Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-19 / 246. szám
MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. OKTÓBER 1., KEDD Ara: 69 fillér XX. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM A megyei tanács végrehajtó bizottsága Papp Istvánt felmentette elnöki tisztsége alól A párt megyei bizottsága 1965. október 14-én ülést tartott. Klán napirendi pontként Klaukó Mátyás elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára beszámolt a megye pártszerveinek irányító munkájával összefüggő kérdésekről. A beszámolót a pártbizottság egyhangúlag tudomásul vette. Második napirendi pontként szervezeti és személyi kérdéseket tárgyaltak meg. Ennek alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1965. október 18-i rendkívüli ülésén megvitatta a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének, Papp Istvánnak pártszerűtlen magatartását. Megállapította, hogy Papp István pártszerűtlen magatartásával ártott a párt-, az államhatalmi szervek, valamint a vezetők tekintélyének is. Ezért a végrehajtó bizottság Papp Istvánt felmentette elnöki tisztsége alól Erősítsük a községi tanácsok önállóságát A gyakorlati élet egyre jobban igazolja, hogy nagyon is szükséges a községi tanácsok szerepének, hatáskörének, s az igazgatáspolitika szabályozása. A tizenöt esztendő alatt, amióta a tanácsok megalakultak, a társadalmi viszonyokban nagy változások mentek végbe, s ezek egyre inkább feszítik a régebben kialakult kereteket. Ez pedig gátolja, akadályozza a helyi államhatalmi szervek, a községi tanácsok munkájának kiteljesedését, az alkotói vágy kiterebélyesedését. Ennek hatásai természetesen ott gyűrűznek az igazgatásban is. Enyhén szólva, mosolyra derítő megkötöttséggel találkoznak az igazgatás emberei. Olyanokkal, amelyek már a bürokrácia útvesztőjébe vezetnek, s amelyeknek a „pallérozása” sok energiát igényel, sok olyan időt, szellemi erőt pazarolnak el, amit másra fordíthatnának. Több rendelkezés annyira agyonbonyolítja az egyes községi feladatok megoldását, hogy az már teljesen magán hordja a bürokrácia jegyeit. Példázva a dolgot, Sarkadon is elkészítették a község általános és részletes rendezési tervét, melynek alapján megkezdték a község központjának a kialakítását. Természetesen ez azzal jár, hogy a kijelölt új épületek helyén levőket le kell bontani Ennek pénzügyi fedezetét a tanácsülés jóváhagyása szerint saját erőből, a községfejlesztési alapból fedezik. S ehhez nem kellett sem járást sem megyei államhatalmi vagy államigazgatási szerv jóváhagyása. De már a lebontáshoz a megyei tanács végrehajtó bizottságától kell kérni engedélyt, amelyhez csatolni kell a telekkönyvi kivonatot arról az ingatlanról, amelyen a lebontásra kerülő épület helyezkedik el, továbbá erről az épületről műszaki tervet, helyszínrajzot, műszaki leírást, valamint az épület értékmegállapítását tartalmazó számítást. Ebből az a következtetés, hogy a községi tanácsülés, mint helyi államhatalmi szerv, a kisajátításhoz szükséges anyagi fedezetet engedélyezheti, s a végrehajtó bizottság elrendelheti szakigazgatási szervének a kisajátítási eljárás lefolytatását, de hogy a romos épületből kikerült szú ette léceket, gerendákat mire használja fel, azt már nem döntheti el. Az ilyen megkötöttségek olyan szemléletet rögzítettek a felsőbb államhatalmi szervek egyes embereinél is, hogy a helyi tanács vezetőinek, közigazgatási embereinek úgymond, kikapcsolásával intéznek bizonyos helyi ügyeket. Ilyen eset volt többek közt Kétegyházán, amikor az épülő új kultúrotthon, vagy az építés előtt álló hidrofor elhelyezéséről volt szó. A megyei tanács közigazgatási, valamint a különböző vállalatok emberei a helyi tanács vezetői, közigazgatási emberei nélkül jelölték ki a létesítmények helyeit. Pedig volt elképzelésük, figyelembe vették az összefüggő esztétikai hatásokat, többek közt a főközlekedési útvonalat is. S újabb energiát pazaroltak el, amíg módot, alkalmat találtak, hogy közölhessék saját elképzelésüket, hogy egyeztessék ezt a tervezőkkel és az építőkkel. Amíg az előbbi esetben a bürokrácia, az ügyintézés végtelen bonyolultsága csorbítja a községi tanácsok önállóságát, addig a másik esetben a helyi államhatalmi szervek lekicsinylésével sértik meg az önállóságot. Úgy véljük, szükségtelen a példákat halmozni, szükségtelen, hogy ezek milyen előjellel gátolják a helyi államhatalmi szervek önálló cselekvését. Inkább arra szeretnénk ösztönözni a különböző megyei szervek, vállalatok képviselőit, addig is, amíg a kormány szabályozza a községi tanácsok szerepét, hatáskörét, az igazgatáspolitikát a változott viszonyoknak megfelelően, vegyék figyelembe, hogy a helyi tanácsok vezetői, igazgatási emberei nemcsak szemlélői községük politikai, gazdasági, kulturális életének, hanem cselekvő részesei, s ezért nagyon is érdekeltek, hogyan, miként történik náluk valami. A lakosok tőlük várnak választ a falvak dolgairól. Különösnek tűnne, mondjuk, hogy egy nemzeti ünnep alkalmával a községi tanács ne helyezne el koszorút a hősök emlékművénél vagy sírjánál. Pedig, mint Kétegyházán, erre nincs „keret”, hanem erre esetenként saját zsebükből adják össze a vezetők a pénzt. Nem tűnik valami nagy dolognak, mégis mosolyt derítő, egy államhatalmi szervnek nincs annyi önállósága, hogy egy koszorút vegyen. Úgy véljük, ilyen apró dolgokban nem szükséges várni, amíg a kormány a változott viszonyoknak megfelelően szabályozza a községi tanácsok szerepét, hatáskörét, az igazgatáspolitikát Cherei Pál Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG Elutaztak a szovjet vendégek Mint vasárnapi lapunkban hírt adtunk róla, október 16-án Komszomol-küldöttség érkezett megyénkbe. A rövid látogatás alkalmával megtekintették az impozáns szépségű KISZ-tábort, a gyulai várat és fürdőt. Vasárnap délben Újkígyósra látogattak, ahol vendégül látta az Aranykalász Termelőszövetkezet a kedves vendégeket. Itt ismerkedtek a szövetkezet fejlődésével, majd megtekintették a kertészetet, valamint az állattenyésztést. A küldöttség tagjai október 17-én délután búcsúztak el, amikor Petrovszki István átadta részükre a megyei kiszisták ajándékát, amit Szergej Pavlov, a küldöttség vezetője viszonyt ott Szergej Pavlov elvtárs, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára és Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára az érkezés után beszélget. A KISZ-tábori látogatás. Megyénk párt- és KISZ-vezetői kíséretében megtekintik a szovjet vendégek az ifjúsági parkot Békéscsabán. Fotó: Kocziszky László WVWW\AIWAAABAAAW»Wa^S<WWWW<WWVWVWVWWVVW<WWVWWVV> Ipari tanulók is igénybe vehetők az őszi mezőgazdasági munkákhoz Az őszi mezőgazdasági munkák eredményesebb befejezéséhez a középiskolák fiataljai és az általános iskolák felső osztályos tanulói szükség szerint igénybe vehetők. Erre engedélyt a járási, illetve községi tanácsok az iskola igazgatójával egyetértésben adnak. A Munkaügyi Minisztérium hozzájárult az ipari tanulók foglalkoztatásához is, ha ez szükségesnek mutatkozik. Békés megyében több mint 15 ezer ipari tanuló van, de eddig csak a muronyi Lenin és az orosházi Vörös Csillag Tsz adott be igényt, amit a megyei tanács munkaügyi osztálya és a békéscsabai, illetve orosházi iskola igazgatója engedélyezett. A kukorica már érik, az állami gazdaságoknak és tsz-eknek érdemes ezt a lehetőséget addig kihasználniuk, amíg kedvező az időjárás. Decemberben kapják meg az iskolák az 1966. évi pályaválasztási tájékoztatót A Békés megyei tanács munkaügyi osztálya megkezdte az 1966. évi pályaválasztási tájékoztató összeállítását, amit decemberben juttat el az iskolákhoz. A végzősök így kellő időben tudnak tájékozódni a továbbtanulás és szakmaválasztás lehetőségeiről. A következőkben is elsőrendű fontosságúak a mezőgazdasági szakmák. Az idén 380 tervezett szakmunkástanuló helyett 516-ot szerződtettek, 1966-ban is hasonló lehetőség lesz. A tájékoztatóban egész sor szakmánál kötelezően meghatározzák a lányok számarányát. Így például a dísznövénytermesztők és kertépítők, valamint a zöldségtermesztők és hajtatók 80, illetve 85, a köszörűsök, marósok 30—30, az elektroműszerészek 45, a látszerészek 70, a rádió- és tv-műszerészek 50, a férfiszabók 75 százaléka lány.