Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-12 / 215. szám

MEGYEI TANÁCS LAPJA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 1967. SZEPTEMBER 12., KEDD Ára 60 fillér XXII ÉVFOLYAM, 215. SZÁM A vállalati önállóság és a munkavédelem Az utóbbi időben gyakran halottunk aggályoskodó kér­déseket: a gazdaságirányítás új rendszerében a nagyobb nyereségre való törekvés mi­att nem kerül-e háttérbe az ember, a biztonságos munka? Mi készteti majd a vállalato­kat, hogy a nagy értékű ter­mékeket gyártó gépek, eszkö­zök és berendezések helyett munkavédelmi beruházásokra fordítsanak tetemesebb össze­geket? Az aggályok azért is felmerülhettek, mert valóban akad néhány gazdasági vezető, aki a jövedelmezőség, a nye­reség biztonságát szinte kizá­rólag a korszerű gépekben, a technikai, technológiai felté­telekben látja, s alig-alig gon­dol a termelés legfőbb elemé­re, a dolgozó, az értéket al­kotó emberre. Rossz vezetők ezek és a szocialista társada­lom objektív törvényei előbb­­utóbb félreállítják őket a ter­melésirányítás útjából.­­A dolgozók életének és testi épségének fokozottabb védel­me közvetlenül összekapcso­lódik a gazdaságirányítás új rendszerének társadalmi és anyagi szükségleteivel. Az új mechanizmus nem cél, hanem eszköze a szocializmus erősí­tésének, a dolgozók életszín­vonala, életkörülményei javí­tásának. S ide tartozik a biz­tonságosabb munkavégzés, a fejlett munkavédelem is. A jövő mechanizmusának azzal is szolgálnia kell a dolgozók életkörülményeinek javítását, hogy magas fokon teremti meg a termelőmunka bizton­ságát. Ezt egy másik szükség­­szerűség is erősíti. Csak az a vállalat lesz képes nagyobb jövedelmet és nyereséget biz­tosítani, jobban kielégíteni a hazai és nemzetközi piac igé­nyeit, amely a korszerű be­rendezések és fejlett techni­ka mellett fegyelmezett és szervezett termelést biztosít és a dolgozók élete és testi épsége védelmének is megte­remti az összes feltételét. A munkavédelem további javítását biztosíthatja a válla­lati önállóság nagyarányú bő­vülése is. A vállalatok veze­tőinek megnövekszik egyéni felelőssége az emberek élete és testi épsége iránt, hiszen nem lesz lehetőségük, hogy a felettes szervek tervmódosí­tásaival indokolják a munka­­védelmi beruházások elmara­dását, a balesetelhárítási fel­szerelések és eszközök hiá­nyát. Az ezekről való gondos­kodás ugyanis a vállalatok ha­táskörébe kerül, önállóan, ön­maguknak kell dönteni a mun­kavédelem fejlesztéséről. Mind a gazdasági vezetőknek, mind pedig a szakszervezeti szer­veknek tanácsos már most felkészülni erre, hiszen a mun­­­kavédelem fokozott javítása sem nélkülözheti az előrelá­tást, a tervszerűséget. A mun­kavédelem javítása igen fon­tos fejezetként szerepel majd a kollektív szerződésekben, amely rögzíti a kölcsönös kö­telezettségvállalást beruházá­sokban, oktatásban, szervezeti keretekben egyaránt és a ve­zetőket ebben is beszámolási kötelezettségre készteti. A vál­lalati önállóság talán a leg­főbb biztosítéka, hogy tovább javuljon, fejlődjön, korszerű­södjön a balesetelhárítás, a dolgozók életének és testi ép­ségének védelme. . A munka biztonságát szol­gálj­ák azok a jogi szabályok is, amelyek részben már meg­jelentek, részben kidolgozás alatt állanak. A közelmúltban jelent meg az új munkavé­delmi eljárásokról, a baleset­elhárítás javításáról szóló ál­lami rendelkezés. Érdeke min­den gazdasági és szakszerve­zeti vezetőnek, hogy alaposan tanulmányozza ezt. Állami rendelet erejével bíró SZOT elnökségi határozat is szüle­tett a biztonságosabb munká­ról, amelynek igen érdekes gondolata, hogy a balesetek után nem azt kell keresni el­sősorban, hogy ki a felelős, hanem az okot, és a további balesetek elhárításának mód­ját kell vizsgálni és megálla­pítani. Ez tulajdonképpen a munkavédelem fejlettebb fo­kát, a balesetek megelőzését jelenti. Szigorúbbak lesznek a készülő és a közeljövőben ki­adásra kerülő jogszabályok előírásai szerint az anyagi fe­lelősség feltételei. Lényege­sen megnövekednek például azok a terhek, amelyeket a baleset miatt munkaképtelen­né vált dolgozók részére kell fizetni a vállalatoknak. A jogi szabályozás új formái tovább erősítik azt az igényt, hogy a vállalatok, üzemek lényegesen többet gondoljanak az ember élet- és munkakörülményeire és magas fokú, fejlett munka­­biztonságot teremtsenek. A dolgozó, az értéket al­kotó ember életének és testi épségének védelme az aggá­lyoskodással szemben az eddi­ginél jobban előtérbe kerül. Anyagi és erkölcsi érdekük lesz a vállalatoknak, hogy a biztonságosabb munkával is egyre csökkenjen a munka-, a termeléskiesés és növeked­jen az értékalkotás. K. A. Megkezdődött „a szovjet tudomány és technika 50 éve” megyei jubileumi rendezvény­sorozat G. I. Petrov akadémikus előadása Békéscsabán fejlődéséről A szovjet tudomány és techni­ka 50 éve jubileumi rendezvény­­sorozat keretében a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetségének megyei szerve­zete, a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei szervezete és a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöksége ezen a héten előadásokat és filmvetíté­seket rendez. Az első előadásra tegnap, hét­főn délután került sor Békéscsa­bán, a Technika Házában. Ez al­kalommal G. I. Petrov akadémi­kus „Az ember az űrben” címmel tartott igen érdekes előadást a kozmikus technika fejlődéséről. A résztvevők körében megjelent a rendezvényen Uhljár Mihály, a MTESZ megyei szervezetének el­nöke, dr. Krupa András, a TIT megyei szervezetének titkára és Vichnál Pál, az MSZBT megyei titkára. G. I. Petrov akadémikus elő­adásának bevezetőjében elmon­dotta, hogy 1957. október 4-én a Szovjetunió rádióállomásai azt a szenzációs közleményt röpítették világgá, hogy elkészült az első szovjet mesterséges hold és pá­lyájára bocsátották. Tulajdonkép­pen ezzel vette kezdetét a kozmi­kus térség meghódítása. Néhány esztendővel később, 1961. április 12-én a Vosztok szputnyik-űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin volt az első ember, aki kijutott a világ­űrbe. Előadásában ezután mél­tatta a kozmikus térség meghódí­tásának jelentőségét, ismertette az eddig elért eredményeket, va­lamint azokat a távlatokat, ame­lyek a világ megismerésére vágyó emberek előtt állnak. Ez a folya­mat — mint mondotta — szüksé­gessé teszi a különböző tudo­mányágak együttműködését, ami ugyanakkor elő is segíti ezek to­vábbfejlődését. A nagy tetszéssel fogadott elő­adás után szovjet fümeket vetí­tettek. A nézők láthatták a szov­­ a kosmikus technika jet pamutfonó berendezéseket, a Moszkvics 408-as gépkocsikat, az autódarukat, valamint megismer­kedhettek a tudományos munka­­szervezés kérdéseivel. A jubileumi rendezvénysorozat programjának keretében csütör­tökön délután 3 órai kezdettel rendezik a következő előadást. Ekkor L. V. Mithin, a Szovjetunió Építésügyi Hivatala mellett mű­ködő Polgári Építési és Építészeti Állami Bizottság Igazgatóságának megbízott vezetője tart előadást A lakóházépítkezés iparosítása és az építőanyagipar fejlődése cím­mel. Szombaton délelőtt 11 óra­kor A. I. Bujanov, a műszaki tu­dományok kandidátusa előadásá­ban a szovjet mezőgazdasági gép­ipart és fejlesztésének távlatait ismerteti. (P. P.) Megduplázódott a betétállomány öt évvel ezelőtt 22 millió forint takarékbetéttel rendel­keztek a békésiek. Ma már csaknem a duplája, 40 millió 500 ezer forint a betétek ösz­­szege. Ugyanakkor jelentős hitelt is ad az OTP-fiók. KST nyolc helyen működik. Sokan nem kamatozó, hanem gép­­kocsinyeremény-betétkönyvet váltanak, átlagosan a takaré­koskodók 10 százaléka. A já­rásban 13-an nyertek eddig gépkocsit. Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG Már csak háromszázezer darabos kiesést kell pótolni az orosházi I. téglagyárban Mennyiség helyett inkább minőséget Az év eleji csapadékos időjá­rás, a belvíz jelentős károkat okozott az I-es téglagyárban. Emiatt csaknem hétszázezer da­rabos lemaradás pótlása vár a gyár kollektívájára. A második és harmadik negyedév kedvező időjárása alapján négyszázezer darabot „lefaragtak” már a le­maradásból, s bár a program október 15-ig írja elő a terme­lést, kedvező idő esetén tovább dolgozva, csaknem teljesen pó­tolhatják a kiesést. Naponta hat­vanötezer nyers téglát gyárta­nak, a létszámhiány azonban nem teszi lehetővé a kapacitás fokozását, illetve a kétműszakos termelés bevezetését. Csupán az égetés halad folyamatosan, itt nem akadály a munkaerőhiány. A téglagyárakban, amelyek te­vékenysége az időjárás függvé­nye a jó idő, a jó minőséget is jelenti. Ezt bizonyítja, hogy az eddig eltelt időszakban termelt tégla 95 százaléka első osztályú volt. Mindenesetre a jövőben ér­demes lenne elgondolkodni azon, hogy a munkaerőhiány miatt teljesíthetetlen mennyiségi mu­tatók helyett minőségi követel­ményeket állítsanak a téglagyár elé. Ez utóbbi fokozottabb fi­gyelembevétele a népgazdaság számára is nagyobb hasznot je­lentene.

Next