Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-15 / 88. szám

. Megkezdődtek az előkészületek a szarvasi megyei ének és zenekari fesztiválra A nagysikerű megyei Justh K­eigmond színjátszó fesztivál után a megyei tanács vb. művelődési osztálya már megkezdte a Szarva­son megrendezésre kerülő „Erkel Ferenc" megyei ének­ és zenekari fesztivál, valamiint a Tiszántúli Éneklő Ifjúsági és Dalostalálkozó szervezését. Az Erkel-fesztivál me­gyénk legkiválóbb ifjúsági és fel­nőtt ének- és zenekarainak sereg­szemléjeként a tömegzenei mozga­lom hagyományait kívánja ápolni baráti találkozó keretében. Gazdag program Mondhatjuk, hogy évek óta vá­rat már magára egy ilyen nagy­arányú ének- és zenekari fesztivál. Megyénk e téren is gazdag ha­gyományokkal rendelkezik, szám­talan jól működő városi, községi és falusi kórusunk volt, melyek új­jászervezésére különösen nagy len­dületet adhat és ad i® a szarvasi találkozó. A fesztivál alkalmából a Békés megyei Karnagyi Klub összejövetlet rendez, ahol a szom­ megyékből meghívott ker­­kkel is találkoznak kórusa­ink karnagyai. Az összejövetelen­­részt vesz és előadást tart Bárdos Lajos, Kossuth-díjas főiskolai ta­nár. Az első napon — június 7-én — kerül sorra a délelőtti órákban az ifjúsá­gi ének­ és zenekarok resz­­tzválisa, este pedig a felnőtt ének­es zenekarok mutatják be tudásu­kat A tervek szerint 7-én este nagyszabású dalos-bálot is rendez­nek. Másnap délelőtt hangverseny során mutatkoznak be Tiszántúl legjobb ifjúsági és felnőtt kórusai, délután a megye népi zenekarai állig versenyeznek, este pedig a "gye ifjúsági, valamint felnőtt ének- és hangszerszólistái mérik össze tudásukat. Kiállítások Szarvason A fesztivál és a dalostalálkozó alkalmával hangszer, könyv és kottakiállítást rendez a művelő­désügyi o®zat­ály. A kiállításihoz szükséges anyagokat elsősorban a megye múzeumaiból, magán­­gyűjtőktől, és a Budapesti Nép­rajzi Múzeumiból gyűjtik össze. A kiállítást a Szarvasi III. számú Ál­­talános Iskola dísztermében ren­dezik be. Ezen kívül a Békésszent­­andrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet és a Szarvasi Házi­ipari Szövetkezet legszebb export perzsaszőnyegeiből és más textíli­ákból rendez kiállítást a III. sz. általános iskola úttörő szobájá­ban. Fontos esemény lesz még a fesz­tivál időpontjában az, hogy a KISZ Békés megyei bizottsága megrendezi a Fiatalasszonyok és Lányok Megyei Találkozóját.­ ­ Megkezdődött a felkészülés­­ A fesztiválra 42 ifjúsági, 26 fel­nőtt énekkart és zenekart hívtak meg a megyéből, a Tiszántúli Éneklő Ifjúsági és Dalostalálko­­zóra pedig a környező megyék jó­­néhány elismert és nagyhírű kó­rusát várják. A hírek szerint me­gyénkben a kórusok, zenekarok már megkezdték az előkészület munkáit, és lelkesen próbálnak. A jelek azt mutatják, hogy hatalmas programú, színvonalas, művészi élményt jelentő fesztiválnak le­szünk tanúi Szarvason június első hetében. Ez a találkozó hivatva lesz arra is, hogy számot adjon zenei tömegkultúránk fejlődésé­ről, fejlettségi fokáról és további buzdítást újjászerveződő kórus és zenekari életünknek, hogy még­­inkább betölthesse hivatását, mely a szocialista dal- és zenekultúra terjesztése és megszerettetése leg­­elsősorban. ” BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG MEGYEI FURCSASÁGOK Megbíráltak, mert előfizettem a Népújságot Négy évvel ezelőtt vettem át a Szarvasi Méhész Szakcsoport vezetését, mint intéző bizottsági elnök. A mai napig társadalmi munkaként intéztem a csoport ügyeit és vigyáztam a közösség minden fillérjére. A nemrég megtartott közgyűlésen mégis egy kellemetlen megrovásban részesített egy ma már nyugdí­jat élvező, régi községi tisztvi­selő — most méhész. A megro­vást azért kaptam, mert a szak­csoport pénzéből előfizettem a Békés megyei Népújságot. Én nem akarok sem nagyobb hazafinak, sem több embernek látszani, mint amilyen és a­­mennyi vagyok. Ezt a levelet nem egyéni sérelem, de nem is feltűnni akarás miatt írom, csu­pán azért, hogy választ kapjak e dolgozást illetően s a jövőben tudjam magam mihez tartani. Én­­ugyanis arra gondoltam, szükségünk van a Népújságra, mint napi sajtóra, melyből a minket érdeklő rendeleteket megtudjuk. Ha ezzel rosszat tet­tem, ám bíráljanak meg és ak­kor a jövőben másként cselek­szem. Beleznai Béla, Szarvas. * Még jó, hogy nem javasolt fegyelmit Beleznai Béla nyak­ába a volt köz­ségi tisztviselő, amiért a párt megvet lapját előfizette a csoport részére, ör­vendetes, hogy megyénkben eddig ilyet még nem hajlottunk. gyakorolt bírálat. Én nem találok semmi olyat a megjelent cikkem­ben, amit reklamálni kellett vol­na a DÁV vezetőinek. Szerintük helyesebben tették volna, ha elfo­gadják a bírálatot. Buzi Sándor, Békési Tangazdaság. * Még jó, hogy azt nem javasolták Buzi elvtársnak: legközelebb mutassa be az újságnak küldendő levelet, mely­ben a DÁV munkáját kifogásolja „Nem kell mindjárt az pisáénak írni“ A napokban jelent meg a Nép­­újságban egyik cikkem, melyben a válásáéinak megfe­lő tények a­­lapján bíráltam a Pélmaevarm­­­onáai Áramszolgáltató Vállalatot, írásom mozidonivalója az volt, hogy a Békési Tangazdasággal fel­árat fizettettek a januári és feb­­riári árm­otoeyasztás miatt, mert kevesebb kilowatt óra áramot fo­­gyasztottimk, mint amennyi elő volt írva nvkem megjelenése 'i+ét­y a DAV ftkonv velőié telefo­non í«v vélekedett gazd.aság u­rnik ^dWVnvvelőtémek. .."Morn í«V Vel­őit volna eUánni! panaszuk •'.an, mWi­t nem jöttek hozzánk. •vUArt rfijnd'ant az visáanak ír­ InVII” Fn elhiszem, hoey van idevonat­­r­rozó rendelet az is ieaz. ’nnnv nem p értek a vir! an vszeVeiWei mm­­'-akViez CVt a­rról is rnee vaevelg mzőződve. jiaev mindenkinek sok­­va! joébban esik pnv narancs vasv­aöv szén piros . Vmaton alma, mint egy akármilyen jószéndékkal Községpolitikai terv vitája a békési tanácsülés előtt Kevés olyan tanácsülésen vol­tam az utóbbi hónapokban, mint nemrég Békésen. Arról vitatkoz­tak, hogy hány százalékos község­­fejlesztési hozzájárulást szavazza­nak meg erre az évre. A felszóla­lók szavaiból kicsengett, hogy to­vább a­karnak jutni, mint a múlt­­évben. Noha a tavalyi eredmények­­ szépen példázták a tanácstagok aktív tevékenység­ét. A tanácselnök beszámolójából hallottuk, hogy tavaly összehason­líthatatlanul jobb volt a község­fejlesztési hozzájárulás befizetése, mint az azt megelőző években. A lakosság aktivitását bizonyítja, több mint 40 ezer forintot érő az a társadalmi munka, amivel a téli hónapokban hozzá­járultak a maglári, a borosgyáni, a ludadi és a belteszí­ett lakosok községük szépítéséhez. És azon túl hogy a járdák, utak s a villanyhá­lózat bővítésénél minden esetben ott volt a lakosság — különösen a tanácstagok — még külön is több ezer forintot ajánlottak fel, hogy a betervezett munkákon kí­vül néhány más fontos kérdést is tudjon a községi tanács teljesíteni. Ennek eredménye többek között, hogy — néhány bekötésen kívül — már minden utcát villamosítot­tak a múlt évben. Hogy a községfejlesztési tervet alaposan vitatták ez érthető, hisz­ a befizetett jövedelmi adó vissza­maradt részével és a földművesz­­szövetkezetek, hisz­ek 100 ezer fo­rintos hozzájárulásával együtt — csaknem másfél millió forint áll ebben az évben a Békési Községi Tanács rendelkezésére, amit gaz­dasági, kulturális és szociális cé­lokra felhasználhat. Sok a jogos igény: tovább kell bővíteni, a pi­acteret, az ivóvízellátást, a gyer­mekjátszóterek, a további járdásí­­tás, az utak rendbehozása, a köz­ség főterének parkosítása és a gyógyfürdő bővítése is sok-sok ezer forintot igényel. Jóval töb­bet, mint amennyi pénz az egész évben a községfej­lesztés rendel­kezésére áll. Még ebben az évben lentibe akarja hozatni a tanács a sportpályáit és további beruházás­t fordít a központi orvosi rendelőre és a bölcsődére. Tudott dolog az is, hogy a község csatornahálózata eléggé elhanyagolt, ami az esőzé­sek idején különösen sok kárt o­­kozott már. Mindez — és még sok más — megoldásra vár. T. Nagy Lajos egyéni dolgozó paraszt, tanácstag telefont és vil­lanyt kért a marói és a csatárkénti részre. P. Szász elvt­árs az iskolák tatarozását, javítását tette szóvá­, azt, hogy a 34 általános iskola kö­zül 24 régi, melyek évek óta ja­vításra várnak. A Bajza és a Daru utcai körzet tanácstagja járdát kért Lévai Aranka tanítónő a félbema­radt főtér rendezését, befejezését sürgette. Lipcsei István a községi hídmérleg feljáró sürgős megjaví­tásáról beszélt. Szabó Sámuel e­­gyéni dolgozó paraszt az állami tulajdon­ban lévő lakások elhanya­goltságát kifogásolta. De az emlí­tetteken kívül még sokan szóvátet­­tek olyan sürgős, megoldásra váró feladatokat, melyek egy részét eb­ben az évben képtelen megvalósí­tani a tanács, bármennyire is a­­karná. Mert igaz az amit Búzás elvtárs beszámolójában mondott, addig nyújtozzunk, ameddig a ta­karó ér. A bevételi forrásokat figyelembe véve a korábbi javaslatoktól elté­rően csökkenteni kellett a kutak javítására, a csatornázásra, az utak, hidak rendbehozására, a für­dő bővítésére betervezett összege­ket. Igaz, hogy Lévai Aranka és Szabó Sarolta tanítónő, de ugyan­így Abonyi Pálné, Toldi Sándorné, Nagy G­ábdorné és még többen — akik valamennyien alkalmazottak javasolták, hogy a Hazafias Nép­front indítson a községi tanáccsal közösen egy olyan mozgalmat, hogy az alkalmazottak és ipari munkások is járuljanak hozzá a községfejlesztéshez ,“címkéletes felajánlás formájában. Ezt a javaslatot helyeselte Hídvé­gi György egyéni dolgozó paraszt, tanácstag, és még többen. Az őszinte véleménynyilvánítá­­sokr­ól s az egészséges vitából lát­ná, hogy a békésiek e választott tanácskozó testülete szereti a községet és valamennyien becsü­lettel teljesítik választóiktól ka­pott megbízatásaikat. Ezért szavaz­tak meg 15 százalékos községfej­­lesz­tési hozzáj­árulást. Balkus Imre A sarkadi Járási tthallási­ népművelési állandó bizottság üléséről (Tudósítónktól). A nemrég kiegészített állandó bizottság munkához kezdett. A na­pokban tartott ülésükön sok hasz­­nos dologról tanácskoztak. Az egyes állandó bizottsági tagok megbízatásokat kaptak. Szilágyi Sándor állandó bizottsági tag pél­dául Sarkadker Csaszár és Méhke­rék községben, Dobos Jánosiné Sarkadon, Horváth Sándorné Ok­ornyban és Bessenyei István Kö­­r egy ab­ban ellenőrzi mér április hónapban, hogy a tavaszi iskolai hiányzások megszüntetéséért a ta­nács és az iskola hogyan alkal­mazták a II. sz. törvényerejű ren­­deletet, valamint, hogy az iskolák hogyan hajtották végre a tankö­teles korú gyermekek összeírását. Az állandó bizottságok tagjai ezen kívül figyelemmel kísérik a köz­ségekben folyó kulturális munkát, a mozik és könyvtárak működé­sét. rTTTTrttrttrtrtTTT<imTTTTMTVTTT»TtTTTTT?TrttTfTtTTTTTmmiTTTt > Leveleimből Újra összegyűlt egy csokor közölni való a szúrkálásokból. Le­velek, panaszok, el­intézések, van itt minden, tessék elol­vasni: Csorog a víz „Ott kezdem, hogy hosszú hónapok óta csorog,­­ dehogyis csorog, ömlik az eső­víz a Sztálin út 37. számú ház előtt el­haladók nyakába. Különösen kellemet­len olyankor, ha na­gyobb az utcán a forgalom. Ilyen eset­ben az ember vagy egymásnak rohan, vagy hősi elszántság­gal veti magát a nem kellemes hideg zu­hany alá, miközben ízes magyar kifejezé­seket használ, mely­nek többsége a KIK- nek jut. Jogosan há­borodnak fel a járó­kelők, mert a járdán lassan csak a motor­csónak- és helikop­tertulajdonosok tud­nak közlekedne Véleményem­­ sze­rint a megjavítás nem a költségveté­sen, hanem valaki­nek a lelkiismeretén múlik. Üdvözlettel: Kristóf Andrásné Békéscsaba Válaszait a bélmegyeri tanács Válaszolt és elég­gé furcsán: „Ez év április 1-én megüre­sedett egy jegykeze­lői állás. A mozi fenntartója, a Békés megyei MOKÉP tíz nappal előtte kijött a községi tanács vég­rehajtó bizottságához és javaslatot kértek a jegykezelő szemé­lyével kapcsolatban. Én személyesen tár­gyaltam velük, de kijelentették, hogy Cser Imréné maga­tartása, a moziláto­gatókkal való bánás­módja nem felel meg a kívánt követelmé­nyeknek.” Kucsera János VB-titkár. »« És emiatt nem is vették fel. De olvas­suk el a MOKÉP vá­laszát is: „Valóban volt a bélmegyeri mozi­üzemnél jegykezelő­munkakör, de mi a községi tanács, vala­mint a helyi nőta­nácshoz fordultunk javaslattételért. A községi tanács titká­ra G. P.-né bélme­gyeri lakos mellett állt ki... Megjegyezni kívánjuk, hogy öz­vegy Cser Imréné vál­lalatunknál a fent jelzett munkakörben körülbelül fél évig dolgozott mint he­lyettesítő, majd a he­lyettesítés letelte­­u­­tán ügyét átadtuk a helyi tanácsnak... A cikk megjelenése u­­tán úgy döntöttünk, hogy a jegykezelői állás végleges betöl­tése előtt még ki fo­gunk menni Bélme­­gyerre és kivizsgál­juk az ügyet. Üdvözlettel: Orosz Sándor”■ »« Most kinek higg­­yen az ember? A bélmegyeri tanács titkárának, vagy a MOKÉP-nek? Dönt­sék el végre maguk között. Sz. K. *

Next