Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

st. BÉKÉS MEGYEI * Ara: 50 MBGr * Világ proletárjai, egyesüljetek! mm. Annus A péntek MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA v. évfolyam, 1. szám A „bölcs és megfontolt Normandia“ forró fogadtatásban részesítette Hruscsov elvtársat . Az MTI párizsi tudósítói jelentik — Hruscsov különvonala a csütör­tök délutáni órákban Rouen-be érkezett. A külvárosokban min­denütt ilyen feliratok fogadták: „Eigen a francia—szovjet barát­ság!” ’’Seine-Maritime megye üd­vözli Hruscsov elnököt.“ A pálya­udvartó­l a katedrálisig terjedő útvonalon ezrek és ezrek sorakoztak f­el. Nemcsak Rouen dolgozói köszöntötték Hruscsovot, hanem a majd száz kilométerre levő Le Havre dokkmunkásai is eljöttek Rouen-ba. Hruscsov kí­vülről megtekintette a katedrálist, a francia gótika e­kócsipke­ csodá­­ját. A város nevében Tissot, a jobb­oldali függetlenek pártjaihoz tar­tozó polgármester köszöntötte a szovjet kormányfőt. Hangsúlyozta, hogy a franciák is hevesen kí­vánják a békét. Hruscsov vála­szában kijelentette, hogy a béke­vágynak tettekben kell megnyil­vánulnia. Az ilyen tettek egyike a gazdasági kapcsolatok fejlesz­tése. A szovjet kormányfő a fran­cia—szovjet árucsereforgalom fej­lesztésének szükségességét han­goztatta és így folytatta: Önök nyilván azt kívánják, hogy Rouen kikötőjéből francia áruk indulja­nak el a Szovjetunió felé. Nos, a szovjet kikötők nyitva állnak a Rouen-ból induló hajók előtt... Hruscsov ezután, a „Konzulok pa­lotájába”, a kereskedelmi kama­ra épületébe ment, majd részt vett a megyefőnökségen tisztele­tére rendezett díszvacsorán. Híjá­ban mindenütt a roueni dolgozók lelkes tömegei köszöntötték. A „bölcs és megfontolt Normandia” köztodásos közömbösségét levet­kőzve, valóban lelkes és forró fo­gadtatásban részesítette a szovjet kormányfőt. Kedves ajándék A francia nép ajándékokkal halmozza el a kedves vendégeket. Hruscsov elvtárs flő bárányt is kapott ajándékba. Hruscsov beszéde a roueni díszvacsorán Rouen (TASZSZ) Mint már kö­zöltük, Hruscsov elvtárs roueni díszvacsorán beszédet mondott, melyben rámutatott: Rouen fontos utak keresztező­désén fekszik. Békeidőben eleven ipari központ, amelyen át a leg­különbözőbb áruk nagy tömege f árad. A háborúban Rouen a né­met beözönlés útjába került, el­keseredett csaták színhelyévé vált. A roueni­ak száz évnél is rövidebb idő alatt háromszor él­ték át a német hódítókkal viselt háború borzalmait, sokat szen­vedtek és becsülni tudják a béke áldásait Mindenki tudja, milyen nagy áldozatot hoztak a szovjet embe­rek a második világháborúban hazájuk szabadságáért és Európa népeinek felszabadításáért a hit­leri területrablók uralma alól. A szovjet nép legjobb fiainak milliói hősi halált haltak a csa­tamezükön. A német fasiszta hó­dítók 1710 várost és munkáslakó­­­­telepet, több mint hetvenezer­­ falvat romboltak le és égettek fel, 1­25 millió embert tettek hajlékta­­­­lanná. Hazánk ebben a háború­ban körülbelül ötszázmilliárd dol­lárra tehető károkat szenvedett. A megpróbáltatások éveiben országainkat a közös ellenség el­len kifejtett harcos együttműkö­dés fűzte össze. Franciaország joggal lehet büszke derék fiaira, a Normandie-Nyemen repülőez­red pilótáira, akik hervadhatat­lan dicsőséget szereztek, a szov­jet harcosokkal vállvetve küzdöt­tek a német fasiszta hódítók el­len. Ez az ezred Moszkvától a Bal­ tengerig dicsőséges, harcos utat tett meg. Amikor elcsitultak a harcok, a francia repülők ugyanazokon a­ gépeken tértek haza, amelyekkel harcoltak. A szovjet és a fran­cia nép barátságának jeléül eze­ket a repülőgépeket a francia lé­gierőnek ajándékoztuk. Az én fiam is a Normandie- Nyemen ezreddel azonos trónsza­­kaszon áldozta életét a német fa­sisztákkal vívott harcban. Ő is­­ repülő volt. Mélységesen átérzem mindazoknak a fájdalmát, akik szeretteiket vesztették el a hábo­rúban. Hiszen újjá lehet építeni városokat, fel lehet szántani pusz­tasággá tett földeket, de semmi sem adhatja vissza szeretteinket, akiknek életét derékba törte a há­ború. Az emberi elme nem nyu­godhat bele, hogy a halált hozó háború minden negyedszázadban betörjön az emberek békés éle­tébe. A föld legnagyobb szelle­(Folytatás a 2. oldalon.) A Le Monde találgat: Mi lesz a szovjet—francia közös közleményben A Le Monde szerint még nem döntöttek De Gaulle tábornok esetleges szovjetunióbeli utazá­sáról. A lap kérdőjeles formá­ban ír arról, hogy a Hruscsov— de Gaulle megbeszélésekről ki­adandó közös közlemény tartal­mazza majd esetleg a francia köztársasági elnök Szovjetunió­ba látogatásának bejelentését. A Le Monde hangsúlyozza, hogy a közös közleménnyel egy idő­ben valószínűleg három techni­kai jellegű francia—szovjet megállapodást is nyilvánosság­ra hoznak (az egyik a kulturális kapcsolatok fejlesztésére, a má­sodik az atomkutatások nem katonai jellegű információ­cse­réjére, a harmadik pedig pénz­ügyi kérdésekre vonatkozik majd. Mi lesz még a közös köz­leményben? — latolgatja a to­vábbiakban a lap. Mindeneset­re benne lesz a baráti érzelmek kifejezése, az a kívánság, hogy fejlesszék a kölcsönös kapcsola­tokat, hogy erősödjék meg a béke, megvalósuljon a leszere­lés. A német kérdésben és Berlin dolgában a Le Monde már nem lát teret a megegyezésre, de a lap szerint Párizsban sok szó esik arról, hogy a közös köz­leményben ünnepélyesebb for­mulákkal fejeződik ki (például egy megnemtámadási vagy ba­rátsági nyilatkozat formájában), hogy az ilyen vagy olyan vitás kérdésben, a nézetek ellentétes voltán túl, megvan a szándék a tartós megbékélés gyakorlati megkezdésére.* Érdemes megemlíteni még egy tényt: emlékezetes, hogy N. Sz. Hruscsov a párizsi városházán­­ meglehetősen élesen támadta a nyugatnémet militarizmust. Ak­­koriban feltűnést keltett, hogy sem De Gaulle tábornok, sem más hivatalos személyiség nem válaszolt erre. Most Reimsben megismétlődött az eset: a Jacqui­­not államminiszternek adott vála­szában N. Sz. Hruscsov ismét he­vesen támadta a nyugatnémet re­­vansista és militarista erőket, de­­ erre a beszédére sem érkezett francia hivatalos részről semmifé­le megjegyzés. Ez a tény nem­csak a nyugatnémet újságírók körében keltett nyugtalanságot, hanem Bonnban is, ahonnan már olyan hírek érkeznek, hogy Ade­nauer fontolóra veszi: ne utaz­zék-e De Gastille tábornok angliai és amerikai látogatása között Pá­rizsba. Francia cáfolat a nyugatnémet katonai támaszpontok ügyében A francia hadügyminisztérium­ban szerdán megcáfolták azokat a híreket, amelyek szerint Francia­­ország javaslatot tett a Német Szövetségi Köztársaságnak a cog­­naci légitámaszpont gyakorló re­pülőtérül történő átengedésére. Ezzel szemben francia részről el­ismerik, hogy két hónapja tár­gyalások folynak a Bundeswehr és a francia vezérkar között egyes nyugatnémet megkeresések ügyé­ben. Ezek szerint a Német Szö­vetségi Köztársaság „kisebb mé­retű támaszpontokat kíván létre­hozni határain túl”. Döntés még nem történt — siettek közölni a francia hadügyminisztériumban. (MTI) Hruscsov visszaérkezett Párizsba Párizs (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Hruscsov szovjet miniszterelnök befejezve F­ranciaországban tett vidéki útját, csütörtökön 12 óra után néhány perccel visszaérkezett a francia fővárosba. A kora délelőtti órákban a szovjet miniszterelnök és kísérete megtekintette a flinsi Renault-gyárat, ahol egy kék sportkocsit kapott ajándékba. A munkások a gépekre felállva lelkesen köszön­tötték Hruscsovot. A szovjet kormányfő a külü­gym­inisztériumi palotában ebé­del, majd a délután folyamán francia politikai és szakszervezeti személyiségeket fogad. Később R­ambouillet-be hajtat. Itt De Gaulle vidéki otthonában tárgyal majd a francia köztársasági elitekkel. (MTI)

Next