Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-20 / 299. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA­­ 1966. DECEMBER 20., KEDD A1a: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM Az új év munkaprogramja Az országosan kibontakozott és még most is tartó kongresszu­si munkaverseny eredményeként minden valószínűség szerint kedvező lesz az idei esztendő ipari és mezőgazdasági termelé­sének mérlege. Ahogyan a nyil­vánosságra hozott 1967. évi népgazdasági tervben olvasható, mindebben éreztette jótékony hatását a párt Központi Bizott­ságának 1964 és 1965 decemberi határozata, amelyek megjelené­se után nem kevés erőfeszítést tettek az üzemekben, a vállala­toknál és a mezőgazdaságban a termelés fejlesztésére, a gazdál­kodás javítására. Ezt a szorgal­mas munkát példázza, hogy az ipari termelés az idén előrelát­hatóan 6—6,5 százalékkal múlja felül a tavalyit, s hogy a mező­­gazdaságban az ez évi termelés 5—6 százalékkal haladja meg a múlt évit. Jó ezt tudni, mert mindez újabb ösztönzést ad az elkövetkező esztendő egyáltalán nem lebecsülendő feladatainak végrehajtásához. Kongresszus után vagyunk. S mint ilyenkor lenni szokott, nemcsak rövid távra, hanem a párt IX. kongresszusa határoza­tainak ismeretében jóval előbb­re is tekintünk. Gazdasági fel­adataink a következő időszakban alapvetően a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítására és ezzel egyidejűleg a gazdasági irányítás új mechanizmusának kidolgozására és bevezetésére irányulnak — olvashatjuk a ha­tározatban. Nos, ennek a fontos politikai és gazdasági tenniva­lónak legközvetlenebb lánc­szeme az 1967. évi népgazdasági tervben megjelölt célok elérése. Tudjuk mit akarunk és miért. A termelés bővítése nem öncél, hanem mindenekelőtt az ország szocialista építésének tovább­folytatása és ezzel együtt a nem­zeti jövedelem növelése. A terv szerint a nemzeti jövedelem a jövő esztendőben 3,5—4 száza­lékkal emelkedik, ami azt is le­hetővé teszi, hogy a lakosság fogyasztása mintegy 3,5 száza­lékkal növekedjen. Ugyanakkor az állóalapok bővítésére fordí­tandó összeg 8—10 százalékkal meghaladja az ideit. Beruházá­sokra csaknem 50 milliárd forin­tot fordítunk. Nem vitás, hogy ez az elsődleges alapja a népgaz­daság további fejlődésének. Megalapozott tehát az a köve­telmény, hogy az ipari terme­lésnek jövőre 4-6 százalékkal kell az ideit meghaladnia. A fejlesztésre szánt tetemes ösz­­szeg azonban mégsem homályo­­síthatja el azt, hogy a termelés növekedésének továbbra is el­sődleges eszköze a munka ter­melékenységének emelése. Ez abból is nyilvánvaló, hogy a népgazdasági terv a termelés növekedésének 80 százalékát a termelékenység em­elésében ha­tározza meg. Éppen a kongresz­­szusi munkaverseny bizonyítot­ta be ennek realitását, hiszen legtöbb helyütt a kiemelkedő eredmények a munka termelé­kenységének növekedéséből származtak. S ha erre volt mód eddig, joggal kérdezhetjük: mi­ért ne lenne ezután is? Szükség is van rá, mivel ésszerűen ter­melni és takarékosan gazdálkod­ni csakis így lehet. Szocialista mezőgazdaságunk idei nagy vívmánya, hogy a több természeti csapás, ár- és belvíz, jégverés ellenére is sike­rült hazai termésből fedezni az ország kenyérgabonaellátását. A­­ mezőgazdaságban dolgozók becsületkérdése ez, amiért min­den esztendőben újból és újból meg kell verekedni a mostoha körülményekkel, olykor még egymással is. Igen, mert az or­szág érdeke ezt kívánja. Lát­szatra a mezőgazdaság iránt a jövő évi terv szerény követel­ményt, az ideinél 2-3 százalékos termelési érték növekedést hatá­roz el. Mégsem lehet ezt fél vállról venni. A roppant felelős­séget a már említett kenyérszük­séglet hazai biztosításán felül az ipar nyersanyaggal való ellá­tása, a mezőgazdasági termé­nyek exportjának bővítése is indokolja. S hogy a népgazdaság nemcsak kér, hanem ad is a me­zőgazdaságnak, azt jól érzékelte­ti az, hogy jövőre 8,7 milliárd forint jut mezőgazdasági beru­házásokra, közte munkát köny­­nyítő talajművelő és betakarító gépekre. Ám arról a fontos momentumról sem feledkezhe­tünk meg, amelyről éppen a IX. pártkongresszus határozott a mezőgazdaságban dolgozók ér­dekében. Ahogy Kádár elvtárs vitazáró beszédében megfogal­mazta: Az intézkedésekkel az a célunk, hogy végső fokon ne le­gyen különbség falu és város kö­zött Világos beszéd ez, mint aho­gyan közérthetőek jövő évi köz­vetlen céljaink is. S ha valami­kor hajlamosak voltunk arra, hogy munkánk gyümölcsét a tá­voli jövőre tartogassuk, most nyugodt szívvel elmondhatjuk: néhány éve megszoktuk, hogy naponta élvezzük. Ezért is for­dít a terv olyan figyelmet az életszínvonal további növelésére, amikor célul tűzi, hogy jövőre a reálbérek 1—1,5 százalékkal emelkednek. Persze, mindennek a m­un­ka milyensége a forrása. Éppen ezért megszívlelendő a népgaz­dasági terv nyilvánosságra hozatalával együtt a kormány­nak, a SZOT-nak és a KISZ-nek a felhívása, amely felkéri a munkásokat, az irányító szak­embereket, az értelmiségi és al­kalmazott dolgozókat, hogy legjobb tudásuk szerint, szível­­légekkel vegyenek rész­t az 1967. évi népgazdasági és vállalati fel­adatok sikeres teljesítését szol­gáló szocialista munkaverseny­ben. — A tervek megvalósításá­nak ez a legbiztosabb kulcsa. Podina Péter Megalakulása óta az idén teljesítette legjobban felvásárlási tervét a Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központja Inkább borúlátással, mint a tervteljesítés reményei­vel látott hozzá az ez évi 5113 vagonos terv teljesítéséhez a Szövetkezetek Me­gyei Értékesítő Központja. Ugyan­is erre az esztendőre már nagyobb önállósággal készültek a MÉK partnerei, vagyis a termelőszövet­kezetek. A miért, mit érdemes ter­melni töprengést hátrányosan be­folyásolta egy sor múlt évi növé­nyi betegség. Ráadásul ár- és bel­víz is sújtotta megyénk közös gaz­daságainak földjeit. Minden jó, ha a vége jó­l tart­ja a közmondás. A MÉK nagy­szerű rekordfel­vásárlással búcsú­zik az 1966-os esztendőtől. A tervezett 5113 vagon zöld­ség helyett eddig 5350 vagon teljesítést ért el. Ráadásul a kívánt 857 vagon helyett 970 vagon zöldséget szállított ex­portra. Ez az utóbbi szám még nem végleges, hiszen még javában ex­portálja a hagymát és — szakmai nyelven szólva — belépett az új karalábé is, amiből nap miint nap nagyobb mennyiséget szállítanak ki a külországokba. A felvásárlási terv teljesítése és az exportra kiszállított mennyiség közötti számból kiolvasható, hogy megyénk lakossága sem maradt ellátatlanul. Mi több, megyénk történelme során először vált ön­ellátóvá burgonyából. A MÉK központi és járási kirendeltségei jelenleg is mintegy 700 vagon burgonyát tárolnak, ráadásul a közkedvelt rózsa és gülbaba fajtából. Ez a szak­szerűen és jól tárolt mennyi­ség bőségesen fedezi az új ter­mésig a megye lakosságának szükségletét. A gyakori ellenőrzés során je­lentkező tárolási hibák miatt ki­bontásra kerülő burgonyának és egyéb zöldségnek átmeneti tárolá­sát megoldották a békéscsabai vasútállomás mellett 20 millió fo­rint költségen épült új tárolóhely­­lyel. Ennek a raktárnak 70 vago­nos hűtőtere és 135 vagonos úgy­nevezett tranzit tere van. Ez az iparvágány mellé épült korszerű raktár nemcsak egy nagy mennyi­ségű áru megóvását, hanem a gyors szállítást is elősegíti. Az elmúlt években nemcsak a burgonya, hanem a sárgarépa, a petrezselyemgyökér, a fe­jes káposzta, a zeller és a ka­ralábé is hiánycikk volt. n­ Az idén ezekből is biztosítva van az ellátás. Jelenleg ezekből a cikkekből mintegy 160 vagonnal tárol a MÉK kirendeltségeinek raktáraiban. A kapott tájékozta­tás­zerint ezekből a cikkekből az új termésig inkább felesleg, mint hiány mutatkozik. Nem a Z­É­­K- en, hanem az ez évi szeszél­yes időjáráson múlik az, hogy a leg­közkedveltebb gyümölcsből, az al­mából január után csak korláto­zottan tudják biztosítani a szük­ségletet Az ez évi túlzott csapa­dék miatt ugyanis nagyon megnö­vekedett az alma víztartalma, s így alaposan megcsappant tárolá­sának biztonsága. Az ez évi rekord mennyiségű felvásárlás után a MÉK vezetői­nek és dolgozóinak figyelme most már a jövő évi megnövekedett felvásárlási terv teljesítésére, vagyis a termeltetési szerződések megkötésére irányul. Az irány­számiként megkapott 2000 kft. bur­gonyaterület helyett 2500 kh-ra kötöttek szerződés­t eddig, s az er­ről várható 1300—1400 vagon bur­gonyamennyiség a jövő évre is biztosítja a megye lakosságának jövő évi ellátását. A kialakult jó partneri viszony következtében nincs gond az egyéb zöldségfélék termelési szerződésével sem. A jövő évre szóló 8400 kh. 5236 vagonos tervből ez ideig 6051 hold 4005 vagon termésére kö­tötte meg a szerződést a MÉK. Tavaly ilyenkor ezzel szemben 5758 hold 3516 vagonos tételre si­került megállapodást kötni. Egye­lőre a hagymatermelési szerződés­­kötés üteme akadt el: a kívánt 3200 holdból ugyanis eddig csak 2400 holdban állapodott meg a MÉK. A MÉK jövő évi felvásárlási tervébez­ újdonságként szerepel az, hogy az idei 70 vagonnyi pa­radicsompaprika helyett mintegy 100 vagon mennyiségre kíván ter­melési szerződést kötni a termelő­szövetkezetekkel. Másik újdonság az, hogy a fővárosban megkedvelték a Békés megyében termelt már­kázott görögdinnyét. Bizonyság erre, hogy az idén át­vett 100 vagon helyett 200 vagon görögdinnyét igényelt a jövő év­re Budapest. Mivel máshol is ke­resett a Békés megyében termelt dinnye, ezért a MÉK 350 vagon szállítására köt szerződés­t azokkal a szövetkezetekkel, amelyek ed­dig legjobban vizsgáztak me­gyénkben a márkázott dinnye ter­mesztéséből. H­azámat . /

Next