Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-19 / 246. szám

MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. OKTÓBER 1., KEDD Ara: 69 fillér XX. ÉVFOLYAM, 24­. SZÁM A megyei tanács végrehajtó bizottsága Papp Istvánt felmentette elnöki tisztsége alól A párt megyei bizottsága 1965. október 14-én ülést tartott. Kl­án napirendi pontként Klaukó Mátyás elvtárs, a párt megyei bi­zottságának első titkára beszámolt a megye pártszerveinek irá­nyító munkájával összefüggő kérdésekről. A beszámolót a párt­­bizottság egyhangúlag tudomásul vette. Második napirendi pont­ként szervezeti és személyi kérdéseket tárgyaltak meg. Ennek alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1965. október 18-i rendkívüli ülésén megvitatta a megyei tanács végrehajtó bizott­sága elnökének, Papp Istvánnak pártszerűtlen magatartását. Meg­állapította, hogy Papp István pártszerűtlen magatartásával ártott a párt-, az államhatalmi szervek, valamint a vezetők tekintélyének is. Ezért a végrehajtó bizottság Papp Istvánt felmentette elnöki tisztsége alól Erősítsük a községi tanácsok önállóságát A gyakorlati élet egyre jobban igazolja, hogy nagyon is szüksé­ges a községi tanácsok szerepé­nek, hatáskörének, s az igazgatás­politika szabályozása. A tizenöt esztendő alatt, amióta a tanácsok megalakultak, a társadalmi viszo­nyokban nagy változások mentek végbe, s ezek egyre inkább feszí­tik a régebben kialakult kerete­ket. Ez pedig gátolja, akadályozza a helyi államhatalmi szervek, a községi tanácsok munkájának ki­teljesedését, az alkotói vágy kite­­rebélyesedését. Ennek hatásai természetesen ott gyűrűznek az igazgatásban is. Enyhén szólva, mosolyra derítő megkötöttséggel találkoznak az igazgatás emberei. Olyanokkal, amelyek már a bü­rokrácia útvesztőjébe vezetnek, s amelyeknek a „pallérozása” sok energiát igényel, sok olyan időt, szellemi erőt pazarolnak el, amit másra fordíthatnának. Több ren­delkezés annyira agyonbonyolít­ja az egyes községi feladatok megoldását, hogy az már teljesen magán hordja a bürokrácia jegye­it. Példázva a dolgot, Sarkadon is elkészítették a község általános és részletes rendezési tervét, melynek alapján megkezdték a község központjának a kialakítá­sát. Természetesen ez azzal jár, hogy a kijelölt új épületek helyén levőket le kell bontani Ennek pénzügyi fedezetét a tanácsülés jóváhagyása szerint saját erőből, a községfej­lesztési alapból fede­zik. S ehhez nem kellett sem já­rást sem megyei államhatalmi vagy államigazgatási szerv jóvá­hagyása. De már a lebontáshoz a megyei tanács végrehajtó bizott­ságától kell kérni engedélyt, amelyhez csatolni kell a telek­könyvi kivonatot arról az ingat­lanról, amelyen a lebontásra ke­rülő épület helyezkedik el, továb­bá erről az épületről műszaki ter­vet, helyszínrajzot, műszaki leí­rást, valamint az épület értékmeg­­állapítását tartalmazó számítást. Ebből az a következtetés, hogy a községi tanácsülés, mint helyi ál­lamhatalmi szerv, a kisajátításhoz szükséges anyagi fedezetet enge­délyezheti, s a végrehajtó bizott­ság elrendelheti szakigazgatási szervének a kisajátítási eljárás le­folytatását, de hogy a romos épü­letből kikerült szú ette léceket, gerendákat mire használja fel, azt már nem döntheti el. Az ilyen megkötöttségek olyan szemléletet rögzítettek a felsőbb államhatalmi szervek egyes em­bereinél is, hogy a helyi tanács vezetőinek, közigazgatási embere­inek úgymond, kikapcsolásával intéznek bizonyos helyi ügyeket. Ilyen eset volt többek közt Két­­egyházán, amikor az épülő új kultúrotthon, vagy az építés előtt álló hidrofor elhelyezéséről volt szó. A megyei tanács közigazga­tási, valamint a különböző válla­latok emberei a helyi tanács ve­zetői, közigazgatási emberei nél­kül jelölték ki a létesítmények he­lyeit. Pedig volt elképzelésük, fi­gyelembe vették az összefüggő esztétikai hatásokat, többek közt a főközlekedési útvonalat is. S újabb energiát pazaroltak el, amíg módot, alkalmat találtak, hogy közölhessék saját elképzelésüket, hogy egyeztessék ezt a tervezők­kel és az építőkkel. Amíg az előbbi esetben a bü­rokrácia, az ügyin­tézés végtelen bonyolultsága csorbítja a községi tanácsok önállóságát, addig a má­sik esetben a helyi államhatalmi szervek lekicsinylésével sértik meg­ az önállóságot. Úgy véljük, szükségtelen a példákat halmoz­ni, szükségtelen, hogy ezek milyen előjellel gátolják a helyi államha­talmi szervek önálló cselekvését. Inkább arra szeretnénk ösztönöz­ni a különböző megyei szervek, vállalatok képviselőit, addig is, amíg a kormány szabályozza a községi tanácsok szerepét, hatás­körét, az igazgatáspolitikát a vál­tozott viszonyoknak megfelelően, vegyék figyelembe, hogy a helyi tanácsok vezetői, igazgatási embe­rei nemcsak szemlélői községük politikai, gazdasági, kulturális éle­tének, hanem cselekvő részesei, s ezért nagyon is érdekeltek, ho­gyan, miként történik náluk va­lami. A lakosok tőlük várnak vá­laszt a falvak dolgairól. Különös­nek tűnne, mondjuk, hogy egy nemzeti ünnep alkalmával a köz­ségi tanács ne helyezne el koszo­rút a hősök emlékművénél vagy sírjánál. Pedig, mint Kétegyházán, erre nincs „keret”, hanem erre esetenként saját zsebükből adják össze a vezetők a pénzt. Nem tű­nik valami nagy dolognak, mégis mosolyt derítő, egy államhatalmi szervnek nincs annyi önállósága, hogy egy koszorút vegyen. Úgy véljük, ilyen apró dolgokban nem szükséges várni, amíg a kormány a változott viszonyoknak megfe­lelően szabályozza a községi taná­csok szerepét, hatáskörét, az igaz­gatáspolitikát Cherei Pál Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG Elutaztak a szovjet vendégek Mint vasárnapi lapunkban hírt adtunk róla, október 16-án Komszomol-küldöttség érkezett megyénkbe. A rö­vid látogatás alkalmával megtekintették az impozáns szépségű KISZ-tábort, a gyu­lai várat és fürdőt. Vasárnap délben Újkígyósra látogattak, ahol vendégül látta az Arany­kalász Termelőszövetkezet a kedves vendégeket. Itt ismer­kedtek a szövetkezet fejlődé­sével, majd megtekintették a kertészetet, valamint az ál­lattenyésztést. A küldöttség tagjai október 17-én délután búcsúztak el, amikor Pet­­rovszki István átadta részük­re a megyei kiszisták ajándé­kát, amit Szergej Pavlov, a küldöttség vezetője viszony­­t ott Szergej Pavlov elvtárs, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára és Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának első titkára az érkezés után beszélget. A KISZ-tábori látogatás. Megyénk párt- és KISZ-vezetői kíséretében megtekintik a szovjet vendégek az ifjúsági parkot Békéscsabán. Fotó: Kocziszky László WVWW\AIWAAABAAAW»Wa^S<WWWW<WWVWVWVWWVVW<WWVWWVV> Ipari tanulók is igénybe vehetők az őszi mezőgazdasági munkákhoz Az őszi mezőgazdasági munkák eredményesebb befejezéséhez a középiskolák fiataljai és az álta­lános iskolák felső osztályos tanulói szükség sze­rint igénybe vehetők. Erre engedélyt a járási, il­letve községi tanácsok az iskola igazgatójával egyetértésben adnak. A Munkaügyi Minisztérium hozzájárult az ipari tanulók foglalkoztatásához is, ha ez szükségesnek mutatkozik. Békés megyében több mint 15 ezer ipari tanuló van, de eddig csak a muronyi Lenin és az oroshá­zi Vörös Csillag Tsz adott be igényt, amit a me­gyei tanács munkaügyi osztálya és a békéscsabai, illetve orosházi iskola igazgatója engedélyezett. A kukorica már érik, az állami gazdaságoknak és tsz-eknek érdemes ezt a lehetőséget addig kihasz­nálniuk, amíg kedvező az időjárás. Decemberben kapják meg az iskolák az 1966. évi pályaválasztási tájékoztatót A Békés megyei tanács munkaügyi osztálya megkezdte az 1966. évi pályaválasztási tájékoztató összeállítását, amit decemberben juttat el az is­kolákhoz. A végzősök így kellő időben tudnak tá­jékozódni a továbbtanulás és szakmaválasztás le­hetőségeiről. A következőkben is elsőrendű fon­tosságúak a mezőgazdasági szakmák. Az idén 380 tervezett szakmunkástanuló helyett 516-ot szer­ződtettek, 1966-ban is hasonló lehetőség lesz. A tájékoztatóban egész sor szakmánál kötelező­en meghatározzák a lányok számarányát. Így pél­dául a dísznövénytermesztők és kertépítők, vala­mint a zöldségtermesztők és hajtatók 80, illetve 85, a köszörűsök, marósok 30—30, az elektromű­szerészek 45, a látszerészek 70, a rádió- és tv-mű­­szerészek 50, a férfiszabók 75 százaléka lány.

Next