Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-02 / 180. szám

2 ltt Naisawk Mfse Kétféle gyakorlat 1955 július 27-én érvénybe lépett Az osztrák államszerződés. Ennek értelmében v -, i'i a-i® négy nagyhatalom Ausztriában tartóz­együtt haj­ando lesz kötelezett­ : kod­ í csaja alait brim hónapon M u.­ segeket vállalni magára. Aim a vanják Ausztriából. Az Ausztriában tartó tényekét illeti, a Krím­i Népköz­­tózkodó szovjet csapatok kivonásáról és a társaság megalapítása óta máris­­ további sorsáról G. Zsukov marsallnak, a több mint 4.510.000­­embert sze-­j szovjetunió honvédelmi miniszterének í­reltünk le és az 1955. évi költ-­­ 1955 július 11-én kiadott 125. számú pa-,­s­ég­vetés linkben szereplő védelmi francia intézkedik. Eszerit valamennyi kiadások az összkiadásoknak mindössze 24,19 százalékát te­­j­szik ki. Ez jóval kisebb százalék­arány, mint a nyugati országok Ausztriából kivont csapatok létszámával fiatalmas katonai előirány­zataiér­t csökkenteni kell". Zsukov marsall párán Ausztriában állomásozó szovjet csapatot 1955 október 1-ig a Szovjetunió területén kell helyezni." Továbbá „a Szovjet­­uió fegyveres erőinek összlétszámát Csou En-laj beszéde a nemzetközi helyzetről Csou­ En-laj, a Kínai Népköz­­társaság miniszterelnöke és kül­ügyminisztere az első országos népi gyűlés második ülésszakán beszédet mondott a jelenlegi nemzetközi helyzetről és a Kí­nai Népköztársaság külpolitiká­járól. Beszédében a többi kö­zött, ezeket mondotta: A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Francia Köztár­saság kormányfőinek genfi ér­tekezlete, amely az első ilyen ér­tekezlet volt a háború, óta eltelt tíz év alatt pozitív eredmények-ésában meg is van ennek, a legegysze­rűbb ember előtt is érthető indokolása: _ - ^ , , „ . „ 1 ,.A szovjet kormány a békét és­­a népek is az augusztus 1-én k^dodo, k.Vziitti barátságát m^ilárdító jKrfitiki-Csou En-laj elvtárs ezután az ázsiai és távolkeleti kérdésekkel j tálja elősegíteni a két fél pol­gári személyeinek hazatelepítését kínai-amerikai tárgyalásokkal jához híven, elhatározta, hogy,­Mr Aus­­t­­riel végződött. Ezt az értekezletet foglalkozott. — Augusztus 1-én m­a területéről az osztrák államszerződ­és olyan időben tartották, amikor a nemzetközi feszültség bizonyos Génfben Kína és az Egyesült következtében kivont csapatok létszámával ^Államok nagyköveti sikon tanács- «cikkenti katonai kontingenseit. A szovjet mértékig enyhült és kedvezőbb hozást ~zd. E tenácskozás k krormánynak ez a lépése a feltételek jöttek létre a légion- Célja elősegíteni a két fél pol- tőkeszerevi politikájának ,s­­ jöttek tovább nemzetközi kérdések meg­oldására — hála a népek és országok sorozatos erőfeszítései­nek. J .sou En-laj ezután arról be­szélt, hogy a béke valamennyi or­szág népeinek hű óhaja, majd így folytatta. Természetesen nem számít­ha­tunk arra, hogy minden függő­ben lévő nemzetközi kérdés egyetlen értekezleten megoldód­jék. A négy hatalom kormány­főinek értekezlete azonban elő­készítette az utat a sürgető nem­zetközi kérdések további megvizs­gálása és rendezése felé. Az ér­tekezleten a Szovjetunió őszinte­­ és világos magatartást tanúsított és reális javaslatokat terjesztett elő a különböző kérdésekkel kapcsolatban. A nyugati hatal­mak ugyancsak kimutatták egy­ütt­működési hajlandóságukat és ez megfelel a népek vágyá­nak. A kínai kormány támogatja a május 10-i szovjet javaslatokat. Ha sikeresen összehívják az álta­lános leszerelés és az atomfegy­verek betiltása érdekében rende­zendő világértekezletet, ahogyan azt a Szovjetunió javasolta, azon Kína más országokkal Megkezdődtek a kínai-amerikai nagyköveti tárgyalások Genfben Genf, (MTI): Genfben, a Nem-­­­sült Államok megbízott nagykö­­vetek Palotájában ott, ahol az vejének tárgyalása. Van Ping­­elmúlt napokban a négy nagyba-­­ Nai, a Kim­­ Nep’.­ társai k­iá­­­bálom kormányfői tanácskoztak, sót nagy­követe, a kínai kormány ma, hétfőn megkezdődött a Ki- megbízottja, az elmúlt napokban naz Népköztársaság és az Egye­­j már megérkezett Genfbe. Vasárnap délután pontosan a Szovjetunió megnyilvánu­lása.” A Szovjetunió most is és mindig nemcsak beszél a feszültség csökkenté- és megkönnyíteni a további ta- í­­éről és a leszerelésről, hanem cselekszik órakor megkezdődött a Varsóban nácskozásokrat, b­izonyos más, a la, Ausztriából hazaviszi csapatait és le-, összegyűlt ifjúság felvonulása a két fél között függőben lévő két­­szerek­, tagjait pedig beállítja a békés »Tíz év Stadionjá«-ban, az V­­dések megoldása érdekében,­­ ““*"«• Világifjúsági Találkozó megnyi-A kínai nép szívesen venné, J°^al v;ívhatja minde“ki' hogy « TM*ik táján. A világ minden részéből ha az Egyesült Államok kivonna ' ,ekszik. Nem ez történik, mert például ' OS8ztsc”g,ett feg elme­fegyveres erőit Tajvanról és a Ausztriában állomásozó amerikai csa­­szipompás felvonulása több tajvani tengerszorosból, mente- i­parokat elviszik­­ Olaszországba. Az mint másfél óráig tartott. A ven­­sítené Kína légiterét a további olasz kormány hozzájárulásával ugyan, de deglátó lengyel fiatalok menetet behatolásoktól és Kínát a tüntető­­ oIaSZ nép határozott tiltakozása ellen­i­elvonulása után a VIT Nem­űére, most már Olaszországban nemcsak hadgyakorlatok veszélyétől. A ki-­­ idegen katonai parancsnokság lesz, hanem­zetközi Előkészítő Bizottságának nevében Bruno Bernini, a DÍVSZ nai nép reméli, hogy Ázsia és a idegen katonaság is. És mindezt az Észak-­­ Csendes-Óceán térségének ország­ai­lanti Szerződésbe résztvevő államok elnöke mondott megnyitó beszé­d I­­­ittac vrndnim(tt­ealioiiral Indotr/vlStil. ET­­.4­ . ^^ közös „védelmi” céljaival indokolják. Ezt gai, beleértve az Egyesült Álla­­m senki sen­ hiszi el de azt minden álla. mókát is, kollektív békeegyez­ményt írnak alá, hogy ezzel vált­sák fel a világnak ebben a ré­szében jelenleg egymással szem­benálló katonai tömböket, hogy így­ megvalósulhasson az a kol­lektív béke, amelyet első ízben az indiai kormány javasolt. El­ismerjük, a fenti óhajok telje­sítéséhez mindenekelőtt az szük­séges, hogy Kína és az Egyesült Államok őszinteséget tanúsítson a tárgyalásokon, továbbá, hogy a két fél kapcsolatokat létesít­sen a kölcsönös megértés, bizalom növelésére. szerető ember tudja, hogy a genfi érte­kezleten kialakult új szellem nem ked­vez a hidegháború kevésszámú híveinek és mindent elkövetnek, hogy a nemzetközi légkört ismét megmérgezzék. Ezek a kísér­letek azonban megtörnek a Szovjetunió nyugodtságán, határozott cselekvésein és a népek békeakaratán. Tiltakozások Nyugat-Németországban a földkisajátítások ellen Berlin, (TASZSZ)." Mint az ADN hírügynökség jelenti, a fel­fegyverzés ellen harcoló bajor parasztb­izottság — amelynek tag­jai polgármesterek, községt­aná­­csosok, szövetkezeti és­ paraszt­megbízottak — felhívással for­dult a bajor parasztokhoz, hogy védjék meg földjüket a katonai kisajátítással szemben. A felhí­vást Heinrich Engelbrecht, a bi­zottság elnöke írta alá. 1955. «égitestis 2., Ved« Peng Tö-Huaj tábornok elvtársnak, a Kínai Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének Peking Engedje meg, miniszter elvtárs, hogy augusztus 1. a kí­tái népi felszabadító hadsereg megteremtésének 28. évfordulója al­kalmából a magyar néphadsereg harcosai, tisztjei, tiszthelyettesei és tábornokai, valamint a magam nevében is testvéri üdvözlete­met küld­jem­ anak és a dicsőséges kínai népi felszabadító had­sereg egész személyi állományának. Kívánom, hogy a kínai népi felszabadító hadsereg továbbra is biztos támasza és szilárd védelmezője legyen a felszabadult, hatalmas kínai nép boldog jövőt építő munkájának, a szabad és független Kínai Népköztársaság békéjének és határai sérthetet­lenségének. Budapest, 1955. augusztus 1-én. Buta István vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. Békében és barátságban akarunk élni és dolgozni Megkezdődött az V. Világifjúsági Találkozó i­s— örülünk — mondotta —,­­ hogy a Világifjúsági Találkozó olyan megváltozott nemzetközi helyzetben folyik le, amikor erő­södik az egyetértés a népek kö­zött. Üdvözöljük a négy hata­lom konferenciájának pozitív eredményeit, amelyek előmozdít­ják azoknak a céloknak megva­lósítását is, amelyekért küzdünk és amelyek az egyszerű emberek szívét a béke új reményével töl­tik el. Békét akarunk — ez a mi legfőbb vágyunk. Millió és millió testvérünk üzenetet hoz­ I túra Palotájában, tűk magunkkal. Azt akarjuk, hogy országaink erőforrásait ne a fegyverkezés, hanem a népek jóléte érdekében használjuk fel. A békéért küzdünk és dolgozunk, mert a béke az élet, a béke a boldogabb élet megteremtésének alapvető feltétele, minden terem­tő emberi tevékenység legfőbb forrása. Barátságban akarunk él­ni, mert csak barátsággal, egy fit­tes munkával, kölcsönös megér­téssel és bizalommal tudunk olyan világot teremteni, ahol megszűnik a nyomor és az igaz­ságtalanság, ahol szabadság és boldogság uralkodik majd. Bernini szavai után a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Jozef Czirankiewicz üd­vözölte a Világifjúsági Találko­zó résztvevőit. Az V. VIT megnyitó ünnep­sége a késő esti ór­ákban feje­ződött be. Este a VIT Nemzet­közi Előkészítő Bizottsága foga­dást adott az egyes küldöttségek tiszteletére a Tudomány és Kür- II csangkajsekisták vesztesége egy év alatt A kínai népi felszabadító had­sereg 1954 július elsejétől 1955 július 20-ig 4672 csangkajsekista katonát, banditát és felfegyver­­zett titkos ügynököt tett harckép­telenné. Ugyanezen idő alatt a népi felszabadító hadsereg fel­szabadította a Csöcsiang tarto­mány partja mentén lévő összes szigeteket, köztük a Tacsen szi­getcsoportot. A kínai légelhárító egységek Gsang Kai-sek negyven­három amerikai gyártmányú re­pülőgépét lőtték le és 117 gépét rongálták meg. Ez alatt az egy év alatt Gsang Kai-sek hat hadiha­jóját süllyesztették el, tizenné­gyet megrongáltak és ötvenhét motoros dzsunkát fogságba ej­tettek. NEMZETKÖ Genf hatása A genfi tanácskozás eredményét világszerte megelégedéssel fogad­ták. Ami jó azonban a békét kívá­nó százmillióknak, nyilvánvalóan nem vált ínyére annak a néhány háborús uszítónak, aki mindent a hadinyerészkedésre tett fel. Vilá­gos volt ez már akkor is, amikor kiürült a Nemzetek Palotája, szét-­­széledtek az államférfiak és a saj­­tótudósítók. Egyes hírlapírók még ott, Genfben megjegyezték: „Sze­rencsére“, a kormányfői közlemé­nyében nincs semmi kézzelfogható, üres léggömb az egész és október­ben, ha a külügyminiszterek ta­­lál­tkoznak, szétpukkan. Ha csak önmagukat vigasztalnák ezzel, nem is lenne érdemes vitába szállni velük. De ez lett most az ütőkártyájuk, ezt híresztelik úton­­útfélen, ez az új „csodafegyver“, amely hivatva van meggyengíteni Genf hatását, ismét puskaporral telíteni a kormányfői tanácskozás nyomában kitisztult levegőt. Szó­párbajt vívni velük nem érdemes, és SZEMLE ! beszéljenek hát a legerősebb ér­vek, beszéljenek maguk a tények. A kínai-amerikai tanácskozás Alig néhány nappal a genfi ér­tekezlet után közlemény jelent meg, amely bejelentette, hogy au­gusztus 1-én a Kínai Népköztársa­­s­­ág és az Egyesült Államok nagy­követe szintén tárgyalásokat kezd. Ezen megvitatják a két fél hazate­lepülni kívánó állampolgárainak­­ kérdését és más egyéb, a két or­szágot érintő kérdéseket. Noha e tanácskozást már Genf előtt hatá­rozták el, nyilvánvalóan más lesz a légkör most a kormányfők esz­mecseréje után. Ezt mutatják a napirendre tű­zött kérdések is. A hazatérni óhaj­tók problémája is komoly, hama­rosan azonban a „más problémák­ra“ terelődött a hangsúly és senki sem tagadta, hogy ezen Tajvan, a partmenti szigetek kérdése és Kí­na ENSZ-tagsága értendő. íme, ide vezetett Genf, s nyomatékosan ki kell emelni, ide vezettek a Genf előtti események, mindenekelőtt a bandungi értekezlet, s ott is Csou En-laj tárgyalási javaslata. A dolgok még tovább haladtak. Walter George szenátor, az ame­rikai szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke, tehát igen tekintélyes személyiség a televíziós beszédé­­­­ben hangsúlyozta: nem elég a kí­nai és az amerikai nagykövetnek tárgyalniuk, üljön össze Csou En­­laj és Dulles. Hogyan fogadták ezt a javaslatot? Azelőtt felvonultat­ták volna a legszámottevőbb szem­leírókat, a Knowland, Wiley, a McCarthy-féle politikusokat, és ke­reszteshadjárat indult volna maga I George és „vörös“ javaslata ellen. Most Eisenhower elnök sajtóérte­kezletén hangoztatta ugyan, hogy , „előre nem mondhatja meg“ mi­­ lesz a nagykövetek tanácskozásé­ ■ nak következménye,, de véleménye szerint „szükségessé válhatik“ a­­ két külügyminiszter tárgyalása. Végülis, egy asztalnál látjuk-e Dullest és Csou En-lajt, előre nem tudhatjuk. De maga az a tény, hogy létrejönnek a kínai-amerikai nagyköveti tárgyalások és hogy ma már ilyen gondolatok foglalkoztatják az amerikai poli­­­tikai életet, többet mond Genf­­ hatásáról a szkeptikusok és rossz­i­májúak minden híresztelésénél, epébe mártott tollal írt kommen­tárjaiknál. Bulganyin és Hruscsov angliai látogatása Genf hatalmas horderejű törté­nelmi jelentőségét és kihatását a világ dolgaira mutatja egy másik­­ esemény is: Bulganyin és Hrus­csov elvtárs tavaszi angliai látoga­tásának bejelentése. Ez a látogatás annak eredményeként jött létre, hogy az egymással szembenálló két tábor vezető politikusai személye­sen találkozhattak és személyesen megismerhették egymást. A Szov­­­­jetunió vezetői először utaznak­­ Angliába, abba az országba, amely­­­­nek akkori kormánya harmincöt esztendeje kezdeményezte az in­­t­­ervenciót a fiatal szovjet állam el­­l­len. Joggal írta tehát az angol­­ sajtó, hogy a genfi értekezlet mellett e látogatás bejelentése­­az elmúlt tíz év legnagyobb jelentő­ségű eseménye. Ennek megfelelően értékelték ezt a különböző angol­­ társadalmi körök is. „Az öröm­­ hangos kitörése üdvözölte az alsó­­­házban Eden történelmi fontossá­gú bejelentését a szovjet vezetők látogatásáról — írta a Daily Wor­ker. — Az éljenzés meleg, őszinte és önkéntes volt, félbeszakította Eden nyilatkozatát, mielőtt befe­jezte volna a hivatalos közlemény felolvasását“. A genfi értekezlet befejezése , után értékelve a külügyminiszte­reknek adott irányelvek jelentősé­gét és a külügyminiszterek októ­beri tanácskozásának tényét ,több forrásból leszögezték, hogy noha ez csak első lépés volt, mégis igen nagy a hordereje mert egymás­után követi majd a többi. És való­ban, a Genf óta eltelt egy hét , máris igazolta, hogy teljesen indo­koltak az ilyen várakozások. Genf előtt nem lehetett volna ilyen kí­nai—amerikai tanácskozás, senki sem gondolta volna, hogy szovjet vezetők utaznak Angliába és en­nek következtében még tovább felenged a fagyos hangulat Genf tehát láthatóan új korszakot nyi­tott meg a nemzetközi kapcsola­tokban és hogy ez az új korszak milyen lesz, az továbbra is elsősor­ban azoktól függ, akik kiharcolták a kormányfők tanácskozását.

Next