Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-14 / 38. szám

. , A MEGYEI PÁRT­BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAP­JA IVI. 196­9. FEBRUÁR 14., KEDD Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Sikeres esztendő A mostani eseménydús na­pokban és hetekben, amikor a választópolgárok bizalmat sza­vaznak az országgyűlési képvi­selő- és tanácstagjelölteknek, aligha van olyan gyűlés, ahol ne esnék szó az elmúlt időszak munkájáról és eredményeiről A választási előkészület egyút­tal számvetés is arról, hogyan dolgoztunk eddig, s melyek azok a tennivalók, amelyek a következő évek munkáját meg­határozzák. A helyes eligazodáshoz az elsődleges útmutatást a párt közelmúltban megtartott IX. kongresszusának határozata nyújtja, mivel több esztendőre meghatározza országépítő fel­adatainkat E sokrétű ideoló­giai, politikai, gazdasági és kulturális célok elérését most már mind erőteljesebben segí­­tik az új gazdasági mechaniz­mus alkalmazására eddig ki­dolgozott intézkedések, ame­lyeknek máris sok elemét fe­dezhetjük fel az iparban, a me­zőgazdaságban és szinte az élet minden területén. Nincsen olyan tanácskozás, ahol a rész­vevők ne beszélnének­­ arról, hogy ezek milyen jól szolgálják a szocialista építés meggyorsí­tását, az alkotó kezdeményezé­sek kibontakoztatását Mindez azonban csak úgy le­het egyre eredményesebb, ha időnként számba vesszük az eddigi tapasztalatokat és azok­ból levonjuk a szükséges kö­vetkeztetéseket. Jó és nélkülöz­hetetlen segítséget nyújt ehhez a statisztika, amely a maga eszközeivel reálisan és szava­hihetően méri fel a munkát. A megye múlt évi gazdasági, szo­ciális és kulturális helyzetéről összeállított jelentés, amelyet lapunk vasárnapi számában közöltünk, ékesszólóan bizo­nyítja, hogy — ha voltak is kedvezőtlen jelenségek — si­kerrel zártuk a harmadik öt­éves terv első esztendejét A tervek végrehajtása az embere­ket szolgálta, s ez a lakosság életkörülményeinek javulásá­ból szemléletesen kitűnik. Amint a jelentés megállapítja: tavaly a lakosság pénzjövedel­mei 7 százalékkal meghaladták az előző évit Ezen belül a munkabérek 6,4, a paraszti pénzbevételek 7 százalékkal növekedtek 1965-höz képest Számottevő összeg 48 millió forint. Nos, a nyugdíjak és a családi pótlék felemelése és ki­­terjesztése nyomán tavaly eny­­nyivel többet fizettek ki, mint egy esztendővel azelőtt. Az em­berről való gondoskodás élő bizonyítéka ez. Természetesen mindezt a munka alapozta meg, hiszen állandóan növekvő, minőségé­ben javuló termelés nélkül el­képzelhetetlen lenne a nagyobb anyagi juttatás. Ha azt vizsgál­juk, hogyan tett eleget múlt évi kötelezettségeinek megyénk ipara, akkor mindenekelőtt el­ismeréssel szólhatunk arról a sok erőfeszítésről, kisebb és na­gyobb munkasikerekről, ame­lyek a tavalyi esztendőt jelle­mezték. Megyénk szocialista ipara 13 százalékkal — az or­szágost csaknem duplán meg­haladó mértékben — növelte a May termelését. S ami igen pozitív vonás, hogy ennél jóval nagyobb ütemben, a termelés­nél 23 százalékkal növelte az exportot. Megyénk tehát jelen­tősen hozzájárult az ország fizetési mérlegének javításá­hoz. Mégpedig úgy, hogy eköz­ben az egyes könnyű- és élel­miszeripari vállalatok a foko­zódó belföldi igények jobb ki­elégítésére a belkereskedelmi eladást is növelték. Megelége­dettségre azonban nincsen ok, mert egyes ipari termékekből, mint például égetett téglából, bútorból, hordozható csempe­kályhából mégsem tudták a keresletet kielégíteni. Ez vi­szont jó jelzés a jövőre, amikor egyik legfontosabb követel­mény az lesz, hogy a vállala­tok jobban igazítsák termelé­süket a piachoz. Sok gonddal, bajjal küszköd­tek tavaly a mezőgazdaság dol­gozói. Az ár- és belvíz, a ko­rábbi száj- és körömfájás utó­hatása nehezítette a munkát. És bár az országosnál kedve­zőbb volt a termésátlag búzá­ból, kukoricából, cukorrépából, rostkenderből és napraforgó­ból, a szántóföldi termelés mégis mintegy két százalékkal alatta maradt­­az 1965. évinek Mindemellett azonban vigasz­taló, hogy az­­állattenyésztés termelési értéke valamelyest meghaladta az előző esztendő színvonalát. E két tapasztalat szinte máris meghatározza a legfőbb idei tennivalót. Mi más lehetne ez, mint az, hogy a megye mezőgazdaságában erő­teljesebben szükséges felhasz­nálni a mer­evő adottságokat a termésátlagok növelésére, a termés minél gazdaságosabb betakarítására, valamint az állattenyésztés további fejlesz­tésére. Hiszen nem vitás, hogy a legfőbb cél ezután is a la­kosság minés, jobb ellátása, az exportkötelezettség­ fek jó kielé­gítése. Mindezt viszont meg­könnyíti a több korábbi kö­töttség feloldása, az önállóbb, a tartalékokat jobban feltáró és hasznosító gazdálkodás. A múlt esztendő pozitív jel­lemzői közé tartozik az is, hogy mind több helyre jutott el a megyében is a kultúra áldása. Örömmel tölthet el bennün­ket, hogy az év végén a rádió­előfizetők száma már megha­ladta a 111 ezret, s hogy a te­levíziókészülékek száma csak­nem elérte a 34 ezret A társa­dalom gondoskodásának egyik legjobb kifejezője, hogy jelen­leg a megye lakosságának 98 százaléka részesül társadalom­­biztosításban. Nagy szó ez ab­ban az országban, amelyet a múltban egyszerűen csak há­rommillió koldus országaként emlegettek. De hol van már ez az idő? Eltűnt nincstelenségével, Euró­­pa-szerte ismert népbetegségei­vel és könyörtelen uraival együtt Földesurak és banká­rok helyett jó néhány éve már a nép legjobb fiait jelölik az ország, a megye, a járások, városok és községek vezető tes­tületeibe. Azokat, akiknek ve­zetőként és munkásként na­gyon sok közük volt ahhoz, hogy tavaly is sikeres eszten­dőt zárhattunk. Podina Péter t ♦ ///ág proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG Példájuk vonzó, párthűségük másokat is erősít Frank Ferenc elvtárs ünnepi beszéde a munkásőrség 10 éves fennállása alkalmából Tegnap, február 13-án délután, a munkásőrség 10 éves fenn­állásának megemlékezésére ünnepi gyűlést tartottak Békéscsabán. A párt megyei bizottságának épületében tartott megemlékezésen részt vett Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizott­ságának első titkára, Csatári Béla, a Békés megyei tanács elnök­­helyettese, Homoki Imre elvtárs, a Központi Tiszthelyettes Iskola parancsnoka, Hidas Mihály elvtárs, a megyei rendőr főkapitányság vezetője, Hegyi László elvtárs, a határőrség kerületi parancsnoka. A megnyitó beszéd után Frank Ferenc elvtárs tartott ünnepi beszédet.­ ­ A proletárdiktatúra védel­méért folyó küzdelemben hang­zott el a Magyar Szocialista Mun­káspárt 1957 februári felhívása, melyre szinte napok alatt szüle­tett meg a dolgozó nép felfegy­verzett testülete, a muhikásőrség — mondotta többek között beve­zetőjében Frank elvtárs. — Azóta egy évtized telt el — folytatta. — Ezalatt az idő alatt rohamosan fejlődött hazánk, emelkedett né­pünk anyagi és szellemi színvo­nala. E korszak eredményeiben benne van munkásőreink áldo­zatkész munkája is. A párt megyei bizottságának első titkára ezután arról beszélt, hogy munkásőreink a konszoli­dáció megteremtésének időszaká­ban mennyire megmutatták hűsé­güket a proletárdiktatúra megvé­désének ügyéért. . — A megyénkben megalakult munkásőregységek állományában ott voltak az egykori vöröska­tonák, a Vörösőrség volt tagjai is. Nemcsak azért, mert tudták, hogy mit jelent egy ellenforradalmi terror, hanem azért is, mert a szocializmus, a párt, a nép féltése erkölcsi parancsának kíván­ak engedelmeskedni. Példájuk köve­tésre méltó volt. Velük együtt és egyszerre az ifjabb korosztá­lyok is felsorakoztak a népi ha­talom védelmére. A munkások mellett parasztok, sokan értelmi­ségiek is csatasorba álltak meg­győződésüknél fogva. Az előadó azután így folytatta: — A munkásőrség létrehozása ország-világ előtt bizonyította, hogy népi államunk elsősorban a munkások és a parasztok kezébe ad fegyvert szocialista rendsze­rünk védelme érdekében. A szo­cializmus a dolgozók igazságos társadalmi rendje. Ha ezt a tár­sadalmi rendet óvni, védeni, erő­síteni kell, akkor csakis a dol­gozó nép teszi ezt. A munkásőr­ség olyan fegyveres testület, amelynek tagjai önkéntesen, el­lenszolgáltatás nélkül vállalják ezt az áldozatot. A munkásőrség feladatai kez­dettől fogva sokrétűek, ezt meg­határozzák a poli­ikai, a kikép­jék feladatukat — tudják, hogy nemcsak a fegyvert kell használ­niuk, hanem okos, meg°vőző, fel­­világosító munkát is kell végez­niük. Tudják és teszik, hogy igazunk­ról, a párt igazáról napról napra, meg kell győzni az embereket. Munkásőreink a tíz év alatt ezt nem feledték. Közülük több szá­zan élenjáró dolgozók, és nem ke­resik a kiváltságot, hanem in­kább áldozatot vállalnak. Frank Ferenc elvtárs ezután ér­zékeltette a munkásőrök áldozat­vállalását, tolmácsolva a párt el­ismerését: — A munkásőrség egyenruhája kemény munkát követel viselőjé­től. Tíz éve állandó, megszakítás nélküli tanulás, szakmai ismere­tek gyarapítása, nappali és éjjeli gyakorlatok kánikulában és hidegben, hóviharban és eső­ben — ez a munkásőr sorsa. De mindezt panasz nélkül tették, nehéz körülmények között tíz­szer és százszor gyakorolták tennivalóikat, mígnem ■ készekké váltak arra, amit a munkásőrnek mint fegyveres testület tagjának tudnia kell! A társfegyvernemek kapcsola­tát elemezve a megyei pártbi­zottság első titkára dicsérő sza­­­vakkal illette megyénk munkás­­őreit — Az együttműködés — mon­dotta —, a jó kapcsolat az évek során szilárdult közöttük. A köz­(Folytatás a 2. oldalon.) .Negyedszerre jelölték megyei tanácstagnak Kerekes Andrást, a végegyházi Szabadság Tsz elnökét Élnek a demokratikus jogokkal a mezőberényi választók Népesebbek, aktívabbak me­gyénkben a jelölőgyűlések, mint bármikor. A dolgozókat nemcsak az érdekli, hogy kit jelölnek. Felvetik bátran azt is, hogy kit miért jelölnek, kitől mit várnak a tanács különböző fórumain. Egyhangúlag kapnak bizalmat a jól dolgozó tanácstagok az új­­rajelölésnél. Kerekes Andrást, a végegyházi Szabadság Tsz Kos­­suth-díjas elnökét például ne­gyedszerre jelölték megyei ta­nácstagnak. A jelölés Kaszape­ren történt, ahol régi érdemeit is elmondották a felszólalók s arra kérték: továbbra is hasonló aktivitással képviselje ügyüket a megyei tanácsban. Orosházán a jelölőgyűléseken elsősorban kommunális ügyekkel kapcsolatban hangzanak el ké­rések a jelöltekhez. A város mé­lyebb fekvésű részén — ahol egy rési és a társadalmi jellegű cé­ , évvel ezelőtt komoly károkat rek. Megállapíthatjuk, hogy min- t okozott a belvíz —belvízvédelmi kásőreink politikai meggyőződése szilárd és egységesen állnak pár­tunk politikája mögött. Akár munkapad mellett dolgozzanak, vagy íróasztal mögött, termelő­­szövetkezetben, egyszerű kétkezi vagy vezető beosztásban telj­esí­t­szempontból kérnek segítséget a jelöltektől a lakosok. A kérések azonban mindenütt jogosak. Mezőgyánban járási tanácstag­nak jelölték Szabó Mihályné vl­­elnököt. Szabóné hosszú idő óta tölti be az elnöki tisztséget Me­­zőgyánban. Jó munkája eredmé­nyeként szemelték most a járási tanácstagságra. Mezőberék­yben — csakúgy, mint megyénk más községeiben — szintén népesek a jelölőgyűlé­­sek s igen aktívak. A jelenlevők a 19-es körzetben például nem tudták eldönteni, hogy az évek óta­, jól dolgozó két tanácstag kö­zül melyik maradjon. A válasz­tókörzetek összevonása miatt ugyanis csak egyiket jelölte a Hazafias Népfront, de mindket­ten jól dolgoztak s csak később dől el, ki képviseli tovább a la­kosok érdekeit a tanácsban. Ugyancsak Mezőberényben tör­tént, hogy az egyik jelölt nem vett részt a gyűlésen. A jelenle­vők egyhangúlag mást jelöltek helyette. A felszólalók elmondot­ták: ha már most nem tartotta fontosnak részt venni a jelölé­sen, később sem biztos, hogy ak­tívan tevékenykedik. Olyat je­löltek, akinek az aktivitásában jobban megbíznak. Egyébként megyeszerte sok ki­válóan dolgozó KISZ-fiatal ke­rül a városi és községi tanácsta­gok listájára. Eleken, Gyulán, Orosházán és másutt jó munká­jukkal vívták ki a lakosok meg­becsülését a fiatalok.

Next