Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-02 / 51. szám
Megkülönböztetett gondot a lucerna ápolására és telepítésére | A lottó tárgynyeremény sorsolása | Spiff Tudással, hozzáértéssel A párt Központi Bizottságának decemberi határozata a megvalósulás útját járja. Pártszervezeteinkben, mint mondani szokás, aprópénzre váltják az 1965. évi népgazdasági feladatokat. A mezőgazdaság irányításával foglalkozó szervek, a járások, a községek és a termelőszövetkezetek alapszervezeteiben dolgozó kommunisták és pártonkívüliek minden nap egy lépést tesznek előbbre ötéves tervünk utolsó évének sikeréért. A tengernyi feladatból, mely az idei tavaszra igencsak összezsúfolódott, mindenki a tőle telhető legtöbbre készül. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya a legjobb szakemberek bevonásával már elkészítette a lakosság és a népgazdaság ellátásában fontos szerepet betöltő növények termelési agrotechnikáját. Ezek az agronómiai előírások széles körű támpontot adnak majd valamennyi gazdaságnak, hogy 10 mázsán aluli átlaggal 1965-ben egyetlen szövetkezet sem termeljen kenyérgabonát. Hasonló agronómiai utasítást készítettek többek között a kukoricára, a cukorrépára és a lucernára is. Az a cél, hogy ebben az évben a Békéscsabától északra lévő járások szövetkezeteiben is legalább 15 mázsa szemessel fizessen a kukorica és 150 mázsa gyökérrel a cukorrépa. Nagy szükség van erre a körültekintő szervező munkára, hiszen az 1965-ös tavaszt az eddigi évektől eltérően, több feladattal kezdik a szövetkezetek. A kenyérgabonavetés jó része a tél beálltáig nem erősödött meg kellően. A hosszan tartó száraz hideg miatt a növényállomány megritkult. A párt megyei bizottságának január 22-i határozata mégis az átlagtermés számottevő növelését írja elő. Lehetséges-e ez? A válasz kommunista és pártonkívüli szakemberek eddigi jó munkájából fakad, hiszen igen sok szövetkezetben tavaly, a megyei átlagnál gazdagabb terméssel fizetett a búza. Arról van szó, hogy a terhelésben szerzett jó gyakorlati tapasztalatok a megye legkülönbözőbb helyein az eddigieknél jobban kapjanak helyt. A tsz alapszervezetek az ország kenyérgabonellátását hazai termésből 1965-ben is tekintsék egyik legfontosabb feladatuknak. Elsősorban a párt üzemi szervezeteiben dolgozók legyenek a szószólói annak, hogy az odaszállított műtrágyából a külföldi búzára 150, a hazai fajtákra pedig 100 kiló 20,5 százalékos pétisó kerüljön. Ennek a műtrágyázásnak a szükségességét 10 mázsán felüli holdankénti terméssel tavaly a gyakorlat igazolta. Több szövetkezetben, hogy a sok egyéb munkához időt nyerjenek, február fagyos éjszakáit, napjait is kihasználták, szórták a műtrágyát. E munka üteme azonban helyenként lassú. Az ütem fokozására a tsz-ek vezetőinek az eddiginél nagyobb gondot kellene fordítaniuk. Hasonló a helyzet a még lábon álló kukoricaszár betakarításával, az őszről maradt szántanivalóval, a lucernások műtrágyázásával, a gépek javításával, a zöldségtermesztés előkészítésével, a legelőgazdálkodással és így tovább. A mezőgazdaság 1965. évi tennivalóira hozott megyei határozat azért is igen jelentős, mert a feladatok megoldására egyik alapszervezetnek sem ajánl kész receptet. A célt meghatározza s a helyi intézkedéseket az emberekre bízza. Az ilyen határozathoz szívesen teszik hozzáértésüket, szorgalmukat, tudásukat a többi között Körösladány vezetői is. Bödök Kálmán párttitkárt, Szatmári János tanácselnököt és Kovalik Andrást, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnökét a minap is együtt láttuk a párt községi bizottságán a határozat fölé hajolva. Arról beszélgettek, hogy ők, a falu vezetői mit tesznek azért, hogy 10 mázsa búza átlagtermés alatt egy tsz sem termeljen kenyérgabonát, s hogy a kukorica hozama — szemesen — haladja, meg a 15 .mázsát, Körösladányiban elsősorban a kenyérgabona termesztésében akarnak előrébb lépni. A Zalka Máté Tsz-ben — itt tavaly is 10 mázsa alatt volt az átlagtermés — műtrágyázással, növényápolással és betakarítással, 10 mázsa fölé akarják az átlagtermést növelni. Ugyanakkor a műtrágyázás mellett az Új Barázda Tsz-ben ezer hold karbamidos levéltrágyázást javasolnak. Ehhez azonban Körösladány térségében nincs megfelelő gépkapacitás. Íme, a feladat. A község vezetői a megye más helyein járják ki, hogy a munkához szükséges gépeket megkapják. Helyes lenne, ha a ladányi vezetők a járási tanács vb elnökének és a mezőgazdasági osztály vezetőjének is elmondanák, hogy megfigyeléseik szerint náluk a Martonvásári 5-ös hibrid kukorica adja a legtöbb termést. A járás és a megye ebbe a faluba elsősorban ilyen fajtájú vetőmagot küldjön. Ahhoz, hogy Körösladány mezőgazdasága kilábaljon az évek óta egyszintű termelésből, elengedhetetlen, hogy az öntözéses gazdálkodás lehetőségeit a tsz-ek jól hasznosítsák. A község vezetői számokkal bizonyítják, hogy a cukorrépa öntözött körülmények között tavaly is 100 mázsával többet termett. Az esőztető berendezések mellett mód van itt a barázdás öntözésre is, csupán egy kis tereprendezésre lenne szükség. Ezt a tsz-ek akár házi úton is megoldhatnák még a vetés előtt. Többek között ezek azok a helyi feladatok, melyek valóraváltásához Körösladány vezetőivel együtt 1965-ben a megye társadalma készül. Dupsi Károly Harmincezer forintos díjak Céljutalmak mozgósítják az újítókat a termelékenység növelésére a kisipari termelőszövetkezetekben Az újítások az elmúlt években hathatósabban segíthették volna az ipari és a mezőgazdasági üzemekben a termelékenység növelését. Sok helyen azonban nem kapcsolódtak megfelelően konkrét termelési feladatokhoz, hanem ötletszerűek voltak. A megye kisipari termelőszövetkezeteiben például 1964. évben több mint 400 millió forint termelési értéket kellett előállítani, s ennek szolgálatában készítették el a feladatterveket is. Ám ezeknek még a 20 százaléka sem valósult meg Ennek egyik legfőbb oka az volt, hogy hiányosan fogalmazták meg az újítási célfeladatokat és még ezek sem kerültek kellő időben a dolgozók elé. Ebben az évben gyökeres változást akar elérni a KISZÖV műszaki osztálya, s a dolgozók ötleteit, újításait jobban, mint azelőtt, bármikor a tényleges termelési feladatok megoldásának a költségek csökkentésének, a termelékenység fokozásának szolgálatába kívánja állítani. Ezért pontos újítási feladattervek kidolgozását segítette a szövetkezetekben, amelyek alkalmasak az újítók mozgósítására. Csak néhány példát említünk e célfeladatok közül. Az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz precíziós öntéssel foglalkozik, immár két év óta. A precíziós öntésnél a már ismert etilszilikátos bevonatot alkalmazzák. Ez sok tárgy héjformázására alkalmas, gátolja azonban a héjformázást az acélöntésnél keletkezett magas hőmérséklet, amively felmarja a formákat. A szövetkezet vezetői ezért célul tűzték az újítók elé olyan héjformázási anyagösszetétel előállítását, amely kibírja a precíziós öntésnél keletkezett magas hőmérsékletet és a formákat nem rongálja meg. Ez egy évben 500 ezer forint megtakarítást jelentene a népgazdaságnak, melynek hat százalékát, kereken 30 ezer forintot az újító kaphatná a kitűzött ezer forintos céljutalmon felül. Gyulán hasonló nagy jelentőségű feladat megoldására mozgósítja az újítókat a fém-bútoripari szövetkezet vezetősége. Itt a guruló kocsik gyártásánál — melyek exportra készülnek —, lánghegesztést alkalmaznak. Ez azonban lassú művelet, mert a hegvarratokat a csöveknél utána kell reszelni. Feladat olyan tompa hegesztő célgép kigondolása, mely a lánghegesztést kiküszöböli és így a csatlakozó fémfelületek hegesztés után is simán maradnak, tehát utólagos megmunkálást nem igényelnek. A sikeres megoldásból 450 ezer forint önköltségcsökkenés származna, s ennek megfelelően a kétezer forintos céljutalmon felül 27 ezer forint üthetné az újító markát. Ilyen feladatokon érdemes törni a fejet. A magyar küldöttség látogatása a Lipcsei Vásáron Koszigin szovjet miniszterelnök nyilatkoznia Vasárnap reggel megnyíltak a Lipcsei Jubileumi Vásár kapui és megindult a látogatók áradata a műszaki vásár kiállítási épületei, szabadtéri részlegei és a 17 vásárcsarnok felé. Az Apró Antal vezette magyar kormányküldöttség, a bolgár, a román, a jugoszláv, az albán, a koreai, a kínai, a mongol és a vietnami küldöttséggel együtt a nyugat-európai és a távol-keleti országok, továbbá Kuba kiállítását tekintette meg. A Német Demokratikus Köztársaság részéről dr. Grete Witkowski miniszterelnökhelyettes és dr. Erich Markowitsch miniszter kísérte őket. Alekszej Koszigin, szovjet miniszterelnök Cyrankiewicz lengyel miniszterelnökkel és Otakar Simunek csehszlovák miniszterelnökhelyettessel, valamint a három kormányküldöttség tagjaival együtt a szovjet kollektív kiállítási csarnokot, majd a lengyel, a csehszlovák és az EAK-beli kiállítást, továbbá a Német Demokratikus Köztársaság nagyipari gépkiállítását nézte végig. E csoportot az NDK részéről Willy Stoph miniszterelnök és más vezető személyiségek kísérték végig a vásáron. A látogatás közben Koszigin szovjet miniszterelnök egy francia újságíró kérdésére kijelentette, hogy jelenleg nincs szándékában sem Párizsba, sem Bonnba utazni, De Gaulle francia miniszterelnököt viszont meghívták, hogy látogasson el a Szovjetunióba. Vasárnap Lipcsében baráti beszélgetést folytatott Alekszej Koszigin, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke és Willy Stoph, a NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK mmnisztertanácsának elnöke, valamint a NSZEP Politikai Bizottságának több más tagja és póttagja. »tfWWVWVWVWWWWVWWW%WWWWVVVWWWWWVWWVW^ Megnyílt a Lipcsei Vásár