Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-24 / 19. szám
1937 január 24., csütörtök Bizonyító iratok Teljhatalmú megbízatás Orosháza város Forradalmi Nemzeti Tanácsától , Paksy Sándor 112 2411956. OROSHÁZA A Városi Forradalmi Nemzeti Tanács megbízza önt, hogy a járási tanács vonalán a további munka zavartalan biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Orosháza, 1956. október hó 29. Átvettem: Paksi Sándor , dr. Papp Károly, Nagy Lajos forradalmi tanács elnöke. Magasra ívelt és letűnt Jegyzőkönyv Készült az ideiglenes forradalmi tanács 1956. október hó 28-án Orosházán tartott első ülésén. Az elhangzott előterjesztések után a tanács fontosnak látja személy és vagyonbiztonság fenntartását és a rend minden körülmények közötti fenntartását. Ennek biztosítása érdekében rövid tárgyalás után megbízást ad Kardos Ernő és Dézsi János tanácstagok részére, hogy az orosházai rendőrség fegyver átvétele érdekében az intézkedést tegyék meg és a parancsnokságot vegyék át. Megnevezettek a megbízást elfogadják és a forradalmi tanács előtt esküt tettek, hogy a forradalmi nemzeti tanács utasításait hűen követik és azt végrehajtják. dr. Papp Károly, Nagy Lajos forr. nem. tanács elnöke. Ezt a teljhatalmú megbízást dr. Papp Károly régi ismerősének adta. Paksi Sándor a Horthy-rendszer alatt Gádoroson volt segédjegyző dr. Papp Károly főjegyző mellett. Sokan jól emlékeznek rá abból az időből, amikor ő a II. világháború idején a hadiárvák segélyezésével foglalkozott. Amint a községben elmondják, a segélykérőket durván elutasította, kizavarta őket az irodájából. Főjegyzőjének segített a leventék frontra küldésében, névsorukat ő írta öszsze. Dr. Pappal együtt búcsúztatta őket. Főjegyzőjével együtt menekült nyugatra 1944. őszén, a község pénzét és más értékeit magukkal vitték. Amikor visszajött a községbe az igazsáó bizottság elé, a felvonult hadiasszonyok elzavarták. Ahogy a kocsira ült, záptojással dobálták meg. Paksi Sándorban most — késve ugyan — az olvasó tehát a nép egy új „vezetőjét“ ismeri meg. Róla is mindenki következtethet arra a társadalmi rendszerre, amelyet ő akart, amelynek vezetésére ő megbízható volt és amilyennek kialakítására ő képes lett volna. Ki is volt Kardos Ernő exkapitány? A Horthy rendszerben zászlós, majd a népi demokráciában rendőrtiszt, ahonnan eltávolították arrogáns magatartása miatt. Hosszú ideig nem volt baj vele. Októberben azonban elsőként igyekezett megragadni a járási rendőrkapitány címet. Bár gyakran kijelentette, hogy ő nem pozícióhajhász (a forradalmi tanács előtt is) A pozícióharcban azonban a negyedik helyre került a kapitányok között, végül lemorzsolódott. Visszakerült a Mezőgazdasági Ksz-be, ahonnan sikerült kitetetnie Szabót és Vágit. Szabálytalanul, amit a járási ügyész kénytelen volt megóvni. Röviden csak ennyit egy hirtelen magasra ívelt, és a hatalomról letűnt életútról. Lelkiismeretfurdalás nélkül „Orosházi Városi Nemzeti Forradalmi Bizottságtól, A Magyar Minisztertanács Elnökének. BUDAPEST Iktató szám: 1—7/3 Előadó: T. Orosháza város lakossága bizalmából megválasztott Nemzeti Forradalmi Bizottságnak három tagja, éspedig Dobrádi László, Huba Zoltán és Csepregi Lajos a város lakosságának alábbi követelését azzal a kéréssel terjesztik a Minisztertanács Elnöke elé, hogy annak megvalósítása ügyében szíveskedjék mielőbb intézkedni és ez ügybeni elhatározását velünk közölni mert követeléseink teljesítésének elmaradása esetén a város dolgozói sztrájkot kezdenek, ami nemcsak városunkra, hanem országunkra is kihatással lesz. (Itt 20 pontba foglalt követelés következik.) Orosháza, 1956. október hó 29. Nagy Lajos, forradalmi tanács elnöke." Ezt a követelést valóban felvitték a miniszterelnöknek, mint ahogy megtették ezt a bányászok és sokan mások is. Az orosházi forradalmi bizottság beváltotta szavát, mint ahogy az országban sok más ilyen bizottság. E sztrájkkal való fenyegetőzés úgy hangzik, mintha egyetlen helyről adtak volna erre utasítást. Ami a legszomorúbb, a sztrájk valóban az egész országra kihatott: most kevés a szén, kevés az energia, kevés az anyag, itt az üzemi elbocsátás a termelésből. Családok és gyerekek ezreinek szájából vették ki így a kenyérkét. Fel lehet sorolni ilyen családokat nemsokára Orosházán is. De a sztrájkszervezők általában nincsenek elbocsátva, általában a helyükön vannak, így fizettek rá sokan, akik akkoriban hallgattak, akik nem mertek szólni az igazságról. Az ismertetett okmányból most már láthatják az érintettek, hogy kenyörtelenné válásukat kiknek köszönhetik: Nagy Lajosnak, és a forradalmi bizottság többi jól ismert tagjainak, a sztrájkszervezőknek. Mondjanak is megfelelő köszönetet érte. De azok is, akik különböző fontos árucikkeket nélkülöznek, akik itt vagy ott, bárhol valamiért órákig sorban állnak, a dermesztő hidegben. Lelkiismeretfurdalás nélkül tehetik meg szemrehányásaikat. Eme írásbeli bizonyíték mutatja, e vezérek tudták a sztrájksúlyos, várható következményeit. Lelkiismeretfurdalást — mint látjuk — sajnos mégsem okozott nekik. Teljes a bizalom Meghatalmazás Iktató szám: 1—15 Előadó: A forradalmi tanács meghatalmazza Kricki Józsefet a tanács és üzemekhez tartozó gépkocsik ügyvitelének és üzemanyaggal való ellátásának biztosításával, Orosháza, 1856. november 1. Nagy Lajos, a forradalmi tanács elnöke. A meghatalmazott — amint ez már az Orosházi Hírlap december 30-i számából ismeretes —másfél évre lett elítélve, tekintve, hogy a közösségi vagyonnal nem szimpatizál. Ennek ellenére e meghatalmazás azt bizonyítja, hogy teljes volt Kricki József iránt a bizalom. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Erről fújt a szél Megbízólevél Iktató szám: 1—1. Előadó: T. Az Orosházi Nemzeti Forradalmi Tanács megbízza Pintér István, Orosháza, Zombai utca 2. szám alatti lakost, hogy az Orosházi Faipari Vállalatnál az üzemi munkástanácsot polgártársai segítségével alakítsa meg. Orosháza ,1956. október 28. Nagy Lajos: Kézírással: városi forr. tan. elnöke Ajtony kartársnak bemutatni és vele együttesen intézkedni. Dr. Papp Károly Hogy mi következett e megrek voltak? Nem kompromitbizatás után? Az Orosházi Hívtártak? Akik a földreformért, a lap első számában a seprűgyőri gyárak államosításáért harcoscikkben így ismertette: „Meg- tak, azok pedig megbízhatatlanlakult a munkástanács is. Elnek és kompromittáltak? Mintfő elnöke a volt tőkés, Antony ha a földesurak földjét, a gyár István. A tagokat Pintér István rosok gyárát nem a csendőrök javaslatára közfelkiáltással rá-védték volna. Nos, e megbízólasztották meg.... Így került hát levél után még jobban érthető, a volt tőkésen kívül a vezetés- miért nem tetszett dr. Papp Kábé a volt nyilas és a volt csend- molynak az Orosházi Hírlap, őrök tehát megbízható ember E megbízólevél írásbeli bizonyíték arra, hogy milyen rendszert akart dr. Papp Károly, társaival együtt. Más népi ülnököket? Az oroaházi járásbíróság elnöke 1956. el. 111. B. 43. szám. Tárgy: népi ülnökök kiküldése a járásbíróság mellé Orosháza Város Forradalmi Tanácsa OROSHÁZA Az orosházi járásbíróság tanácsai az addig kiküldött népi ülnökökkel nem tárgyalhatnak, miért is kérem, hogy a járásbíróság mellé Orosháza város és a járás községeiben új ülnökök kiküldése iránt sürgősen intézkedni szíveskedjék... Orosháza, 1956. évi október hó 30 napján. dr. Papp Sándor, járásbírósági elnök Különösebb hozzáfűzésre ennél az iratnál nincs szükség. Teljesen érthető a kitűzött cél. 5 Jó érzés Ritkaságszámba megy, amikor három forintért kaphat valaki egy liter tejet a piacon — jól tudják ezt a háziasszonyok. Akik eladják, úgy vannak vele, hogy miért ne kérjenek érte annyit, amennyit csak lehet s amennyit megadnak érte. Mindenkinek jobb többet kapni. Aki pedig vásárol, az minél olcsóbban szeretné megvenni. A múlt héten a piacon három forintért lehetett termelőszövetkezeti tejet kapni. Sietett is mindenki, hogy legalább egy litert kaphasson. Amikor elfogyott, csak aztán mentek oda, ahol négy forintért mérték. Jó érzés tudni, hogy vannak emberek, akikben van megértés dolgozó testvéreik iránt. Nem élnek vissza azzal a lehetőséggel a munkásemberek rovására, hogy gazdagodni szeretnének. Amint látjuk, a szövetkezésnek nemcsak hibái voltak, vannak jó oldalak ----------------------------- Egy géppisztoly Szombaton egy géppisztolyt szolgáltattak be a rendőrségen. Úgy találták. Valószínű valaki reggelre kidobta, mert attól tartott, hogy rájönnek. Ez is bizonyíték arra, hogy vannak még kint a lakosság közt, illetéktelen kezekben fegyverek. Ráértek volna Az Alföld Szálló épülete körben kopár, kitermelve körülé a nagyok. A konflislovak majd a nyáron veszik észre a lombhiányt. Persze az emberek is nyáron hiányolják majd igazán a lombot, a zöldelő fát Mostanában is sokan szóvá teszik, egymást kérdezik, mire jó a nagy fakitermelés városunk kellős közepén? Hogy engedhet meg ilyet a város vezetősége? Kik döntöttek tulajdonképpen így? Jogos a helytelenítés. Még akkor is jogos, ha igaz, az az állítólagos elgondolás, hogy gömbakácot ültetnek a kiszedett fák helyére. Ezt azonban fokozatosan kellett volna megvalósítani. Igazuk van azoknak, akik úgy gondolják, hogy előbb el kellett volna ültetni az új fákat a régiek közé. Ráértek volna a meglévő fákat három év múlva is kiszedni. Megrendelőlap 195 . i . év | | i » i ! i i i i i i » i i * hó 1-től megrendelem a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG című lapot. A havi előfizetési díjat: 11.— FT-t a nyugtával jelentkező postakézbesítőnek fizetem ki. A megrendelő pontos címe, ahova a lap kézbesítését kéri: 195 | | t évi • | i ( i « bő | i •*!; Név: i | i « i « ii * Város: Község: t • | t | i II i 11 kerületien • utca Postahivatal tölti ki. Beindítva: l * II I M II I M II l *z előfizető aláírás». 1957 • I | III «O l | | I 1 | 4 t Mrlapfelelős.