Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-01 / 102. szám
r~---------------------------- Éljen győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja ! Éljen népünk bölcs vezére, a béke első magyar harcosa, Rákosi Mátyás! V J A Z HD P BÉKÉS MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJAI 1953 MÁJUS 1., PÉNTEK Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1953 május 1-ére a világ dolgozói a békéért,a demokráciáért, a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harc jegyében ünnepük. Ezen a napon a dolgozók számlát tartanak erőik felett, összegezik a megvívott csaták eredményeit. Az újabb harcokra és újabb győzelmekre, az előttük álló feladatok eredményes végrehajtására gyűjtik erőiket. Május elseje a békéért harcoló népek seregszemléje, a profétánnemzetköziség nagy ünnepe! Vladivosztoktól Berlinig, az északi Molotovoktól Szófiáig magasra emelik ma a szabad népek a munkásosztály győzelmes vörös lobogóját. De kibontják empóra a harci zászlót Párizs, London, Róma munkásai, India elnyomott népei, Egyiptom és Tunisz, Japán, és Afrika emberi életet követelő népei. Május 1. ünneplése különös jelentőséget kapott a győztes Októberi SzocialistaForradalom után, amely áttörte a világimperializmus frontját és létrehozta a világ első szocialista államát. A világ minden pontján úgy készültek a dolgozók az idei május elsejére, mint a békéért harcoló százmilliók nagy seregszemléjére, a háborús gyújtogatók elleni tüntetés napjára. A népek békét követelő kórusában ,legnagyobb erővel a szovjet nép hangja zeng. A Szovjetunió az emberiség világító fárolyája, a béke megingathatatlan szilárd védelmezője. A Szovjetunió továbbra is tántoríthatatlnul folytatja a háború elhárítására és a béke megőrzésére irányuló politikáját. A Szovjetunió legyőzhetetlen erejével, a volgai, dnyeperi, amudarjai, Don-menti vízierőműveket építő dicső szovjet nép a mindennapi munca hőstetteivel, a kommunizmus építésének új győzelmeivel áll őrt az emberiség békéje felett. A Szovjetunió nyomában, az ő vezetésével az első sorokban menetelnek — mitolt a béke szilárd, megingathatatlan bástyái — a népi - demokratikus országok, köztük a mi országunk is. A magyar dolgozó nép kilencedik szabad májusi ünnepealkalmával hálatelt, szívvel gondol a nagy Szovjetunióra, amelynek szabadságát köszönheti és korunk legnagyobb alakjára, akinek nevéhez a magyar szabadság és felemelkedés hatáala fűződik: Sztálin elvtársra. Ma a kilencedig szabad májust, a sztálini eszmék, a sztálini tanítások, a sztálini gondoskodások jegyében ünnepeljük és áthat minket az az érzés, hogy örökre hűek maradunk a sztálini eszmékhez. Vájjon, van-e olyan dolgozó, akinek hálás gondolata ezen a nagy "ünnepen elsőnek nem a nagy Sztálin felé "száll? Vájjon, van-e olyan dolgozó, aki nem órai át újból a mai napon, hogy mit köszönhet Sztálin elvtársnak s ne gondolna ismét mérhetetes szomorúsággal nagy tanítónk eltávozására? Ha i kimondjuk: felszabadulás — Sztálin elvtársra gondolunk. Ha kimondjuk: szocialista Magyarország — ismét Sztálin elvtársra gondolunk, Ila számot teszünk eddig elért eredményeinkről, sikereinkről és győzelmeinkről — Sztálinra gondolunk. A világ munkásosztályának nagy ünnepén, a békéért harcoló népek seregszemléjén tegyünk számvetést az eddig elért eredményeinkről, hazánk gazdasági és kulturális fejlődéséről. Négy esztendővel ezelőtt az ötéves népgazdasági terv jóváhagyását kérte tőlünk népi demokratikus kormányunk. Ma már látjuk, hogy ami négy évvel ezelőtt programm volt, az ma valóság. Programotként tűztük ki, hogy öt év alatt 35 milliárd forintot fektetünk be a népgazdaságba. Ezzel szemben nem öt év, hanem három év alatt 40 milliárd forintot fektettünk be. Hogy acéltermelésünket öt év alatt 800.000 tonnáról másfél millió tonnára emeljük — teljesítettük. Hogy széntermelésünket 1954 végére 18 millió tonnára emeljük, ma már széntermelésünk messze túlhaladja a 18 millió tonnát. Hogy öt év alatt 300.000 új ipari munkásnak adunk kenyeret — tervünket nem öt, hanem három év alatt hajtottuk végre. Hogy a munkanélküliséget megszüntetjükhazánkban, Magyarországon a munkanélküliség ma már a múlté. Az egészségvédelmet a dolgozók százezreire terjesztjük ki. 1949 óta 3 millió 800 ezerről 5 millió 450 ezerre nőtt a társadalombiztosításban résztvevők száma. Törvényt hoztunk az anya- és csecsemővédelemről. Jelentősen felemeltük a szülő nők állami segélyét. A többgyermekes szülők családi pótléka az 1949-es évi 240 millió forintról 1952- ben 150 millió forintra emelkedett. Az ötéves tervünk első három évében több mint 20.000 falusi és üzemi kultúrotthont, 1600 mozit, közel 3000 falusi könyvtárat és több mint 4000 üzemi könyvtárat létesített kormányzatunk. Az ötéves terv gyümölcséből bőven jutott megyénkbe is. A felszabadulás előtt megyénkben mindöszsze 30 normál és 6 keskeny mozi állt a szórakozni vágyók rendelkezésére, ma már 40 normál és 30 keskeny mozi áll Békés megye dolgozóinak rendelkezésére. Megyénk egészségvédelme is jelentősen megjavult, már alig van község, ahol ne lenne orvosi szolgálat.Megyénkben eddig 18 szülőotthon működik. Az 1953- as évre kormányzatunk Békés megye területére 4 millió forint anya- és csecsemővédelmi juttatást irányzott elő. Megyénkben csupán tanácsvonalon az egészségügy céljaira 5 millió 175 ezer forintot, az oktatás és népművelés céljaira 9 millió 584 ezer forintot, községfejlesztésre 12millió 904 ezer forintot költöttünk. Mindezen túl községeinkben épülnek az üzemek, pl. Sarkadon a kendergyár felépítésére 22.000 forintot fordított kormányzatunk, az Orosházán felépülő hatalmas gimnázium költsége több mint 8 millió forint és így lehetne tovább sorolni azokat a hatalmas létesítményeket, amelyek pártunk és kormányunk szerető gondoskodásával, népünk odaadó, szorgalmas miniáiával megvalósultak, vagy megvalósulóban vannak. Négy év alatt közel százezer ipari munkás és dolgozó paraszt vált az üzemek és a vállalatok éléin, a központi és helyi kormányhatóságoknál, a Néphadsereg tisztikarában népünk új vezetőivé. Törvényrel iktattuk Népköztársaságunk Alkotmányát, amely biztosítja népünk emberi és polgári jogait, melyben érvényesül a sztálini nemzetiségi politika elve hazánkban. Az itt élő nemzetiségeknek is teljes egyenjogúságát biztosítja az alkotmány. A megyénkben élő szlovák, román és délszláv dolgozók is bő lehetőséget kaptak a dolgozó nép államától arra, hogy általános iskolai tanuláson kívül a középiskolában is saját anyanyelvükön tanulhassanak. Sorolhatnánk tovább az elért eredményeket, melyeket elsősorban a harcokban edzett munkásosztályunk tapasztalt vezetésének, dolgozó parasztságunk szorgalmas munkájának, a Magyar Dolgozók Pártja s Rákosi Mátyás elvtárs biztoskezű irányításának köszönhetünk. Május elsejét ebben az évben az elért döntő győzelmek alapján hazánk és népünk felemelkedésének, a választásra való felkészülésnek jegyében ünnepeljük. Választások előtt a régi Magyarországon csak úgy zuhogtak az ígéretek, melyeket azzal a szándékkal tettek, hogy nem tartják be őket. Népünk «úri huncutságnak» nevezte a politikát, mert tudta, hogy az urak úgyis becsapják. Nyugaton ez ma is így van. A magyar népi demokrácia, amit ígért, meg is valósította és amit jelenleg programjául, célul tűzött kd a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása, azt a párt vezetésével, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és a népünkhöz hű értelmiség támogatásával végre is hajtjuk. A Népfront felhívása kimondja, hogy az új országgyűlés feladata lesz, törvénybe iktatni a második ötéves tervet. A második ötéves terv minden eddiginél nagyobb feladatok terve. Az acéltermelésünket évenként mintegy 3,5—4 millió tonnám, széntermelésünket 45—50 millió tonnám, kenyérgabona termelésünket 35—40 millió méter mázsára kell emelnünk. A második ötéves terv nagyszerű alkotások terve. Folytatjuk a Budapesti Földalatti Gyorsvasút építését, megépítjük a dunai vízierőművet, az öntözött mezőgazdaság területét 650—700 ezer kát.holdra emeljük. Mintegy 250 ezer új lakást fogunk építeni. A második ötéves terv a jólét nagyarányú emelkedésének terve. Végleg meg kell oldanunk a közellátás problémáit. Nagy lépést kell tennünk előre a fogyasztási cikkek bősége felé. A dolgozók reálbérét legalább 50 százalékkal kell emelni és rá kell térnünk a fogyasztási és ipari cikkek árleszállításának útjára. Őszintén és fenntartás nélkül részt kívánunk venni a népek nemzetközi együttműködésében s ezért ragaszkodunk a békeszerződésben foglalt jogos igényünk teljesítéséhez. Békét akarunk, mert alkotó, építő munkánkhoz békére van szükségünk, mert a háború pusztulást, nyomort, szenvedést jelent. De tudjuk, pusztán az akarat nem biztosítja a békét. Tudjuk, hogy a bé Icetábor békevágyával szemben áll az imperialista háborús gyújtogatók hada. Tudjuk, hogy déli határainkon a béke egyik legdühödtebb ellensége, Tito és bandája készülődik hazánk ellen. Ezért továbbra is szilárdítjuk megbonthatatlan örök barátságunkat a nagy szovjet néppel, a kínai néppel és a testvéri népi demokratikus országokkal. Minden becsületes, hazáját szerető ember, aki az elért eredményét- Joet s a felsorolt programmot szolgálja, szívvel és lélekkel a Népfront mellett, e programmok végrehajtása mellett kell, hogy álljon. De szabadságunk nyolc esztendeje alatt megtanultuk, hogy minden eredményért, ami a népünk érdekeit szolgálja, keményen harcolni kell, hogy a győzelem nem hullik magától ölünkbe. Dolgozó népünk évszázadokon keresztül reménytlenül áhítozott szabadságára. A Viharsarok tradíciói, a Viharsarok parasztságának dicső múltja is erről tanúskodik. Számos dicső parasztmegmozdulást jegyzett fel történelmünk, amikor a Viharsarok dolgozói elhatározták, hogy maguk tesznek igazságot. Békés megyében fogott szikrát először: Endrődön, Gyomán, Gyulaváriban kaszára, vasvillára laptak a parasztok, elkergették az ispánokat, intézőket és nekiláttak földet osztani, másnap Szarvason és Békéscsabán követték a példát. Majd a láng áttérjett Orosházára, onnan Füzesgyarmatra, Kétegyházára, majd az egész megyében tombolt a lázadás. Ingyen házhelyet, földet követeltek. A Szovjetunió dicső győzelmével a dolgozó parasztok évszázados vágya teljesült. E sok vérrel áztatott föld a dolgozó parasztoké lett. Legyünk hűek ehhez a dicső múlthoz. Pártunk azt bízta ránk, hogy gondozzuk és védjük meg ezt a földet. Elmondhatjuk, hogy mindent megtettünk? Nem mondhatjuk el. Megyénk egy ideje elvesztette azt a becsületét, melyet a Viharsarok dicső múltja hagyott ránk. Elvesztette, mert nem tett eleget mindenben és maradéktalanul az állam iránti kötelezettségének. Sok helyen dús, zöld a vetés, de vannak helyek, ahol üresen állnak a földek, várják, hogy burgonyát, kukoricát vessenek bele. Minden becsületes dolgozónak e napon egy fogadalma lehet: megyénk dicső tradíciójához hűen szívvel és lélekkel dolgozni azon, hogy megyénk ismét az elsők közt legyen a versenyben. Jobb munkára, kitartóbb és keményebb helytállásra kötelez bennünket az, hogy egész megyénk dolgozóinak a nép parlamentjében való képviseletét hazánk első embere, népünk forrón szeretett vezére, Sztálin legjobb magyar tanítványa, Rákosi elvtárs viseli szívén. Első képviselőjelöltünk Rákosi elvtárs. Ez az előlegezett bizalom arra kötelez, hogy jól dolgozzunk. A Viharsarok dolgozói megértik, hogy az a megye nem dolgozhat rosszul, amelynek listavezetője, első képviselőjelöltje: Rákosi elvtárs. A mi feladatunk az elért eredményeket tudatosítani a dolgozók körében, mozgósítani dolgozó népünket a feladatok végrehajtására. A Népfront-felhívás világító fáklya, zászló, amely maga köré tömöríti az ország minden becsületes emberét. De a zászlót magasra kell emelnünk, hogyminden dolgozó láthassa, el kell vinni minden dolgozóhoz, hogy saját szemével győződjön meg arról, hogy ez a zászló az ő zászlója, ezért érdemes küldeni, ezért kötelesség küzdeni. Feladatunk most ezt tudatosítani. Mélyen megismertetni pártunk, kormányunk politikáját minden dolgozóval. Harcra buzdítani minden dolgozót békecéljainkért, ötéves tervünk nagy céljaiért. Feladatunk a választási békeversenyt gazdagítani, továbbra is még jobb eredményekkel, iparban és mezőgazdaságban egyaránt. Megyénk dolgozói tudják, hogy a választás győzelme elsősorban a termelés frontján dől el és hogy a választási harc elsősorban a magasabb termelésért, a tervek teljesítéséért folyik. Hogy ezt az új harcot megértik dolgozóink, mi nem bizonyítja jobban, mint hogy a választási békeversenybe, amely Ihm megyénk üzemeinek nagy többsége részt vesz, bekapcsolódott a falu dolgozó parasztsága is. Idáig 55 termelőszövetkezet, 183 termelőszövetkezetben dolgozó brigád, 443 munkacsapat, 1655 termelőszövetkezeti tag kapcsolódott be a választási békeversenybe, ötezerki én, százötvenhárman tettek vállalást a begyűjtési tervük idő előtti teljesítésére. Ezek a számok azonban még mindég nem érték el a felszabadulási hét nagyszerű eredményeit. Pártszervezeteinkre az a nagyszerű feladat hárul most, hogy különös gonddal irányítsák figyelmüket a falu dolgozóira. Szervezzük meg, hogy csatlakozzon minden dolgozó a választási békeversenyhez, melynek célja: biztosítani az 1953-as első félévi terv maradéktalan teljesesi térét, túlteljesítését. Termelőszövetkezeti csoportjaink, a honi gazdaságaink, gépállomásaink és egyénileg dolgozó parasztjaink szélesítsék ki példamutatásukkal még jobban a választási békeversenyt, végezzék el időben a növényápolási munkákat, szorgalmazzák az állam iránti kötelezettségek teljesítését, biztosítsák a gazdag, bő termést az idei esztendőben. ■ Amikor a Népfrontra szavazunk, eddigi eredményeinkre, további fejlődésünkre, nehézségeink leküzdésére, szabadságunkra és békénkre, az egész világ dolgozóinak testvéri barátságára szavazunk. Minden Népfront szavazat — kalapácsütés a háborús uszítókra, egy-egy tégla a szocialista Magyarország építéséhez. Minden Népfront-szavazat hozzájárulás a béke megszilárdításához, melynek legelső harcosa hazánkban, a mi szeretett vezérünk és tanítónk, Rákosi Mátyás elvére. A NAGY SEREGSZEMLE írta: Klaukó Mátyás, az MDP Békés megyei Bizottságának másodtitkára