Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-15 / 215. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A begyűjtés sikeréért sok még a tennivalója a körösnagyharsáni pártszervezetnek Földmű­vesszövetkezeteink dolgozói induljanak harcba a szállítási szerződések sikeréért AZ M­DP BÉR EGY PÁRTBI­Z­OTTS­ÁGÁNAK Lf^r' —i/'i n L A P JA 1951 SZEPTEMBER 15., SZOMBAT Ara SO fillér VIL ÉVFOLYAM, 215. SZÁM Mezőkovácsházán jól harcoltak a csépl­és befejezéséért, most a begyűjtésen van a sor Augusztus 20-a előtt még úgy látszott Mezőkovácsházán, hogy a cséplésnek két hónap múlva sem­ lesz vége. Pedig nem lehetett azt mondani, hogy a cséplőmunkások nem igyekeztek, hiszen kora reg­geltől k©ső estig végezték a mun­kát. De hiába, a cséplés mégsem haladt úgy, ahogyan kellett volna. A Deák­ utcában is ott sorakoztak még az osztagok és semmi jel nem mutatta, hogy hamarosan rájuk ke­rül a sor. Uj Ferenc, Józsa Péter, Marosvölgyi Lajos és a többi dolgozó paraszt aggodal­masan vizsgá­lga tt® a gabonasze­meidet. Minden nap árt már ennek. Itt ázik, sült a nap, még­ a végén kicsírázik. Meg aztán más is van a dologban. Hetek óta hirdeti a hangos híradó azoknak a dolgozó parasztoknak a neveit, akik már teljesítették a hazával szemb­eni kö­telezettségüket. Ők meg, ha így halad a cséplés, az utolsók lesznek. — Hát ez így nem mehet to­vább —– mondotta egy este Uj Ferenc, amikor ismét együtt voltak Marosvölgyivel, meg a többi szom­széddal. — Én az éjszaka sokat gondolkoztam ezen, hogy mit kel­lene csinálni. Azt tartanám a leg­helyesebbnek, ha ömsofognánk éi ahány­an vagyunk az utcában, kér­nénk gépet a tanácstól és elcsépel­­nénk közös erővel a gabonát. Egyesek helyeselték, mások nem. Minek vannak akkor a cséplőmun­kások? Ők­­leszerződtek — végez­zék hát el a cséplést. Van nekünk úgyis elég dolgunk kint a földön. Tarlót kell bántani, vetni a má­sodnövényt. Meg hát egyéb mun­ka­ is akad. Azonban többen voltak, akik­nek tetszett a javaslat. — Nem úgy van az, — mondot­ták. — Amellett, hogy a magunk Ebbe azok sem nyugodnak bele, akik az előbb még a javaslat el­len beszéltek. Nincs hát más hátra, mint valakit megbízni: menjen a tanácshoz és kérjen gépet. Uj Ferencet és Marosvölgyi La­jost bízták meg. És harmadnapra már ott is volt egy 48-as gép. Úgy kellett kiválogatni, kit vegyenek fel a »bandába«, mert annyi volt a je­lentkező. A 71 éves Gortva Ger­gely bácsival valóságos »közelhar­cot­ kellett vívni, hogy meggyőz­zék: van elég fiatal helyette. Azon­ban mégis ő győzött, mert a vé­gén csak felvették törökösnek. A brigád minden tagja példásan kivette részét a munkából. Már az első napon 100 mázsán felül csépeltek. A kö­vetkező napokon pedig elérték a 120—130 mázsás átlagot. —Meg is szaporodott a föddmév­es­szüvetkezet magtárában a bevitt gabona mennyisége. Egyenest a gép alól vitték be a gabonát, a Deák­utcabeliek. Marosvölgyi Lajos há­romholdas 7, Takács Dezső négy­holdas öt,­ Lovász Mátyás öt, Lóki kára, ha a szemek minősége rom­lik az esőtől, kára van ebből az országnak is. Aztán ott a be­gyűjtés. A haza azt kéri tőlünk, minél előbb tegyünk eleget köte­lességünknek , mi meg az utol­sók leszünk, ha nem sietünk. Ki nyugszik ebbe bele? Ez már igaz. András hétholdas hét mázsa, Nagy Jánosáé hatholdas négy mázsa 11 kg-ot vittek be a kötelező mennyi­ségen felül-A jó példa ragadós. Egy hét sem telt el, amikor Mezőkovács­­házán már hét cséplőgépnél dol­goztak ilyen önkéntes brigádok. ... A községben a héten befejeződött a cséplés A harc most már a begyűjtési túlteljesítéséért folyik. Mert Mező­­kovácsháza ebben lemaradt: 97­4 százaléknál tart. Ezen felül pedig még gépállomási tartozása is van. Azonban ha a község dolgozó pa­rasztjai a begyűjtésben is olyan lelkesen vesznek részt, miint a csép­­lésfalu, minden bizonnyal Mező­­kovácsháza a megye legjobb köz­ségei sorába kerül. , Megyénk valamennyi psáplésben elmaradt községe , vegyen példát Mezőkovácsházáról, hogy­­ hozzá hasonlóan minél rövidebb idő alatt befejezhesse a cséplést és eleget tudjon tenni a hazával szembeni kötelességének. (zs. m.) Utolsó senki nem akar lenni Tripa Péter is kiszámolta: ha szeptember 24-e után viszi be a felesleget, négy méter kartont veszít Amikor Tripa Péter 8 holdas, méhkeréki dolgozó parasztnak él­ese­n­ élték a gabonáját, számadást csináltak az asszonnyal. Kiszámítot­ták, mennyi kell fejadagnak, meny­nyi megy adóba, mennyit kell meg­hagyni vetőmagnak. A végén ösz­­sze­rezve az egészet, azt látták, ma­radt még vagy hét mázsa fab­e­teg. — Be kéne vinni ebből is — ajánlotta az ember, amikor a kö­telező mennyiséget másnap felrak­ta a kocsira. — Minek tartogatnánk otthon, kár felvinni a padlásra, amikor jó­­ árat, szabadőrlést, meg más kedvezményt kapunk érte. Jova Tivadaréit is megkapták Az asszony csak hallgatott. .. Hogyisne! Nem viszik ők bizony. Az a szabadőrlés lehet, hogy csak olyan szóbeszéd. Igaz, hogy Jova Tivadaréi is megkapták a bevitt búza felére, meg mások is a községben, de mégiscsak jobb az, ha itt van a búza a padláson. Mondani csak annyit mondott: -- Nem olyan sürgős az. Majd be­visszük még. Van még idő bő­ven a gondolkodásra. Az ember csak erősködött, vé­gül is nagy nehezen megegyeztek abban, hogy 1 mázsa 20 kg-ot bevisznek »C« jegyre. Amikor az asszonynak a kezében volt a vásár­lási utalvány, már nem bánta vol­na, ha be­viszik a többi felesleget is. Most nem 90 forint értékű árut vinne haza, hanem többet Dekát úgy gondolta, nem szól. Majd meg­beszélik még otthon. .. De azóta bizony, ne­migen­ esett szó a pad­láson heverő búzáról. Szó i­dén este történt, amikor épp a mezőről jöttek haza, találkoztak Buta Tivadarral, az egyik szom­széddal. Feljött a szó a beadás­ról is. Két mázsánál már egy ingre valót jelent — Éppen ma vittem be én is a még felesleges 210 kg búzámat — újságolta Buta Tivadar —, mert szeptember 25—től már­ nem 75 fo­rintot, hanem csak 50 forintos­­ iparcikk-utalványt kapunk egy má­zsa után. És bizony, az is jelent valamit, az az 50 forint, amennyi­vel most még többet kaptunk a 2 mázsa után. A gyereknek mindjárt lesz belőle egy ingre való. Huszonöt forinttal kevesebb min­den mázsa után! Ez bizony nem akármi. Lám addig gondolkoznak ők­ is, amíg majd elesnek a 75 forin­tos vásárlási utalványtól és csak 50-et kapnak. Paksi(°) ez böltoni má­zsa búzánál, — mert ennyi lenne még, amit be tudnának vinni, hogy­ szabadőrlésre való is maradjon — 75 forintot jelentene. Az pedig pon­tosan négy méter karton ára. Egye ruhára való. Az asszonynak, vagy Annusnak, a nagyobbik lánynak. Mindkettőjüknek elkelne. .. . Még aznap este kimérték a búzát. Három mázsa 65 kg-ot. Étt másnap reggel az elsők között menti Tripa Péter a szövetkezet mag­tárá­hoz. —zsilák— Felvilágosító munkánk nyomán csoportba lépnek a dolgozó parasztok Népnevelőink rendszeresen kere­sik fel a dolgozó parasztokat. El­beszélgetnek velük a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Elmond­ják, mit jelent a közös gazdálko­dás. Vasárnap hat tszes dolgozói segí­tettek Endrőd községben a nép­nevelőmunkában. Zöld László, D©be­reczeni Lajosné és sokan mások. Egy népnevelőpárra négy tanya helyett két tanyát osztottak be, így eredményesebb felvilágosító munkát tudnak végezni a dolgozó parasztok között, így például én Kotona Miklós háromholdas dol­gozó parasztot saját magam láto­gattam meg. Ő is nagyon érdek­lődött a tszcs munkája iránt. A népnevelők feladata, hogy minél többet beszélgessenek el Kalona Mihállyal és a többi dolgozó pa­raszttal, hogy m­inél többen is­merjék fel a nagyüzemi gazdál­kodás átjártak helyességét. Viktor József, Cyoma, »Kossuth« tsz. A BEGYŰJTÉS ÉLHARCOSAI HACK MÁTÉ ecsegled­in 12 holdas /-es típusú tszcs-tag, beadási kötelezettsége 13 mázsa 57 k­iló. Huszomnyolc má­zsa búza beadásával 208 százalékra tel­jesítette kötelezett­ségét. ■ . MASZLAG ANDRÁSS 12 holdas nagyszénást köszéppmmeh 24 mázsa 30 kiló búzát vitt be a kötelező 5 mázsa helyett. Takarmány beadási köt­ezettségének 192 századikban tett élsnek. PATKÓS SÁNDOR sarkadkereszt­in 3 bordas dolgozó paraszt kenyérgabonabeadási kölesészettségét 200, takarmánygabonabe­adási kötelezettségét 250 százalékban teljesítette. BAJNOK GYÖRGY füzesgyarmati 8 holdas középparaszt beadá­si kötelezettségén felül 28 mázsa 27 kiló búzát, vitt be »C« vételi jegyre. HÍDVÉGI GÁBOR 6 holdas kamust dolgozó paraszt 18 máza búza beadásával 300 százalékra teljesítette kötelezetts­égét. Takarmánygabonabeadási kötelezettségének 122 százalékban tett eleget. K­RAT­KI JÁNOS békésszen­tandrási kisparaszti kenyérgabonab - adási kötelezettségét 240, takarm­ánygabottabeadási köt­­e­­zettségét 915 százalékra teljesítette. akik legyeitek terv- és békekölcsön­, büszkén mondh­atják: a mi pénzünk is benne van a kultúrházaikban, iskolákban Községünkben is az ellenség igyekezett lebeszélni a dolgozó­kat, hogy ne jegyezzenek tervköl­­csönt. Azt beszélték, hogy hábo­rús célokra használja fel kormá­nyunk. Pártunk és kormányza­tunk az ország fejlődésére s a dolgozó nép felemelkedésére for­dította . Iskolákat, kórházakat, gyárakat építettünk fel a dolgozó nép részére. De pénzben is visz­­szakapják a kölcsönt a dolgozók. Községünkben sokan vannak olyanok, akik nyertek a tervköl­­csönhúzás idején. Kalocsai Má­tyás elvtárs 5000 forintot nyert. A tervkölcsönjegyzés idején a leg­jobb népnevelői munkát végezte. Saját példájával agitált a dolgozó parasztok között. A kor-t­urányzatunk kétszeresen vissza­fizette részére. Az ország fejlő­désén keresztül az ő élete is ja­vult. Az ő részére is épültek a gyárak, iskolák, kórházak, stt, amit a terv alatt valósítottunk meg. Pártunk, kormányzatunk bevált­­otta szavát. Most is, mint min­denkor érdemes volt rá hallgatni. Azok, akik jegyeztek kölcsönt, büszkén gondolnak arra, hogy ők is hozzájárultak az ország és az egész dolgozó nép felemelke­déséhez. Maguk jobblétét építet­ték azzal, hogy hallgattak a Párt szavára és kölcsönadták pénzü­ket az államnak. G. Tóth János Nagykamarás. Boldog nyerők e­z Országos Takarékpénztár csabai pénztáránál Az Országos Takarékpénztár békéscsabai fiókját egymás után keresik fel Békéscsaba és a kör­nyék dolgozói, hogy átvegyék a tervkölcsön húzásán nyert össze­geket. Ötszáz és ezer forintos nye­remények nem ritkák, mégis nagy esemény volt tegnap az, amikor Nagy Imre dobozi dolgozó pa­raszt felvette a pénztárnál az öt­ezer forintot. Ragyogott az arca Nagy Imrének, amikor elébe szá­molták a lila százforintosokat és keresetlen, egyszerű szavakkal ezeket mondotta: »Érdemes volt jegyezni a tervkölcsönből... Ez­ért is — mutatott a kiszámolt százforintosokra —, de még az­ért is, mert sok mindent kapott a község: kultúrotthont is többek közt.« Nagy Imre boldogan lépett ki a takarékpénztárból és indult ha­za, Dobozra, hogy otthon is el­mondja mindazt, amit a pénz­tárnál mondott, uatána sokan jöt­­tek még. Kétszáz, háromszáz, öt­száz forintot nyerő dolgozók­­, ezen a napon is töb­b, mint tíz­ezer forintot fizettek ki és még holnapra is sok nyerőt várnak. A nyertesek pedig mind azt mondják, amit Nagy Imre dol­gozó paraszt is mondott: »Nem­csak a nyereménnyel, de sok mindennel százszorosan vissza­kaptuk már azt, amit két évvel ezelőtt adtunk. A békekölcsönb­í­­zásról is izgatottan beszélnek már és a beszélgetés közben itt is megjegyzik: »Jó az, ha nyerünk, de a legfontosabb az, hogy ha­zánk megerősítésére, békénk vé­delmére, a jövőnkért boldogan adtuk forintjainkat.« Tíz mandátumot kap Görögországban az Egységes Demokratikus Baloldali Koalíció Szófia (ETA.) A görög m­o­­narchofasiszta belügyminisztéri­um közzétette a választások ered­ményét. Eszerint az Egységes De­mokratikus Baloldali Koalíció tíz mandátumot k­ap.

Next