Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-01 / 179. szám

— ------------------------------------------------------------------------ VitaisatbU hírap Jelentés a fegyverszüneti tárgyalásokról Harrison előre kidolgozott tervek szerint juttatta zsákutcába a teljes küldöttségek zárt üléseit Keszon. Az »Új Kína« kírü­gys­zökség különtudósítója írja: Harrison nyomban a zárt ülések megszűnte után kiprovokálta a ple­náris ülések egyhetes megszakítá­­sát. Eljárása szerves része azoknak az általános terveknek, amelyek­­kel Washington halogatni és meg­hiúsítani akarja a több mint­­égy éve folyó fegyverszüneti tárgya­lásokat. Amikor Tiarrison a teljes kül­döttségek első zárt ülésén megjelent, h­at táskájában olyan tervet hozott magával, amely­ről már előre tudta, hogy le­hetetlenné teszi a hadifogoly­­hazatelepítés kérdésének ren­dezését. A terv a kö­vetkező négy főbb pontból állott: 1■ Az amerikai őrizet­­ben lévő hadifoglyok több mint felérvek — elsősorban a kínai népi önkéntesek fogságba esett harcosaknak a visz­­szatartása. 2.­­Egyoldalú, rendelkezés a ko­reai és kínai hadifoglyokkal, hogy Csang Kai Sek és Li Szín Man kezére játszóik őket. 3. Provokációk a tárgyi lósátoron kívül: nagyszabású terrortámadá­sok Phenjan polgári lakossága, ita­­l,imind a falu-manti békés cél­pontok ellen, kínai városok­ bombá­zása és géppuskázása, fenyegető ha­ditengerészeti akciók a kínai par­tok előtt­ 4. Kihívó provokációk a fegyver­szüneti tárgytaanok megszakítására, hogy azok hosszú időn át szírnek­­­­jenek és végülis meghiúsuljanak. Az amerikai hírügynökségek je­lentéseikben lekicsinyelték azt a tényt, hogy a zárt üléseken nyomban létrejöhetett volna a tel­jes megállapodás, ha az ameri­kaiak az általuk hazatelepítendő hadifoglyok számát megközelítően 1161000 főben állapították volna meg és ez a szám magában fog­lalta volna a kínai népi önkénte­sek fogságba esett 20.000 harcosát. Nam­ír tábornok hangsúlyozta: az amerikai küldöttek ezt a va­lóságnak megfelelő számot a ha­difogoly-névsorokon ellenőrizhet­ték volna. Harrison azonban nem volt hajlandó tárgyalni a kérdés rendezéséről és otthagyta a tár­gyalósátrat. Köszöni megfigyelők rámutat­nak: Harri­so­ azzal, hogy otthagyta a paralundzsoni tárgyalósátrat, minden kétséget kizáróan be­ismerte, mennyire tarthatat- la­n a hadifoglyok vi­szatartá­sára irányuló amerikai köve­telés. Harrison negyedik megfutamo­­dása a tárgyalóasztaltól egybeesik a Nemzetközi Vöröskereszt Toron­tóban folyó értekezletével. Az ame­rikaiak egyrészről egyoldalúan megszakítják a fegyverszüneti egyezmény létrejöttének útjában álló egyetlen kérdés megvitatását, másrészről pedig a Nemzetközi Vö­röskereszt torontói értekezletén azon mesterkednek, hogy lehetet­lenné tegyék a hadifoglyok irányá­ban a genfi konvenció által meg­követelt emberséges bánásmód kér­désének megtárgyalását. VESSÜK ÖSSZE... A parasztság­ sorsa a hadigazdálkodás országában A »Facts for Farmers« című amerikai tájékoztató júliusi szá­­­ma »A hadigazdálkodás tönkre-, teszi a farmereket« címmel té­nyeket közöl az­­amerikai far­­merek helyzetének állandó rosz­­szabbodásáról. A cikk, amely az­ USA mezőgazdasági minisztéri­­­um­ának hivatalos adatai alapján­ készült, megállapítja, hogy »a hadigazdálkodás évenként többi mint 3,5 milliárd dollárjába kéri fül a farmereknek.« A farmerek által vásárolt ára­t cikkek árának indexe az utóbbi, két évben hét ponttal emelke­dett, ugyanakkor az általuk el­adott árucikkek árindexe 12 ponttal csökkent. Az amerikai farmercsaládok túlnyomó több­ség© a legnagyobb nélkülözések közepette él. Tiszta jövedelmük egyre csökken és az előjelek szerint 1952-ben az utóbbi tízi év legalacsonyabb színvonalára­ süllyed. Különösen nagy ínségben él­­­nek a kisfarmerek, akik ter­melőeszközökkel sem rendelkez­­­nek s nemcsak a földet, hanem a mezőgazdasági gépeket is bére­lik a földbirtokosoktól. Ezek,az úgynevezett »részes bérlők« az ország déli részén a farmer— lakosság 35,5 százalékát jelentik! Jövedelmük nem haladja meg, az évi 400 dollárt, ami leg­szűkösebb megélhetésüket sem­ biztosítja. Még sanyarúbb a mezőgazdasági munkások hely­zete. Teljes jogfosztottságban él­nek, bérüket egyre csökkentik a földbirtokosok. Az utóbbi tíz évben több mint 100.000 farmer ment tönkre és túlnyomó többségük tragédiája a háború utáni években követke­zett be. Állandóan csökken az ame­rikai farmerek részesedése a nemzeti jövedelemből is. 1946- ban még a nemzeti jövedelemi 9.4 százalékában, 1951-ben már csak 7.6 százalékában részesül­tek. Ezzel szemben az adóssá­guk rohamosan növekedik: 1946- ban 4,682 millió dollár volt a farmerek jelzálogadóssága, 1951- ben már 6,800 millió dollár. Egyéb adósságuk az utóbbi öt évben 2,900 millió dollárról­ 7,300 millió dollárra, tehát két és félszeresére emelkedett. Az amerikai farmereknek ilyen az életük és ez a helyzet a hadi­­gazdálkodás hatása alatt nem is­ is évről­ évre, de hónapról-hó­­napra rosszabbodik s menthetet­lenül súlyos mezőgazdasági vál­sághoz, a farmerek teljes öszs­­szeroppanásához vezet. A Szovjetunió kolhozai az el­múlt gazdasági évben újabb ha­talmas lépést tettek előre a fej­lődés és a megerősödés útján. Megnövekedtek az oszthatatlan­ alapok, amelyek a kolhozterme­lés további fejlesztésének és a kolhozparasztok anyagi jólét© emel­k­edé­snek biztosítékát jelen­tik. 1951-ben tovább emelkedett a milliomos kolhozok száma. A krasznodari határvidéken és az­ örmény SzSzK-ban ma már min­den kolhoz évi jövedelme eléri az egymillió rubelt. Ukrajnában több mint 1500 milliomos kol­hoz van, majdnem kétszer any­­nyi, mint volt 1950-ben. Tád­zsikisztánban, Grúziában és Üz­­bekisztánban többszáz olyan kol­hoz van, amely 10,15 és ennél 16 több millió rubel évi jövedelem­mel büszkélkedhetik. A Szovjet­uniónak már egyetlen olyan ke­rülete sincs, amelyben ne len­ne milliomos kolhoz. A kolhozok a közös vagyoni növekedésével párhuzamosan ál­landóan bővítik anyagi és tech­nikai bázisukat. Erőműveket lé­tesítenek, mezőgazdasági állatte­nyésztési célokra szolgáló épü­­­leteket emelnek, különböző se­gédüzemeket szerveznek, vízve-­­zetéket, mesterséges tavakat, víz­tárolókat létesítenek, gépeket­ szereznek be. A kolhozok közös vagyonának­ növelése maga után vonja a kol­,­hozparasztok egyéni jövedelmé­nek állandó emelkedését: emel­kedik mind az anyagi jólét, mind a kulturális színvonal. Egy kol­hozparaszt évenként átlag 300— 400 munkaegységet teljesít. Az Azerbajdzsán SzSzK Belokan ke­rületének kolhozaiban 1951-ben­ egy-egy munkaegységre átlago­san 5 kg gabona, 2 kg zöld­ség, gyümölcs és lő rubel ju­tott. A krasznodari határvidéki­ »Micsurin« kolhozban egy mun­kaegységre 4 kg búzát és­­ rubelt adtak, továbbá zöldséget, szőlőt és egyéb gyümölcsöt. Eb­ben a kolhozban a tavalyi jö­vedelemelosztásból minden csa­lád legalább két évre előre el­láthatta volna, magát minden élelemmel. A falvakban évről-évre több áruház és üzlet nyílik, a szov­jet falvak hatalmas lendülettel­ fejlődnek és saját üdülőtelepek­ és szanatóriumok létesítésével gondoskodnak dolgozóik pihené­séről és egészségéről. A szocialista iparhoz hasonló­an a szocialista mezőgazdaság, sem ismeri a biu­tal­izmusban« elkerülhetetlen válságokat, kime­í­ríthetetlen tartalékokat feltárva» és a gazdag lehetőségeket ki­használva diadalmasan megjelö­­­re új győzelmek felé. a béke­építkezések hazájában Az iráni sah anyja és nővére az Egyesült Államokba utazik Teherán. (MTI) A »Reuter« je­lentése szerint az iráni anyakirály­nő és Asraf hercegnő, a sah nő­vére az Egyesült Államokba uta­zik. Egyiptomban megszűnt a „pasa“ és a „bej“ cím Kairó. (MTI) A »Reuter« kairói tudósítója szerint Ali Maher mi­niszterelnök a szerda esti minisz­­­tertanács után bejelentette, hogy Egyiptomban eltörlik a »pasa« és­­a »bej« címet. Ezeket a címeket­ a király adományozta. Július 19 és 24 között 124 amerikai repülőgép sértette meg Kína légiterét Peking. (TASZSZ) Az «Új Kí­na» hírügynökség jelenti: Az ame­rikai repülőgépek továbbra is be­hatolnak Északkelet-Kína légite­rébe. Július 19-től 24-ig Kína légi­terét 124 amerikai repülőgép sér­tette meg. Július 19-én két amerikai re­pülőgép, 20-án 32, július 21-én 35, július 22-én 3, 24-én pedig 52 amerikai repülőgép 13 csoportban behatolt Kína légiterébe és felde­rítést végzett. Az amerikai agresszorok­, akik húzzák-halasztják a koreai fegy­verszüneti tárgyalásokat — írja a továbbiakban a hírügynökség je­lentése —, továbbra is barbárul bombázzák a Jalu folyó men­ti vízi­erőműveket és Phenjant­ Július 11-én az amerikai légi­erő behatolt Antung város légite­­rébe. Az amerikai légierő géppus­kázása következtében 52 kínai la­kos meghalt, vagy megsebesült. Az amerikai tábornokok azt remélik, hogy ezek a durva agresszív lé­pések, amelyeket ők «katonai nyo­másnak» neveznek, megfélemlíthe­tik a koreai és kínai népet és le­hetőséget adnak az amerikaiaknak arra, hogy megkapják azt, amit nem tudtak elérni a panmindzsoni értekezleten. 1952 augusztus 1­, pénteki * " Farkas Mihály elvtárs vezérezredes, honvédelmi miniszter üdvözlő távirata a kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnokához CSU­TE ELVTÁRSNAK, a kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnokának PEKING A kínai népi felszabadító hadsereg fennállásának 25. évfordu­lója alkalmából a magam és a magyar néphadsereg nevében forró üdvözletemet küldöm önnek és a kínai népi felszabadító hadsereg min­den harcosának, tisztjének és tábornokának-kívánom, hogy a hős kínai népi felszabadító hadsereg a kínai nép bölcs vezére, Mao Ce Tung elvtárs vezetése alatt tovább fejlőd­jék, újabb sikereket érjen el a kínai nép békés építőmunkájának megvédése és a nagy Sztálin vezette béketábor további erősödése ér­dekében. Budapest, 1953. évi július hó 31-én­ FARKAS MIHÁLY vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Balsikerű álarcosbál A bonni­­ militaristáknak n­incs könnyű dolguk. Az amerikai ütemterv szerint hozzá kell fogniuk a katonák toborzá­sához. Nyugat-Németország lakossága azonban kategórikusan el­lenzi a Wehrmacht felállítását. A bonni verbunkosok, élükön Blankkal, a tulajdonképpeni hadügyminiszterrel, kénytelenek ilyen nehéz körülmények között a legkülönbözőbb cselekhez fo­lyamodni. IV maga Blank például minden erejéből igyekszik meggyőzni­­ a nyugatnémet lakosságot, hogy az »európai« csapa­tok állítólag egyáltalán nem lesznek katonai kötelékek a szó szo­kásos értelmében. Blank hangoztatja, hogy semmi közük nem­ lesz a militarizmus hagyományaihoz. Blank a militarizmus ellen a következő egyszerű receptet ajánlja. Az »európai« hadsereg­ nyugatnémet katonájától a bonni hadügyminiszter a következőt követeli: legyen »jó katona«, »jó demokrata« és »bizonyítékok­kal­­tudja igazolni polgári te­g­énységét 1945 óta«. Be Blank minden ravaszkodását tapintatlanul lerombolta Stumpf hitlerista repülőtábornok, a nyugatnémet militarizmu­­s egyik vezére, a revansvágyó­ Német Katonák Szövetségének elnök­ségi tagja. Június 21-én Bonnban, a Szövetség nevében tartott beszédében kijelentette, hogy Hitler hadseregének minden törzs­tisztje pontosan megfelel Blank feltételeinek. Stumpf véleménye szerint valamennyi kollégája jó katona és kifogástalan demo­krata. -1 v » s\ . m«*- ■«* Crumpfot természetesen nem lehet azzal hibáztatni, hogy­­ hiányzik belőle a hum­orérzék. A porosz hadfihoz illír magabiztossággal jóelőre kiadja Hitler minden kiszolgálójának a »jó« katona bizonyítványát. Különösen pikánsul hangzik ez an­nak a tábornoknak a szájából, aki saját kezével írta alá Hitler­ hadseregének fegyverletételét. Ami pedig a »demokratikus voná­sokat« illeti, Stumpf szerint kitűnő »demokraták« a Német Ka­tonák Szövetségének olyan elnökségi tagjai, mint Hauser, Man­­teuffel, Gille tábornokok. Hauser nyilván akkor mutatta be, meny­nyire kitűnő »demokrata«, amikor az SS-csapatok tábornoka­ként Bielorusszia és a Szmolenszk-vidék városaiban és falvaiban borzalmas gaztettekben működött közre. Manteuffel tábornok de­mokratikus minőségét a »Gross-Deutschland «-hadosztály pa­rancsnokaként és a »Bruderschaft« nevű illegális miltarista szö­vetség vezetőjeként kapta. Gille tábornok is régóta született de­mokrata: nemhiába vezette a »Totenkopf« SS-hadosztályt, amely a koncentrációs­ táborok őrségéből tevődött össze. Stumpf tábornokot és barátait készülnek becsempészni abba a hadseregbe, amelyet oly messzehangzóan reklámoz Blank. A hit­lerista tábornokok szépen leszedték az álarcot kollégájukról, Blankról. Nagyszerű terméseredményeket értek el Kelet-Kína állami gazdaságaiban Sanghaj. (Új Kína.) Kelet-Kína 398 megyéje közül 354-ben műkö­dik állami gazdaság. Az állaami gazdaságok földterülete 38­ 000 hek­tár. Az állami gazdaságok eredmé-­­nyei a búzatermesztésben átlagosan tíz százalékkal haladták meg a kör­nyező parasztgazdaságok eredmé­nyeit. Az Észak-Kiangezu tarto­mánybeli «Tungsin» állami gazda­ságban a búza terméshozama 76 százalékkal szárnyalta túl a szom­szédos egyéni gazdaságok termés­­eredményeit. Sok­ állami gazdaság a korszerű mezőgazdasági munkamódszerek­ is­kolájává vált. A fejlett mezőgazda­­sági technikát 7500 csoportban több mint 54.000 dolgozó paraszt tanul­mányozza. Az amerikai légierők továbbra is kíméletlenül bombázzák Korea békés városait és falvait Phenjan. (TASZSZ) A Ko­reai Központi Távirati Iroda be­számol arról, hogy az amerikai légikalózok állandó és kíméletlen bombatámadásokat intéznek a hát­ország elírni. Július 16-án negyvennyolc ame­rikai repülőgép támadta Kovonia körzetét Dél-Hamgen tartomány­ban. A repülőgépek több mint kétszáz bombát dobtak le. A tá­madás következtében sok paraszt­ház rombolott és sok polgári lakos meghalt. 18-án az amerikai repülő­gépek öt órán keresztül bombázták és lőtték Csonphon körzetének fal­­vait, ugyancsak Dél-Hamgen tar­tományban, összesen mintegy­ négyszáz bombát dobtak le. Az amerikaiak 230 parasztházat rom­­­ba döntöttek és sok parasztot meg­­­gyilkoltak. A repülőgépek állan­dóan bombázták és lőtték a földe­ken dolgozó parasztokat és a ten­geren lévő halászokat is.

Next