Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-25 / 21. szám

2 Tavaszi seregszemléket rendeznek a Viharsarokban Pénteken délelőtt a Békés me­gyei, járási és városi népműve­lési felügyelők a legutóbbi két­­f­ónapos tapasztalataikról számol­tak be Békéscsabán a megyei ta­nács művelődési osztályán és meg­beszélték a tavasszal megrende­lésre kerülő művészeti sereg­szemlék tennivalóit. Azok szerint Orosházán április elején a KISZ megyei bizottságá­val közösen, Justh Zsigmond egy­kori híres parasztszínházának emlékére megrendezik a legjobb megyei öntevékeny színjátszó­együttesek találkozóját, amelyet márciusban a községi, az üzemi és a járási versenyek előznek meg. Szarvason a megyei nőtanács se­gítségével április közepétől május végéig Erkel Ferenc emlékének tiszteletére megyei ének- és zene­kari seregszemlét tartanak, Gyu­lán pedig június közepén meg­rendezik a nagyszabásúnak ígér­kező „Népek barátsága” című or­szágos és nemzetközi népi tánc- versenyt és találkozót. Békéscsa­bán megtartják a bábjátszók se­regszemléjét is, ezenkívül immu­­f más-paraszt ifjúsági találkozók, fiatal asszonyok-lányolc megyei összejövetele gazdagítja a tavaszi seregszemlék színes műsorát. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Szabad pártnap Kertészszigeten A kertészszigeti MSZMP kezde­ményezésére január­­20-án este 6 óraikor a községi tanácsteremben, szabad pártnapot rendeztek. Elő­adó: Horváth János elvtárs, a Szeghalmi Járási Tanács VB el­nökhelyettese volt, aki a jelenlé­vők előtt egyórás előadásban is­mertette a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának értekezleti a­­nyagát. A közönség soraiban nagyszámban, voltak pártonkívü­­liek is, akik az előadó beszámoló­ját nagy érdeklődéssel hallgatták, sőt a halottakat meg is vitatták és arra kérték az előadót, hogy sűrűbben látogassa meg kicsiny községüket, többször is legyenek szabad pártnapok. A községet érintő fontosabb kérdések is sző­nyegre kerültek, így többek közt a hídmérleg és a mozőhelyiség ügye. A Hazafias Népfront helyi szerve kezdeményezésére a la­kosság társadalmi munkát is vál­lalt, s anyagi segítséget kért. Egyihimnapos továbbképző tanfolyam tsz elnököknek A megyei tanács mezőgazdasági­­ osztálya 70 termelőszövetkezeti el­­­­nök részére egyhónapos tovább­képző tanfolyamot szervezett Sza­badkígyóson, a Mezőgazdasági Technikumban. A tanfolyamon megvitatják a párt agrárpolitiká­jának téziseit és meghatározzák a gyakorlati megvalósítás időszerű feladatait. Foglalkoznak ezenkí­vül üzemszervezési problémákkal,­­a belterjes szövetkezeti gazdálko­dás megvalósításának kérdésével. Új életre kelnek az olvasókörök a Viharsarokban A Hazafias Népfront erősödésé­vel gombamódra kelnek életre a viharsarki gazda- és olvasókörök. Békés megyében jelenleg 76 olva­sókört tartanak nyilván, de ez a szám hétről-hétre növekedik. Eb­ben Békés vezet, ahol most nyílt meg a község 11. olvasóköre. Fel­lendült a társasélet a sarkadi népkörökb­en, amelyekbe rendsze­resen eljárnak a párt, a Hazafias Népfront, a tanács képviselői és a mezőgazdasági osztály szakem­berei s ismeretterjesztő előadáso­kat tartanak. Az ellenforradalom után a község valamennyi kerü­letében, összesen hat népkör ala­kult, s a téli időszakban húsz— harminc látogatója van minden este egy-egy olvasókörnek. Az orosházi járás tanyavilágá­ban a népfrontban munkálkodó pedagógusok sokat tesznek az ol­vasókörök társas életének fejlesz­téséért. A Kardoskút—Fecskés­­part­i és barackosi olvasókörnek színjátszócsoportja is van, rend­szeres ismeretterjesztő előadáso­kat tartanak. A rosszcsorvási, va­lamint Nagykopáncson, a Makói úti olvasókör is a helybeli tanítók segítségével élénkül. Egyre több népfront-olvasókör alakul, a mező­kovácsházi járásban. Magyarbán­­hegyesen és Medgyesbodzáson négyszeresére emelkedett az olva­sóköri tagok létszáma. Megyénk ebben a legnagyobb járásában a népfront-olvasókörök vezetői elhatározták, hogy közös összejö­veteleken cserélik ki eddigi ta­pasztalataikat. Először Keverme­­sen tartanak ilyen találkozót. Ciprusi több év óta Tart a Földközi-tenger leg­nagyobb szigetén, (S.300 négyzetkilométer) Cipruson a görög hazafiak ellenállási mozgalma, melynek célja Ciprusnak a a­ helyzet Jögországhoz való csatlakozása. Az EOKA (ellenállási szervezet) tovább folytatja kisebb-nagyobb­ rajtaütésszerű támadásait a brit katonaság és rendőrség elleni A szigeten bombák robbannak, tüntetések és sztrájkok folynak. A helyzet megoldását bonyolítja az a tény is, hogy Törökország Ciprus felosztását követeli azon a jogon, hogy mintegy 125­00­ török él a szigeten, azaz a lakosság közel egynegyede. A cip­rusi kérdés miatt az agresszív NATO-tömb három tagja, Görögország, Törökország, és Anglia között érthetően nem a legba­rátságosabb a kapcsolat. Ciprus birtoklása a brit birodalom szá­mára katonai és politikai jelentőséggel bír. A sziget stratégiai jelentőségét bizo­nyítja, hogy Episkopi községben székel a brit légierők Közép-Keleti Főparancs­noksága. A sziget Közép-Keleti térségben való jelentősége megmutatkozott az izra­eli-egyiptomi háború során, mert amint ismeretes, Cipruson összevont angol és francia egységekkel indítottak támadást Egyiptom ellen. Ciprus szigete fontos összekötő kapocs Nagybritannia és a kü­lönböző más Közép-Keleti támaszpontok között. Természetesen nem hagyhatjuk figyel­men kívül azt sem, hogy a sziget mint­egy ugródeszkául szolgálhat a népi de­mokratikus országok és a Szovjetunió déli területeinek esetleges megtámadásánál. A brit imperialisták számítanak azon politikai és erkölcsi tényezőre is, hogyha Ciprus szigetén az angol zászlót levonják, ez maga után vonhatja a további Közép- keleti angol támaszpontok helyzetének meggyengülését. Mindezek mellett nem elhanyagolható Ciprus gazdasági jelentő­sége sem. A különböző déli gyümölcsök mellett ugyanis a kapitalista világ pirít termelésének több, mint 19 százalékát szolgáltatják. a sziget bányái. Jelmagyarázat: 1. Brit légierők Közép-Keleti parancs. 2. Több, mint 20 százalék török nöksága. .­kosságú terület. Biztos biztosítást! A múlt év október 21-én bal­eset ért és­­november 14-ig nem dolgoztam. Egyébként is a munkánk szünetelt. Majd, hogy egy évvel ezelőtt, 1957. május 7-én, Sarkadon, az Állami Biz­tosító ottani képviseleténél, fél­évre szóló balesetbiztosítást kö­töttem. Mikor a szerencsétlen­ség ért, a biztosítót értesítettük, adott egy baleset bejelentőt ki­töltetlenül, azt az orvos kitöl­tötte, beadtam a biztosítónak az orvosi zárójelentéssel együtt, de még a mai napig sem érte­sítettek, holott még a múlt év december 30-án levelet is írtam a biztosítónak, de még csak vá­laszra sem méltattak. Máig sem tudom, hogy fizetik-e balesete­met, vagy sem? A hét végén bementem hozzájuk, hogy meg­hosszabbítsam a biztosítást, azt válaszolták, nem kell, mert ők fizetik, mivel baleset ért. Le­hetséges, hogy a biztosító­ hibá­jából nem vagyok biztosítva? Én nem akarok biztosítás nél­kül lenni, még akkor sem, ha ott egyesek esetleg hanyagul végzik is a munkájukat. Fodor Jenő, Sarkad * * 1958. január 25., szombat Szórakozásban is együtt A tótkomlósi községi alapszer­vezet helyisége minden este zajos. Nincs olyan nap, hogy tizenöten­­húszan ne lennének. Sokszor en­nél többen is. A hétnek négy nap­ján vezetőségi ülés, bizalmi-, ak­­tivaülés van. Ilyenkor negyven­­ötvenen is vannak. Nem is férnek el egy helyiségben. Kettőt-hármat is fűtenek ilyenkor. Ez a szoros barátság nem most alakult a párttagok között. Évek hosszú so­ra óta úgy összeszoktak, hogy szinte hiányzik, ha egy-egy este nem jönnek össze. Különös dolog nem várja őket itt sem. Van rá­dió, újság, folyóirat, no meg sakk. Ez leginkább a legtöbb háznál is megtalálható. Új dolog nincs, de mégis szeretnek így együtt. Ilyen­kor megbeszélik a világ­ folyását, a napi politikai eseményeket. De azt is, hogy egyik-másik tsz ho­gyan zárt, milyen terveik vannak a jövőre vonatkozóan. A községi alapszervezet tagjai leginkább e­­gyéni parasztok, ktsz-tagok, és egyéb hivatali emberek, valamint idős nyugdíjasok. Az idősebbek délelőtt is, de délután is ott van­nak. Szeretnek itt lenni, mert mindig barátságos, tiszta, meleg helyiség várja őket. Este tíz-tizen­egy óráig is elbeszélgetnek. Min­den alkalommal a pártvezetőség egy-egy tagja is ott van velük. Ha vitás kérdések adódnak, akkor tudása szerint megválaszolja. Mostanában sokat emlegetik az elvtársak, hogy a tél közepén já­runk, és még nem látták a tele­vízió adását. A tótkomlósi kommunisták már a nyár végén eldöntötték, hogy televíziós vevőt vásárolnak, hogy a hosszú téli estéken változatos le­gyen a szórakozásuk. Ezt az elha­tározásukat tett követte. Társa­dalmi munkával csaknem tízezer forintot gyűjtöttek össze. (Száz párttag egy napot a Mezőhegyes­ Állami Gazdaságban dolgozott s az elvégzett munkáért kapott pénzt összeadták.) Már az ősszel megvásárolták a készüléket. A televízió műsorát még egyetlen alkalommal sem láthatták. Ed­dig csak a tejszínű vetítő ablak­ban gyönyörködhettek. A járási pártbizottság hónapokkal ezelőtt ígérte, hogy a hozzávaló kellékeket beszerzik. Az ígéret, csak ígéret maradt. Előbb karácsonyra, majd újévre ígérgették, de már itt van a hónap vége, és még sincs fel­szerelve a készülék. A tótkomló­­siak már félnek attól, hogy elmú­lik a tél, jön a tavaszi munkaidő, és nem láthatják a közös pénzből vett készülék közvetítéseit. Segít­senek azok, akik tehetnek a tót­komlósi elvtársak érdekében va­lamit, hogy minél előbb igénybe vehessék a technika vívmányait. — Cs. E. — A II. Bartók-fesztivált a Bartók Béla emlékbizottság készíti elő A II. Bartók-fesztivált 1958 ő­­szén rendezik meg. Az ünnepsége­ket a Bartók Béla emlékbizottság készíti elő, amely egyben már az 1959-ben sorra kerülő Haydn-ün­­nepségekkel is foglalkozik. A Bar­tók emlékbizottság tagjai: Aczél György, ifj. Bartók Béla, Bartha Dénes, Dénes I­eó, Farsang Ár­pád, Ferencsik János, Fischer Annie, Kadosa Pál, Kállai Gyu­la, Lajta László, Lakatos Éva, Major Ervin, Molnár Antal, Palló Imre dr., Szabolcsi Bence, Szer­­vánszky Endre, Tóth Aladár, Uj­­falussy József és Vécsey Jenő. (MTI) Megkezdte Biankáját a Gépjárművezetők Szállítási és Közlekedési Dolgozók Szabad Szakszervezetének országos küldöttközgyűlése A Gépjárművezetők, Szállítási­­és Közlek­edési Dolgozók Szabad Szakszervezete tegnap és ma tart­­ja a szakszervezetek székházában országos küldöttközgyűlését. Meg­jelent Kossa István, közlekedés és postaügyi miniszter, Kisházi Ö­­dön munkaügyi miniszter, Vas- Witteg Miklós, a szaktanács alelnö­­ke, Zentai Ernő, a szaktanács tit­kára. A kongresszusra az ország minden részéből érkeztek küldöt­tek, a közlekedés és a szállítás legjobbjai. Részt vesznek a tanácskozáson a külföldi szakszervezetek képvise­lői is. Az elnökség tagjainak megvál­­asztása után Földvári Aladár, a Gépjárművezetők Szállítási és Közlekedési Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke mondot­ta el a Központi Vezetőség refe­rátumát. KÖZLEMÉNY Az Élelmiszerkereskedelmi Iro­da felhívja a halat árusító boltok­­ dolgozóinak figyelmét ,hogy halat a tányéros mérlegen mérni tilos. A tányéron felgyülemlik a víz amit , gyakran nem öntenek le így a­­ vásárló károsodik, mivel a víz sú­lyát is beszámítják a hal súlyába. Halat csak az előírásnak meg­felelő drótszövésű mérlegtányéron lehet lemérni. A jövőben mind­azok ellen szigorúan eljárnak, a­­kik ilyen mérlegtányért használ­nak.

Next