Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-24 / 19. szám

1937 január 24., csütörtök B­izonyító iratok Teljhatalmú megbízatás Orosháza város Forradalmi Nemzeti Tanácsától , Paksy Sándor 112 2411956. OROSHÁZA A Városi Forradalmi Nemzeti Tanács megbízza önt, hogy a já­rási tanács vonalán a további munka zavartalan biztosítása érdeké­ben a szükséges intézkedéseket tegye meg. Orosháza, 1956. október hó 29. Átvettem: Paksi Sándor , dr. Papp Károly, Nagy Lajos forradalmi tanács elnöke­­. Magasra ívelt és letűnt Jegyzőkönyv Készült az ideiglenes forradalmi tanács 1956. október hó 28-án Orosházán tartott első ülésén. Az elhangzott előterjesztések után a tanács fontosnak látja sze­mély és vagyonbiztonság fenntartását és a rend minden körülmé­nyek közötti fenntartását. Ennek biztosítása érdekében rövid tár­­gyalás után megbízást ad Kardos Ernő és Dézsi János tanácstagok részére, hogy az orosházai rendőrség fegyver átvétele érdekében az intézkedést tegyék meg és a parancsnokságot vegyék át. Megnevezettek a megbízást elfogadják és a forradalmi tanács előtt esküt tettek, hogy a forradalmi nemzeti tanács utasításait hű­en követik és azt végrehajtják. dr. Papp­ Károly, Nagy Lajos forr. nem. tanács elnöke­­. Ezt a teljhatalmú megbízást dr. Papp Károly régi ismerősének ad­ta. Paksi Sándor a Horthy-rend­­szer alatt Gádoroson volt segéd­jegyző dr. Papp Károly főjegyző mellett. Sokan jól emlékeznek rá abból az időből, amikor ő a II. vi­lágháború idején a hadiárvák­ se­gélyezésével foglalkozott. Amint a községben elmondják, a segély­kérőket durván elutasította, kiza­varta őket az irodájából. Főjegyző­jének segített a leventék frontra küldésében, névsorukat ő írta ösz­­sze. Dr. Pappal együtt búcsúztat­ta őket. Főjegyzőjével együtt me­nekült nyugatra 1944. őszén, a község pénzét és más értékeit ma­gukkal vitték. Amikor visszajött a községbe az igazsáó bizottság elé, a felvonult hadiasszonyok elzavar­ták. Ahogy a kocsira ült, zápto­jással dobálták meg. Paksi Sándorban most — kés­ve ugyan — az olvasó tehát a nép egy új „vezetőjét“ ismeri meg. Róla is mindenki következtethet arra a társadalmi rendszerre, ame­lyet ő akart, amelynek vezetésére ő megbízható volt és amilyennek kialakítására ő képes lett volna. Ki is volt Kardos Ernő ex­­kapitány? A Horthy rendszer­ben zászlós, majd a népi de­mokráciában rendőrtiszt, ahon­nan eltávolították arrogáns ma­gatartása miatt. Hosszú ideig nem volt baj vele. Októberben azonban elsőként igyekezett megragadni a járási rendőrka­pitány címet. Bár gyakran ki­jelentette, hogy ő nem pozíció­­hajhász (a forradalmi tanács előtt is) A pozícióharcban azon­ban a negyedik helyre került a kapitányok között, végül le­morzsolódott. Visszakerült a Mezőgazdasági Ksz-be, ahonnan sikerült kitetetnie Szabót és Vágit. Szabálytalanul, amit a járási ügyész kénytelen volt megóvni. Röviden csak ennyit egy hir­telen magasra ívelt, és a hata­lomról letűnt életútról. Lelkiismeretfurdalás nélkül „Orosházi Városi Nemzeti Forradalmi Bizottságtól, A Magyar Minisztertanács Elnökének. BUDAPEST Iktató szám: 1—7/3 Előadó: T. Orosháza város lakossága bizalmából megválasztott Nemzeti Forradalmi Bizottságnak három tagja, éspedig Dobrádi László, Huba Zoltán és Csepregi Lajos a város lakosságának alábbi követelését azzal a kéréssel terjesztik a Minisztertanács Elnöke elé, hogy annak megvalósítása ügyében szíveskedjék mielőbb intézkedni és ez ügy­be­ni elhatározását velünk közölni mert követeléseink teljesítésé­nek elmaradása esetén a város dolgozói sztrájkot kezdenek, ami nemcsak városunkra, hanem országunkra is kihatással lesz. (Itt 20 pontba foglalt követelés következik.) Orosháza, 1956. október hó 29. Nagy Lajos, forradalmi tanács elnöke."­ Ezt a követelést valóban fel­vitték a miniszterelnöknek, mint ahogy megtették ezt a bá­nyászok és sokan mások is. Az orosházi forradalmi bizottság beváltotta szavát, mint ahogy az országban sok más ilyen bi­zottság. E sztrájkkal való fe­nyegetőzés úgy hangzik, mintha egyetlen helyről adtak volna er­re utasítást. Ami a legszomo­rúbb, a sztrájk valóban az egész országra kihatott: most kevés a szén, kevés az energia, kevés az anyag, itt az üzemi el­bocsátás a termelésből. Csalá­dok és gyerekek ezreinek szájá­ból vették ki így a kenyérkét. Fel lehet sorolni ilyen családo­kat nemsokára Orosházán is. De a sztrájkszervezők általában nincsenek elbocsátva, általában a helyükön vannak, így fizettek rá sokan, akik akkoriban hall­gattak, akik nem mertek szólni az igazságról. Az ismertetett okmányból most már láthatják az érintettek, hogy kenyörte­­lenné válásukat kiknek köszön­hetik: Nagy Lajosnak, és a forradalmi bizottság többi jól ismert tagjainak, a sztrájk­szervezőknek. Mondjanak is megfelelő köszönetet érte. De azok is, akik különböző fontos árucikkeket nélkülöznek, akik itt vagy ott, bárhol valamiért órákig sorban állnak, a der­mesztő hidegben. Lelkiismeretfurdalás nélkül tehetik meg szemrehányásaikat. Eme írásbeli bizonyíték mutat­ja, e vezérek tudták a sztrájk­­súlyos, várható következmé­nyeit. Lelkiismeretfurdalást — mint látjuk — sajnos még­sem okozott nekik. Teljes a bizalom Meghatalmazás Iktató szám: 1—15 Előadó:­­ A forradalmi tanács meghatalmazza Kricki Józsefet a tanács és üzemekhez tartozó gépkocsik ügyvitelének és üzemanyaggal való ellátásának biztosításával, Orosháza, 1856. november 1. Nagy Lajos, a forradalmi tanács elnöke. A meghatalmazott — amint ez már az Orosházi Hírlap de­cember 30-i számából ismeretes —másfél évre lett elítélve, te­kintve, hogy a közösségi vagyonnal nem szimpatizál. Ennek el­lenére e meghatalmazás azt bizonyítja, hogy teljes volt Kricki Jó­zsef iránt a bizalom. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Erről fújt a szél Megbízólevél Iktató szám: 1—1.­­ Előadó: T. Az Orosházi Nemzeti Forradalmi Tanács megbízza Pintér Ist­ván, Orosháza, Zombai utca 2. szám alatti lakost, hogy az Orosházi Faipari Vállalatnál az üzemi munkástanácsot polgártársai segítségé­vel alakítsa meg. Orosháza ,1956. október 28. Nagy Lajos: Kézírással: városi forr. tan. elnöke Ajtony kartársnak bemutatni és vele együttesen intézkedni. Dr. Papp Károly Hogy mi következett e meg­­rek voltak? Nem kompromit­­bizatás után? Az Orosházi Hív­­tártak? Akik a földreformért, a lap első számában a seprűgyőri gyárak államosításáért harcos­­cikkben így ismertette: „Meg- tak, azok pedig megbízhatatla­­nlakult a munkástanács is. El­­nek és kompromittáltak? Mint­­fő elnöke a volt tőkés, Antony ha a földesurak földjét, a gyár István. A tagokat Pintér István rosok gyárát nem a csendőrök javaslatára közfelkiáltással rá-­védték volna. Nos, e megbízó­­lasztották meg.... Így került hát levél után még jobban érthető, a volt tőkésen kívül a vezetés- miért nem tetszett dr. Papp Ká­bé a volt nyilas és a volt csend- molynak az Orosházi Hírlap, őr­­ök tehát megbízható ember E megbízólevél írásbeli bizo­nyíték arra, hogy milyen rend­szert akart dr. Papp Károly, társaival együtt. Más népi ülnököket? Az oroa­házi járásbíróság elnöke 1956. el. 111. B. 43. szám. Tárgy: népi ülnökök kiküldése a járásbíróság mellé Orosháza Város Forradalmi Ta­nácsa OROSHÁZA Az orosházi járásbíróság taná­csai az addig kiküldött népi ülnö­kökkel nem tárgyalhatnak, miért is kérem, hogy a járásbíróság mel­lé Orosháza város és a járás köz­ségeiben új ülnökök kiküldése iránt sürgősen intézkedni szíves­kedjék... Orosháza, 1956. évi október hó 30 napján. dr. Papp Sándor, járásbírósági elnök Különösebb hozzáfűzésre ennél az iratnál nincs szükség. Teljesen érthető a kitűzött cél. 5 Jó érzés Ritkaságszámba megy, amikor három forintért kaphat valaki egy liter tejet a piacon — jól tudják ezt a háziasszonyok. Akik eladják, úgy vannak vele, hogy miért ne kérjenek érte annyit, a­­mennyit csak lehet s amennyit megadnak érte. Mindenkinek jobb többet kapni. Aki pedig vásárol, az minél olcsóbban szeretné meg­venni. A múlt héten a piacon há­rom forintért lehetett termelőszö­vetkezeti tejet kapni. Sietett is mindenki, hogy legalább egy li­tert kaphasson. Amikor elfogyott, csak aztán mentek oda, ahol négy forintért mérték. Jó érzés tudni, hogy vannak emberek, akikben van megértés dolgozó testvéreik iránt. Nem él­­nek vissza azzal a lehetőséggel a munkásemberek rovására, hogy gazdagodni szeretnének. Amint látjuk, a szövetkezésnek nemcsak hibái voltak, vannak jó oldalak -----------------------------­ Egy géppisztoly Szombaton egy géppisztolyt szolgáltattak be a rendőrségen. Úgy találták. Valószínű valaki reggelre kidobta, mert attól tar­tott, hogy rájönnek. Ez is bizo­nyíték arra, hogy vannak még kint a lakosság közt, illetéktelen kezekben fegyverek. Ráértek volna Az Alföld Szálló épülete kör­ben kopár, kitermelve körülé a nagy­ok. A konflislovak majd a nyáron veszik észre a lombhi­ányt. Persze az emberek is nyá­ron hiányolják majd igazán a lombot, a zöldelő fát Mostanában is sokan szóvá teszik, egymást kérdezik, mire jó a nagy fakiter­melés városunk kellős közepén? Hogy engedhet meg ilyet a város vezetősége? Kik döntöttek tulaj­donképpen így? Jogos a helytelenítés. Még ak­kor is jogos, ha igaz, az az állító­lagos elgondolás, hogy gömbaká­cot ültetnek a kiszedett fák he­lyére. Ezt azonban fokozatosan kellett volna megvalósítani. Iga­zuk van azoknak, akik úgy gon­dolják, hogy előbb el kellett vol­na ültetni az új fákat a régiek közé. Ráértek volna a meglévő fákat három év múlva is kiszed­ni. Megrendelőlap 195 . i . év | | i » i ! i i i i i i » i i * hó 1-től megrendelem a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG című lapot. A havi előfizetési díjat: 11.— FT-t a nyugtával jelentkező postakézbesítőnek fizetem ki. A megrendelő pontos címe, ahova a lap kézbesítését kéri: 195 | | t évi • | i ( i « bő | i •*!; Név: i | i « i « i­i * Város: Község: t • | t | i I­I i 11 kerület­i­e­n­­ •­­ utca Postahivatal tölti ki. Beindítva: l * I­I I M I­I I M I­I l *z előfizető aláírás». 1957 • I | I­I­I «O l | | I 1 | 4 t Mrlapfelelős.

Next