Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-01 / 151. szám
2 A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának jegyzéke a Szovjetunióhoz a japán békeszerződés kérdésében Phenjan. (TASZSZ). Pak Hen En, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere a Szovjetunió június 10-i jegyzékére hivatkozva, melyet a Szovjetunió az USA kormányához intézett, Korea moszkvai nagykövete útján jegyzéket küldött a Szovjetunió külügyminiszterének. A jegyzék elöljáróban megállapítja, hogy a Japánnal kötendő békeszerződést a potsdami egyezményben megállapított eljárásnak megfelelően kell előkészíteni és az, előkészületekből semmiképpen sem lehet kirékesíteni a Kínai Népköztársaság kormányát. A Kínai Népköztársaság a béke döntő fontosságú tényezője Távol-Keleten és részvétele nélkül semmiféle békés rendezés sem lehet érvényben — állapítja meg a jegyzék. A továbbiakban Pak Hen En hangsúlyozza, hogy az USA megkísérli a többi államokat távoltartani, hogy az igazságos, mindenoldali szerződés helyébe külön békeszerződést csempésszen. Ebből arra következtet Pak Hen En, hogy az USA Japánt az amerikai agreszszió ázsiai főtámaszpontjává akarja tenni. A jegyzék szerint a japán békeszerződés előkészítésében a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának is részt kell vennie, miután Korea volt az első áldozata a japán agressziónak és a koreai nép különös érdeke fűződik ahhoz, hogy a japán imperializmus újjáéledését megakadályozzák és biztosítsák Japán demokratikus fejlődését. Japán alkotmánya kimondja, hogy Japán soha többé nem folytat háborút. Ennek ellenére Japán jelenleg is aktívan részt vett az amerikaiak Koreában folytatott rablóháborújában. Az ENSZ nem válaszolt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának ismételt tiltakozására. Ennek eredménye, hogy Japán részvétele a Korea elleni háborúban, jelentékenyen megnőtt. A jegyzék itt idézi az amerikai Chicago Daily News tudósítójának cikkét: «Ha Japán nem nyújtana segélyt, már kiűztek volna bennünket Koreából!» Pak Hen En ezután kijelenti, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya támogatja a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy Japán vállaljon kötelezettséget, miszerint nem vesz részt olyan koalícióban, amely a békeszerződést aláíró hatalmak egyike ellen irányul. Ugyanilyen fontos a koreai nép számára az amerikai megszálló csapatok Japánból való kivonásának kérdése is, melyet az amerikai béketervezet céltudatosan kikerül. Az amerikai megszállás Japánban egyértelmű a japán reakció és militarizmus további megszilárdulásával. A japán, militarizmus pedig — és az amerikai fegyveres erők tarttózkodása Korea tőszomszédságában — állandó veszélyt jelentenek Koreára. Pak Hen En befejezésül ismét kijelenti, hogy kormánya minden kérdésben csatlakozik a szovjet kormány álláspontjához és hangoztatja azt a véleményét, hogy becsületesen teljesíteni kell a kairói nyilatkozat, a gatai egyezmény és a potsdami nyilatkozat megfelelő kikötéseit. " Ahol jól és ahol rosszul halad a szénabegyűjtés Nagyszénáson Ötéves tervünk sikeres megvalósítása, ezen felül kétéves állattenyésztési tervünk teljesítéséhez hozzájárul az is, mennyire teszünk eleget szénabeadási kötelezettségünknek. Természetesen a megfelelő felvilágosító munka nélkül ez sem megy. Ezt a feladatot igyekezett jól megoldani a nagyszénási tanács, amely a tojásbeadás fontosságának ismertetése mellett, a takarmánybeadás jelentőségét is ismertette a dolgozó parasztsággal s ezzelegyidőben a növény ápolásra is mozgósította a dolgozó parasztokat. Ennek eredménye, hogy a növényápolási munkák a befejezéshez közelednek, csupán a szikesi talaji rész van elmaradva. Nagyszénáson a szénabeadásnak eddig 80 százalékig tettek eleget a dolgozó parasztok. Emellett jelentős szénát adtak be «C» jegyre is. A jó beadást a helyi tanács úgy jutalmazta, hogy akik eleget tettek a szénabeadásnak, minden engedély nélkül daráltat- 1 látnak és az állataik etetésére használhatják, vagy pedig értékesíthetik. A kulákok itt is megmutatják foguk fehérjét. Naponként jönnek üres szekérrel: «Mikor lehet, vagy, mikor kell a szénát beadni?» Azzal szeretnének bennünket félrevezetni, mintha nem tudnának a beadás időpontjáról. Bezzeg tudták, ismerték a Jurcsekféle időpontot, mert az ő érdekükben volt, nem pedig a dolgozók érdekében. Tótkomlóson Míg Nagyszénáson általában jól halad a szénabeadás, addig a bőséges szénatermés ellenére Tótkomlóson jóformán alig gyűjtöttek be valamit az idei termésből. Ennek oka az, hogy a helyi tanács nem fordított elég gondot, hogy megfelelő felvilágosító munkával értesse meg a dolgozó parasztokkal a szénabeadás jelentőségét. De nem törődik azzal sem, hogy a felvásárlással megbízott földművesszövetkezet miért nem veszi át a szénát. A szövetkezet arra hivatkozik, nincs helye, ahová berakja. Ezzel éppen, hogy csak azt nem mondja: «Mi szükségünk nekünk a szénabeadásra»? Azonban arra nem gondoltak, hogyha idejében nem javítjuk ki az esetleges hibákat, később még nagyobb akadályokba ütközünk. Nem gondoltak arra, hogy a dolgozó parasztságnak dupla munkát csinálnak, először, amikor hazahordja szénáját és összerakja, másodszor, amikor beviszi a szövetkezetbe. Megfeledkeztek arról is, hogy mentül többször villázzák, rakják a szénát ide-oda, éppen a legértékesebb részek, a levelek töredeznek le. A tótkomlós tanácsnak sürgősen meg kell szüntetnie ezt a hiányosságot, hogy a többi feladatokkal együtt a szénabegyűjtési előirányzatot is teljesítse Tótkomlós. Patakfalvi István, Orosháza, Járási Tanács. Fejlődik az újítómozgalom asabai Magasépítés munkahelyein A békéscsabai Magasépítési Vállalatnál az újitómozgalom általában jól fejlődik. Különösen, szép eredmények vannak ezen a soren a vasbetontelepen, ahol az is többi időben 10 újítást vezet,tek be. Csepregi András és Kovács János közös újítása volt itt, egy vassablon, amelyet a be-, tünepgyártásnál használnak. Ezeket a sablonokat előzőleg fából készítették és két-három- szeri használat után el kellett dobni. Ezzel sok faanyag kárbaveszett. Ezért ez az újítás különösen jelentős a fával való takarékosság szempontjából. Ennek az újításnak a gazdasági értékét még most számolják ki. Tapasztalatcsere útján vette át a vállalat a táblás zsaluzást, amellyel négyzetméterenként 3,82 forint értékű faanyagmegtakarítást érnek el. A táblás zsaluk készítésénél a legapróbb deszkadarabokat is összeszegezik, olyanokat, amit azelőtt hulladékba dobtak. A lakatos üzemben Tömő Mihály lakatos dolgozott ki egy újítást, egy derékszögű hegesztőkeretet, amelyet vasablakok készítésénél használnak fel. Ennek a szerkezetnek az az előnye, hogy a centiméter beosztás segítségével könnyen beállítható a keretek hegesztésénél a kívánt mérethez. Ez elősegíti a szériaszerű hegesztést. Az újitómozgalom fejlődését elsősorban az újitóbizottság jó munkája segíti elő. Rendszeresen megtartják a havi értekezletet, ahol megtárgyalják a beérkező újításokat. A közeljövőben a tapasztalatcseréket a vállalaton belül és kívül is rendszeresítik, hogy ezzel is még eredményesebbé tehessék munkájukat. l/iUai&awU hfyie A fiú a néphadseregben küzd a békéért, az apának a búzaföldön kell harcolni BELESUHANTAK a kaszák a magyarbánhegyesi határban is az érett kalászokba. A »Dózsa« termelőszövetkezet földjén aratógép is jár, de persze, kézikaszával is vágják a gabonát. Az asziárpát már levágták, most a búza aratásához kezdenek majd. A termelőszövetkezet tagjainak feleségei, candtagjai részt vesznek a munkában, például eljön aratni Bódi Józsefné is, a kérőcsaládos ódaanya. Miért? Gyermekeiért, azok nyugodt álmáért, a hazáért. Nyári János középparaszt is készülődik a búza vágására. Esténként, de napközben is sokat gondol egy tevésre, annak tartalmára. A levelet a fia küldte neki, aki páncélos törzsőrmester a néphadseregben. Miről írt az apa páncélos fia? Arról, hogy kitűnő egészségnek örvend, sokszor csókolja szeretett szüleit, hogy dolgozzon nyugodtan az apa, mert a néphadsereg katonái, békünk és alkotó munkánk védői őrködnek. Aztán olyasmi is volt a tevésben, hogy a fiú a néphadseregben küzd a békéért, az Inának meg a földön kell harcolnia a szemveszteség nélküli terménybetakarítással. VOLT MEG A LEVÉLBEN egy rész, amely különösképpen elgondolkoztatta és elgondolkoztatja még most idős Nyári Jánost. Ez pedig az. Apám gondolja meg adói termelő csoport ügyét, és mondom, hogy az könnyebbséget jelent, jólét hoz vele. A fia mondja ezt, mert a javát akarja. Szüleim gon► dőljük meg a dolgot...a Az öreg Nyári János nem tudja kiverni fejéből fiának sorait. Hiszi, hogy a fia az ő érdekében javasolta azt, hogy legyen tagja a femyelőcsoportnak. D© nehéz a döntés... Nagyon nehéz... Hiszen Nyári János is hosszú esztendőkön át küszködött egy maga a földdel, húzza vissza a régi megszokás. Nyári Jánosban bírókra kelt az ár a régivel. A KÖZÉPPARASZT most aratásnál nagyon figyeli a termelőszövetkezet munkáját, és-elbeszélget a tsz. tagjaival, érdeklődik a munkáról, az eredményekről, a hibákról. A tsz tagjai válaszolnak neki és bizony, nem tagadják, hogy a sok eredmény mellett, vannak nehézségek, de az útjuk biztos az igazi jóléthez. Még nem határozta el Nyári János, hogy tsz-tag lesz, még gondolkozik a dolgon. De szereti nagyon a fiát, hazáját, azt akarja, hogy a fiának nagyon jó élete legyen, meg persze, saját magának is. És éppen ezért előbb. Vagy utóbb nem kétséges, hogy jó döntést hoz: megtalálja a helyes utat. Súlyos visszaélések a szeghalmi malomban A szeghalmi dolgozók már régebben gyanították, hogy a szeghalmi malomban nincsen minden rendben. A malomipari egyesülés kiküldöttei vizsgálatot tartottak és megállapították, hogy kereken 300 mázsa lisztet csempésztek ki a malomból. A bírósági tárgyaló, ősi megállapítást nyert, hogy Szabó Ferenc malmi mázsmé, Gulyás József mázsáié és fekete József „cserjetelepi vezetővel hosszabb ideje óta folytatják a lisztcsempészést. Kevesebb súlyban mérlegelték a terményt, amikor beszállították és kevesebb lisztet adtak ki. Az ellopott lisztet Nagy József szeghalmi péknek adták el, aki a lisztet feldolgozva a kenyeret elfeketézte. Hogy ez idáig fajulhatott oka az is, hogy a szeghalmi malomban nincsen pártszervezet, nem kielégítő a munkafegyelem. Már volt ennél a malomnál hiány, de akkor »ügyesen« elszámolták a hiányokat azzal, hogy rossz volt a kiőrlés. Elküldték az akkori főmobtárt és ab Isin a hiszemben volt a malom igazgatója, Btelik János, hogy most már minden rendben, megy. D© ez nemállt- A dolgosaikkal nincs, aki foglalkozzon, a munkafegyelem kifoglazult, az ellenőrzést elhanyagolták, így történhetett ilyen nagyméretű szabotázs a malomban. Azért történhetett, mert a vállalatvezető kiengedte a kezéből a vezetést. A jelenlegi főmolnár sem áll hivatása magadatán. Osztályidegenek is találhatók a malmi dolgozók között, ami lehetővé tette, hogy Nagy József magán pékmesternek nagy menyű ínségben csempésszék ki a lisztet. A dolgozó nép leleplezte a lisztcsempészeket és Szabó Ferencet 3 évi és hathónapi börtönre, Gulyás Józsefet 1 évi és 3 hónapi börtönre, Fekete Józsefet 1 évi és 4 hónapi börtönre és Nagy József pékmestert 2 évi és 6 hónapi börtönre ítélte a bíróság. Napközi otthont avattak a mezőberényi „Előre“ tszcs-ben Nagy sürgés-forgás volt vasárnap délután a mezőberényi «Előre» tszcs egyik tanyájában. Napköziotthon avatásra készültek az ünneplőbe öltözött tagok. Ez a napköziothon valamennyiük, különösen a női brigád tagjainak áldozatos munkájából fakad. Gyermekeiknek készítették, hogy gondos felügyelet mellett játszanak a kis apróságok, míg szüleik a még szebb élet megvalósításáért vívják harcukat. A napközi létesítésével e fejlődés újabb határkövéhez jutottak az «Előre» tszés tagjai. S most megünneplik ezt az elért eredményt. De nem egyedül. Egymásután érkeznek a mezőberényi «Petőfi-s és «Dózsa» tszcs-k küldöttei, a községi párttitkár, Zolnai György elvtárs. Eljöttek a környékben lakó egyénileg dolgozó parasztok közül Balogh András, Kertész Márton és néhány paraszti fiatallal együtt ifj. Székely Dénes. Már együtt van az ünneplő sokaság, amikor begördül a tanyaudvarra a békéscsabai Ruhagyár autója az üzem kulturcsoportjának tagjaival. Eljöttek a mezőberényi Szövőgyár kulturcsoportjának tagjai is. A szívélyes üdvözlések után kemény szorítással összefonódnak a kérges paraszti és munkáskezek Begördül ifjakkal és idősebbekkel a békési «Szabadság» tszes kékre festett teherautója is. Néhány perc múlva színpaddá alakul át az új napköziotthon tágas terrasza és felcsendül az ének ... Egymásután peregnek le vidám és tanulságos jelenetek, melyeket a ruhagyári és a szövőgyári kultúrcsoportok adnak elő. A műsor után Rausz Márton, a csoport egyik tagja meghatott hangon mondott köszönetet az üzemi dolgozók látogatásáért , azért, hogy még ünnepélyesebbé tették a napköziotthon felavatását, melynek ajtaja nyitva áll az egyénileg dolgozó parasztok gyermekei előtt is. A csoport tagjai nevében megfogadta, hogy ezt a látogatást azzal viszonozzák, hogy szemveszteség nélkül igyekeznek learatni és élese,pestti gabonájukat, cséplés után pedig közvetlen a géptől beszállítják felesleg kenyérgabonájukat az üzemi dolgozók kenyérellátásának biztosítására. 1951 júliusvasárnap Amikor valaki nem jár lét az orránál Mozogvánban is, mint a megye többi községeiben, az elmúlt hetekben megkezdődött a szénabegyűjtés. Mivel a községnek nincs hídmérlege, a földművesszövetkezet kérte a Sarkadi Cukorgyár vezetőségét, engedje meg, hogy a gyári hídmérlegen mérjék a dolgozó parasztok által bevitt szénát. A gyár vezetősége — hihetetlennek tűnik, de így volt — nemhogy készséggel sietett volna a dolgozó parasztok segítségére és örült volna annak, hogy elősegítheti a szénabegyűjtést, hanem mereven elzárkózott ettől, nem engedte meg a hídmérleg használatát. A begyűjtés sikere érdekében a tanács felsőbb szerveinek kellett beavatkozni, hogy a Sarkadi Cukorgyár hídmérlegét igénybe vehessék a beadott széna mérlegeléséhez. QLVP.SO a Viharsarok Képét!