Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-305. szám)
1963-12-30 / 305. szám
KÖRÖS TÁJ lahet, hogy tavaszra érkez- ************************************ ****************************************Önek meg a legjobbak, akkor • viszont nem szóltunk sem- ; Címeket kér- 5 KULTURÁLIS MELLÉKLET Mit ígér az év a mozilátogatóknak? . .... dott arról, hogy a moziban újságíró: A vállalat tér- a népművelő munka nélkü- milyen filmet vetítenek, mit... Újságíró: nék! : Igazgató: Kosztolányi re gényéből a „Pacsirta”, Dobozy forgatókönyvéből a „Hattyúdal”, a tv filmje: a „Honfoglalás”. Külföldről a „Boccaccio 70” olasz, a „Germinál” magyar—francia, a „A nap vége” svéd, • „Az utolsó ítélet” Vittorio de Sica filmje. Különben a • Nem tudták legfigyelemreméltóbb fil- mados részibe, még megvalósítani a diffe- mek mondanivalóját anké- • renciált propagandát, több fokon vitatjuk meg közön- ! film többet érdemelne, mint ségünkkel: az első negyed- • ahányan azt megnézik. A évben 25 ilyen filmünkét • Hogy állunk, fiatalember? lesz Békés megyében, című magyar film nem egy Újságíró. Gazdagodnak, rossz alkotás. Városokban, szépülnek a megye filmszín- ] járási székhelyeken jól is házal 1064-ben? I ment. A kisebb községek- igazgató: Igen! Szarvason,ben, falvakban még félház- Körösladányban, Eleken, Szal sem! Nyilván: a lakos- Újkígyóson, Gádoroson, Ge- sag nagy része nem is turépáson és Zsadányban szélesvásznú filmek veti-; vének teljesítése sok min- lézhetetlen bázisává emel- Több okot is mondhatnék jjíj* 3^ra!dent elárul. Mit mondhakedett. Huszonöt-harminc még, de engedje meg, hogy tunk erről? filmszínházunk üzemveze- csak egyet említsek: a favászna filmszínházainak! Igazgató: 1963-as módosítóje kitűnő propagand stalusi moziüzemvezetők mun-száma Különben az ismertett tervünket december 13- hálózatot épített ki és rend kárának javulását nagyban felterjesztő előadások film-én teljesítettük. Nem értékszetesen tájékoztatja akit- elősegítené, ha méltóbb ellátásán is javítani igyek- keljük túl ezt az eredményt, várt a műsor várható esemé- anyagi juttatásban részesítszünk 1903-ban 200 játék-, az viszont tény, hogy tavaly nyelrelhetnénk őket, mint jelenleg filmet közvetítettünk a szól. 5 nem nyilatkozhattam volna Újságíró: Említsük meg a Újságíró: Olyan alacsony neki filmraktárból az igény-t így. legjobbakat! a fizetésük? Jók számára, reméljük! Újságíró: Bizonyára a tel- Igazgató: Szívesen: Vész- Igazgató: A legtöbb üzem azonban, hogy az új évben, tesítés okait jól ismerik, hi-tő, Tótkomlós, Csanádapa- vezetőnk másodfoglalkozás- már nemcsak játékfilmeket,iszen ebből fakadhatnak az cak mindkét békéscsabai és ként dolgozik a moziban, új esztendő újabb eredmé- orosházi mozi. Ezek az is- Nem várhatunk tőlük maxinges, kólákkal is jó kapcsolatot máris odaadást Igazgató: Elsősorban Ja- építették ki, és kívánság Újságíró: Az új esztendő volt a filmátvétel, több szerint rendezik meg az is- talán ezt is megoldja, olyan filmet fűzhettünk műjúsági előadásokat, a gyere Egyébként, milyen lesz az sorra, melyek valóban vonz- mesék nagy örömére. 1964-es év első három házák a közönséget. Érdekes- Újságíró: Miért csak a napjának műsora? Még, ha csak közepes szín- mozik egyharmadára jel- Igazgató: Az első negyed-Újságíró kísért a nosztalgia: mi lenne akkor, ha nemcsak közepes magyar filmek születnének, hanem igazán jók, mind több? Igazgató: Akkor a tervteljesítéssel sokkal kisebb gondunk lenne. Mert a közönség igénye fokozódott — és ez nem közhely, emögött tartalom van! Jó fűmre jönnek, gyengére nem. Újságíró: Idézhetnénk az elmúlt év legnagyobb Békés megyei sikereit? Igazgató: Hogyne. A Páre vagy, ha úgy tetszik, a mű • Mit sziklából kifaragtak, veszit bármely területéről. • Azután a mesterei Az újságíró ezután meg- ! Könnyedén csak elénk rakkaköszönte az interjút, és az elemző az, hogy színvonala év elé — sajnos — nem érte olvasói nevében is 2 vonalú magyar filmet punk, mar az is siker!sabb munkát végeznek, nézünk valami dús rémé- sak'sikert 'wvtotTMa~Békét ! Ezt a kegyetlen nagy követ Itt ugye máris mint az elmúlt időikben? nyekkel. Úgy érezzük, gyen- megyei Moziüzemi Vállalat- 1Magasra majd kiemeli? Igazgató: Ennek több oka vült az ellátás, kevés iganak, és a megye filmszínháza, van, és elsősorban a falusi zán jó filmre számíthatunk zainak. • ETMI,“mulesztgeti? mozik esnek ebbe a kéthazaz első három hónapban. (L) Az elmúlt év során különösen kiéleződtek a viták arról, hogy milyen befolyással van, vagy egyáltalán befolyásolja-e a televízió a mozik látogatottságát. Tény, hogy a televízió gyors térhódításával együtt járt a filmszínházak közönségének megcsappanása, de aztán mégis kialakult valamiféle egyensúly, ez pedig azt eredményezte, hogy a kezdetben olyan hirtelen fellángoló vita is alábbhagyott és ma már inkább a filmek minőségével indokolják, ha félház van a mozikban és nem a televízió hatásával. Mindezt pontról pontra bizonyítja az a beszélgetés, mely Borka József, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója és lapunk munkatársa között zajlott le a közelmúltban. A vállalat 1963. évi munkájáról és az ij esztendő első negyedévének terveiről volt szó és olyan problémákról, melyek megvalósítása egyre sürgetőbb. Darázs Endre, hanem szakfilmeket is kér-elnek tőlünk. Ezekről ugyanis nagyon elfelejtkeznek az előadók, pedig kitűnő szak-g filmeket tudnánk biztosíts- g Minden évünk nagy lépcső- Hová vezet a lépcsősor? mi a mezőgazdaság, az iparosok, Művelhető csillagokba? Fénylenek a lépcsősorok Alánkcsúszva s magasodva. Sok a munkánk, de a lépcsőt Visszük a sor tetejére S már következőért nyúlnánk Kiállva a peremére. Újévi köszöntő fiát, sái'gol eseteméciát..” 141 éve született Petőfi Sándor Nem Kurucz Zsuzsanna- betegsége miatt Sándorról emlékezem, akit csak dajkát kapott.” — Körbeszéd, a Pillantás a hídról, nem mindenki arról ismer nuch Zsuzsanna —• éppen a Válás olasz módra, a Cső már Magyarországon, hogy egy, nagy költőnk, Petőfi Sándor testét táplálta születéna — nem szoptatós dajka volt. Korban sem volt sokkal idősebb Petrovics Sándortel dornál e két neves sze- anyatejével, amikor pedig mély funkciójával annyi a kisded gyermek pihenés- párhuzamot nyugodtan venve hunyta le szemét, vihatunk, hogy csaknem gyárott lélegzetére s ál- egyidősek voltak, és valófeladatát. Azt hogy milyen maka • • • Egy egészen fia- ban dajkálták az újszülött módszerekkel dolgoznak, pe- fiú leánykáról szólok most, gyermeket: ez a dajkálás dig még annyian sem. Kemnudh Zsuzsannáról, akit azonban csak játszogatás és igazgató. Ezt naponta taévesek ismernek még, de dédelgetés volt Az irodapasztaljuk. Sokszor jönnek nem sokkal kisebb a jelentőhozzánk olyan kéréssel, mesége, mint a másiknak ... Iyek nem ránk tartoznak. Annál bátrabban mondhat- Például nem győzzük eleget sók ezt, mert Kurucz csudálatos vagy, Júlia, és az Optimista tragédia. Bocsánat, a csehszlovákok Jáno , sik-ja is siker volt, különö után néhány sen Békéscsabán. Újságíró: Sokan egyáltalán nem ismerik a moziüzemi vállalat tevékenységét, hangoztatni: azt, hogy milyen filmeket játszanak a megyei mozik, nem mi döntjük el. Mi csak olyan filmen köztudat eddig mindvégig Kurucz Zsuzsanna nevéhez fűzte az igazi dajkaság érdemét, . . . . . akiről úgy szólt az emlézsanna sem volt igazi daj, . . . . . „ , kevés, hogy Petőfi az oka! Az igazi dajka — a leg- ,,, . .. újabb kiskőrösi megállani- melodiáját vette mindig újabb kiskőrösi meganap hallani megtett korában is, más szerint — Kurucz Palket tűzhetünk műsorra, . , ... __.. , . ,__, ne Vrbovszki Anna volt, amilyeneket kapunk. Újságíró: És a munkájuk módszere? Igazgató: Nem valami ördöngős, de nem is könynyű... A mozik üzemvezetőinek tartalmi munkáját teamikor szülőföldjére gondolt. A sorok fülbemászó szédságában éltek Kiskőrösön, kikhez nemcsak komasági viszony fűzte őket, hanem rokonsági is, mert Zvarinyi nagyanyja — Kernuch Zsuzsanna — és az öreg Petrovics unokatestvérek voltak. Zvarinyi arról is számot adott írásban, hogy a költőnél alig nyolc évvel idősebb nagymamája mesélte neki: sokszor eldajkálta a szomszédságban lakó másodunokaöcsikéjét, a későbbi Petőfi Sándort... Szerencsére nem veszett még ki teljesen a Zvarinyi család. Ma is él Békéscsabán a 86 éves Zvarinyi Lajosné, Kemény Margit, aki a derék Kemény Károly mezőberényi tanító egyetlen leánya. Kemény Károly arról is nevezetes, Az igazi dajka szerepe dallama ott szüntethop testvérei - Pál, Miat irodalomtörténetben és a köztudatban is egyaránt c'... .,, . .. lünkben is, sokáig nagy félreértésre adott okot. Akik később megismerték az ifjú Kerkintjük a legfontosabbnak, nuch Zsuzsannát, nemegy-Ennek színvonalát az üzem- szar összetévesztették szevezete és a Párt, tanács, tér mélyét Kurucz Zsuzsa emelőszövetkezetek, üzemek náéval. Pedig alakja nem jó vagy rossz kapcsolata azonos vele, de azzal sem, dönti el. Nyolcvan mozink akiről Ferenczi Zoltán írja: lek, akinek nagyszülei 141 van, ennek egyharmada már „1823 februárjában anyja évvel ezelőtt Petőfiék szemlenül, édesbúsan a mi fü— „Cserebogár, sárga cserebogár ...” Valami nyoma mégis van Kernich Zsuzsanna emlékének is az írott irodalomban. Zvarinyi Szilárd megemlékezéséről beszél Ily, János, Sámuel — Petőfi Sándor legjobb barátai közé tartoztak. A 86 éves matróna, aki egy elköltözött nyugdíjas művész felesége — már évek óta ágyban fekszik, leánya, a régen nyugdíjas rajztanár — gyengéd szeretettel és féltő gondossággal ápolja. Az elfüggönyözött kis sarokban türelmesen pihenő idős, de mindig szép, sima arcú nénike nyomasztó gyengeségében is frissen, élénken, szívesen beszél családi emlékeiről: — „Uramnak nagymamája volt Zvarinyi Lajosné, született Kernuch Zsuzsanna — aki férjemet, mint árván hagyott gyermeket nevelte Szarvason hosszú ideig. Kernuch Zsuzsanna kislány korában Petrovicsék szomszédságában lakott, és csaknem mindennap átjárt hozzájuk Sándorral játszani. Petrovicsék azonban nemsokára elköltöztek mellőlük. Kernich Zsuzsanna atyja kiskőrösi tanító volt, ő pedig később szarvasi tanító felesége lett. Nyolc évvel volt idősebb Petőfi Sándornál.” Azt hittem meg kell elégednem Kernudi Zsuzsannára vonatkozó eddigi szóbeli és írásbeli megemlékezésekkel, miközben egy rákospalotai krónikában újabb értékes adatokra bukkantam. Az írásos naplójegyzetekből megállapítottam, hogy a költő egykori szárazdajkája és játszótársa később is hűségesen átolta a Petőfivel kapcsolatos közös emlékeket. A sorokból kitűnik, hogy Petőfi Szarvasra vándorló régi jó ismerősei versenyre keltek, hogy ott tanuló fiát sűrűn vendégül láthassák. Maga Koren István — a költő aszódi tanára — is kereste erre az alkalmat, Kernuch Zsuzsanna pedig — aki „szív és lélek” volt mindenben —, a naplós jegyzetek szerint legforróbb szeretetét tanúsította a pajkos viselkedésű Petőfi Zoltán iránt: — „Zvarinyi Lajos tanító neje — akinél Zoltán barátaival gyakran uzsonnázott — egyik alkalommal azzal dicsekedett, hogy a fiú atyját, Petőfi Sándort, mikor még gyerek volt Kiskőrösön, sokszor ölében hordozta. Hogyne lett volna tehát kiváncsi annak fiára!” A naplóbejegyzés teljesen hiteles, kifejező és kétséget eloszlató: — ölében hordozta! Igaz, hogy Vrbovszki Anna fogadott dajkája volt Sándornak, ennez pedig inkább csak nagyobb játszótársa, Kurucz Zsuzsannával együtt, s ha az idézett vers sorai ezért hivatalosan Vrbovszki Annát illetik, én rendületlenül hiszem a szájhagyomány és a naplós jegyzetek alapján, hogy az alábbi versidézet Kurucz Zsuzsanna mellett Zvarinyi Lajosné Kernuch Zsuzsannának is szól: „Hazamegyek, ölébe vesz dajkám, Az altató nóta hangzik ajkán, Hallgatom s félálomban vagyok már... Cserebogár, sárga cserebogár..." Irányi István