Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-19 / 247. szám
Ára: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM A kerülő utak helyett Az, hogy a termelőszövetkezet azoké, akik megalakították, akik földet, felszerelést, eszük és két kezük munkáját vitték be — olyan ismert már, mint az, hogy reggel feljön és este lemegy a nap. Ennyire ismert az is, hogy a vezetőket a szövetkezeti gazdák választják saját maguk közül, s vissza is hívhatják őket. Ez a viszony kölcsönös megértést, közös munkát és erőfeszítést feltételez. Elvileg nyoma sincs a fölé- vagy alárendeltségnek, a sorok parancsolókra és parancsvégrehajtókra osztódásának. A legfőbb végrehajtó szerv a közgyűlés, ahol mindenkinek joga és kötelessége észrevételével hozzájárulni a termelési tervek kidolgozásához, a munkák elvégzési módjának kialakításához. Joga van mindenkinek előzőleg szóban, levélben, avagy a közgyűlésen panaszt emelni, orvoslást kérni mind a közös, mind az ő személyét érintő sérelmekre. A valóságban azonban nem olyan simán érvényesül a szövetkezeti demokrácia, mint amilyen szépen fel van sorolva a termelőszövetkezet alkotmányában, az alapszabályban. A közgyűlést — különösen ott, ahol a község egész lakossága egy szövetkezetbe tömörült — csak ritkán hívják össze. Ha összehívták, s valaki egyéni gondja, baja felsorolásába kezd, rászólnak, hogy ez nem tartozik a tárgyhoz. Ilyen okok miatt is vált szokássá az, hogy a szövetkezeti gazdák jó része nem helyben, az igazgatósággal vagy a közgyűléssel igyekszik orvosoltatni vélt, avagy jogos sérelmét, hanem vagy beadvánnyal fordul egyidejűleg a járási, a megyei tanácshoz és az FM-hez, vagy személyesen kilincseli végig e szervek hivatalainak ajtaját, a divatba jött és immár túlságba vitt öszszeköttetések előnyeit meglovagolva. Micsoda idő-és pénzpocsékolás az ilyen ügyintézés! S csupán azért van ez, mert a szövetkezeti gazdák körében nincs eléggé tudatosítva az igazgatóság és a közgyűlés hatásköre. S azért, mert ezek a testületek ritkán üléseznek, ezért türelmetlenséget és bizalmatlanságot táplálnak irántuk. Kisebb-nagyobb összegekért utaznak el a drága, jó kereseti lehetőséget ígérő munkaidőben. A párhuzamosan több helyre is elküldött beadvánnyal előadók, gépírók, gépkocsik sokaságát mozgósítják. Ezek más irányú munkája elmarad, miközben alaposan fogy az állam pénze. Egy szövetkezeti gazdának nemrégiben egy 150 forint értékű követelésének ilyen kerülő úton történt orvoslása több mint 6 ezer forint költséget emésztett fel az FM tanúsítása szerint. S hány meg hány akad ilyen naponta, s hány olyan is, amelyről kiderül a nagy utánjárás és költség után, hogy a panasz jogtalan és alaptalan. Az igazság keresésének az összeköttetések és a lekötelezések alapján történő módját nem lehet egykönnyen felszámolni. Nem, mert már túlságosan elburjánzott, s azért, mert egyes alsóbb, felsőbb hivatalok kisebb, magasabb beosztású embereinek az a meggyőződése, hogya közbenjárás, a személyi sérelmek intézése a népszerűség legfontosabb kelléke. Ebben a meggyőződésben adtak már ki kötelező elintézési utasítást egyes felsőbb hatóságoktól a szívességtevők úgy is, hogy nem ismerték sem a sérelem indító okait, sem a vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ezt különben az FM egyik csoportjának vezetője mondta el nemrégiben Gyulán a nyilvánosság előtt. Helyes erről beszélni, de csupán csak beszélni nem elég róla. Meg kellene már kezdeni a megértetését annak, hogy mindenki mindent csak a maga helyén igyekezzen elintézni, s lehetetlenné kellene tenni végre a kerülő úton való intézkedést. Az összeköttetések hajkurászásának gubancos indáját elsősorban a felsőbb szervekkel kellene szigorú következetességgel nyesegetni. A kerülő úton történő panaszintézés lecsökkentése főleg a termelőszövetkezetek vezetőin és tagjain múlik. A szövetkezetben meg kell teremteni a panaszok és sérelmek gyors és költségmentes elintézésének feltételeit. A szövetkezetek csaknem mindegyike alkalmaz már jogvédőt. Azokban a tsz-ekben, ahol a jogvédők nemcsak az irodában tesznek néhány futó látogatást, hanem jut idejük időnként néhány óra hosszát eltölteni az emberek között is, onnan kevesebb panasz árad a különböző felsőbb szervekbe, mert a jogászok elmondják, hogy mit hol orvosolnak érdemben. El kellene érni, hogy időnként, meghatározott s mindenki által ismert napokon fogadóórát tartsanak a szövetkezetekben a jogvédők, s aztán az ott felmerült panaszokat csoportosítva ők juttasák el az illetékes helyre, a tsz igazgatóságának, közgyűlésének, vagy az illetékes intézkedési hatáskörrel rendelkező szerveknek. A sok tennivaló, a közlekedési járművek túlzsúfoltsága, az amúgy is nagy aktagyártás, s a túlzottan elharapódzott összeköttetés-keresés szempontjából se jó az, hogy minden kisebbnagyobb, vélt vagy jogos panasszal a járáshoz, a megyéhez, a központi szervekhez forduljanak a legilletékesebb fórum, a közgyűlés helyett. Ehhez természetesen nemcsak az szükséges, hogy a jogvédők fogadóórán vagy más alkalommal összegyűjtsék, s az igazgatóság, vagy a közgyűlés elé terjesszék a panaszokat. Fontos az is, hogy ezek a fórumok az alapszabály betűi szerint rendszeresen ülésezzenek, és érdemben orvosolják a sérelmeket. A szövetkezeti gazdák ügyes-bajos dolgainak eddigi rideg kezelése, a megoldás halogatása tette bizalmatlanná az emberek egy részét az igazgatóság és a közgyűlés iránt, ezért is harapódzott el az, hogy minden gondjukra, bajukra a felsőbb szervekben keresik a gyógyírt. Ideje, hogy az emberekkel való fokozott törődés visszaállítsa mindenütt a megingott bizalmat, s ennek nyomán mind kevesebbre csökkenjen a felsőbb szervekben kilincselők és a beadványgyártók száma. Kukk lm«« Világ proletárjai, egyesüljetek! Ünnepélyesei átadták a szarvasi óvónőképző új kollégiumát Október 18-cal megkezdődtek a IV. intézeti napok Szarvason. Eddig mintegy 500 vendég érkezett a városba. Pedagógusok, óvónők, az oktatásügyi szervek képviselői és a testvérintézetek növendékei. Délelőtt a Művelődésügyi Minisztérium pedagógusképző önálló osztályának vezetője, Miklósvári Sándor ünnepélyesen átadta dr. Tóth Lajos igazgatónak a Szarvasi Óvónőképző Intézet új kollégiumát. A KISZ Központi Bizottsága zászlót adományozott az intézet ifjúsági szervezetének, melyet Fazekas Erzsébet KISZ- titkár vett át. Az új kollégium 200 személyes, ötemeletes épülete nemcsak külsőre impozáns, de belül is minden kényelemmel el van látva. A hallgatók négyágyas, modern berendezésű szobákban laknak, s minden nyolc diákra jut egy tanulószoba. Az új kollégium mintegy 12 milliós beruházási költséggel épült. Délután több kiállítást nyitottak meg az intézetben, így például bemutatták az intézettörténeti sajtódokumentációs gyűjteményt, megnyitották az óvónőképzők rajztanárainak képzőművészeti kiállítását és a pedagógiai rajzi módszereket, valamint a hallgatók rajzkészségének fejlődését dokumentáló kiállítást. Gyakorlati bemutatók is voltak, melyeknek során az intézetben kikísérletezett új óvodai tornaszert, valamint az óvodai bábozás pedagógiai alkalmazását mutatták be. Az esti órákban az óvónőképző intézetek állami és tömegszervezeti vezetőinek és nevelőinek részvételével vezetőségi és több szekcióban, szakmai tanácskozások kezdődtek, így például a pedagógiai, lélektani, nyelvi, ének, zene, testnevelési és rajz szakcsoportok pedagógusai tartottak szakmai tapasztalatcserét. Kimagasló eredmény a Békéscsabai Szőnyegszövőben A Békéscsabai Szőnyeg és Takácsáru Háziipari Szövetkezet a harmadik negyedévben is kimagasló eredményt ért el. Torontáli szőnyegből 101,3, perzsából 113 százalékra teljesítette a felemelt tervet. Ezen felül az év végéig 4 millió forint értékű többlettermelést vállalt, amit eddig csaknem 50 százalékban teljesített. A szövetkezet vezetősége a többletvállalás teljesítésére célprémiumot tűzött ki azoknak a szövőnőknek, akik a tervüket túlteljesítik és exportminőséget gyártanak. Szeptemberben az így kifizetett összeg elérte a 41 ezer forintot. Újabb épületekkel gazdagszik a Vizesfási Állami Gazdaság A harmadik ötéves tervben jelentősen növelik a termésátlagokat Megalakulása óta sokat fejlődődött a Vizesfási Állami Gazdaság. A fejlődés útját nemcsak újabb- nál újabb gazdasági épületek, a komplex gépesítés, hanem a megnövekedett termésátlagok is jelzik. Eddig is az volt, de a harmadik ötéves tervben még inkább az a gazdaság vezetőinek, dolgozóinak a törekvése, hogy jelentősen növeljék a termésátlagokat, az árutermelést, a gazdálkodás általános színvonalát és jövedelmezőségét. Ehhez máris elég jó feltételekkel rendelkeznek. Az 1964- es esztendőben 12,5, tavaly 12,2, az idén pedig 14,3 millió forint értékű beruházást kapott a gazdaság. Ezzel még nincs befejezve a fejlesztési terv, vagyis tovább építkeznek a harmadik ötéves tervben is. Egyelőre hat családi ház, egy üzemanyagtároló, két kombájnszerű, egy nyolcvan férőhelyes szarvasmarhaistálló, továbbá a gépműhely bővítése, a villamos hálózat továbbszélesítését és új munkagépek vásárlását ütemezték be. Részletesen kidolgozták a következő ötéves tervre a növénytermesztési átlagok és az állattenyésztési hozamok növelésének módját. A második ötéves terv időszakában holdanként 14,69 mázsa kenyérgabona-termést értek el. Ezt az átlagot 1970-re 16 mázsára akarják emelni, őszi árpából az eddigi 14,1 mázsa helyett 16,2, kukoricából az eddigi 12,83 mázsa morzsolt helyett 18,5 mázsa átlag elérése a terv. A gazdaság jelentős területen termel rizst, s az eddigi átlagtermést 3 százalékkal, vagyis holdanként 15 mázsára akarják növelni 1970-ig. Az állattenyésztésen belül főleg a szarvasmarhaállománynál kívánnak jelentős mennyiségi és minőségi növekedést elérni. A szarvasmarhaállományt a múlt évi 1037-ről 1376-ra akarják növelni a következő ötéves tervben, ezen belül a tehenek száma a jelenlegi 400-ról 600-ra emelkedik. A tehenenként eddigi 2784 literről átlag 3100 literre akarják növelni a tejhozamot. A juhállomány csaknem azonos marad, mint eddig, vagyis 3550, legfontosabb feladatnak a gyapjúhozam és a bárányszaporulat növelését tartják. A pozsonyi művelődési ház gyermekkórusa a békéscsabai színház színpadán.Ráport a 4. oldalon. Fotó: Demeny