Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-14 / 38. szám
. , A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IVI. 1969. FEBRUÁR 14., KEDD Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Sikeres esztendő A mostani eseménydús napokban és hetekben, amikor a választópolgárok bizalmat szavaznak az országgyűlési képviselő- és tanácstagjelölteknek, aligha van olyan gyűlés, ahol ne esnék szó az elmúlt időszak munkájáról és eredményeiről A választási előkészület egyúttal számvetés is arról, hogyan dolgoztunk eddig, s melyek azok a tennivalók, amelyek a következő évek munkáját meghatározzák. A helyes eligazodáshoz az elsődleges útmutatást a párt közelmúltban megtartott IX. kongresszusának határozata nyújtja, mivel több esztendőre meghatározza országépítő feladatainkat E sokrétű ideológiai, politikai, gazdasági és kulturális célok elérését most már mind erőteljesebben segítik az új gazdasági mechanizmus alkalmazására eddig kidolgozott intézkedések, amelyeknek máris sok elemét fedezhetjük fel az iparban, a mezőgazdaságban és szinte az élet minden területén. Nincsen olyan tanácskozás, ahol a részvevők ne beszélnének arról, hogy ezek milyen jól szolgálják a szocialista építés meggyorsítását, az alkotó kezdeményezések kibontakoztatását Mindez azonban csak úgy lehet egyre eredményesebb, ha időnként számba vesszük az eddigi tapasztalatokat és azokból levonjuk a szükséges következtetéseket. Jó és nélkülözhetetlen segítséget nyújt ehhez a statisztika, amely a maga eszközeivel reálisan és szavahihetően méri fel a munkát. A megye múlt évi gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről összeállított jelentés, amelyet lapunk vasárnapi számában közöltünk, ékesszólóan bizonyítja, hogy — ha voltak is kedvezőtlen jelenségek — sikerrel zártuk a harmadik ötéves terv első esztendejét A tervek végrehajtása az embereket szolgálta, s ez a lakosság életkörülményeinek javulásából szemléletesen kitűnik. Amint a jelentés megállapítja: tavaly a lakosság pénzjövedelmei 7 százalékkal meghaladták az előző évit Ezen belül a munkabérek 6,4, a paraszti pénzbevételek 7 százalékkal növekedtek 1965-höz képest Számottevő összeg 48 millió forint. Nos, a nyugdíjak és a családi pótlék felemelése és kiterjesztése nyomán tavaly enynyivel többet fizettek ki, mint egy esztendővel azelőtt. Az emberről való gondoskodás élő bizonyítéka ez. Természetesen mindezt a munka alapozta meg, hiszen állandóan növekvő, minőségében javuló termelés nélkül elképzelhetetlen lenne a nagyobb anyagi juttatás. Ha azt vizsgáljuk, hogyan tett eleget múlt évi kötelezettségeinek megyénk ipara, akkor mindenekelőtt elismeréssel szólhatunk arról a sok erőfeszítésről, kisebb és nagyobb munkasikerekről, amelyek a tavalyi esztendőt jellemezték. Megyénk szocialista ipara 13 százalékkal — az országost csaknem duplán meghaladó mértékben — növelte a May termelését. S ami igen pozitív vonás, hogy ennél jóval nagyobb ütemben, a termelésnél 23 százalékkal növelte az exportot. Megyénk tehát jelentősen hozzájárult az ország fizetési mérlegének javításához. Mégpedig úgy, hogy eközben az egyes könnyű- és élelmiszeripari vállalatok a fokozódó belföldi igények jobb kielégítésére a belkereskedelmi eladást is növelték. Megelégedettségre azonban nincsen ok, mert egyes ipari termékekből, mint például égetett téglából, bútorból, hordozható csempekályhából mégsem tudták a keresletet kielégíteni. Ez viszont jó jelzés a jövőre, amikor egyik legfontosabb követelmény az lesz, hogy a vállalatok jobban igazítsák termelésüket a piachoz. Sok gonddal, bajjal küszködtek tavaly a mezőgazdaság dolgozói. Az ár- és belvíz, a korábbi száj- és körömfájás utóhatása nehezítette a munkát. És bár az országosnál kedvezőbb volt a termésátlag búzából, kukoricából, cukorrépából, rostkenderből és napraforgóból, a szántóföldi termelés mégis mintegy két százalékkal alatta maradtaz 1965. évinek Mindemellett azonban vigasztaló, hogy azállattenyésztés termelési értéke valamelyest meghaladta az előző esztendő színvonalát. E két tapasztalat szinte máris meghatározza a legfőbb idei tennivalót. Mi más lehetne ez, mint az, hogy a megye mezőgazdaságában erőteljesebben szükséges felhasználni a merevő adottságokat a termésátlagok növelésére, a termés minél gazdaságosabb betakarítására, valamint az állattenyésztés további fejlesztésére. Hiszen nem vitás, hogy a legfőbb cél ezután is a lakosság minés, jobb ellátása, az exportkötelezettség fek jó kielégítése. Mindezt viszont megkönnyíti a több korábbi kötöttség feloldása, az önállóbb, a tartalékokat jobban feltáró és hasznosító gazdálkodás. A múlt esztendő pozitív jellemzői közé tartozik az is, hogy mind több helyre jutott el a megyében is a kultúra áldása. Örömmel tölthet el bennünket, hogy az év végén a rádióelőfizetők száma már meghaladta a 111 ezret, s hogy a televíziókészülékek száma csaknem elérte a 34 ezret A társadalom gondoskodásának egyik legjobb kifejezője, hogy jelenleg a megye lakosságának 98 százaléka részesül társadalombiztosításban. Nagy szó ez abban az országban, amelyet a múltban egyszerűen csak hárommillió koldus országaként emlegettek. De hol van már ez az idő? Eltűnt nincstelenségével, Európa-szerte ismert népbetegségeivel és könyörtelen uraival együtt Földesurak és bankárok helyett jó néhány éve már a nép legjobb fiait jelölik az ország, a megye, a járások, városok és községek vezető testületeibe. Azokat, akiknek vezetőként és munkásként nagyon sok közük volt ahhoz, hogy tavaly is sikeres esztendőt zárhattunk. Podina Péter t ♦ ///ág proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG Példájuk vonzó, párthűségük másokat is erősít Frank Ferenc elvtárs ünnepi beszéde a munkásőrség 10 éves fennállása alkalmából Tegnap, február 13-án délután, a munkásőrség 10 éves fennállásának megemlékezésére ünnepi gyűlést tartottak Békéscsabán. A párt megyei bizottságának épületében tartott megemlékezésen részt vett Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, Csatári Béla, a Békés megyei tanács elnökhelyettese, Homoki Imre elvtárs, a Központi Tiszthelyettes Iskola parancsnoka, Hidas Mihály elvtárs, a megyei rendőr főkapitányság vezetője, Hegyi László elvtárs, a határőrség kerületi parancsnoka. A megnyitó beszéd után Frank Ferenc elvtárs tartott ünnepi beszédet. A proletárdiktatúra védelméért folyó küzdelemben hangzott el a Magyar Szocialista Munkáspárt 1957 februári felhívása, melyre szinte napok alatt született meg a dolgozó nép felfegyverzett testülete, a muhikásőrség — mondotta többek között bevezetőjében Frank elvtárs. — Azóta egy évtized telt el — folytatta. — Ezalatt az idő alatt rohamosan fejlődött hazánk, emelkedett népünk anyagi és szellemi színvonala. E korszak eredményeiben benne van munkásőreink áldozatkész munkája is. A párt megyei bizottságának első titkára ezután arról beszélt, hogy munkásőreink a konszolidáció megteremtésének időszakában mennyire megmutatták hűségüket a proletárdiktatúra megvédésének ügyéért. . — A megyénkben megalakult munkásőregységek állományában ott voltak az egykori vöröskatonák, a Vörösőrség volt tagjai is. Nemcsak azért, mert tudták, hogy mit jelent egy ellenforradalmi terror, hanem azért is, mert a szocializmus, a párt, a nép féltése erkölcsi parancsának kívának engedelmeskedni. Példájuk követésre méltó volt. Velük együtt és egyszerre az ifjabb korosztályok is felsorakoztak a népi hatalom védelmére. A munkások mellett parasztok, sokan értelmiségiek is csatasorba álltak meggyőződésüknél fogva. Az előadó azután így folytatta: — A munkásőrség létrehozása ország-világ előtt bizonyította, hogy népi államunk elsősorban a munkások és a parasztok kezébe ad fegyvert szocialista rendszerünk védelme érdekében. A szocializmus a dolgozók igazságos társadalmi rendje. Ha ezt a társadalmi rendet óvni, védeni, erősíteni kell, akkor csakis a dolgozó nép teszi ezt. A munkásőrség olyan fegyveres testület, amelynek tagjai önkéntesen, ellenszolgáltatás nélkül vállalják ezt az áldozatot. A munkásőrség feladatai kezdettől fogva sokrétűek, ezt meghatározzák a poliikai, a kiképjék feladatukat — tudják, hogy nemcsak a fegyvert kell használniuk, hanem okos, meg°vőző, felvilágosító munkát is kell végezniük. Tudják és teszik, hogy igazunkról, a párt igazáról napról napra, meg kell győzni az embereket. Munkásőreink a tíz év alatt ezt nem feledték. Közülük több százan élenjáró dolgozók, és nem keresik a kiváltságot, hanem inkább áldozatot vállalnak. Frank Ferenc elvtárs ezután érzékeltette a munkásőrök áldozatvállalását, tolmácsolva a párt elismerését: — A munkásőrség egyenruhája kemény munkát követel viselőjétől. Tíz éve állandó, megszakítás nélküli tanulás, szakmai ismeretek gyarapítása, nappali és éjjeli gyakorlatok kánikulában és hidegben, hóviharban és esőben — ez a munkásőr sorsa. De mindezt panasz nélkül tették, nehéz körülmények között tízszer és százszor gyakorolták tennivalóikat, mígnem ■ készekké váltak arra, amit a munkásőrnek mint fegyveres testület tagjának tudnia kell! A társfegyvernemek kapcsolatát elemezve a megyei pártbizottság első titkára dicsérő szavakkal illette megyénk munkásőreit — Az együttműködés — mondotta —, a jó kapcsolat az évek során szilárdult közöttük. A köz(Folytatás a 2. oldalon.) .Negyedszerre jelölték megyei tanácstagnak Kerekes Andrást, a végegyházi Szabadság Tsz elnökét Élnek a demokratikus jogokkal a mezőberényi választók Népesebbek, aktívabbak megyénkben a jelölőgyűlések, mint bármikor. A dolgozókat nemcsak az érdekli, hogy kit jelölnek. Felvetik bátran azt is, hogy kit miért jelölnek, kitől mit várnak a tanács különböző fórumain. Egyhangúlag kapnak bizalmat a jól dolgozó tanácstagok az újrajelölésnél. Kerekes Andrást, a végegyházi Szabadság Tsz Kossuth-díjas elnökét például negyedszerre jelölték megyei tanácstagnak. A jelölés Kaszaperen történt, ahol régi érdemeit is elmondották a felszólalók s arra kérték: továbbra is hasonló aktivitással képviselje ügyüket a megyei tanácsban. Orosházán a jelölőgyűléseken elsősorban kommunális ügyekkel kapcsolatban hangzanak el kérések a jelöltekhez. A város mélyebb fekvésű részén — ahol egy rési és a társadalmi jellegű cé , évvel ezelőtt komoly károkat rek. Megállapíthatjuk, hogy min- t okozott a belvíz —belvízvédelmi kásőreink politikai meggyőződése szilárd és egységesen állnak pártunk politikája mögött. Akár munkapad mellett dolgozzanak, vagy íróasztal mögött, termelőszövetkezetben, egyszerű kétkezi vagy vezető beosztásban teljesítszempontból kérnek segítséget a jelöltektől a lakosok. A kérések azonban mindenütt jogosak. Mezőgyánban járási tanácstagnak jelölték Szabó Mihályné vlelnököt. Szabóné hosszú idő óta tölti be az elnöki tisztséget Mezőgyánban. Jó munkája eredményeként szemelték most a járási tanácstagságra. Mezőberékyben — csakúgy, mint megyénk más községeiben — szintén népesek a jelölőgyűlések s igen aktívak. A jelenlevők a 19-es körzetben például nem tudták eldönteni, hogy az évek óta, jól dolgozó két tanácstag közül melyik maradjon. A választókörzetek összevonása miatt ugyanis csak egyiket jelölte a Hazafias Népfront, de mindketten jól dolgoztak s csak később dől el, ki képviseli tovább a lakosok érdekeit a tanácsban. Ugyancsak Mezőberényben történt, hogy az egyik jelölt nem vett részt a gyűlésen. A jelenlevők egyhangúlag mást jelöltek helyette. A felszólalók elmondották: ha már most nem tartotta fontosnak részt venni a jelölésen, később sem biztos, hogy aktívan tevékenykedik. Olyat jelöltek, akinek az aktivitásában jobban megbíznak. Egyébként megyeszerte sok kiválóan dolgozó KISZ-fiatal kerül a városi és községi tanácstagok listájára. Eleken, Gyulán, Orosházán és másutt jó munkájukkal vívták ki a lakosok megbecsülését a fiatalok.