Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-13 / 213. szám

----------—-------------—-------------------------------------------------------------------- Vi Vai&aifrU neyit Erökségi tanácsaitak a b­illanulás behozásáért harcolnak Megyénk az országos begyűj­tési versenyben a negyedik hely­ről a harmadik helyre került. Most újabb lendülettel indul harcba dolgozó parasztságunk, hogy megszerezze az első helyet az országos versenyben, túltelje­sítve évi begyűjtési tervét. Köz­ségi tanácsaink igyekeznek a népnevelőm­unka megjavításával behozni a lemaradást. Erről szá­molnak be községi tanácstitká­raink. Dobozon eddig a begyűjtés idjen vontatott ütemben haladt A község búzabeadását mindösz­­sze 80 százalékban teljesítette Hasonló gyenge eredményt ér­tünk el árpából és zabból is. Árpából 85, zabból 50 százalékot teljesítettünk. A héten azonban fellendült a beadás üteme. A pártszervezet irányításával, a tömegszervezetek segítségével minden erőt meg­mozdítottunk, hogy a beadást ne csak teljesítsék a dolgozó pa­rasztok, hanem jóval túl is szár­nyalják. Népnevelők járnak h­áz­­ról-házra és buzdítják a dolgozó parasztokat, minél több gabonát vigyenek a nép magtárába. A népnevelőm­unkálói bevon­ják az olyan jól teljesítő dol­gozó parasztokat, mint Csu­kás István, Ái'hi­y-n 5 szám alatti 3 holdas dolgozó par­araszt, aki 124 kiló búza he­lyett M1 kilót, Lelóczki Jó­zsef 6 holdas dolgozó pa­raszt, aki 420 kiló búza he­lyett 817 kilót vitt be a nép magtárába. Községünkben 210 dolgozó pa­raszt teljesített 200 százalékon felül s most sorra látogatják az elmaradottakat. Elmondják ne­kik, mi minden épült Doboz köz­ségben is a felszabadulás óta, de elmondják azt is, hogy m­i épül még a közeljövőben: októ­ber 1-én kezdenek hozzá a nép­fürdő építéséhez, a földműves­­szövetkezet két új üzlethelyiséget nyit a községnek azon a részén, ahol eddig nem volt üzlet Még ebben a hónapban 400 ezer fo­rintos beruházással egy népi bolt létesül a községben, amely szin­tén megkönnyíti a lakosság áru­ellátását. És ami a legfontosabb, Doboz és Békéscsaba között vas­útvonal épül, amely minden do­bozi lakosnak régi vágya. Elmagyarázzák, hogy mindez csak úgy valósulhat meg, ha minden dolgozó paraszt nem­csak teljesíti, hanem túltel­jesíti beadási kötelezettsé­gét. Okány községben ugyancsak el­­lanyhulás mutatkozott a begyűj­tésben. Ezt úgy igyekszünk meg­javítani, hogy párosversenyt szer­vezünk a dolgozó parasztok kö­zött. A párosversenyben előljár­nak a tanácstagok, akiknek pél­dáját követik a többi dolgozó parasztok. Dani Benjámin tanácsi­lag versenyre hívta ki Haragos Sándort, aki a kihívást elfogadta. Dani Benjámin kötelezettségén fe­lül —, hogy első Legyen a ver­senyben —, még újabb 20 mázsa gabonát vitt be, »C« jegyre. Kétegyházán a begyűjtést »A«, »B« vonalon eddig 100 százalék­ban teljesítettük. Elmaradás van a »C« jegyre való beadásban, amelyből csupán 50 százalékot értünk el. A párterrek­ segítségével most úgy hozzuk be a le­maradást, hogy kiagy ütése­ket szervezünk az utcákban), amelyeken a beadás fontossá­gát ismertetjük. Összekapcsoljuk a kötelezett­ség­ teljesítésének fontosságát a nem­zetközi eseményekkel és megma­gyarázzuk a dolgozó parasztok­nak, hogy aki kötelezettségének nem tesz eleget, az a háborús gy­új fogatokat segíti egy újabb háború ki­robbantásában. A dol­gozó parasztok közül már többen ígéretet tettek a kisgyűléseken, hogy nemcsak teljesítik, hanem túl is teljesítik kötelezettségüket Nagykamaráson sokan elfelejtkeztek tojásbeadási kötelezettségükről Nagykamaráson az előtrt 210.122 darab tojásból eddig csak 32­ 380 da­­rabot adtak ba a dolgozó parasz­tok. Baromfibeadásból pedig még­ ennyit sem értünk el, mert­ a 15.686 kilóból mindössze 2310 kiló gyűlt össze. Ennek oka az, hogy sok dolgozó paraszt nem érti meg a beadás jelentőségét. Vannak ugyan szép számmal, akik túlteljesítet­ték a beadást, mint pl. Nádudvari Jánosné, Sándor András, Kucsera Jánosné, id. Szegedi János és még mások. Azonban többen vannak, akik elmulasztották teljesíteni kö­telezettségüket. Ilyenek D. Sipos Pál 13 kát. holdas dolgozó pa­raszt, akinek két háza és tanyája van. Még ezideig egyetlen da­a­rab tojást sem adott be. Ki is jelentette, hogy a jövőben nem ad, be, mert »neki sem adnak sem­mit.« Sipos Pál már elfelejtette,­ hogy nyolc kát .hold földet kapott a földjuttatás során tanyával együtt. Azt is elfelejti, hogy kéti fia a Néphad­sereg tisztje, lánya pedig a tanítóképzőbe járhat. Ezt a múltban nem tehette meg, csak most, azmikor­ a dolgozó népe az ország. Vagy ott van Urbán József, aki szintén nyolc hold földet kapott a felszabadulás után tanyával együtt. Idáig még egyetlen darab tojást, egyetlen kiló baromfit sem adott rá. Azt mondta, amikor a népnevelők felkeresték, hogy ő a békéivet sem írta alá, most sem tesz eleget a beadásnak — őt ne is zaklassák. Hasonlóan beszélnek még Boj­tos Rozália, Kanász József, Bor­sos Mihály, meg egyesek még. Ilyen­­emberek hátráltatják nálunk a be­­gyűjtést. A községi tanácsnak job­ban­­ utána kellene nézni az ilyen elmaradóknak és ha kell, a tör­­vényt alkalmazni, hogy előírt kö­telezettségüknek eleget tegyenek. G. Tóth János, Nagykamarás. Nyolc kiló hántolt rizst kapnak a dolgozók egy hold rizs learatása után A betakarítási munkák után ál­lami gazdaságainkban hozzákezd­tek a rizs aratásához és cséplé­sé­hez. Állami gazdaságaink általá­ban jól oldották meg a munka­erő biztosítását. A halasi állami gazdaságban 100 százalékig biztosították az aratás és cséplés elvégzéséhez szükséges munkaerőt és már meg is kezdték a munkát Hozzáláttak az áruláshoz a sarkadkeresztúri, békési, szarvasi gazdaságokban is. A cséplési munkák meggyorsít­­ása érdekében kombájnokat ál­lítanak be, hogy minél hamarább elvégezzék a rizstermés betakarí­tását. Kormányunk jutalmazza a rizs, aratás és cséplési munkákban résztvevő dolgozókat. Minden le­aratott hold rizs utá­n, 8 kiló hán­tolt rizst kapnak a dolgozók hi­vatalos áron. A cséplési és hor­dási munkákban résztvevő dolgo­zók minden 100 mázsa elcsépelt rizs után 10 kiló hántolt rizst kapnak. Az élelmezési minisztér­ a megyék begyűjtési versenyéről Békés megye a harmadik helyre került A megyék begyűjtési versenyé­­ban Pest megye továbbra is tartja­ az első helyet, de az utána kö­vetkező öt megyét csak néhány­ tized, vagy alig 1—2 százalék vá­lasztja el Pest megye eredményé­től, így első helye erősen vonzós­z­i­­ten forog. A megyék begyűjtési versenyé­nek rangsora a szeptember 8-i ál­lapot szerint a következő: 1. Pest, 2. Baranya, 3. Békés, 4. Hajdu-Bihar, 5. Bács -Kiskun, 6. Csongra, 7. Tolna, 8. Szol­ok, 9/ Heves, 10. Zala, 11. Fejér, 12/ Vas, 13. Szaolcs-Szatm­ár, 14. GyőrSopron, 15. Nógrád, 16.­ Borsod, 17. Komárom, 18. Vesz­prém, 19. Somogy. A járások versenyében szívós munkával a budai járás került az élre. Közvetlen sarkában van a gyomai járás. A mezőkövesdi já­rás a harmadik helyre szorult vi­szó. A járások közül az utols­ók kő kö­zö­tt kullognak a kalocsai, aluksui, nagyhutai, edelényi, móri, a necséé­nyi, nyír­egyházi, tatai, paksi legrosszabb eredménnyel a c­sor­nai és a cs­urgei járások. A községek versenyében a bé­­­késmegyei Mursny tört az élre.­­ Nagymértékben emelkedett a ke-*­nyérgabonabeadási kötelezettségü­­ket túlteljesítő termelőszövetkeze­tek és III. típusú termelőszövete­kezeti csoportok száma. Szeptan­ú kér 10-ig 1256 termelőszövetkezet, illetve terce teljesítette túl ke­ny­érgab­on­abeadási kötelezettségét. Tovább emelkedett a beadási kö­telezettségüket túlteljesítő dolgozó parasztok száma is. Szeptember 10- ig 86 ezer dolgozó paraszt teljesí­tette 200 százalékon felül kenyér­gabona- és takarmánybeadási kö­telezettségét. Huszonkilencen kezdték, most már negyvenheten közösen dolgoznak az endrődi „Haladás” tszcs-ben Galambos Vendel 12 is a caántól. A gyapotjuk­ holdas endrődi középpad is azért szép, mert az ote­mezt sűrűn elnéz©getett a­ múlt ősszel jól előkeszi­­»Béke«­­­s felé. Mennyi­ tették a talajt. Meg ia­vel másképpen megy ott tesz az eredménye, hol­­a munka, mint az egyéni'­­tanként öt mázsa körüli gazdálkodásban. Meg­ termést várunk, lézte a bő termést ígérő A számizgatások ered­­búzát, az 50 hold gya­­ménjét Galambos Vendel potot, a kukoricát és a­­nem tartogatta meg ön­­többi növényeket­ magának. Elbeszélgetett a Igaz, jó termést takart­ szomszédokkal, hogy a lá­tott be ő is, négy hol­ irtsanak ők is csoportot, dán 51 mázsa búzát, de A környéken lakó dolgai­­k csoport eredményét nem jó parasztok hallgattak érte utól, ott átlagban 14, Galambos Vendel szavára, mázsa termett. Nem X­ peoda, traktorral végez­ték a szántást,­­ melj esek két lóval. Nem is bírta olyan jó mélyen megszántam, mint a gép-29-en megalakították a III. típusú »Haladás« tszce-t, melynek Galam­bos Vendel lett az elnöke. De nem hiába adták ezt a nevet a csoport­állomás traktorai s acao-v­oak. Igyekeztek tovább­­portban ráadásul olcsóbb fejleszteni. Mindnyájan elindultak, hogy folyiki­ kérte, hogy őt is vegyék: gositeák az egyénileg be a csoportba, dolgozó parasztokat a ka- Galambos Vendel ed­­zős gazdálkodás előnyei- a 12 dolgozó parasz­t­­ról. Galambos Vendel jo ^ mulhatta me,? a ]legyen[ példával jár elöl a fete utat a saját példáján kör* világosító munkában ke­­resztül. Bodály Bálint 15 Szabadidejében­­'látogat holdas középparaszt is a dolgozd parasztokhoz, ezek között van. Nála is Vaszkó Mihály 15 holdas Galambos Vendel beszéd®, dolgozó parasztot is meg­­hozta, meg a döntést: cso­­látogatta. Beszélgetés párttag lett ő is, közbeír a saját példáját A »Haladás« tszcs-ben hozta fel, elmondta, hogy most már 47-en végzik,­­miért lépett a nagyüzemi közösen az őszi munkáé- a gépállomások a nyári munkák gazdálkodás útjára. Nem­ sat. De nem állnak meg,­ alvégzése után, hozzáfogtak az őszi volt könnyű a munkája, tovább folytatják a felvilá­­gó eredménnyel járt. Igaz, gyositó munkát, hogy mi­ Vaczkó Mihály a beszél-­nél több egyénileg dök*­getés után gondolkodott gozó paraszt megismerj® * még vagy két napig- Dec­s nagyüzemi, gazdáikor ■ utána saját, maga kereste Sást, a felemelkedés út­­jet Galambos Vendelt, ját. —túri— - A földművelési minisztérium felhívása az amerikai szövőlepke irtására A földművelésügyi minisztérium a tava­szál elrendelte az amerikai fehér szövőlepke irtását. A rende­let utasításait azonban az ország egyes vidékein nem hajtották vég­re, sok helyen pedig az irtást nem megfelelő gondossággal vé­gezték. Az amerikai fehér szövő­lepke így nagymértékben elsza­porodott és főképpen az eperfák, a kőrislevelű juharfák, majd innen átterjedve helyenként a gyümölcs­fák leveleit pusztította el. Az amerikai fehér szövőlepke károkozása most a fák leveleinek lerágásában jelentkezik. A legna­gyobb kárt azonban nem most, a fák őszi leveleinek lerágásával okozza. Ez a kár közvetlenül a le­vél hullás előtt, a vesszők­eré­re sü­nök idején kisebb mértékű. A vé­dekezés mostani elmulasztása azon­ban azzal a veszéllyel járna, hogy a rendkívüli módon elszaporodott kártevők közül nagymennyiségű te­lelne át és így tavasszal belátha­tatlan károkat okozna. Éppen ez­ért teljes erővel kell végrehajtani a védekezést, mielőtt a hernyók behalmzódnának. Ennek az idén most van a végső időpontja. . Sok helyen a kártevők utasára azt a helytelen eljárást alkalmaz­zák, hogy a fák hálával beszőtt, tevéjétől megfo­ztott gallyait levág­ják és elégetik. Az irtásnak ez a módja teljesen helytelen. A te­vé­tektől megfosztott ágak teljesen egészségesek, tavasszal kihajtanak, tehát a fák fiatal ágainak levágat fiával a fa jövő évi növekedését tes­­­szük tehetetlenné és így a jövő évi termését csökkentjük. A földművelésügyi minisztérium felhív mindenkit akinek birtok­ában, vagy gondjaira bízott területeken, lévő fákon amerikai fehér szövő­lepke herny­ófertőzés van, hogy a hernyókat a következő­képen pusztítsa el: tisztítsa meg a fa alját az ott lévő lomboktól és egyéb anyagok­­tól. Ezután a­ fa, gallyaik­at ügetve — a­ fa megsértése nélkül — a hernyókat a földfg rázza le és ott semmisítse meg, tapossa szét. Utak mentén, ahol arra lehető­ség van, a földre tevett hernyó­kat el kell égetni­ Ennek módja az, hogy a fa alá vékonyan szalmát hintenek és a tűzrendészet­i szabá­lyok betartásával a lehullott her­nyókat gon­do­an felperzselik. Az eljárásnál ajánlatos a tűzoltóság közreműkö­dését kérni. A községek, városok belterületén az égetés nem alkalmazható. Itt a hernyókat te­verésük után széttiprással kell el­pusztítani, vagy ha nagyon sok a hernyó, össze kell söpörni és leg­alább 11 at van pon­tim­ét­eras mély­ségű gödörbe elásni. Ahol a fák magassága miatt a hernyófészkkeket rúddal elérni­ ftenn lehet, ott azokat a tűzoltóság mo­toros fecskendőivel vezesse le. A fák törzsét, házak, épületek fa­lait, oszlopokat és kerítéseket a rajta mászkáló hernyóktól seprűvel le kell tisztítani, a hernyókat szét kell taposni. A kellő gondossággal végzett ir­tással megakadályozzuk, hogy a szárnyok védett helyre, a lakóházak és egyéb épületek padlásterébe, rő­­zete-drnókba, farakásokba stb. tele­pedjenek meg, ahol bebábozódnak és tavasszal kikelnek. Ahol permetezőgép áll rendel­kezésre, a tanácsok gondoskodjanak a közterületen levő fertőzött fák permetezés­ről. Súlyosabb esetek­ben a tanács gondoskodjék — a birtokosok terhére — a magánosok fiainak permetezéséről is. Permetezésre legalkalmasabb a Hungária Matador permetezőipá­r ötszázalékos oldata. Sikerrel al­kalmazható a Holló 10. DDT hatés­­anya­gt­arta­mú olajos emulzió, amelyből száz liter vízhez 80 deka­grammot kell keverni. Minden dolgozó paraszt és vá­rosi dolgozó kövessen, el mindent az amerikai fehér szövőlepke el­­puszetvse és­ további kártételeinek mega­­adályozása érdekében. A le­hető legkisebbre csökkentsék a környék számát és ezzel előzzék meg, hogy a jövő tavasszal gyü­mölcstermelésünket és selyemher­­nyótenyésztésünket az amerikai fe­h­ér szövőlepke károsíthassa. Talaj művelési szerződéskötés a gépállomásokon talaj munkák elvégzéséhez. Őszi ter­vük teljesítésének alapvető­ feltéte­, tudják, a gépi munkával idejében segíteni, ha­ élvre, beütemezik a megmunkálandó területeket. Fokoz­ni kell, gépállomásainkon, a szerző­re szerződésileg biztosítani a műn- f dúsító rési agitációt és a tömegsaer­kokat, mert a termelőszövetkezeti csoportokat és egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztokat csak úgy vezeteknek, tanácsnak be kell kap­­csolódniok­ a gépalvatások szerző­­déskötésii munkájába.

Next