Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-12 / 215. szám
MEGYEI TANÁCS LAPJA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 1967. SZEPTEMBER 12., KEDD Ára 60 fillér XXII ÉVFOLYAM, 215. SZÁM A vállalati önállóság és a munkavédelem Az utóbbi időben gyakran halottunk aggályoskodó kérdéseket: a gazdaságirányítás új rendszerében a nagyobb nyereségre való törekvés miatt nem kerül-e háttérbe az ember, a biztonságos munka? Mi készteti majd a vállalatokat, hogy a nagy értékű termékeket gyártó gépek, eszközök és berendezések helyett munkavédelmi beruházásokra fordítsanak tetemesebb összegeket? Az aggályok azért is felmerülhettek, mert valóban akad néhány gazdasági vezető, aki a jövedelmezőség, a nyereség biztonságát szinte kizárólag a korszerű gépekben, a technikai, technológiai feltételekben látja, s alig-alig gondol a termelés legfőbb elemére, a dolgozó, az értéket alkotó emberre. Rossz vezetők ezek és a szocialista társadalom objektív törvényei előbbutóbb félreállítják őket a termelésirányítás útjából.A dolgozók életének és testi épségének fokozottabb védelme közvetlenül összekapcsolódik a gazdaságirányítás új rendszerének társadalmi és anyagi szükségleteivel. Az új mechanizmus nem cél, hanem eszköze a szocializmus erősítésének, a dolgozók életszínvonala, életkörülményei javításának. S ide tartozik a biztonságosabb munkavégzés, a fejlett munkavédelem is. A jövő mechanizmusának azzal is szolgálnia kell a dolgozók életkörülményeinek javítását, hogy magas fokon teremti meg a termelőmunka biztonságát. Ezt egy másik szükségszerűség is erősíti. Csak az a vállalat lesz képes nagyobb jövedelmet és nyereséget biztosítani, jobban kielégíteni a hazai és nemzetközi piac igényeit, amely a korszerű berendezések és fejlett technika mellett fegyelmezett és szervezett termelést biztosít és a dolgozók élete és testi épsége védelmének is megteremti az összes feltételét. A munkavédelem további javítását biztosíthatja a vállalati önállóság nagyarányú bővülése is. A vállalatok vezetőinek megnövekszik egyéni felelőssége az emberek élete és testi épsége iránt, hiszen nem lesz lehetőségük, hogy a felettes szervek tervmódosításaival indokolják a munkavédelmi beruházások elmaradását, a balesetelhárítási felszerelések és eszközök hiányát. Az ezekről való gondoskodás ugyanis a vállalatok hatáskörébe kerül, önállóan, önmaguknak kell dönteni a munkavédelem fejlesztéséről. Mind a gazdasági vezetőknek, mind pedig a szakszervezeti szerveknek tanácsos már most felkészülni erre, hiszen a munkavédelem fokozott javítása sem nélkülözheti az előrelátást, a tervszerűséget. A munkavédelem javítása igen fontos fejezetként szerepel majd a kollektív szerződésekben, amely rögzíti a kölcsönös kötelezettségvállalást beruházásokban, oktatásban, szervezeti keretekben egyaránt és a vezetőket ebben is beszámolási kötelezettségre készteti. A vállalati önállóság talán a legfőbb biztosítéka, hogy tovább javuljon, fejlődjön, korszerűsödjön a balesetelhárítás, a dolgozók életének és testi épségének védelme. . A munka biztonságát szolgálják azok a jogi szabályok is, amelyek részben már megjelentek, részben kidolgozás alatt állanak. A közelmúltban jelent meg az új munkavédelmi eljárásokról, a balesetelhárítás javításáról szóló állami rendelkezés. Érdeke minden gazdasági és szakszervezeti vezetőnek, hogy alaposan tanulmányozza ezt. Állami rendelet erejével bíró SZOT elnökségi határozat is született a biztonságosabb munkáról, amelynek igen érdekes gondolata, hogy a balesetek után nem azt kell keresni elsősorban, hogy ki a felelős, hanem az okot, és a további balesetek elhárításának módját kell vizsgálni és megállapítani. Ez tulajdonképpen a munkavédelem fejlettebb fokát, a balesetek megelőzését jelenti. Szigorúbbak lesznek a készülő és a közeljövőben kiadásra kerülő jogszabályok előírásai szerint az anyagi felelősség feltételei. Lényegesen megnövekednek például azok a terhek, amelyeket a baleset miatt munkaképtelenné vált dolgozók részére kell fizetni a vállalatoknak. A jogi szabályozás új formái tovább erősítik azt az igényt, hogy a vállalatok, üzemek lényegesen többet gondoljanak az ember élet- és munkakörülményeire és magas fokú, fejlett munkabiztonságot teremtsenek. A dolgozó, az értéket alkotó ember életének és testi épségének védelme az aggályoskodással szemben az eddiginél jobban előtérbe kerül. Anyagi és erkölcsi érdekük lesz a vállalatoknak, hogy a biztonságosabb munkával is egyre csökkenjen a munka-, a termeléskiesés és növekedjen az értékalkotás. K. A. Megkezdődött „a szovjet tudomány és technika 50 éve” megyei jubileumi rendezvénysorozat G. I. Petrov akadémikus előadása Békéscsabán fejlődéséről A szovjet tudomány és technika 50 éve jubileumi rendezvénysorozat keretében a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezete, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége ezen a héten előadásokat és filmvetítéseket rendez. Az első előadásra tegnap, hétfőn délután került sor Békéscsabán, a Technika Házában. Ez alkalommal G. I. Petrov akadémikus „Az ember az űrben” címmel tartott igen érdekes előadást a kozmikus technika fejlődéséről. A résztvevők körében megjelent a rendezvényen Uhljár Mihály, a MTESZ megyei szervezetének elnöke, dr. Krupa András, a TIT megyei szervezetének titkára és Vichnál Pál, az MSZBT megyei titkára. G. I. Petrov akadémikus előadásának bevezetőjében elmondotta, hogy 1957. október 4-én a Szovjetunió rádióállomásai azt a szenzációs közleményt röpítették világgá, hogy elkészült az első szovjet mesterséges hold és pályájára bocsátották. Tulajdonképpen ezzel vette kezdetét a kozmikus térség meghódítása. Néhány esztendővel később, 1961. április 12-én a Vosztok szputnyik-űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin volt az első ember, aki kijutott a világűrbe. Előadásában ezután méltatta a kozmikus térség meghódításának jelentőségét, ismertette az eddig elért eredményeket, valamint azokat a távlatokat, amelyek a világ megismerésére vágyó emberek előtt állnak. Ez a folyamat — mint mondotta — szükségessé teszi a különböző tudományágak együttműködését, ami ugyanakkor elő is segíti ezek továbbfejlődését. A nagy tetszéssel fogadott előadás után szovjet fümeket vetítettek. A nézők láthatták a szov a kosmikus technika jet pamutfonó berendezéseket, a Moszkvics 408-as gépkocsikat, az autódarukat, valamint megismerkedhettek a tudományos munkaszervezés kérdéseivel. A jubileumi rendezvénysorozat programjának keretében csütörtökön délután 3 órai kezdettel rendezik a következő előadást. Ekkor L. V. Mithin, a Szovjetunió Építésügyi Hivatala mellett működő Polgári Építési és Építészeti Állami Bizottság Igazgatóságának megbízott vezetője tart előadást A lakóházépítkezés iparosítása és az építőanyagipar fejlődése címmel. Szombaton délelőtt 11 órakor A. I. Bujanov, a műszaki tudományok kandidátusa előadásában a szovjet mezőgazdasági gépipart és fejlesztésének távlatait ismerteti. (P. P.) Megduplázódott a betétállomány öt évvel ezelőtt 22 millió forint takarékbetéttel rendelkeztek a békésiek. Ma már csaknem a duplája, 40 millió 500 ezer forint a betétek öszszege. Ugyanakkor jelentős hitelt is ad az OTP-fiók. KST nyolc helyen működik. Sokan nem kamatozó, hanem gépkocsinyeremény-betétkönyvet váltanak, átlagosan a takarékoskodók 10 százaléka. A járásban 13-an nyertek eddig gépkocsit. Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG Már csak háromszázezer darabos kiesést kell pótolni az orosházi I. téglagyárban Mennyiség helyett inkább minőséget Az év eleji csapadékos időjárás, a belvíz jelentős károkat okozott az I-es téglagyárban. Emiatt csaknem hétszázezer darabos lemaradás pótlása vár a gyár kollektívájára. A második és harmadik negyedév kedvező időjárása alapján négyszázezer darabot „lefaragtak” már a lemaradásból, s bár a program október 15-ig írja elő a termelést, kedvező idő esetén tovább dolgozva, csaknem teljesen pótolhatják a kiesést. Naponta hatvanötezer nyers téglát gyártanak, a létszámhiány azonban nem teszi lehetővé a kapacitás fokozását, illetve a kétműszakos termelés bevezetését. Csupán az égetés halad folyamatosan, itt nem akadály a munkaerőhiány. A téglagyárakban, amelyek tevékenysége az időjárás függvénye a jó idő, a jó minőséget is jelenti. Ezt bizonyítja, hogy az eddig eltelt időszakban termelt tégla 95 százaléka első osztályú volt. Mindenesetre a jövőben érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a munkaerőhiány miatt teljesíthetetlen mennyiségi mutatók helyett minőségi követelményeket állítsanak a téglagyár elé. Ez utóbbi fokozottabb figyelembevétele a népgazdaság számára is nagyobb hasznot jelentene.