Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-18 / 245. szám

1918. október 18. 2 Folytatta tanácskozását az országgá (Folytatás az 1. oldalról.)niszter, majd arról szólt, hogy a műszaki fejlesztés, a korszerű munkaszervezés, valamint a berendezések és eszközök jobb ki- használásának összehasonlításaként a munka termelékenysége a különböző közlekedési ágazatokban évi 4,8 százalékkal növekedett. Tavaly a közlekedés a nemzeti jövedelem négy és fél százalékát termelte. rétében folytatjuk a vonalak és a mozgatás korszerűsítését. Felszámoljuk a gőzüzemű vontatást, felfrissítjük és a szükséges mértékben bővítjük a járműparkot. A vonalak átbocsátó képességének növelése érdekében mind a pályát, városi közlekedés helyzetét is, és segítséget nyújt a tanácsi szerveknek, amikor arra szükségük van. A közlekedéspolitikai koncepció külön fejezetet szentel a kis forgalmú vonalak és állomások forgalmának átterelésére, a körzeti állomási rendszer kialakítására. E probléma jó megoldása egyik előfeltétele annak, hogy a koncepcióban körvonalazott, az egész magyar közlekedési rendszer megújulásának programját ésszerűen és hatékonyan megvalósíthassuk. Koncepciónknak ez a része a legforradalmibb módon változtatja meg a közlekedés mai szerkezetét, befolyásolja a közlekedési mind a járműparkot alkalmassá ágak közt a forgalmi megoszlást, tesszük a lényegesen nagyobb sebességű és terhelésű vonatok közlekedésére. A járműparkot automatikus kapcsolókészülékekkel szereljük fel. Széles körben alkalmazzuk a modern hírközlő- és biztosító-berendezéseket, s gépesítjük az építési, javítási munkákat. Erőteljesen fejlődik a jövőben a gépjárműközlekedés. Célunk az, hogy behozzuk a két világháború közt bekövetkezett lemaradásunkat. A közúti közlekedést a kapacitás fejlesztésével alkalmassá kell tenni minden olyan szállítási feladatra, amelyet gazdaságosabban, hatékonyabban tud lebonyolítani, mint a vasút. Ezért bővítjük a járműállományt és a kiszűlés kihat az érintett területek lakosságára, gazdasági életére. Vasúthálózatunk a régi közlekedési rendszertől tekintélyes, körülbelül 2000 kilométer összhosszúságú normál és keskeny nyomtávú kis forgalmú vasútvonalat örökölt. Ezekre a vonalakra a vasúti áruszállításnak alig több, mint egy százaléka, a személyszállításnak körülbelül 3 százaléka jut. E vonalakat részben már most, részben az elkövetkező ötéves tervek idején fel kellene újítani, amire legalább két és fél milliárd forintot kellene költeni. Ha azonban valóban korszerűekké is akarnánk tenni e vonalakat, úgy ennek az összegnek a kétszeresére lenne szükség. A kis forgalmú vonalakhoz hasonló az ugyancsak kis forgalmú vasútállomások problémája. Normál nyomtávú vasúthálózatunkon egymástól átlagosan 7 kilométerre összesen több mint ezer állomás van. Ezeknek körülbelül felén — amelyek közül 168 állomás a kis forgalmú vonalakon fekszik — az összes áruforgalom még a napi 3 tonnát sem éri el, s a forgalomtovábbi csökkenésével lehet számolni. Ennek a helyzetnek a fenntartás® akadályozná a villamosítást, a dieselesítést, a nagy raksúlyú kocsik előnyeinek kihaszná lását, végső soron az önköltség csökkentését, a szolgáltatások színvonalának emelését. Közlekedésünk túljutott a legnehezebb éveken — Ma már megállapíthatjuk — folytatta —, hogy közlekedésünk túljutott a legnehezebb éveken, s jelenleg általában ki tudja elégíteni a népgazdaság, a lakosság igényeit. A fejlesztések ellenére sem kielégítő azonban — főként a személyszállításnál — a szolgáltatások minősége, korszerűsége. — A közlekedéspolitikai koncepció a legfontosabb fejlesztési céljainkat igyekszik egységes egészbe foglalni. A koncepció kidolgozásánál természetesen figyelemmel voltunk a népgazdaság általános fejlesztéséből adódó szállítási feladatok várható alakulására, nemzetközi kapcsolataink bővítésére is. A közlekedéspolitkai koncepció kidolgozásakor abból indultunk ki, hogy a személy-, de főleg az áruszállításban belátható ideig továbbra is a vasút viseli a legnagyobb terhelést földrajzi adottságainknál fogva és gazdasági megfontolások alapján is a belföldi utas- és áruszállítást dön- tően a vasúttal, illetve a vasút és SnilSSfcAA a közúti közlekedés kooperációja- 6 tunktusz és zajcsökkentésereval elégítik ki. A hajózást, a re- t Szükséges az úthálózat meghűlést és a csővezetékes szállítást felelő fejlesztése, karbantartása, sajátos, illetve kiegészítő jelleg ! Az úthálózat egyes vonalai és szagú rendeltetésüknek megfelelően kaszai — főleg a tanácsi úthálózat kívánjuk fejleszteni. ] — már a jelenlegi forgalom mel— A vasút rekonstrukciója he-lett is sok jogos kifogásra ad okot. nyitás az új gazdasági mecha- nizmusban is megtartja az ál- lami beavatkozás jogát és ad-minisztratív eszközeit ott, ahol a szocialista népgazdaság tervszerű fejlődése, az ország és a lakosság egyetemes érdeke megkívánja, ugyanakkor azonban jóval tágabb teret enged a közlekedési vállalatok egészséges gazdasági versenyének. A termelő üzemek, a vállalatok szabadon választhatnak: vagy saját fuvareszközeikkel szállítanak, vagy igénybe veszik a közforgalmi közlekedési vállalatok szolgáltatásait. A fuvarozási monopólium a közúton sem jogi, sem gazdasági értelemben nem áll fenn, éppen ezért a fuvarozási kényszer sem érvényesül az autóközlekedési vállalatoknál. Némileg más a helyzet a vasútnál, amely monopolhelyzetben van, éppen ezért vele szemben a fuvarozási kényszer is megmarad. Dr. Csanádi György ezután rámutatott: " A beterjesztett vasúti törvényjavaslat törvényerőre emelésével igen régi hiányt pótolunk, a vasutakra vonatkozó alapvető rendelkezéseket átfogóan tartalmazó törvény ugyanis a felszabadulás előtt sem volt. Ezt a hiányt a múltban csak részben ellensúlyozta, hogy az egyes vasútvonalak építésének engedélyezése törvényhozási úton történt és ennek keretében szabályozták az üzemeltetés feltételeit is. A fuvarozási tevékenységre vonatkozó jogszabályoktól eltekintve a vasútra vonatkozó jogszabályok jelentős része elavult. Más részük, amely ma is korszerűnek nevezhető, csak részletszabályozásokat tartalmaz. Ezért vált szükségessé az egységes, a szocialista társadalmi-gazdasági rend, a technikai fejlődés igényeinek megfelelő vasúti törvény kidolgozása. A vasutakról beterjesztett törvényjavaslat intézkedik a vasút dolgozóinak fokozott büntetőjogi védelméről, egyenruha viseléséről, társadalombiztosításáról, egészségügyi ellátásáról, utazási és szállítási kedvezményeiről is. Ezek a rendelkezések a vasutas dolgozók nehéz, felelősségteljes munkájának elismerését kívánják szolgálni. Amíg a vasúti törvényjavaslat — céljának megfelelően — szigorúan megfogalmazott jogszabályszöveg, amely a stabilitást, a jogbiztonságot szolgálja, addig a közlekedéspolitikai koncepció nem merev tervezet. Célja az, hogy körvonalazza a közlekedés nagyobb távra szóló gazdaságpolitikáját, amely szerves része a párt és a kormány országos gazdaságpolitikájának. Felmérhetetlen jelentősége lesz annak, ha a közlekedésfejlesztés tervezésében és megvalósításában biztos iránytű lesz a kezünkben, olyan koncepció, amelyet a párt és a kormány magáénak vall, és most az országgyűlés, általa pedig országunk népe is elfogad és támogat. Csanádi György nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök szünetet rendelt el. A szünet után az országgyűlés dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta munkáját. Ezután Nemeslaki Tivadar, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. A vitában felszólaltak: Csáki István Szolnok megyei, Tóth Géza Szatmár megyei, Vass Gáborné Borsod megyei, Zámbó József Győr-Sopron megyei, Korponai Lajos debreceni és Balogh László Békés megyei képviselők. A gépjárműforgalom fejlesztése élénken foglalkoztatja a közvéleményt A modern közúti közlekedés felj ennek a területnek, és igen sokat fesztésének két alapvető indoka, tettek a helyi közlekedés javításán. Az egyik az, hogy bizonyossara. A közlekedési tárca, anélkül, szállítási feladatok ellátásában ahogy a tanácsok hatáskörébe begépkocsi népgazdasági szinten is avatkozna, figyelemmel kíséri a előnyösebb, hatékonyabb, mint a vasút. E területeken a lehető leggyorsabban fel kell számolni az elmaradást. A másik indok, hogy bár sok területen nem olcsó, sőt jóval drágább a gépkocsin történő szállítás, mint egyéb közlekedési A Probléma megoldása az ugy, , , ... „ , , • nevezett körzeti állomásrendszer, eszközökkel, de közismerten be- , fokozatos kiépítését a nyelmesebb, rugalmasabb, az .. ... . , egyéni igényeknek jobban megye- koncepció előirányozza. Ennek az egyen igényés ,, a lényege, hogy a sok apró vasútiér. Ezeken a területeken, elsősor helyett kevesebb, de korban a magángépkocsik számainak ,Szerűbb, nagyobb körzeti állomást növelése érdekében, olyan mértét hozunk létre, ahol a modern üzemű és ütemű fejlesztés szükséges, minden feltételét biztosíthatjuk, amilyen mértékben a nagyobb ké- Ha a következő 10—12 év alatt a nyelmet megengedhetjük magunk legkisebb forgalmú 500 állomásonnak, figyelemmel az ország,az az áruforgalmat megszüntetjük, a népgazdaság és a lakosság teherviselő képességére. Az olcsó vízi út előnyeit igyekszünk kihasználni, ahol csak lehet. — A légiközlekedésnek — a korszerű repülőgépek gazdaságos hatósugarának megnövekedése az országunk viszonylag kis repülési távolságai miatt — a belföldi forgalomban már nincs jelentősége. Annál jobban nő azonban a szerepe a nemzetközi forgalomban. Ennek megfelelően irányozzuk elő a repülőgéppark és a Ferihegyi repülőtér fejlesztését, arra törővasút áruforgalmának csak körülbelül 5—10 százaléka kerül át más állomásokra. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy ahol szükséges, a mezőgazdasági idényben évenként néhány hétre a régi kisállomások egy részén is lehetővé tegyük az árufeladást. A körzetesítés a személyszállítást alig érinti, mert az áruforgalomból kizárt állomásokon az utasforgalom továbbra is megmarad, ha az igények azt indokolják. A körzetesítés megvalósításához szükséges útépítések, korszerűsítések, a teherautó- és autóbuszpark kiegészítése, a gócpontok rakodógépekkel való kedve, hogy devizális szempontbóli kilátása, a körzeti állomások kia maximális eredményt érjük el. építése nem igényel a népgazda A távolsági közlekedés valamenyi Ságtól semmiféle külön áldozatot. nyi ágát tárgyalva felvetődhet a kérdés, hogy miért nem foglalkozik részletesen a koncepció a városi közlekedés problémáival, fejlesztésével. Hangsúlyozni kívánom, hogy e kérdést is rendkívül fontosnak tartjuk. A városi közlekedés azonban ma is, de a jövőben még inkább szerves részét képezi a városfejlesztőnek, ebből nem lehet kiszakítani. Az érdekelt tanácsok ma már felkészült gazdái A racionalizálás folytán jelentkező megtakarítások nemcsak a A megoldás kulcsa a körzeti állomásrendszer kiépítése költségeket fedezik, hanem ezen felül is hasznot jelentenek. Ugyanakkor meggyorsul a forgalom. Az utasforgalom egy részét az autóbuszközlekedés veszi át, amely sűrűbb járataival bizonyára igen népszerű lesz. A számítások egyébként azt mutatják, hogy a forgalom átterelése jelenlegi éves tarifaarányok mellett is az ország számos részén előnyös lesz mind az utasok, mind a fuvaroztatók számára. Más esetekben azonban a közúti szállítás többletköltséggel jár. Ennek azonban az az oka, hogy 1951 óta gyakorlatilag változatlan a vasúti tarifa, az áruszállításoknál pedig különbségek vannak a vasúti és teherautófuvarozási díjak között, a vasút közismerten olcsóbb. A közúti szállítás minőségi előnyei és a szolgáltatások bővülése feltétlenül indokolja a többletköltségek áthárítását az igénybevevőkre. Méltányosnak tartjuk azonban az átmeneti díjkedvezményt. A kedvezményt általában három évre adjuk majd a munkába járó dolgozóknak és a tanulóknak, valamint a korábban is rendszeres árufuvaroztatóknak. Hogyan alakul a munkaerőhelyzet? A miniszter ezután a munkaerőproblémával foglalkozott. Elmondta, hogy a koncepcióban előirányzott műszaki fejlesztés és az ahhoz kapcsolódó szervezési intézkedések növelni fogják a munka termelékenységét A vasút egyes területein munkaerő szabadul fel, amelyet részben a nyugdíjba menők pótlására, másrészt a munkaidő csökkentésére használnak. A fejlesztésnek egyik fő célja, hogy a közlekedési dolgozók munkakörülményeit javítsa. Számos nehéz fizikai munkakör szűnik meg. — A közlekedéspolitikai irán Péntek Balogh László Békés megyei képviselőt Fel kell zárkózni a fejlett európai államok közlekedéséhez Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés most folyó ülésszakán ismét olyan kérdést tárgyal, mely igen erősen foglalkoztatja a gazdálkodó szervek vezetőit, s a lakosság széles tömegeit. Érdeklődéssel figyelik, hogy a mostani ülésszak a közlekedés és szállítás fejlesztési javaslatok alapján milyen intézkedéseket emel törvényerőre. A választópolgárok és gazdálkodó szervek részéről sokat vitatott téma az ország közlekedése, helyzete, s őszintén el kell mondani, hogy ezen a téren széles körben az a vélemény alakult ki, hogy mind a közlekedésben, mind a szállítás területén sok a jogos kívánság. Épp ezért örömmel üdvözlöm a Békés megyei képviselőcsoport, valamint a magam nevében is a kormány azon elhatározását, hogy a szállítás és közlekedés korszerű fejlesztésének koncepcióit, valamint az ezzel kapcsolatos vasúti törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjesztette. Választókörzetemben, valamint a megyénk területén működő szervekkel lefolytatott közvéle- ménykutatásom és a kialakult vélemények,a kívánságok alapján kívánok elsősorban a vasutakról szóló törvényjavaslathoz hozzászólni, s ezen belül az előterjesztés szövegének megváltoztatására teszek javaslatot. Elsősorban meg kell állapítani azt, hogy a javaslat szövege általában „magyarul” van fogalmazva, csak a szabatosság területén lehet észrevételt tenni. Így a javaslat 8. §-ának utolsó mondatát a következőképpen kérem módosítani: ... az éjjel közlekedő távolsági személyszállító vonatokon hálókocsiszolgálatot köteles biztosítani. Ennek a beszűrt „köteles” szócskának hatására világossá és egyértelművé válik a kérdéses előírás. A 8. § indokolásának szövegével egyetértek, s éppen ezért javasoltam a törvényjavaslat szövegének kategorikusan érthetőre való megváltoztatását. Hiszen a szocialista vasút eddig is kötelességének tartotta volna ezen intézkedést, de mivel határozott előírása nem volt erre, kötelességének teljesítését nem szorgalmazhatták törvény alapján. Máskülönben a törvényjavaslat szövegével és a miniszteri indokolással egyetértek. A javasolt módosítást pedig megvitatásra javaslom. Körzetemben a választópolgárokkal, párt- és népfrontszervekkel, valamint a megyei képviselőcsoporttal megvitattuk a közlekedéspolitikai koncepció célkitűzéseit. Ugyan, mint a megbeszéléseken részt vevők a közlekedéspolitikai célkitűzéseket helyesnek tartjuk, azt a legmeszszebbmenően támogatjuk. Tudjuk, hogy a csaknem egy évszázada keletkezett közlekedéspolitikai intézményeink elavultak, s nem tudják szolgálni a népgazdaság szocialista fejlődését. Az iparosítás, a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése során a szállítási forgalom összetétele megváltozott. Az elavult vasúti berendezések mellett a szállítás önköltsége nagy a fenntartási költségek aránytalan magas volta miatt. A szállítás szakosítása és a vasút korszerűsítése az egyetlen lehető út arra, hogy az önköltség csökkentése mellett a szocialista követelmé(Folytatás a 3. oldalon.)