «gróf» Wenckheim birtokáról kerültek ide, sokáig a «gróf úr» gyönyörködött bennük, most a Megyei Tanács a dolgozó nép közkincsévé tetteteket. Itt vannak Kossuth Emigrációs Iratai is. A következő könyvcsoport a régi magyar írók első kiadásait mutatja be. Itt van Kazinczy 1808-ban kiadott «Magyar régiségek és ritkaságok» cím. könyve, Virág Benedek IIl-ben megjelent «Poémák» című miv«. A tudományos irodalom nyelve a XVII. században latin volt. Istvánfi Miklós 1622-ben nyomtatott magyar történelmi is hitű nnyelvűt. Pray György U63-ban írott magyar történelm munkája is latin. A hires «egy magyar társaság» által 1795-ben kiadott «Debreceni Grammatika.) már ifiagvártt falvai és nagyon sok vitát keltett megjelenésével. Rotterdami Erasmus 1532-ben és 1537-ben megjelent, műve, a XVII. századbeli Seneca mű, szintén dísze a tudományos irodalomnak. A legértékesebb talán a Mátyás udvarában élő híres humanista, Bonfinius- mester »Magyarok története« első német fordítása, az 1691- ben megjelent francia matematikai munka és az 1589 lapot tartalmazó, Japánról, Siómról és Koreáról szóló 1672-beli földrajzi mű. De figyelemre méltó Birken Zsigmond, a magyar-török háborúkról szóló 1664-ben kiadott műve is. Az ebludt időkben a népes elérhető olvasmányai a kalendáriumok voltak. Ilyen a kiállításon szereplő 1899 évi kalendárium. A kalendáriumok írása mellett kialakult a ponyva és az úri ponyva irodáiém is. A »Kossuth Lajos kélje«, »Dodi főhadnagya című munkák, a ponyvairodalom előőrsei. E külön rész foglalkozik a kiállításon Békés megye forradalmi múltjával és sajátos, szellemi értékeivel. 1848-ban a pesti forradalom hatására országszerte népi forradalmak keletkeztek, ezekről ir 1889- ben Oláh György, »Békés vármegye 1848—49-ben« című művében A mű tartalmazza pétert Oláh István orosházi forrasalirtkísérő,étel. Sipos Soma 1878-ban kiadott évkönyvéből 1835. évi szarvasi úrbéri lázadást írja le. Hain Lajos 1858- ban írott, kéziratban lévő, nyomtatásban meg nem jelent és »Bék megye hajdana -ról 1863-ban írt, nyomtatásban is megjelent műve, szintén békésmegyei érték. . ’ Justh Zsigmond, Herceg Ferem hamis társadalmi, képet nyújtó irányának ellenfele, Szentetornyán parasztszinházat rendezett. Klasszikus színműveket játszatott, igazi kulfúrát adott a népnek. A régi fabutusok, középkori művek mellett ott vannak a legújabb kor, a ma haladó íróinak művei is a kiállításon. József Attila, Ra©lázs Béla, Sztálin, Rákosi, Zetdánov, Makarenko, Szimonov elvtársak művei és a még fejlődésben lévő magyar költői és írók munkái is. Ezeket a Könyvesbolt NY és a Szikra-fiók állítja ki. Nagyon érdekes a városi könyvtár grafikonja, amely 1943-tól 1949- ig bemutatja a könyvtár könyveinek gyarapodását és a kölcsönvevés hatalmas, emelkedését. 1944- ben alig olvastak a munkások, 1940-ban 3000, 1949-ben 9500, 1950- ben eddig 20.000 olvasója volt a könyvtárnak. A körzeti könyvtár a járási könyvtárak tel- töltéséről közöl érdekes grafikont. 1944-ben 8, 1946-ban 15, 1949-ben 49 és 1950-ben eddig 95 új népkönyvtárat alapítottak. Szeressétek a könyvet, a tudás forrását! — mondotta Gorkij elv- társ. Ha a látogatók kijönnek a könyvki'állításról, bizonyára átérzik ezt a gorkiji tanácsot és közelebb kerülnek egy lépéssel a könyvhöz megbecsülik jobban azokat a műveket, amelyek az emberiség nagyjainak alkotásaként segítik fejlődésükben. A Megyei Tanács és a körzeti könyvtár karöltve a békéscsabai könyvtár vezetőjével, nagyon komoly és nagyon értékes munkát végzett enneka kiállításnak a megszervezésével. Könyvkiállítás a békéscsabai múzeumban