Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)

1957-02-21 / 43. szám

11952. február 21., csütörtök ! SZŰK, EGÉSZSÉGTELEN, nedves, padozatlan udvari lakás­ban él Veres Tibor vasöntő kis­­család­jáinál. Régen találkoztunk már, hát meglátogat­tam­ egy kis esti beszélgetésre. A jól fűtött szoba falán petró­­deu­m láippa ég. Alatta az V. osz­tályos Ilonka vakoskodik az is­kolai fel­adattal. A fehér gyermek­­kocsiban Lacika alszik édesen. Édesanyja csendesen ringatja. A meleg tűzhely m­ellett a 16 éves Er­sifee olvas. "Csend van és nyu­galom a vasöntő otthonában. Verses Tibor jó­­szakember. Munkáját megbecsülik és a hét­­Gradenásnél a legmagasabb kate­góriába «íratták’. Szaktudását a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár­ban, Csepelen, a Hofherr-, a Mo­­tor öntvény-, a MÁVAG-üzemek­­ben szerezte... No, meg az Oros­házi Vendéglátó Vállalatnál — mondja keserűen. HOGY IS TÖRTÉNT EZ? .Nemrégen volt, sokan visszaem­lékeznek még. Veres Tibor a leg­­ürítője volt vállalatának. Iga­­zul­­szolgál a­­tömérdek okle­vél, sztahanovista­, éknyruhás­­jelvény stb. Megnagyított fényké­pe a dicsőségtáblára került. És ekkor történt a baj: önfejű, aka­ratos természete viszályokba so­dorta. Ellenfelei csak ezt várták. Egy hónap múlva mint selejtgyár­­tó került a szégyelztáblára. Ide­ges­­ lett és kapkodó. Még többet rontott. Olyan idegállapotban volt, hogy otthon a családja is féltg tőle. A vállalatnál burjánzó akkori személyi kultusz lassan, de biztosan elmarta. Segítették­­ezt könnyelmű kijelentései és tettei is. Hosszú hónapokig kereset nél­kül volt a család. Ekkor volt kénytelen­­a Vendéglátónál mint felszolgáló dolgozni. — 53 éves vagyok. Voltam már sokszor egyszerű dolgozó, de nor­mál és művezető is. Mikor hívott párt október 26-án elmentem fegyveres őrségbe. Pedig akkor született a harmadik, a kicsi La­cika. -Talán nevetséges is, hogy leventepuskákat kaptunk. Sajnos, az ellenforradalom kezébe készül­­tek a komoly fegyverek. Veres Tibor nem értett egyet azokkal a képi­­nye­gf­orgatókkal, akik még nyilvánosan is megta­gadták a pártot, de ma még ő sem lát tisztán. Nem lát, mert a múlt sokkal adósa maradt. — Eddig statisztikai számokban volt csak életszínvonal-emelk­edés. A statisztika pedig hazudhat is, mint valamikor a vállalat statisz­tikája — mondja keserűen. óra­ELÍTÉLI A MOSTANI egy öntödében­­bevezetett rkígnormát. A sok bosszúságot /Kokó perc­­norma helyett most minden kg­­nyi öntvényért az összdelgazók 1,10 forintot kapnak. A­­tonnákat és mázsákat 31 felé osztják és mindenki a besorolása­­szerinti ki-­lóbévé­vel szorzott­­eredményt kap­ja kézhez. A legmagasabb kilóbér besorolás az 1,45 forintos VI. kategória, ő Búzás szaktársával együtt ezt a l egy magasabb kategó­riát kapta. A selejtért bért­­nem kapnak. Minden selejttel keve­sebb az összsúly. A selejt min­denkit érint, ezért vigyáznak egy­más munkájára is.­­ Az öntöde dolgozói január­ban megtalálták így a­­száliításai­­kat — mondja mosolyogva. — Saj­nos, ugyanezt nem mondhatja el a válalu­l. Ha nagy­súly­ú öntvé­nyeket öntünk, rossza­abul jár a vállalat, mert átesítt a bérhányad. A kis súlyú öötvényeknél pedig mi öntők járunk rosszul. Veres Tibor szerint az volna a helyes, ha kis -és nagysúlyú önt­vények egyformán futnának. A vállalat vezetősége szerint pedig szép csoportokra kellene osztani a leöntött­­öntvényeiket­­és ezen be­lül az önköltség figyelembevételé­vel megállapítani a kilóbéreiket. HIBA, HOGY AZ ÁRHATÓSÁG még nem dolgozott ki újabb cikk­­listát, így magában véve a vas­öntés ráfizetéses. Csak azok az öntvények volnának kifizetődők, melyeknek kg-jáért 4,60 forintot kapna a vállalat Most azonban­­egyei darabok 2,25 folattal men­nek el. — Olyan munkák megszerzésére kell leselkednünk. — mondja Ve­res Tibor —, melyek teljes meg­munkálása nálunk történik. A megmunkáláson már van haszon. Ilyenek voltak valamikor a nye­reséges gőzszerepek. Januárban 31,­8 százalékos volt az öntöde bér­hányada. Februárban már jobb a kép. Az első dekád 28,1 százalé­kos. Az öntöde dolgozói nem he­lyeslik, hogy a II. Számny üzem­részben még mindig a teljesít­ménnyel össze nem függő bére­zés van gyakorlatban. A kályha­­lakatosok laza normája sem igaz­ságos. Ezt a vállalatnál mindenki tudja.­­leg jobban a kályhalaka­­toso­k, akik visszakövetelték a megszokott, jó kis laza normáju­kat és tiltakoztak az órabér ellen is. Meg kell tehát a teljesítmény­­bérezés helyes alkjait találni és sürgősen bevezetni más üzem­részeknél is. Az órabérek megha­gyását csak a malmi szerelőknél helyeslik az öntők. HA AZ ÖNTŐKNEK JÓL kijön a lépés, minden öntő jóval többet keres, mint a művezető. Ez nem lehet helyes, el is ítéli mindenki, dehát státus, státus — mondja a bürokrácia — és ezzel­­el van minden intézve. Az öntöde dolgozói javasolják, hogy a mű­­v­ezető is­­érdek­elve legyen a ter­melésben és terven felül kg-on­­ként kapja meg a 4 fillért. — A vállalat munkástanácsa — fűzi­­tovább a szót Veres Tibor — a zavaros idők minden bélyegét magán viseli. Törvényes álarccal, törvénytelenül lett megválasztva. Akinek a nevét bekiáltották, az lett megválasztva. A szakszerve­zet funkcióját­­akarták betölteni s hogy ezt nem tehetik, nem ta­lálják helyükeit, feladatukat. Vég­leges megválasztásuk után nyil­ván ezért jöttek csak egyszer ösz­­sze. Emiatt, is áll és vár mindenki bizonytalanul. A pártcsopor­t szer­vezésről is keveset lehet hallani. Pedig bizony át­­lakadna­­egyné­hány vasas is, de mindenki csak vár, mirtthogy feléjük se megy senki. TÖBB BIZALOMMAL _______________| oros­házi vasacokra is támaszkodhat a mtmkánssztály pártja és a vitások* bizonyára kitisztul majd az­­üzemi élet, láthatóbbá lesznek a hibák, de ez igaz s­tatisztik­a is mást fog mutatni, mint az eltnúl években. Orosházi melléklet Oroshári anyakönyvi hírek Születések:­­Pepó János és Jtácz R Er­zsébet Margit fia János, Csonki Mi­hály és Kossát Ivánia leánya JMária, Hamvas­ Ádám és Tóth Benedek Etel­ka Julianna leánya Zsuzsanna Edit, Polgár Lajos és Gatarcas Rozália leá­nya Erzsébet, Török­ Barnabás és Ká­­vfisy Irén leánya Kornélia Irén, Ja­kab Lajos és Megyeri Vik­tória fia Zoltán, Horváth András és Sim­oncon Erzsébet fia Ard­rás, Balogh Ferenc Mihály és Pálfay Anna Márta leá­nya Agnes Anna, Belen­ca Kindly ás Hárs Irén leánya Erzsébet Julianna, Csizmadia Ferenc és Micovica Gizel­la fia József Sándor, Markovics And­rás és Benkő Julianna fia József. | és Kocsis Etelka, Magyar Ferenc Ms Szolnoki Magdolna, Kur­la András Ms ! Zatykó Julianna, Antali Sándor Ms | Domikkó Jolán, Sípos Sándor József ■és Pap Zsuzsanna, Tímár János és Velencsik Erzsébet, Paksi Béla ás ! Császár Julianna. Halálozások: Zana Istvánná Konye­­■ Kicsak Róza 80 éves, Horváth Józsefné • Csiszár Etelka 57 év­­es, özv. Szanyi Ádámné Géczi Julianna 84 éves. -------------------------------------­ KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ, Oroshá­­­­­za. Február 21—07: Szegény szerelme­­­­­sek krónikája. Olasz film. BÉKE FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. ______________________________ bérek és Senke Julanna fia József.­­ Február 21—07: Hallá, itt Gabriella­ alkalmazását. Helyesnek tartja az Házasságkötések: A borévi Györ­gy • Olasz filmvígjáték. Egy diáklány naplójából Kedves Tituit Mióta elkerültél Szegedre, nem találom helyemet. Tele vagyok feszültséggel, sok mindenen átmentem október óta. Ervin miatt ke­veset alszom. Csalódtam benne, ő mindennap kezd, de nem érdekel. Apát­­annak idején hazaküldtek s így sokáig késes volt a lét. Anyám pedig sokat sért. A suli­ban sok minden történt, mióta elmentél. Tittiseém! Talán el sem hiszed, mennyire egyedül vagyok. Min­dennap írok Neked néhány sort. Azt hittem nem fogod soha ezeket a sorokat olvasni, most mégis elküldök néhány napot. Október 24. Nagy a zűrzavar az iskolában. Táviratilag­­elítéltük a budapesti felkelést. Ervin összeveszett Gabival. Sose gondoltam, hogy Ervin politizál. Az­­érák nem sokat érnek. Sárt kérdezett írtál-e? Október 29. Nagyon el vagyok keseredve. Mindenért Apáékat teszik felelős­sé. Az esti nagygyűlésen sok diák volt és rekedtre kiabálták ma­gukat. Rengeteg pontot fogadtak el­­és a diákok lettek az urak. Ta­nárok sehol. Reggel könyvégetésre mentek sokan a gimnázium elé. Borzalmas volt. Apát elküldték, nekem pedig Sáli és Éti gúnyosan a vörösöokárdát tóscart adná. Egyedül vagyok nagyon! November 2. Ervin kijelentette, hogy nem jön többet a templomsarokra,­­ mert az apám kommunista. A tízes szünet­ben észrevettem,, hogy ki­közösítettek. A folyotól ha­­a­­beszélgető lányok felé közeledtem, szétrebbentek, tűnt a tyúkok. Dur­rao­ elkezdte velünk tanítani . „Hazádnak rendülettsilnk­“. Olyan­­szép és rájöttem, hogy ahogyan megtanultam Anyámtól, az rossz volt. Sokan hallgatják a nyugati rá­dióikat. Messze vagy Titlákém és nekem baráti szóra lenne szüksé­gem... November 4. Félek. Apám azt mondta, hogy baj lesz, mert fegyvert osztogat­tak és üvegeket töltögettek benzinnel. Egész napon olvastam. Árnyam reggel megszidott Ervinért. Rémes a helyzet itthon. Apám fiel­d alá járikált egész na­p. Anyám ideges és gyújtani lehetne a le­vegőt. November 6. Apám nagyon drill. Ma sokáig oda utal a háztól, öcsivel üzent Ervin, de nem érdek­l. Egy­ébként örsi­sak gombot, sapkarózsát és csillagot kapott az orosz katonáktól. -A51 m­eg is mondta nekik egy tanár, hogy tegnap égették a könyveket, ma pedig a tankok körül hancuroltak. December 17. Újra szeretnek, a akik­­gyűlöltek. Most apró figyelmességektől hemzsegnek egy­esek­. Az emeleti lépcső közepén megh­adiíten Ervin. Gondold te, milyen drámai pillana­t­­utót Géli tanár úr óra­­tóért gú­nyosan megkérdezte: — Ugyan mit írjak a naplóba? Talán, hogy a tas­iszaik földelése m­attatóan voltunk itt«a»ba«''.&ári iMVByom­ kesesa a két rem­ex. Még Téged is kérdett. Január 31. Ervin bocsánatot tart. Hagy­tam, hogy haaak-Mrjen, de vak mi mogsaaiksdt bannem. Nem tehetek róla. Dur­möLi is abbahagy­ta­­a ..HaBádnak nendintetii­nül“ tagiításál Pedig még nem is tudjuk­ jól Most az Irrternacionálét tamiljuk. Hamarosan farsangi bál lesz Gttsehácén. Tutikém­, ha látnád mi­lyen etdfi coméno-jelmezes nahát kaptam az Anyámtól... Elmesél­tem a Mmnytócnak is, hogy milyen­­tesz. Csak í­gy itták a szarvaimat. Sért és Éti te odajöttek. Úgy néztek rám, mintha semmi­ben történt volna közükül. Olyan bá­josan mosolyogtak rám, hegy,­ pole« tudtam volne dh-ez esetni. Csókol: E­rzsid. Az MS2IHP orosínter «tervezete tart ** fel 24-ror, vasárnap déleltétt 9 «órakor Amikor felkerestem Séllei Sán­­dorékat a Katona Kis utcában — a fokhagyma ügy­ben —, éppen esett az eső. Ilyenkor biztosan itthon a gazda, beszélgethetünk. — Igen csodálkoztam, hogy eb­ben a nagy városban csak ennyi fokhagyma termelésére szerződ­tek. Nekem­­ holdam lesz belőle, meg, ahogy kiszámoltam, még ket­­ten ültetnek belőle — mondta Sel­ten Sándor. Mi lehet ennek az oka? — ar­ról kezdtem érdeklődni tőle. — Erről beszélgettünk már többször gazdatársaimmal — mondta. — Kérdezt­ék, hogy lehet, hogy én termtsek fokn­agymát, hét kijövök vele? Évek óta foglalko­zom ezzel, de ha egy gyengébb év következik, akkor sem hagyom abba. A jobb évekbe® helyre áll az esetleges hiány, így aztán ki­jövök vele. Meg­­hát* fogyasztók­­ra is gondol a z emnber, azt is f­izet­ni kell... Me­g kell fosehiggy-mázni a más kolbánzót is, nemcsak az enyémet... Akkor még nem ismertük a fokhagyma új árát. Lépeiék sze­rint azért szerződtek csak kettesen rája, mert elcsó az átvételi ára. Azóta megtudtuk, hogy az átvé­telkor kialakult szabadpiaci ár­, meg ahhoz hozzá adva a 10 szá­­natoka­t ennyiért kell átadni a fokhagymát a földműi­ elszövet­­kező­ fintó, így már előnyösebb. Valószínű­­en ne­műtért fel a pusz­­taszentetornyai Gsizmadia Sándor is. Ő a városi földművesszövet­k­e­zetben elmondta: olvasta az újsá­got, hogy milyen kevés fokhagy­mái® szerződtek. Mivel jó a fel­tétel, ő te lekötött 400 négy­szög­­ölet Re­mélhetőleg tízsezer tehát mág­ra több rulz a fokhagy­ma, mint­­ahogy­­etetnie látszott. Ez azon­ban még messze van ahhoz, a­­mennyi­re valóban szükség lenne. Ezé­rt már most mindenkinek fi­gyelmébe ajánljuk, akinek csak m egy ki» kertje van, termelje a»«g a kolbászba való fokhagymáját. K­EHÉS MLGILI KÉPÚJSÁG-5 Már most gondoljunk arra, hogy 4hl 1'kUr.il.OWDHSSOS A FOKHAGYMA

Next