Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-01 / 154. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ■ BÉKES ME­GY­EI 1960. JÚLIUS 1., PÉNTEK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA v. évfolyam, 154. szám A szovjet kormány felfüggeszti részvételét a tízhatalmi leszerelé­si bizottságban és az ENSZ köz­gyűlésének legközelebbi üléssza­ka elé terjeszti a leszerelés kérdé­sét, valamint azt a helyzetet, amely az ENSZ-közgyűlés 1959. november 20-i határozatának tel­jesítése körül kialakult — röpí­tette világgá a rádió, s erről ír a világsajtó. Az embereket általá­ban váratlanul érte a szovjet kor­­mány közleménye, különösen a­­zért, mert a népek úgy tudták, hogy Genfben a tízhatalmi lesze­relési bizottságban a leszelés ügyében érdembeli tárgyalások folynak. Erre jogosan gondoltak, ment 1959. november 20-án, az ENSZ 14. közgyűlése elé terjesz­tett szovjet leszerelési javaslatot a közgyűlés résztvevői megfelelő tárgyalási alapnak tekintették az általános leszerelés konstruktív megoldására. A népek remény­kedtek, hogy végre béke lesz, és valóra válik a háború nélküli vi­lág. A leszerelési bizottságban részt vevő nyugati hatalmak azonban gátat emeltek a jó szándékú em­berek békevágyának, s minden erejükkel azon mesterkedtek, hogy a tíz­ hatalmi bizottságban olyan javaslatot tegyenek, amely­nek célja a leszerelés nélküli el­lenőrzés megteremtése, a konst­ruktív szovjet leszerelési javaslat terméketlen vitákra történő leszű­kítése. A tárgyalások folyamán a Szov­jetunió nem egy alkalommal ko­rábbi álláspontjából engedménye­ket tett. Javasolta többek között, hogy az emberiségre oly veszélyes nukleáris fegyvereket semmisítsék meg, tiltsák be ezek gyártását a leszerelés bármelyik szakaszában. A nyugati hatalmak különféle ürülékkél megtagadták ennek megvalósítását. De hasonló volt a helyzet akkor is, amikor a Szov­jetunió elfogadta azt a francia ja­vaslatot, amely szerint a nukleá­ris fegyvereket továbbító eszkö­zöket a leszerelés első szakaszá­ban semmisítsék meg. Amint a Szovjetunió ezzel a javaslattal egyetértett, a nyugati hajóknak gyorsan visszakozt csináltak. A szocialista országok — a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország és Románia küldöttségei —, amelyek részt vettek a tízhatalmi leszerelési bi­zottság munkájában, nem néz­hették tovább tétlenül azt a med­dő vitát, amelyet a nyugati hatal­mak küldöttségei az idő halogatá­sáért, a leszerelés ügyének ren­dezése, lezárása körül kialakítot­tak. Éppen ezért a bizottság mun­kájában beállt egy helyiben, topo­­gásért a felelősséget a népek íté­­lőszéke előtt, azoknak kell vállal­niuk és viselniük, akik gátolták a feszerelési bizottság munkáját. A szovjet külpolitika követke­zetes békepolitikának bizonyult a Szovjetunió létrejötte óta. Ez a politika nyílt, őszinte hangú, a tények világos értelmezésén ala­pul. A világ haladó erői, az em­beriség túlnyomó többsége támo­gatja a szovjet békepolitikát, a­­melyet az ENSZ 14. közgyűlésén az olzalmas, feltételek nélküli lesze­relés megvalósítására terjesztett elő. Többen kérdezhetik, ha egyszer a Szovjetunió kezdeményezte a leszerelést és részt vett az előké­szítő bizottság munkájában, ak­­kor most miért áll el a genfi tár­gyalások folytatásától? A béke ügye, az általános lesze­relés megvalósítása nem tűr to­vábbi halasztást. Nem tűr semmi késedelmet, mert amíg a nyugati hatalmak Genfben az időhúzásra törekedtek, addig kialakították a bonni madridi katonai együttmű­ködést. Szaharában a franciák atombombát robbantottak, Anglia atomtöltetű rakétákkal szerelte fel hadseregét, s nagyszabású ka­tonai gyakorlatokat folytattak szárazföldön és tengeren, amelyek beszédesen igazolják: a nyugati imperialista körök nem óhajtják a békét, az általános leszerelést. A tények alapján világos, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem vehet részt egy olyan tárgyaláson, ahol az elmélet és a gyakorlat nem áll összhangban. Ha a Szovjetunió továbbra is leül a tízhatalmi leszerelési bizottság tárgyalóasztala mellé, és a med­dő viták provokálásának teret en­ged, akkor a népek szemében akarva-akaratlanul nem támogat­ja, nem sürgeti a leszerelés ügyé­nek végleges rendezését. A Szov­jetunió következetes béketörekvé­se — amint azt a szovjet kormány nyilatkozata is hangsúlyozza — nem egyeztethető össze az ilyen politikával. Azzal, hogy a lesze­relési bizottság további munká­jából a Szovjetunió kormánya ki­vonta magát, a béke és a leszere­lés ügyének végleges rendezése az eddigieknél sokkal nagyobb nyomatékot kap, mert a Szovjet­unió az ENSZ közgyűlése elé ter­jeszti a nyugati hatalmak mester­kedéseit, amelyekkel­ aláásták az 1959. november 29-i közgyűlés ha­tározatának megvalósítását. A szovjet kormány továbbra is a vitás nézetek, a leszerelés ügyének békés, tárgyalóasztalok mellett való rendezését tartja leg­fontosabb feladatának, amint azt a világ összes kormányához inté­zett szovjet jegyzékben és a ma­gyarázó emlékiratban ki is fejtik. A Szovjetunió külpolitikájában továbbra is arra törekszik, hogy a fegyverkezési versenyt véglege­sen szüntessék be, a világ kormá­nyai egyezzenek meg a leszerelés ügyében. Hogy ez az idő mihama­rabb bekövetkezzen, feltétlenül szükséges: a béke és a leszerelés ügyét az ENSZ legközelebbi ülé­sén napirendre tűzni. Az itt ki­alakuló vita pozitíven segíti majd elő ezt az ügyet. A népek a békét óhajtják, s nem értenek egyet az imperialis­ta körök kalandor-politikájával. A világ közvéleménye elítéli a ka­landor-politikát, s mind jobban magáénak vallja azt a békepoli­tikát, amelyet a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a kapi­talista és a szocialista országok békés egymás mellett élésének elvéről a Szovjetunió kormánya képvisel. Dziizsi Károly ★ Arab Sí taler­it i nyílt kártyákkal Bécsben nagy lelkesedéssel fogadták a szovjet miniszterelnököt — Hruscsov fogadása a schwechat-i repülőtéren — Bécs (MTI) Hruscsov miniszterelnök az osztrák kormány meghívására csütörtökön délelőtt Bécsbe érke­zett. Az ünnepi díszt öltött Schwe­chat-i repülőtéren Hruscsov és kíséretének fogadására megjelent Scharf köztársasági elnök, Raab kancellár, Pittermann alkancellár, Kreisky külügyminiszter és az osztrák kormány több más tagja. Jelen voltak a fogadáson a diplo­máciai testület képviselői és szá­mos közéleti személyiség. Amikor az IL—18-as gép ponto­san 10 óra 30 perckor leszállt a repülőtér kifutópályáján, harso­nák jelezték Hruscsov megérkezé­sét. A repülőgép ajtajában meg­jelenő Hruscsovot a kivezényelt üteg 21 díszsortüze köszöntötte. A két nemzet himnuszának hangjai mellett Hruscsov és kísé­rete elvonult a díszszázad sorfala előtt. Hruscsov miniszterelnököt és kíséretének tagjait Scharf köztár­sasági elnök üdvözölte. Üdvözlő beszédében hangoztat­ta, hogy a világbéke megőrzésé­nek, valamint Ausztria szabadsá­ga és önállósága biztosításának egyik legfontosabb feltétele az osztrák államszerződés megkötése volt. Az osztrák köztársasági elnök meleg szavakkal emlékezett meg nemrégen Moszkvában tett látoga­tásáról és rámutatott: e látogatás alkalmával Hrus­csov miniszterelnök Ausztria őszinte barátjának bizonyult. Hruscsovnak az osztrák nép iránt tanúsított magatartása — hangsúlyozta Schärf — döntően hozzájárult ahhoz, hogy Ausztria megszabadult az idegen megszállástól. Schärf végül meggyőződését fe­jezte ki, hogy Hruscsov ausztriai látogatása előmozdítja a két or­szág jó kapcsolatainak további el­mélyülését. Hruscsov válaszbeszédében kö­szönetet mondott a szívélyes fo­gadtatásért és meggyőződését fe­jezte ki, hogy ausztriai látogatá­sa az osztrák emberekkel előmoz­dítja a kölcsönös jobb megértést. A Szovjetunió és Ausztria ba­ráti kapcsolatainak fejlődése — mondotta Hruscsov — nagyszerű példája a békés együttélésnek. A Szovjetunió továbbra is támogatja Auszt­ria semlegességét, amely nem jelentéktelen a béke megőrzé­se szempontjából. Meggyőződésünk, hogy a béke és a békés együttélés elvei diadal­maskodnak — hangsúlyozta a szovjet miniszterelnök. A hivatalos üdvözlés után Hrus­csov és Scharf gépkocsiba szállt és elindult Bécs felé. Vörös sarló-kalapácsos lobogók az útvonalakon Bécs (MTI) Hruscsov a Schwarzenbergplat­­zon és a tér, valamint a Kartner­­ring sarkán emelkedő Imperial Szálló előtt találkozott először a bécsiekkel, akik órákkal megérke­zése előtt gyülekeztek a vörös sarló-kalapácsos szov­jet lobogóval és a piros-fehér­­piros osztrák állami zászlóval díszített útvonalakon. Messziről hangzott a taps és az éljenzés, amikor 11 óra 25 perc­kor bekanyarodott a Kerm­erring­­re a fehérsisakos és fehérkesz­tyűs motoros­ rendőrök osztaga. „Éljen Hruscsov!” — kiáltották a bécsiek, amikor a motorosok után feltűnt a szovjet miniszterelnök autója. Meleg barátsággal, vendégsze­retettel fogadta Bécs a szovjet Vendéget. A vendégek a téren összegyűlt bécsiek éljenzése közben rövid időre megálltak a szálloda kapu­jában és barátságosan integettek az őket üdvözlő bécsi lakosságnak. A téren közben szünet nélkül harsogott az éljenzés: „Béke!” „Barástág!” „Nyikita” — hangzot­tak a kiáltások. Az üdvözlés még inkább erősödött, amikor Hrus­csov feleségével együtt kilépett a szálloda első emeleti erkélyére és barátságosan mosolyogva perce­ken át integetett, megköszönte az éljenző és zászlókat lengető bé­csiek baráti üdvözlését. Hruscsov látogatásai az osztrák vezető államférfiaknál Bécs (TASZSZ) Hruscsov, a Szovjet Miniszter­tanács elnöke csütörtökön meg­érkezése után hivatalos látogatást tett Scharf osztrák köztársasági elnöknél. Jelen voltak a szovjet kormányfő kíséretében lévő sze­mélyiségek, valamint Avilov bé­csi szovjet és Haymerle moszkvai osztrák nagykövet is. Hruscsov ajándékot adott Schärf elnöknek, annak a szovjet felségjelnek egy másolatát, ame­lyet tavaly szeptemberben szovjet rakéta juttatott el a Holdra. Hruscsov és Schärf szívélyes és baráti beszélgetést­ folytatott egy­mással. Scharf elnöknél tett látogatása után Hruscsov hivatalos látogatást tett Raab osztrák kancellárnál. A kölcsönös üdvözlés után a két ál­lamférfi közvetlen baráti beszél­getést folytatott. (MTI) N. Sz. Hruscsov távirata Kádár Jánoshoz és Münnich Ferenchez Kádár János és Münnich Ferenc elvtársaknak Most, amikor átrepülök a baráti Magyar Népköztársaság terü­lete fölött, engedjék meg, drága elvtársak, hogy átadjam Önöknek s önökön keresztül az egész magyar népnek forró üdvözletemet. További sikereket kívánok a szocializmus építéséhez. N. Sz. Hruscsov az IL—18 fedélzetéről Az osztrák sajtó a szovjet kormányfő látogatásának jelentőségéről Bécs (MTI) Csaknem valamennyi bécsi lap vezető helyen emlékezik meg Hruscsov szovjet miniszterelnök látogatásának jelentőségéről. A Raab kancellárhoz közelálló Ös­terreichische Neue Tageszeitung vezércikkében emlékeztet arra, hogy Ausztria a Szovjetuniónak, és elsősorban Hruscsovnak kö­szönheti az osztrák államszerző­dés megkötését. A lap szerint a most következő megbeszéléseken nem lesz szó po­litikai nézeteltérésekről, hanem elsősorban gazdasági kérdések ke­rülnek szőnyegre. — Mi, osztrákok Hruscsov mi­niszterelnökben egy olyan ország képviselőjét köszöntjük, amellyel korrekt kapcsolataink vannak. Hruscsov biztos lehet abban, hogy itt, Ausztriában örömmel fogad­juk. Hruscsov mint kormányfő és mint Ausztria barátja jön hoz­zánk, és éppen ezért szívélyesen üdvözöljük. Az osztrák kormány lapja, a Wiener Zeitung első oldalon köz­li Hruscsov fényképét és részle­tesen ismerteti a látogatás első napjának hivatalos programját. A szociáldemokraták lapja, az Arbeiter-Zeitung vezércikkét a következőképpen vezeti be: — Üdvözöljük Hruscsov minisz­terelnököt, annak a nagy szovjet népnek a képviselőjét, amellyel az osztrák nép békében és barát­ságban akar élni. A Das Kleine Volksblatt vezér­cikkében a többi között így ír: — Az osztrák nép üdvözli Hrus­csovot, mint egy hatalmas állam vezetőjét, amellyel Ausztria ba­rátságban és békében akar élni, mint olyan államférfiút, akinek beleszólása van az emberiség sor­sának eldöntésébe.

Next