Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

% Ifilág proletárjai, Egyesüljet­ek ! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA. KNÉPÚJSÁG 1963. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Ara 60 fillér XVII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Hírünk a nagyvilágban | Akinek a neve tisztán cseng | Kultúrest szombatra | Tegnap délig nem vlt hóakadály a megyében Számvetés és Ezekben a napokban összegezik megyénkben annak a csaknem négy és fél ezer je­­ölőgyűlésnek a tapasztalatait, melyeken válasz­tók és választottak közösen beszél­ték meg az ország, s szűkebb ha­zájuk ügyeit. Százötvenezer szava­zópolgár, a megye felnőtt lakos­ságának mintegy fele vitatta meg az 1958-ban választott tanácsta­gokkal, országgyűlési képviselők­kel: hogyan látja az e ciklus alatt végzett munkáját; milyen eredmé­nyekre tekinthetnek vissza, me­lyeket közös erőfeszítéssel értek el; mi az, ami általánosságban és különösen is hátráltatta a fejlő­dést, s végül, milyen úton halad­junk tovább. Még nem számolták össze a népfrontbizottságok, hogy hány javaslat hangzott el a jelölőgyűlé­seken, de tudjuk, hogy kevés olyan megbeszélés akadt amelyen ne lett volna néhány hasznos, az egész község, termelőszövetkezet, választási körzet, esetleg csak az utca további fejlesztését szolgáló konkrét indítvány. A megtartott jelölőgyűléseken tehát nemcsak a tanácsok vizsgáztak négyesztendős munkájukról. Vizsgája volt ez a megye felnőtt lakosságának is az öntudat a politikai érettség, s a közös ügy iránti felelősségérzet „tantárgyaiból Az egészséges vitákban elmon­dott javaslatok, kérések, bírála­tok kivétel nélkül elfogadhatók, reálisak voltak. Teljesíthetetlen követelés nem volt a hozzászólá­sokban és sok helyen, a körzetek lakói felajánlották segítségüket is a szóban forgó javaslatok megva­lósításához. Általában községpolitikai, kom­munális, szociális problémákról, az ötéves terv községi, távlati te­endőiről beszéltek a felszólalók. Sok bírálat ért egyes tanácsi és termelőszövetkezeti vezetőt mun­kája, magatartása miatt. Sőt, azokat a jelölteket­ is kellő ala­possággal megvizsgálták a gyűlé­sek résztvevői, akiket, mint leen­dő tanácstagokat javasolt a vá­lasztásokra az emberek egy-egy csoportja. Százötvennyolc eredeti­leg javasolt jelöltet kellő megoko­­lással nem fogadott el a többség, mert megfelelőbb embert talált helyettük. A régi tanácstagok kö­zül sokat azért hagytak ki a je­lölésből, mert az elmúlt négy év alatt nem tartottak kapcsolatot választóikkal, elmulasztották a fogadóórákat, a tanácstagi be­számolókat. A függetlenített ap­parátusból hasonló és egyéb okok miatt 40 tanácstagot — 9 járási és 31 községi vezetőt — nem vettek fel a jelöltek listájára. S amilyen alapossággal vizsgál­ták meg a jelölőgyűlések az el­múlt négy év tanácsi munkáját, olyan felelősségérzettel beszéltek a további teendőkről. Sok helyen azonban a helyi problémák apró­lékos részletezése eltakarta a nagy, országos feladatokat, ponto­sabban: a helyi és az országos dolgok közötti összefüggés ho­mályban maradt. Másrészt: igaz, hogy a négy évvel ezelőtti válasz­tások jelölőgyűlésein jóval kisebb volt az aktivitás mint most, de az is igaz, hogy még ezúttal sem jutottak el az agitátorok a fiata­lok, nők rétegeihez, s nem utolsó­sorban a tanyák lakóihoz. Ennek a feladatnak a megoldása vár a pártszervezetek, s a népfrontbi­zottságok aktivistáira most, a vá­lasztások előkészí­tésének második szakaszában, amikor megindult a nagyszabású politikai tömegmun­ka. Mindenkihez eljutni, mindenki­vel beszélgetni, mindenkinek meg­magyarázni, mi a párt, s a kor­mány választási programja, és mi az egyes ember feladata e prog­ram végrehajtásában. Ez a máso­dik szakasz tennivalójának tar­tal­ma, célja. És ehhez a munkához felbecsülhetetlen segítséget adott Kádár elvtárs, a Ganz-MÁVAG gyárban tartott választási beszé­dével. Nem új programot jelentett be Kádár elvtárs, hanem a párt ed­digi helyes politikájának haté­konyabb folytatását, amelynek végrehajtásával hazánkban telje­sen felépül a szocializmus. Ennek a programnak a középpontj áiban az áll, hogy napról napra dolgoz­zunk jobban, teljesítsük tervün­ket, gazdagítsuk üzemünket, ter­melőszövetkezeteinket, az egész országot, mert a jobb élet csak így valósul meg. A szocializmus teljes felépítése egyedül rajtunk, a ma­gunk munkáján múlik. Egész né­pünk azonos érdekű ennek eléré­sében, hiszen hazánkban már nin­csenek egymással kibékíthetetlen ellentétben álló osztályok. Népünk egysége a szocializmus talaján bontakozik ki, s válik a közös ügyért folyó forradalmi munka szilárd alapjává. Ezért mondotta Kádár elvtárs, hogy belső építő­­programunk lényege: a párt veze­tésével, az egész nép részvételével oldani meg az előttünk álló fel­adatokat, az idei tervévet, az öt­éves tervet, a szocializmus teljes felépítését. Csak így emelhetjük mind magasabbra népünk általá­nos életszínvonalát, kultúráját, hogy azután eljuthassunk az egész emberiség legnemesebb céljait megtestesítő kommunista társada­lomba. Ezt a programot fejtette ki Ká­dár elvtárs a Ganz-MÁVAG gyári nagygyűlésen. S e program szelle­me kell, hogy áthassa azokat a beszélgetéseket, amelyekre a po­litikai tömegmunka alkalmával kerül sor megyénkben is a válasz­tópolgárok, s a párt és népfront­­aktivisták között. Ezért nagyon fontos, hogy elsősorban maguk a népnevelők tanulmányozzák Ká­­dár elvtárs beszédét, s úgy nép­szerűsítsék azt, hogy útmutatá­sai szerint egyszerre agitáljanak és dolgozzanak , mindenkivel együtt a munkapadok mellett is a választások sikeréért. Varga Dezső program Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége csütörtö­kön a mozgalom székházában ülést tartott. Kállai Gyula elnöki megnyitója után az elnökség meghallgatta Harmati Sándornak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titká­rának tájékoztatóját a választási előkészületek eddigi szakaszáról és a jelölőgyűlések tapasztalatai­ról, majd megtárgyalta a fővárosi és a 19 megyei választókerület képviselő- és pótképviselőjelölt­jeinek az illetékes népfrontbizott­ságok által elfogadott és felter­jesztett lajstromát. A vitában fel­szólalt: Danovits Lajos, Darvas József, Dobi István, Göncz Ilona, Kádár János, Ortutay Gyula és Szakosíts Árpád. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége a választó­kerületi lajstromokat elfogadta és a választási törvénynek megfelelő­en megküldte az Országos Válasz­tási Elnökségnek. (MTI) A Művelődésügyi Minisztérium t­ájékoztatója a rendkívüli szénszünet­­ megszüntetéséről A Művelődésügyi Minisztérium-­­­ban kapott tájékoztatás szerint az­­ országosan elrendelt rendkívüli­­ iskolai szénszünet február 3-án vé­­­­get ér. Ott, ahol — szénhiány mia­­­att — a tanítást nem tudják el­­ kezdeni, a megyei, a megyei jogú városi tanács művelődési osztálya, Budapesten a fővárosi tanács ok­tatási osztálya — saját hatásköré­ben — további szünetet engedé­lyezhet, ezekben az iskolákban azonban a tanévet meg kell hosz­­szabbítani. (MTI) Jelöltjeink Boros Gergely elvtárs, a MESZÖV igazgatója. Eredeti foglal­­l­kozása földmunkás. Sarkadon született 1912-ben. Hétgyermek­­­kes családapa. A felszabadulás után sok fontos funkciót töltött­­ be, s elvégezte az agráregyetemet. 1958-ban mint képviselő ke­­­­rült az országgyűlésbe. Ezúttal a sarkadi Lenin Term­előszövet-­­ kezet dolgozói jelölték képviselőnek. Hétszázan kérték felvételüket a végleges névjegyzékre — Jól halad a szavazatszedő­ bizottságok megalakítása — Harminckétezernél több aktíva vesz részt a választások előkészítésében — A megyénkben megtartott jelö­­l egy üléseken az összegyűjtött ada­­ok szerint 19 ezer felszólalás tör­­ént. A népfrontbizottságok most ■endezik és csoportosítják az el­hangzott javaslatokat, hogy azo­kat a tanácsok elé terjesszék. A házi agitáció, s a kisgyűlések egyik beszédtémája lesz annak tü­zetes megválaszolása az agitátorok részéről, hogy miként akarja meg­valósítani a tanács a reális javas­latokat, s melyek megvalósítására nem kerülhet sor egyelőre kü­lönböző objektív okok miatt. Ezzel egyidőben készül a ta­nácsokon a végleges választási névjegyzék összeállítása. Az ideig­lenesből 700 választópolgár ma­radt ki, akik a napokban jelent­keztek a tanácsoknál és kérték a névjegyzékre való felvételüket, nehogy kihagyják őket a szavazás­ból. Megyénkben 620 szavazókört alakítottak ki, s a választási el­nökségek, választókerületi bizott­ságok tagjait már kijelölték a nép­­frontszervek. A szavazatszedő bi­zottságok leendő tagjaival való beszélgetés ezekben a napokban folyik, s február 8 -ra befejeződik. A három választási szerv munká­jában összesen 17 750 ember vesz részt a megyében. Ugyanakkor 14—15 ezer azoknak az aktívák­nak a száma, akik a különböző választási bizottságok megalakítá­­sában, a csoportos és egyéni be­szélgetések szervezésében tevé­kenykednek. Ez azt jelenti, hogy most együttesen 32 ezernél több párt- és népfrontaktíva dolgozik a vál­aszt­ások közvetlen előkészíté­séért, majd technikai lebonyolítá­sáért az 1958-as évi 18—20 ezer­rel szemben. Benda Kálmán kandidátus konzulációs előadása a békéscsabai gimnázium XISZ-szakkörében Dr. Benda Kálmán kandidá­tus, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, a ma­gyar történelem ismeretlen do­kumentumai után kutatva Euró­pa számos levéltárában dolgozott már, így a párizsiban, bécsiben, drezdaiban, bukarestiben stb. A forráskutatások módszereiről ad­ tájékoztatót ma délelőtt a Békés megyei Népművelési Tanácsadó rendezésében a Békéscsabai Ál­lami Rózsa Ferenc Általános Gimnázium KISZ helytörténeti kutató-szakkörében. Majd a szak­kör nyújt keresztmetszetet mun­kájából a meghívott népművelé­si szakemberek jelenlétében.

Next