Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-11 / 59. szám

1953 március II., szerda A tavaszi munkák tapasztalatai Tótkomlóson és Csanádapácán Egyre jobbá válik az idő. Vetni kell. Nem szabad késnünk egy percet sem. A késedelem sok mé­termázsa terméskiesést jelent. Hazánknak, dolgozó népünknek bő termést kell betakarítanunk. Kétszeresen indokolt ez. A tava­lyi fagy, aszály és főleg az agro­technikai módszerek alkalmazásá­nak hiánya miatt kevés volt a termés. Másrészt tartalék nélkül lehetetlen tervgazdálkodást foly­tatni. Nem tudjuk tervszerűen építeni, erősíteni hazánkat, nem tudjuk tervszerűen növelni né­­pünk jólétét, békénk, alkotása­ink, szép életünk védelmét. A fentiek megmagyarázásával kell népnevelőinknek egyember­­ként a vetés, a tavaszi munkák szakszerű, új agrotechnikai mód­szerekkel való elvégzésére mozgó­sítani dolgozó parasztságunkat A példák sokasága azonban azt mutatja, hogy népnevelőink kevésbbé kísérik figyelemmel a tavaszi munkákat s kevésbbé értetik meg a korai vetés, az agrotechnikai módsze­rek alkalmazásának jelentőségét. Emiatt főleg az egyénileg dol­gozó parasztok nagy része viszo­­lyog a korai vetéstől, húzza-ha­­lasztja a tavaszi munkákat. A késedelmességet azzal igyekeznek indokolni, hogy »hideg a föld«. Ez nem állja meg a helyét.­­Az enyhe talajmenti fagyok nem be­folyásolják a vetést. Arra is gon­dolni kell, hogy végül összetor­lódik a munka s a halogatásra jónéhány vagon termés­­elveszté­sével fizetünk rá. Legtöbb eset­ben a kulákok s a befolyásuk alatt álló maradiak­­szakvélemé­nyein alapszik a vetéssel való viszolygás. A­z­ előretekintő­­és több termést betakarítani akaró dolgozó parasztok teljes lendü­lettel végzik a tavaszi munkák TÓTKOMLÓSON a termelőszö­vetkezetek egészen jól előreha­ladtak a tavasziak vetésével s a még szántatlan területek felszán­tásával. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok közül is többen szánta­nak, vetnek, sőt egyesek — mint­ például Leh­óczki György 3 hol­das dolgozó paraszt — simítóz­­nak is. Többen — mint Pipis Pál — befejezték a tavaszi árpa vetését. Jakublyánszki György, Koknály István és mások pedig szorgalmasan szántottak. A szán­tásban nagy lemaradás mutatko­zik a még 40 egyénileg dolgozó paraszt területén. Az­ elmúlt hét végéig még mintegy 300 hold te­rületük várt szántásra. A kulákok nagy része eltűnt Tótkomlósról, a több mint kétszázból már csak 20— többnyire — vén kulák ma­radt a községben. A tanács azon­ban alszik. Még egy kulákot sem hozatott vissza a földre dolgozni CSANÁDAPÁCÁN is nagyon divik a kulákszabotálás. Például Horváth Béla 24 holdas kulák­­csemete és Kaposi Sándor ku­lák saját földterületén néhány karcolásnál többet még nem tett. Egye­t­len szem tavaszi növény­­mnag,­­t sem vetettek el. Ennek el­emére kereken megtagad­ták­ azt, hogy a földművesszövetkezet te­rületén vessenek fogataikkal. A tanács nem vonja felelősségre őket, így azután érthető, hogy a többi kulák sem vet Például Györgyi Mihályné kulákasszony­­nak 14 hold földje hever parla­gon. Hegedűs Lajos, volt kis­gazdapárti főkolomposnak már két évben a tanács araltatta le a búzáját. Az elmúlt ősz folya­mán Hegedűs fogatával állan­dóan fuvarozott jó pénzért , 11 hold földterületét pedig parlagon hagyta Ezért és a beadási kötelezettsége elszabotálásáért két évi börtönre ítélték. A lovakkal most fia fuva­rozik tovább, mit sem törődve a szántatlan földterületükkel. Hogy mennyire lazára vannak engedve a kulákok, a fentieken kívül az mutatja legjobban, hogy a kulá­kok tulajdonában lévő 550 hold tavaszi vetésterületből csak 35 holdat szántottak fel az elmúlt hét végéig. A községi tanácsnak sokkal ke­ményebb kézzel kell kötelezni a kulákokat területeik megmunká­ A tavaszi búza vetési Vetőmagcserét alig 8—10-en esz­közöltek. Idegenkednek a tavaszi búzától, mert nincs, aki megma­gyarázza nekik annak jelentősé­gét Lehetetlen ugyanis, hogy csak ifj. Bene Mihálynak, idős Matyelka Mihálynénak és rajtuk kívül még néhány dolgozó pa­rasztnak volt annyi terménye, hogy 40—100 kg tavaszi búza­vetőmagot tudjon cserélni az őszi búzavetés terület kiegészítésére. a község­határ nem folyik A népnevelők nem magyarázták meg a nedvesség tárol­ásnak e fon­tos módszerét. Ezért történt meg az, hogy például Zsika Imre 10 holdas középparasztot csalóiéit felnevelték szomszédai, amiért szántás közben lánchoropával — persze jobb a Williams-féle simító — elsimítózta a földet, nehogy a nap és a szél kiszikkassza­­lására. Annál is inkább, mert — mint ahogy a korábbi gyakorla­tok mutatták — a kulákok elleni laza harc miatt az egész község­ben késett a munka. A »Köztársaság« tszcs március 4-én 100 százalékig befejezte az árpa vetését. A »Haladás« tszcs négynapi vitatkozás után, 5-én kezdte meg az árpa vetését Az egyénileg dolgozó parasztoknak 380 hold területbe kell tavaszi árpát vetniük. Az elmúlt hét fo­lyamán a jó idő ellenére, azon­ban alig 50 holdat vetettek el is vontatottan halad Lehetetlen állapot az is, hogy 6-án estig még 1498 hold terület várt szántásra Csanádapácán. Fő­leg az egyénileg dolgozó parasz­tok vannak lemaradva, hiszen a »Köztársaság« tszcs-nek csak 14, a »Haladás« tszcs-nek 46 hold szántani valója van. A maradi­­ságra, a község vezetőinek meg­alkuvására, a dolgok lassú mene­tébe való belenyugvására jellem­ző az is, hogy íban egyáltalán a simitózás A tótkomlósi és a csanádapácai községi pártbizottságoknak sok­kal jobban kell segíteni a tava­szi munkát s az egyéni agitáció állandó javításával mozgósítsák a munkákat halogató dolgozó pa­rasztokat Ugyanakkor vezessék rá őket az agrotechnikai módsze­rek alkalmazására. Vitais au­t hére. _ Felszabadulási Hét’ 59 a Pamutszövőben A Szabad Nép március el­sejei számából értesültünk a sztálinvárosi nagykohó építői­nek nagyszerű kezdeményezé­séről, mely szeriia hálájukat és szeretetüket úgy akarják kifejezni a hazánkat felszaba­dító Szovjetunió és annak nagy vezére, a magyar nép igaz barátja, Sztálin elvtárs iránt, hogy­­március 2-tól április 4-ig Felszabadulási Hetet tartanak. Ezen kezdeményezéshez mi, a Pamusczovó dolgozói is örömmel csatlakozunk és jól megszervezve Felszabadulási Hetet tartunk üzemünkben. Rohamosan közeledik április 4 e, hazánk felszabadulásának nyolcadik évfordulója. E nap ■tiszteletére a Szovjetunió iránti hálánk kifejezéseképpen mi, a Pamutszövő dolgozói szocialis­ta kötelezettség­vállalást tet­tünk arra, hogy 1953 első ne­gyedévi tervünket két nappal előbb fejezzük be. Továbbá a Felszabadulási Hét sikere ér­dekében vállaljuk, hogy: 1. A második évnegyedi fe­szített tervünk sikeres elvég­zéséhez szükséges műszaki fel­tételeket biztosítjuk úgy, hogy a pl. szövőde automatizált gé­peit a tervben megállapított március 31-i határidő helyett március 21-re szereljük át sima 2. Vállaljuk, hogy a jelen­­­­legi gépfordulatot három szá­­z Zalákkal növeljük, ezen keresz­­­­tül termelékenységünk emel­­­­kedni fog. 3. Sztahanovistáink vállalják­­ a Kéder-mozgalom kerete­­i­ben, hogy a hozzájuk beosztott­­ szövőtanulók felett sztahánon­,­­­­ta őrséget állnak, április 1-ig átadják munkamódszereiket és továbbiakban is segítik őket. 4. Az újító mozgalom szélesí­­­­tése érdekében a szakszervezet­­ és az újítási felelős az »üzem legjobb újítója« címért ver­senyt indítanak. 5. A Csutkih-mozgalom kere­tében, a minőség megjavítása érdekében a szegedi textilmű­vekkel együttműködési szerző­dést kötünk. 6. Vállaljuk, hogy az átsze­relések miatti nyolcmilliós ve­téslemaradásunkat a Felszaba­dulási Hét ideje alatt behoz­zuk. Ezen vállalást a dolgozók röpgyűlésüken tárgyalták meg és annak teljesítését örömmel fogadták meg. Zsíros Mihály párttitkár, békéscsabai Pamutszövő. \ Leplezzük le a spekulánsokat! Mi, ellenőrzők, szívós harcot ví­vunk azért, hogy megszüntessük a sorbanállást és leleplezzük a spe­kulánsokat. Február 27-én a 4-es áruda lisztet osztott ki és a töme­gekben erősen hangoskodott Csiz­madia Lajosné, Csokonai­ utca 13. szám alatti lakos. Másnap, február 28-án az orosházi piacon 10 fo­rintért árulta a lisztet kilónként. Ellenőr társaim Csizmadia Lajosnét leleplezték és az eljárást megindí­tották ellene. A városi, járási ta­nács begyűjtési szervei mindent el­követnek, hogy a közellátásiunkat zökkenőmentesen vezessék. De a dolgozóknak is kötelessége, hogy az ilyen Csizmadia Lajosné-félé­­ket leleplezzék, akik a becsületi dolgozókat igyekeznek megtévesz­teni. Vetró József, Orosháza" szas lenne felsorolni mindazokat a feladatokat, amelyek a mező­­gazdasági tudományos kutató­munkára várnak. Nagyon fontos kérdése a ku­tató munkának az, hogy a ter­melőmunkát valóban előre vi­gye s mindig a legsürgősebb fel­adatokkal foglalkozzon. Ezért a kutatómunka irányát, témáját mindig a termelés kérdéseihez kell kapcsolni. Ezt úgy lehet el­érni, hogy a kutatási témákat központilag állapítják meg. A té­mákat kiválasztó bizottságban részt vesz az MDP Országos Köz­pontja, az Országos Tervhivatal, a Földművelésügyi Minisztérium operatív osztályai, az ÁGEM és a Tudományos Akadémia. Pártunk a kutatómunkának nagy jelentőséget tulajdonít. Ez el kell érni azt a fejlettséget, hogy kutatóintézeteink azokba kísérleteket helyezhessen ki s így a kísérleti gazdaságoknál jóval szélesebb körben és eredménye­sebben végezhessenek kutató­munkát. A kísérletek kihelyezése csak akkor leh­et eredményes, ha a szakemberek, de a fizikai dol­gozók is felismerik annak nagy jelentőségét. Igyekezzünk tehát a tudomány élenjáró eredményeit megismer­ni s azokat a tangazdaságokba és a szocialista mezőgazdaság egyéb szektoraiba is átültetni, népszerűsíteni, mert eredménye­ket csak az elméletnek a gyakor­lattal való összekapcsolása útján érhetünk el. Vince Ferenc szarvasi mezőgazdasági technikum. Átvettük gépeinket szocialista megőrzésre­ ­ ,mi üzemegységünkben az elv­társak elmondják, hogy szüksé­gét érzik annak, hogy tanulja­nak, mert a géppel való munka megkívánja az elméleti tanulást. A hiány az, hogy az előadó elv­­társunk nem készít magának kü­lön előadás-vázlatot, hanem csak úgy olvastunk fel a könyvből és így nem tudja úgy lekötni a hallgatók figyelmét, mint ahogy ezt az amúgy is rövid idő, ami hátra van, számunkra megkí­vánja. Hiányosság van egy másik üzemegységünkben is Csatókama­­ráson. Beszélgettem az ottlévő traktoros elvtársakkal, többek között Higyed Sándor elvtárs­sal, aki Sztálinyeccel dolgozik és elmondta, hogy a múlt gazda­sági évben három hónap alatt 1116 kat. hold földön végezte el a szántási munkálatot. Az ígéretet megkapta, hogy prémiumot kap és kitüntetésre is felterjesztik, azonban mindez eddig nem tör­tént meg. Ugyanitt Paksi Ádám elvtárs már második hónapja 305 forintot kap, mint összkeresetet, közben a munkaidőt hiánytala­nul ledolgozta. Balla Mihály, Ist­ván Sándor elvtársak elmondot­ták, hogy már hosszabb idő óta géppel dolgoznak, szeretnék, ha elmehetnének iskolára, hogy a gyakorlati tudásuk mellé az el­méleti tudást is megszerezhet­nék, azonban még az esti szak­tanfolyam sincs megszervezve, ami pedig szükséges volna. Hiá­nyosságnak látom azt is, hogy amikor mindegyik üzemegység fő munkája a gépjavítás volt, ugyan­akkor az ottani traktoros elvtár­sak egy részét különböző gazda­sági munkára osztották be azzal, hogy a gépesítésben nincs mun­ka. örömmel írom azt, hogy mi itt, az ómezőhegyesi üzemegység­ben lévő traktorosok mindnyá­jan szocialista megőrzésre vál­laltuk gépeinket, ez elősegíti a jobb munkán tett, a gépek jobb gondozását, mert ez megszünteti azt, hogy minden nap más és más dolgozó kerüljön egy-egy géphez anélkül, hogy azt alapo­san meg tudnák ismerni. A vál­lalásunk teljesítésével járulunk hozzá ahhoz, hogy az 1953. gaz­dasági év eredményekkel zárul­jon. Kardos Júlia traktoros, mezőhegyesi áll. gazd.­amezőhegyesi üzemegység.

Next