Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-19 / 247. szám

Ára: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM A kerülő utak helyett Az, hogy a termelőszövetkezet azoké, akik megalakították, akik földet, felszerelést, eszük és két kezük munkáját vitték be — olyan ismert már, mint az, hogy reggel feljön és este lemegy a nap. Ennyire ismert az is, hogy a vezetőket a szövetkezeti gazdák választják saját maguk közül, s vissza is hívhatják őket. Ez a viszony kölcsönös meg­értést, közös munkát és erőfeszí­tést feltételez. Elvileg nyoma sincs a fölé- vagy alárendeltség­nek, a sorok parancsolókra és parancsvégrehajtókra osztódá­sának. A legfőbb végrehajtó szerv a közgyűlés, ahol min­denkinek joga és kötelessége észrevételével hozzájárulni a termelési tervek kidolgozásához, a munkák elvégzési módjának ki­alakításához. Joga van minden­kinek előzőleg szóban, levélben, avagy a közgyűlésen panaszt emelni, orvoslást kérni mind a közös, mind az ő személyét érin­tő sérelmekre. A valóságban azonban nem olyan simán érvényesül a szö­vetkezeti demokrácia, mint ami­lyen szépen fel van sorolva a termelőszövetkezet alkotmányá­ban, az alapszabályban. A köz­gyűlést — különösen ott, ahol a község egész lakossága egy szö­vetkezetbe tömörült — csak rit­kán hívják össze. Ha összehív­ták, s valaki egyéni gondja, ba­ja felsorolásába­ kezd, rászólnak, hogy ez nem tartozik a tárgy­hoz. Ilyen okok miatt is vált szokássá az, hogy a szövetkezeti gazdák jó része nem helyben, az igazgatósággal vagy a közgyű­léssel igyekszik orvosoltatni vélt, avagy jogos sérelmét, hanem vagy beadvánnyal fordul egy­idejűleg a járási, a megyei ta­nácshoz és az FM-hez, vagy sze­mélyesen kilincseli végig e szer­vek hivatalainak ajtaját, a divat­ba jött és immár túlságba vitt ösz­­szeköttetések előnyeit meglova­golva. Micsoda idő-és pénzpocsékolás az ilyen ügyintézés! S csupán azért van ez, mert a szövetkezeti gazdák körében nincs eléggé tu­datosítva az igazgatóság és a közgyűlés hatásköre. S azért, mert ezek a testületek ritkán üléseznek, ezért türelmetlensé­get és bizalmatlanságot táplál­nak irántuk. Kisebb-nagyobb összegekért utaznak el a drága, jó kereseti lehetőséget ígérő munkaidőben. A párhuzamo­san több helyre is elküldött be­advánnyal előadók, gépírók, gépkocsik sokaságát mozgósít­ják. Ezek más irányú munkája elmarad, miközben alaposan fogy az állam pénze. Egy szövet­kezeti gazdának nemrégiben egy 150 forint értékű követelésének ilyen kerülő úton történt orvos­lása több mint 6 ezer forint költséget emésztett fel az FM tanúsítása szerint. S hány meg hány akad ilyen naponta, s hány olyan is, amelyről kiderül a nagy utánjárás és költség után, hogy a panasz jogtalan és alap­talan. Az igazság keresésének az összeköttetések és a lekötelezé­­sek alapján történő módját nem lehet egykönnyen felszámolni. Nem, mert már túlságosan el­burjánzott, s azért, mert egyes alsóbb, felsőbb hivatalok kisebb, magasabb beosztású embereinek az a meggyőződése, hogy­­a közbenjárás, a személyi sérel­mek intézése a népszerűség leg­fontosabb kelléke. Ebben a meg­győződésben adtak már ki köte­lező elintézési utasítást egyes felsőbb hatóságoktól a szívesség­tevők úgy is, hogy nem ismer­ték sem a sérelem indító okait, sem a vonatkozó törvényes ren­delkezéseket. Ezt különben az FM egyik csoportjának vezető­je mondta el nemrégiben Gyu­lán a nyilvánosság előtt. Helyes erről beszélni, de csupán csak beszélni nem elég róla. Meg kellene már kezdeni a megér­tetését annak, hogy mindenki mindent csak a maga helyén igyekezzen elintézni, s lehetet­lenné kellene tenni végre a ke­rülő úton való intézkedést. Az összeköttetések hajkurászásá­­nak gubancos indáját elsősorban a felsőbb szervekkel kellene szi­gorú következetességgel nyese­getni. A kerülő úton történő pa­naszintézés lecsökkentése főleg a termelőszövetkezetek vezető­in és tagjain múlik. A szövetke­zetben meg kell teremteni a pa­naszok és sérelmek gyors és költségmentes elintézésének fel­tételeit. A szövetkezetek csak­nem mindegyike alkalmaz már jogvédőt. Azokban a tsz-ekben, ahol a jogvédők nemcsak az irodában tesznek néhány futó látogatást, hanem jut idejük időnként néhány óra hosszát el­tölteni az emberek között is, onnan kevesebb panasz árad a különböző felsőbb szervekbe, mert a jogászok elmondják, hogy mit hol orvosolnak ér­demben. El kellene érni, hogy időnként, meghatározott s min­denki által ismert napokon fo­gadóórát tartsanak a szövetke­zetekben a jogvédők, s aztán az ott felmerült panaszokat cso­portosítva ők juttasák el az il­letékes helyre, a tsz igazgatósá­gának, közgyűlésének, vagy az illetékes intézkedési hatáskörrel rendelkező szerveknek. A sok tennivaló, a közlekedési járművek túlzsúfoltsága, az amúgy is nagy aktagyártás, s a túlzottan elharapódzott össze­köttetés-keresés szempontjából se jó az, hogy minden kisebb­­nagyobb, vélt vagy jogos pa­nasszal a járáshoz, a megyéhez, a központi szervekhez fordulja­nak a legilletékesebb fórum, a közgyűlés helyett. Ehhez ter­mészetesen nemcsak az szüksé­ges, hogy a jogvédők fogadóórán vagy más alkalommal össze­­gyűjtsék, s az igazgatóság, vagy a közgyűlés elé terjesszék a panaszokat. Fontos az is, hogy ezek a fórumok az alapszabály betűi szerint rendszeresen ülé­sezzenek, és érdemben orvosol­ják a sérelmeket. A szövetkeze­ti gazdák ügyes-bajos dolgainak eddigi rideg kezelése, a megol­dás halogatása tette bizalmat­lanná az emberek egy részét az igazgatóság és a közgyűlés iránt, ezért is harapódzott el az, hogy minden gondjukra, bajukra a felsőbb szervekben keresik a gyógyírt. Ideje, hogy az embe­rekkel való fokozott törődés visszaállítsa mindenütt a meg­ingott bizalmat, s ennek nyo­mán mind kevesebbre csökken­jen a felsőbb szervekben kilin­­cselők és a beadványgyártók száma. Kukk lm«« Világ proletárjai, egyesüljetek! Ünnepélyesei­ átadták a szarvasi óvónőképző új kollégiumát Október 18-cal megkezdődtek a IV. intézeti napok Szarvason. Eddig mintegy 500 vendég érke­zett a városba. Pedagógusok, óvó­nők, az oktatásügyi szervek kép­viselői és a testvérintézetek nö­vendékei. Délelőtt a Művelődés­­ügyi Minisztérium pedagóguskép­ző önálló osztályának vezetője, Miklósvári Sándor ünnepélyesen átadta dr. Tóth Lajos igazgatónak a Szarvasi Óvónőképző Intézet új kollégiumát. A KISZ Központi Bizottsága zászlót adományozott az intézet ifjúsági szervezetének, melyet Fazekas Erzsébet KISZ- titkár vett át. Az új kollégium 200 személyes, ötemeletes épülete nemcsak külsőre impozáns, de belül is minden kényelemmel el van látva. A hallgatók négyágyas, modern berendezésű szobákban laknak, s minden nyolc diákra jut egy tanulószoba. Az új­ kol­légium mintegy 12 milliós beru­házási költséggel épült. Délután több kiállítást nyitot­tak meg az intézetben, így pél­dául bemutatták az intézettörté­­neti sajtódokumentációs gyűjte­ményt, megnyitották az óvónő­képzők rajztanárainak képzőmű­vészeti kiállítását és a pedagógiai rajzi módszereket, valamint a hallgatók rajzkészségének fejlő­dését dokumentáló kiállítást. Gya­korlati bemutatók is voltak, me­lyeknek során az intézetben kikí­sérletezett új óvodai tornaszert, valamint az óvodai bábozás peda­gógiai alkalmazását mutatták be. Az esti órákban az óvónőképző intézetek állami és tömegszerve­zeti vezetőinek és nevelőinek részvételével vezetőségi és több szekcióban, szakmai tanácskozá­­­sok kezdődtek, így például a peda­gógiai, lélektani, nyelvi, ének, zene, testnevelési és rajz szakcso­portok pedagógusai tartottak szakmai tapasztalatcserét. Kimagasló eredmény a Békéscsabai Szőnyegszövőben A Békéscsabai Szőnyeg és Ta­kácsáru Háziipari Szövetkezet a harmadik negyedévben is kima­gasló eredményt ért el. Toron­táli szőnyegből 101,3, perzsából 113 százalékra teljesítette a fel­emelt tervet. Ezen felül az év végéig 4 millió forint értékű több­lettermelést vállalt, amit eddig csaknem 50 százalékban teljesí­tett. A szövetkezet vezetősége a többletvállalás teljesítésére cél­prémiumot tűzött ki azoknak a szö­vőnőknek, akik a tervüket túltel­jesítik és exportminőséget gyárta­nak. Szeptemberben az így kifi­zetett összeg elérte a 41 ezer fo­rintot. Újabb épületekkel gazdagszik a Vizesfási Állami Gazdaság A harmadik ötéves tervben jelentősen növelik a termésátlagokat Megalakulása óta sokat fejlőd­ő­dött a Vizesfási Állami Gazdaság.­­ A fejlődés útját nemcsak újabb-­­ nál újabb gazdasági épületek, a komplex gépesítés, hanem a meg­növekedett termésátlagok is jel­zik. Eddig is az volt, de a har­madik ötéves tervben még inkább az a gazdaság vezetőinek, dolgo­zóinak a törekvése, hogy jelentő­sen növeljék a termésátlagokat, az árutermelést, a gazdálkodás ál­talános színvonalát és jövedelme­zőségét. Ehhez máris elég jó fel­tételekkel rendelkeznek. Az 1964- es esztendőben 12,5, tavaly 12,2, az idén pedig 14,3 millió forint értékű beruházást kapott a gaz­daság. Ezzel még nincs befejez­ve a fejlesztési terv, vagyis to­vább építkeznek a harmadik öt­éves tervben is. Egyelőre hat csa­ládi ház, egy üzemanyagtároló, két kombájnszerű, egy nyolcvan férőhelyes szarvasmarhaistálló, továbbá a gépműhely bővítése, a villamos hálózat továbbszélesítését és új munkagépek vásárlását üte­mezték be. Részletesen kidolgozták a kö­vetkező ötéves tervre a növény­­termesztési átlagok és az állatte­­­nyésztési hozamok növelésének módját. A második ötéves terv­­ időszakában holdanként 14,69 mázsa kenyérgabona-termést ér­tek el. Ezt az átlagot 1970-re 16 mázsára akarják emelni, őszi árpából az eddigi 14,1 mázsa he­lyett 16,2, kukoricából az eddigi 12,83 mázsa morzsolt helyett 18,5 mázsa átlag elérése a terv. A gazdaság jelentős területen ter­mel rizst, s az eddigi átlagter­mést 3 százalékkal, vagyis hol­danként 15 mázsára akarják nö­velni 1970-ig. Az állattenyésztésen belül főleg a szarvasmarhaállománynál kí­vánnak jelentős mennyiségi és minőségi növekedést elérni. A szarvasmarhaállományt a múlt évi 1037-ről 1376-ra akarják nö­velni a következő ötéves tervben, ezen belül a tehenek száma a jelenlegi 400-ról 600-ra emelkedik. A tehenenként eddigi 2784 liter­ről átlag 3100 literre akarják nö­velni a tejhozamot. A juhállo­mány csaknem azonos marad, mint eddig, vagyis 3550, legfonto­sabb feladatnak a gyapjúhozam és a bárányszaporulat növelését tartják. A pozsonyi művelődési ház gyermekkórusa a békéscsabai színház színpadán.­­Ráport a 4. oldalon. Fotó: Demeny

Next