Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

­/ikanatik Kept A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, az országgyűlés elnökségének és az országgyűlés külügyi bizottságának ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanác**, az Országgyűlés elnöksége és az országgyűlés külügyi bizottsága hétfőn héten ki­l Dobi István elnökle­té­l ülést tartott, amelyen megvitatta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának február 9-i felhívását a világ népeihez és parlamentjeihez. Az országgyűlés külügyi bizottsága a felhívással kapcsolatban határozati javaslatot ter­jesztett az Elnöki Tanács elé, amelyet az Elnöki Tanács és az országgyűlés elnöksége részfé­­teiben megtárgyalt. A vita során felszólaltak: Rónai Sándor, az országgy­űlés elnöke, Andrrs Erzsébet, Návrási László és Barcs Satabor az Elnöki Tanács tagjai, továbbá Horváth Márton, a külügyi bizottság tagja. Az Elnöki Tanács a határozati javaslatot elfogadta. A határozat szövege a következő: A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége őszinte örömmel üd­vözli a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának a világ nészeihez és par­lamentjeihez intézett felhívását, amely újabb nagy font­osságú lé­pést jelent a nemzetközi feszült­ség enyhítése, a béke megóvása és megszilárdítása érdekében. Különösen nagy jelentősége van a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa kezdeményezésének a je­lenlegi nemzetközi helyzetben, amikor bizonyos imperialista kö­rök, az Egyesült Államok kormá­nyával az élen, arra törekednek, h­ogy Európában, Ázsiában és a világ más régisein, a már létre­hozott agresszív tömböket meg­erősítsék és újakat szervezzenek, melyek jelentős mértékben nö­ve­ik a nemzetközi feszültséget. Az új háború kirobbantása ér­dekében a háborús uszítók min­den erővel fokozzák a fegyver­kezési hajszát és a katonai tá­maszpontok kiépítését a világ minden részén. Fokozzák rága­­lomhad­járatukat a békeszerető népek és kormányaik ellen, an­nak ellenére, hogy az Egy­esült Nemzetek Szervezete elítélte a háborús propagandát. Atomhábo­rút készítenek elő, amely mér­het ellen szenvedést okozna a né­peknek, bár nem kétséges, hogy egy ilyen új háború az imperia­list­­­ agresszorok végső megsem­misülését vonná maga után. A magyar népet mély felhá­borodással tölti el a nyugati ha­talmaknak az a törekvése, hogy néhány állam részvételével lét­rehozzák a nyugateurópai unió­nak nevezelt, zárt katonai töm­böt és annak keretében újra fel­támasszák az európai néstek biz­tonságát veszélyeztető német mi­li­tarizmust, amely az utolsó év­tizedek során kétszer sodorta igazságtalan, nemzeti létünket fenyegető háborúba hazánkat. A revansvágyó német militarista körök Ausztria bekebelezésére tö­rekszenek, új Anschluss-t készí­tenek elő, melynek megvalósulása esetén az újjáéledő német impe­rializmus támadó hadserege is­mét megjelenne a magyar hatá­rokon, közvetlenül fenyegetve a magy­ar nép békéjét és független­ségét. A magyar nép szilárd meggyő­ződése, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni ezeknek az agresszív terveknek a végrehajtá­sát. Ezért a Magyar Népköz­­társaság kormánya minden in­tézkedést megtett és a jövőben is megtesz, a moszkvai értekez­let határozatainak megfelelően, a német militarizmus újjáéleszté­sének meghiúsítására. A Magyar Népközt­ársaság né­pe békéjének és biztonságának­ megőrzése érdekében őszintén he­lyesel és támogat minden olyan kezdeményezést, amely a nem­zetközi feszültség enyhítésére, a vitás nemzetközi kérdések tár­gyalások útján való megoldására, a béke megszilárdítására irányul, és ennek érdekében a maga ré­széről teljes erejével elő kív­ánja segíteni az európai kollektív biz­tonságnak, az általános leszere­lésnek, az atom- és más tömeg­­pusztító fegyverek eltiltásának megvalósítását. A magyar nép tárgy nyom­atékkal juttatta mind­ezt kifejezésre most befejeződött­­ IV. békekongresszusán is. A Magyar Népköztársaság El­­­­nöki Tanácsának és az ország­­gyűlés elnökségének meggyőző­dése szerint a világ békéjének megőrzése céljából valamennyi ország népének m­a inkább, mint valaha, meg kell sokszoroznia erőfeszítéseit- hogy a különböző, nagy és kisállamok közötti kap­csolatokat a népek baráti egy­ütt­működésének elvére alapozzák. Mindennek el­engedhet ellen köve­telménye egymás területi sértet­lenségének és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása, a meg nem támadás, az egymás belügy­eib­e való be nem avatko­zás, az egy­enlőség és kölcsönöst előnyök, valamint a békés egy­más mellett élés elvének alkal­mazása. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa ás" az országgyűlés elnöksége magáévá teszi és mele­gen üdvözli a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának jav­aslatát, hogy valamennyi ország parlamentje vállalja a béke megőrzésének és megszilárdításának felelősségét, tegye lehetővé a parlamentek kö­zötti közvetlen kapcsolatok meg­teremtését, a parlamenti küldött­ségek cseréjét, a néttek közötti baráti kapcsolatok és együttmű­ködés fejlesztése, a béke meg­szilárdítása érdekében. A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és az országgyűlés elnök­sége a magy­ar nép békéjének és függetlenségének biztosítását kö­vetkezetesen szem előtt tartva, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ja­vaslatainak szellemében mindent meg fog tenni, hogy­ szorosabbá tegye és kiszélesítse kapcsolatait más népek törvényhozó testüle­teivel és ezzel tevékenyen hoz­zájáruljon a tartós béke biztosí­tásához. ¡«e»r'«ci»cnri#­v Csökkent az osztrák »uffkászk és alkalmazottak reálbére Bé«. (MTI) A bécsi munkás­kamara megállapításai szerint a legutóbbi év során az áremelke­dések folytán csökkent a munká­sok és alkalmazottak reálbére.­­ A munkások háztartásában leg­erősebben érezhetőek az élelmi­szerek árelmekedései, í­gy pél­dául a burgonya ára, 33 száza­lékkal, a hús ára 61 százalékkal, a főzelékfélék ár-, 30—50 száza­lékkal eme­lked­ett. WC Az olvasók kívánságára Olvasóink kívánságát teljesítjük azzal, hogy a mai nap­tól, március 1-től bővített­­o­ldal ter­jede­lemben jelentetjük meg a Viharsarok Népét. Az eddigi hétköznaponkénti négyoldalas terjedelmet úgy bővítjük, hogy minden héten kedden, és csü­törtökön 6 oldal terjedelemben jelenik meg lapunk — to­vábbra is fenntartva a vasárnapi 8 oldalas lapterjedelmet. A lapterjedelem bővítésével jobban tudja a szer­vesztőség az olvasók igényeit kielégíteni. Nevezetesen a bővített terje­delem lehetőséget nyújt arra, hogy a folytatásos regénnyel egyidőben a hatoldalas lapszámokban szépirodalmi jellegű írásokat közöljünk. Természetesen, a­­ már napi nyitgó­oldalasban is. A sportrajongók igényeit úgy elé­gítjük ki, hogy a vasárnapi sporteseményeket minden kedden közel egy oldal terjedelemben közöljük, valamint le­hetővé teszi a megnövekedett oldal ter­je­delem, hogy napon­ként megfelelő arányban kapjon helyet a sport Továbbá növeljük apróhirdetéseinket ezért több nagyobb községben hirdetésgyűjtő helyeket jelöltünk ki. A nagyobb terjedelem természetesen lehetőséget ad a szerkesztőségnek, hogy az állami, gazdasági, társadalmi szer­vek munkájáról is részletesebben számoljon be és a pártszer­vezeteik tevékenységét sokrétűbben mutassa meg. Amikor a párt megyei bizottsága lapjának szerkesztősége eleget tesz az olvasók kívánságának, ez egyben azt is jelenti, a lap terjesztésével foglalkozó szervek a jövőben, sokkal job­ban a maguk ügyének tekintsék a lap olvasótáborának a bő­vítését. Meg kell ism­telni azt az állapotot, hogy­­szol­, akik még nem előfizetői a lapnak, ne vehessenek újságot azért, mert olyan más példány­számot adnak­­ árusításra. Felada­tuk többek között, hogy a legsürgősebben mérjék fel a mu­tatkozó igényeiket s ennek alapján biztosítsák a megfelelő áruspéldányt A sajtófelelősök, népnevelők és mindazok, akik tudják, hogy mit jelent az újság — a­lapterjedelem bővíté­sét is arra használják fel, hogy minél több dolgozóhoz eljus­son naponként a Viharsarok Népe, a Megyei Pártbizottság szava. Kommunista jelöltet választottak meg a miaieti községi választásokon Párizs. (MTI) A Dordogne me­gyei Min­et-ben községi választá­­sokat tartottak. Ennek során 850 szavazat közül 447 szavazattal a Francia Kommunista Párt jelölt­jét választották meg, míg a jobb-,­oldali pártok közös listav­esse­tője, csak 387 szavazatot kapott. A Békés megyei Tanács Bank- és Építőanyag­­i­­pari ES dolgozói nagy örömmel értesültek arról, hogy a Csongrád megyei ES-sél lévő párosversenyt ők nyerték meg. A v­ándorzászlót, amely két esztendő óta párosverse­nytársuk birtokában volt, az Egy­esülés dol­gozói a napokban kapták meg. (Kovalcsik, Békéscsaba.) 1955 múzeu­m­a., kedd Keanaver: A távolkeleti amerikai politika kudarcra van ítélve Washington( IM3T) Ivessaver amerikai demokratapárti­­szená­tor vasárnap este beszédet mon­dott Washingtonban. Elöljárójá­­ban hangsúlyozta, h­ogy az Egye­sült Államoknak el kellene ejte­nie a Kanter és Mocn -szigetek svédbe’«tévék kapcsolatos terve­­­ket, majd hozzáfűzte: »A CsftFig Kaj-sebhez kötött táv­olkeleti politika majdnem bi­zonyosan kudarcra van ítélve és lehet, hogyha majd ezt a kudar­cot felismerjük, már késő lesz ahhoz, hogy nagy p­reztizsv­es­zeség nélkül vonuljunk vissza) — Ti/hWf'r; V zu'.lm­.fjt Xi»tt KlfcgJ! l.tiszta meBfSjenéHyi * fcölda« tlDlgoHD­­»araszt tBByeKz.kocája. Az etaanist napok­ban a tisztegben meg aULitották a cer­­téstenyésztési snahcsopiortot,­­amelyirtfc összfcjövtutt­in 'vagy László ismerteti át­­'lfitteny­észtési módszereit. 4 un­yikásutlijouból indultak Némelyiknek az asszonya is ott volt. A gyalogjárdán kette­sével, majd a f­ő utcán négyesé­vel sorakoztak fel. Valaki dúdol­ni kezdett. Majd ketten, hárman, aztán rázendítettek valameny­­nyien. S a néhány piros zász­lócska magasba lendült és a f­ő utca ablakai itt-ott kinyúltak, majd gyorsan becsukódtak. Csak néhányszázan voltak, de az akác­­virágtól, orgonától illatos má­jus első délelőttjén félelmetesem, kígyózott a dal: »Nem lesz a tőke úr mirajtunk...« Mire­­a templom előtti piactérre értek, a dal pörkölte a falu levegőjét. Nekitű­zesedtek. Köztük fújta a kubikos Köpenyes felesége is. Ki­csit már nehezen ment, mert he­­tedik hónapja hordta szívei alatt szerelmük első gyümölcsét. Kü­lönösen kinyitotta torkát, amikor ismételve énekelték: »...A szí­vünk tűzben ég, csak rajta-rajta még...« A piactéren álldogáló, csopor­tokba verődött emberek először összenéztek, majd egymás fülé­hez hajolva sugdostak. K’i így, M úgy fogta fel a dolgot. A nyűttruhások szívébe maguk se tudta remény költözött. A főajték­­pipások megszeppenve vigyorog­tak. S ahogyan közeledett az éneklő kis sereg, segély­kérően forgatták fejüket jobbra-balra. A miséről­­jövő pap is megállt a temploma­jtóban­ egy pillanatra,, majd gyorsan befordult a parsz­­kia kapuján. És nem sok, 11dő múlva lópaták csattogása­­ütötte m­eg a piacozók fülét. E­sykorra az éneklő sereg megkerülte a piac­teret, visszafordult sóz indulás irá­nyába. — Csendőrök! — futott végig az embereken. S a követ­kező pillanatban már fájdalmas kiáltások töltö­tték meg a leve­gőt. Köles, a v­örösképfi tiszthe­lyettes ágaskodó lovát a felvo­nulók közé­­ugratta, a puskatus­sal meg­hívóltra-balra vágott. A többi Lakástól!:!* parancsnak vél­te ezt, és gondolva, hátha ettől fü­gig az előléptetés, mint a kiéhe­zett rontott rá az ünneplőkre. Jaj és káromlás keveredett egy­mással. Köpenyes is nagyot ká­romkodott, amikor lát*«, hogy felesége egy ütéstől a kövezetre bukik, s csákánytól izmosodott karja magasba lendült, s mint fel­fújt béka, fordult rá a nyeregből Köles. 4- Elég legyen! — reszketett K­estenyes hangja, de a követke­ző pillanatban már véresen el­terült-N­­eiter már ekkor több mint egy hónapja bekebelezte Ausztriát; puskaporos volt egész Európában a levegő. Ősszel már a Szudéta-vidékről harsogtak az újságok. Mint a filmkockák, pe­regtek a napok, hónapok. Eb mind több horogkereszt és nyi­laskereszt feszített e plakátokon. Mind kevesebb lett a kenyér, a vaj. Mintha Lucifer világa sza­badult volna rá a földre, sátáni táncát járta a téboly. »Mégis megmentik a békét*?« — ilyen egészoldalas címek táncoltak az újságok első oldalán. Danzig... 1 lanzig.. — zúgott az emberek fü­lébe. S egyszercsak eldördül­tek Hitler fegyverei a szovjet ha­táron. És röpködtek a szovjet városok, falvak nevei: Moszk­va- Leningrád,­ Pszkov... s be­­lemarkolt a szívekig Voronyezs. Majd felharsant egy új város­név: Sztálingrád! S utána mind több horog­keresztes és nyilaske­­resztes plakát lógott cafatokban VEH LEHET ELFELEJTEK! isi — nézett *Gyuka az anyjára. — Lesz bizony, tejet eszünk minden reggel... De bizony csak nem jő4*­­Levelet is egyre ritkábban a Métával rajzolt saltó és­ kala­­tele, már az sem P^cs- ^ S­adlgaMrő pedig árján- j^tt Az újságok meg sündisznó­­gött, Köles, a csendőrtiszthelyet­ jósokról, meg rngadnas viss­les fogát csikorgatta, szítvonulásokról írtak.-Már Ro-Kepenyes már megismerkedett mániában­, dörögtek az ágyúk, és a szegedi t­silagbörtöntel, most se Kepenyes, se levél. A szem­­pedig valahol az orosz földeken szed Vargáék értesítést kaptak, hasalt, hallgatta az ágyuk bőm- hogy ’21 éves Pista fiuk eltűnt«, bevéset­­telesbe, meg a nahisnén­ Kepenyesné szívét­ is beköszö­­n­dtetős házikóban szoptatta­tött a kínzó fájdalom. Próbálta immár harmadik gyermekét, A elhessegetni, de nem bírta. S ha legidősebb, Gyurka, ötödik éve­ összetalálkozott Kepenyes itthon­­ben járt. Megtanulta már a böl-­maratót idősebb társaival, liga­­csőt is ringatni. Minden reggel Wttan kérdezte: Hol vannak kérdezte: »Apuka nem jött hazai« már*? „ ..... . . .. j, — Nyugodj meg, Juci, nem Nem, kisfiam feln­eke- Tgye a kálváriának. Ne pengesné. Az alig hanmncéves W1 arTa amit ^ ,^annak. asszony fekete szemének fénye , Tátaszott neki Vavrek, az megtörve csillogott, valamikor ö tizenkilenc« és fejével so­­ringó testet meglottyatve takar- katmo:Kló,an intett. Majd kezébe ta a ruha. Kinézett a fagyó*­ab- nyojthott röpindulat. Kepe­­lakon, s magához vonta a kis évesné «otthon bezárkózott és el- Gyurkát. — Jön az már nem vésni kezdte: »Halál a német soká. Hoz majd neked olyan kis megszállókra!« Ahogy végigol vas­ául­ót — mutatta kezével, majd o­tt isöltözött a szíveb­e, szöszke fejét simogatta. Tu­­g­­amikra­ hallotta, hogy a sok­­dod, hogy fütyülőt ás *g..%ciláns. cselédtartó Kotonnán ar­mikor itthon volt, ra buzdítja a környékbélieket. — Akkor lesz mindig kenyér hoszv a fal«ha kzSN­ó«^*

Next