Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-14 / 37. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJANÉPÚJSÁG 1964. FEBRUÁR 14., PÉNTEK Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Támogassuk a háztáji gazdálkodást | újraéled a Körösladányi Gépállomás | A rádió műsora | Sport | Hideg éjszaka A falu igazsága Megtartották a zárszámadási gyűlések többségét A szövetkezeti gazdák megkapták a közösben végzett munkáért a megillető részt. Igen sokan vásárolnak. Békéscsabán a Ruházati bolt dolgozói a csúcsforgalom örömeiről beszélnek. Naponta 200 ezer forint körüli árut, főként minőségi készruhát adnak el. A vásárlók zöme békéscsabai és Csaba környéki tsz-tag. A műszaki boltban rádióra, kerékpárra, motorra kötnek üzletet, az Állami Áruházban pedig mindent egy helyen vásárolnak. Hétfőn, kedden, szerdán rendkívül nagy volt a forgalom Békéscsabán. A boltok és takarékpénztárak látogatottságából, az ott megfordulók magatartásából látszódik: az emberek megtalálták számításaikat. Az a tény, hogy az idei zárszámadáson 240 millió forint — a tavalyinál kereken 54 millió forinttal több — jövedelmet osztanak ki a tsz-ekben, sok mindenre magyarázatot ad. Mindemellett nem lebecsülendő az a tény sem, hogy a közös gazdaságok vagyona legalább ugyanennyivel, de inkább ennél többel gyarapodott. Például a békésszentandrási Rákóczi Tszben 1962-ben 10 forintnál alig ért többet egy munkaegység. Most 30 forintnál is több jövedelmet osztottak munkaegységenként, olyan körülmények között, hogy a tartalék számlájukon 1,9 millió forintot hagytak. Most, hogy a zárszámadások lassan befejeződnek, egyre tisztábban látszik, hogy a múlt év kedvezőtlen időjárása ellenére is igen számottevő gazdasági eredményeket mutatnak fel a szövetkezetek. A korábban mérleghiányos, állami segítséggel gazdálkodó tsz-ek jó része talpára állt. A szarvasi járásban a múlt évi eredmények azt tanúsítják, hogy itt többé nem lesz gyenge tsz. Kedvezően fejlődött a gazdálkodás a gyomai, a szeghalmi és a sarkadi járásban is. Az az erőfeszítés, amelyet megyénk vezető szervei tettek a közös gazdaságok termelési színvonalának növelésére, meghozta az eredményt. A szövetkezetiek megértették ennek lényegét. Megyénk mezőgazdaságának dolgozói 1963-ban több növényt jóval az országos átlag feletti hozammal termeltek. Ha a tavalyival szembeállítjuk a korábbi évek terméseredményeit, láthatjuk, hogy a közös gazdálkodás csupán egy esztendő alatt is milyen nagy hozamkülönbségekre képes. Kétségtelen, a szövetkezetek gazdálkodása összességében nagy lépést tett előre. A zárszámadó közgyűléseken éppen ezért volt mit számba venni. A szövetkezeti emberek keresték a több és a kevesebb okát, azért, hogy az idén még jobb terméseredmények láthassanak napvilágot. Mert nemcsak egyszerű számbavétel jellegű volt egy-egy közgyűlés, hanem a gazdálkodás körülményeinek alapos elemzése is, az egész részekre bomlása és a részek eggyéformálása a munkaértekezlet szerepét töltötte be. A szövetkezeti életben a zárszámadások előkészítésére talán még egyik évben sem fordítottak akkora gondot, miint amilyet most lépten-nyomon tapasztalni lehetett A pártszervezetek pártcsoport-üléseken, taggyűléseken vitatták meg a gazdálkodásban bekövetkezett eredményeket vagy kudarcokat. Ezekről tanácskozott később a munkacsapat- és a brigádgyűlés, az üzemegység, majd a közgyűlés. A szövetkezetek zárszámadásán az idén talán először nem érződött a papír íz. A pártszervezeteknek sikerült végre elérni annak megértését, hogy a gazdálkodás eredményeinek számbavétele nem pusztán könyvelői feladat. A zárszámadás tulajdonképpeni döntő része az, amit a szövetkezetek többsége csinált: az éves munka értékelése több szinten, a munkacsapat megbeszéléstől egészen a közgyűlésig történt. Az 1963. évi zárszámadási munkának éppen ebből fakad a legfőbb tanulsága. A sokoldalú eszmecsere meghozta az eredményt, hiszen a mérleget elfogadó közgyűlésen a tények ismeretének jegyében vettek részt a szövetkezeti gazdák. Ez a magyarázata annak, hogy a korábbi években igen sokszor tapasztalt feneketlen személyes viták csak igen ritka esetben fordulhattak elő. A zárszámadások előkészítésén végighúzódott az emberekkel való törődés, a szövetkezet kis és nagy gondjainak megoldása oly módon, ahogyan az egy közös gazdaság tulajdonképpeni gazdáihoz illik. A szövetkezeti választott szervek — miután sokoldalú munkakapcsolatba kerültek választóikkal — érezhették, hogy a termelés további szervezésére menynyire előnyös a vélemények kicserélése. Viszont a szövetkezetet alkotó emberek sokasága tapasztalhatta, hogy a szövetkezeti demokrácia mennyire védi az egyes emberek érdekét, a közösség fejlődését. A falu mai hangjában egyre jobban felülkerekedik a józan meglátás. Ehhez jelentősen hozzájárul a vezetés színvonalában bekövetkezett változás, a dolgok megtanácskozása az emberekkel. A vezetés módszerében beállt ilyen egyértelmű változás jótékonyan hatott a zárszámadásokra. A szövetkezetek választott vezetői a kedvező gazdasági eredmények láttán fejlesztik, terjesztik tovább a tsz működésének minden területére a közelmúltban tapasztalt eszmecseréket. Jó alkalom kínálkozik erre most, a tervkészítés időszakában a munkacsapatok, a brigádok és az üzemegységek termelési feladatának meghatározásakor. Dupsi Károly Újabb fegyveres összetűzésre került sor Cipruson Nicosia A ciprusi rádió csütörtök reggeli jelentése szerint Limasszol városában szerdán görög és török csoportok között lezajlott összecsapások során 20 török és két görög vesztette életét. A városban 31 000 görög és 6000 török él. A török városrész lakói a barrikádok mögül szerdán tüzet nyitottak, amit a görögök viszonoztak. Az esti órákban tűzszüneti megállapodás jött létre. A ciprusi rádió szerint a tűzszünet célja az lett volna, hogy török részről fontolóra vegyék a görögök felszólítását, amelynek értelmében a fegyveres török csoportoknak le kellett volna adni fegyvereiket és a ciprusi görög rendőrséget be kellett volna engedni Limasszol török negyedébe. A törökök azt ígérték, hogy csütörtök reggelre választ adnak. Válaszadás helyett a törökök csütörtök hajnalban tüzet nyitottak. A ciprusi rádió szerint a görög rendőrség ellentámadásba ment át és több megerősített házat elfoglalt a török városnegyedben. A Cipruson állomásozó angol haderők főhadiszállása az újabb limasszoli összetűzésekkel kapcsolatban közölte, hogy amennyiben nem vetnek véget a harcoknak, angol csapatok foglalják el Limasszol stratégiai fontosságú pontjait. Az angol közlés szerint a városban a csütörtök reggeli órákban tartanak a harcok. Az AFP jelentése szerint a görög kormány szerdán este közzétette Paraszkevopulosz miniszterelnök válaszát Hruscsov Ciprussal kapcsolatos üzenetére. A válasz hangoztatja, hogy a görög kormány „teljes éberségét latba veti a ciprusiak alapvető jogai, függetlenségük fenntartása és országuk integritásának megvédése érdekében. Erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy a sziget pacifikálását ne külső beavatkozással érjük el, hanem a ciprusi kormány által kért nemzetközi segítség és támogatás megadásával”. (MTI) Politikai akadémia előadása Békéscsabán a KGST szerepéről Csütörtökön délután, mintegy 120 propagandista és gazdasági vezető előtt tartotta meg előadását a politikai akadémia előadássorozat keretében Földes Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága ágit. prop. osztályának munkatársa. Az előadás a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országainak együttműködéséről, szerepéről, a nemzetközi munkamegosztás jelentőségéről és előnyeiről nyújtott részletes tájékoztatót. Egy hónappal korábban, mint tavaly Megkezdték a nyers cserép gyártását a békéscsabai téglagyárban Február első hetében — az enyhülő időjárást kihasználva — a békéscsabai téglagyárban megkezdték a nyerscserép-gyártás előkészítését. Bejáratták a felújított, átvizsgált szalagokat, gépeket, megkezdték az agyagbányászást. A próbaüzemelés után, február 10-én, a II-es présházban hozzáláttak a nyerscserép-gyártáshoz. A délelőtti műszakban két szalagprés, a délutáni műszakban egy szalagprés és három sajtoltcserép- prés ontja a cserepet. Eddig naponta átlagosan 60 ezer cserepet készítettek. Az I-es présházban még folynak a karbantartási munkák. A próbaüzemelés ebben az üzemrészben a jövő héten, a folyamatos termelés pedig 20-a körül indul meg. A két présházban naponta 120—140 ezer nyers cserepet tudnak majd készíteni. Az izomprés próbaüzemeltetését február 10-én kezdték meg. A válaszfaltégla és kőszivacsolap sorozatgyártásához ma láttak hozzá. A tavalyi kezdéshez viszonyított egyhónapos előny jó hatással lesz az idei tervteljesítés alakulására. Szabályozták az élelmiszerboltok vasárnapi nyitvatartását •Beszelgetés a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével Nemrég határozatot hozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága az élelmiszerboltok vasárnapi nyitvatartásáról. Az ügy többszöri vizsgálat eredményeképpen került napirendre, ugyanis a kereskedelmi szervek azt tapasztalták, hogy a jelenlegi vasárnapi nyitvatartási rendszer nem indokolt. Mint kiderült, a három városban vasárnap reggelenként legtöbbször csak hosszú várakozás után, sorban állással juthatnak a vásárlók fontos élelmiszercikkekhez. A többnyire önkiszolgáló rendszerű fűszer- és csemegeboltok — a társadalmi tulajdon érdekében is — csak csoportokban tudták befogadni a vevőket, így még annak is hosszú félórákat és órákat kellett várakoznia, aki csupán egy liter tejet kívánt vásárolni. Az volt lényegében a helyzet — mint ezt a tanács kereskedelmi osztályának egyik kimutatása is példázza — hogy a hétköznapi és a szombati bevásárlások eltolódtak vasárnap délelőttre. Márpedig a vasárnapi nyitvatartásit csupán azért vezették be, hogy a fontosabb és a romlandó élelmiszercikkeket megvásárolhassa a lakosság, nem pedig azért, hogy ekkor végezzék az általános bevásárlást. A Belkereskedelmi Minisztérium 1962-es rendelete Budapesten tíz, vidéki városokban (nagyságnak megfelelően) egy-két élelmiszerbolt nyitvatartását rendelte el. Ezzel szemben Békéscsabán például hat, Gyulán két bolt tartott a heti pihenőnap délelőttjén nyitva. Felkerestük Steigerwald György elvtársat, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét, hogy tájékoztasson bennünket a végrehajtó bizottság határozatáról. — A vasárnapi nyitvatartásokkal lényegében a tej és kenyér ellátását kívánjuk biztosítani — mondotta. Március 1-től — a vb határozata értelmében — ennek megfelelően tart nyitva boltegységeket az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat. Feltétlenül gondoskodtunk arról, hogy az említett cikkeket vasárnap délelőtt is biztosítsa a kereskedelem. Ezért Békéscsabán a Petőfi utcában, a Tanácsköztársaság útján és az Orosházi úton (az 53-as húsboltban) változatlanul megkapják a tejet a vásárlók. A Lenkey úton nyitva tartjuk a fűszer- csemege boltot, de csak tej és kenyér árusítására. A Körös-parti bérházak lakóiról úgy gondoskodunk, hogy a Bánszki utcai 130-as húsboltban minden vasárnap reggel tejet, kenyeret, valamint mirelit áruféleségeket adunk. Ezenkívül a megyeszékhelyen, a Tanácsköztársaság úti büfében biztosítják a félkész húsféleségeket is. Kenyérboltokat a Szarvasi úton, az Orosházi úton, valamint a Jókai utcában tartanak nyitva. Az egyéb élelmiszerboltok munkaszüneti napon zárva lesznek. Gyulán két tejboltot nyitnak ki vasárnap reggel a Városház, illetve a Bajza utcában és egy kenyérboltot az Eszperantó téren. Orosházán a Kossuth Lajos utcai tejbolt és a Szabadság téri kenyérbolt áll a hét végi pihenőnapokon a vásárlók rendelkezésére. Elmondotta Steigerwald elvtárs még azt is, hogy feltétlenül szorgalmazzák a járási székhelyeken egy-egy tejbolt vasárnap reggeli (általában a városokhoz hasonlóan: 7—10-ig) nyitvatartását. — Úgy gondoljuk — mondotta végezetül az osztályvezető —, hogy megértésre talál ez az intézkedés, mert mind a kereskedelmi dolgozók, mind a lakosság érdekének megfelel. V, T.