Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-19 / 246. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. OKTÓBER 19., SZOMBAT A1a 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM Elfogadták a vasutakról és a népi ellenőrzésről beterjesztett törvényjavaslatot Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülésen részt vett az országgyűlés vendégeként Budapesten tartózkodó uruguayi parlamenti küldöttség Luis Rinon Perrel képviselőházi elnök vezetésével. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést az elnöklő Vass Istvánná nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint folytatódik a vita a beterjesztett új vasúttörvény-tervezet és közlekedéspolitikai koncepció fölött. Elsőként dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra, majd több képviselő szólalt fel. A szünet után az elnöklő Kállai Gyula dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszternek adta meg a szót, aki válaszolt a vitában elhangzott felszólalásokra. Ezután Nemeslaki Tivadar, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. Bejelentette, hogy öt képviselő módosító javaslatokat terjesztett elő a vasútról szóló törvényjavaslathoz. Az ipari bizottság, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a módosító javaslatokat megtárgyalta. Az országgyűlés a táisutakról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta. Ezután a napirend szerint a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Dr. Dobrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke emelkedett szólásra. Dr. Dabrónaki Gyula beszéde A népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke terjesztette az országgyűlés elé. — Tizenegy évvel ezelőtt az 1957. évi 7. törvénnyel hívta életre az országgyűlés a népi ellenőrzést. — Az országgyűlés a népi ellenőrzés intézményével sajátos szervet hozott létre. A feladatok jellegét, az államszervezetben betöltött helyét, felépítésének rendjét és hatáskörét tekintve e szervet az állami szervek vonásai jellemzik, ugyanakkor — a társadalmi erők szervezett részvétele folytán — egyre erőteljesebben kidomborodik társadalmi, népi jellege. Az eltelt csaknem 11 év alatt a népi ellenőrzésnek e kettős, állami és társadalmi jellege tovább erősödött. Ezt a vonását erősítették azok a módosító jogszabályok is, amelyek nyomán hatásköre és tömegkapcsolatai egyaránt erősödtek. Az új törvényjavaslat mindezeket az állami és társadalmi jelleg erősítésére vonatkozó intézkedéseket átveszi, sőt egyes vonatkozásokban tovább is fejleszti. Az 1957. évi 7. törvény értelmében a népi ellenőrzési bizottságok tagjai az arra illetékes államhatalmi szervet meghatározatlan időtartamra választották. A jövőben — a törvényjavaslat szerint — a népi ellenőrzési bizottságokat az országgyűlési képviselőkkel, illetve a tanácstagokkal azonos időtartamra, tehát általában négy évre választják. Az új szabályozás a korábbinál jobban megfelel a szocialista demokratizmus követelményeinek, jobban hangsúlyozza, hogy a népi ellenőrző bizottságok választott tagjai és tisztségviselői közvetlenül felelősek az őket megválasztó tanácsoknak. A törvényjavaslat továbbfejleszti a választó államhatalmi szervek és a népi ellenőrzési bizottságok kapcsolatát. Előírja, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájáról az országgyűlésnek, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak, a területi népi ellenőrzési bizottságok pedig a választó tanácsoknak kötelesek beszámolni. A törvényjavaslat a népi ellenőrzés rendszerének legfontosabb alapelveként tartja fenn azt a rendelkezést, hogy a vizsgálatokat a dolgozók széles társadalmitámogatásával, népi ellenőrökkel végzi. — Munkások, parasztok és értelmiségiek önként és szívesen vállaltak megbízatást a népi ellenőrzésben. Már „törzsgárda” is kialakult: csaknem hétezer azoknak a népi ellenőröknek a száma, akik kezdettől részt vesznek a munkánkban. A népi ellenőrök csaknem 30 százaléka munkás vagy tsz-tag, több, mint 40 százalékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Tizenöt százalékuk nő, s a népi ellenőrök között a legkülönbözőbb szakterületek magasan képzett elméleti és gyakorlati ismerői is megtalálhatók. I — A törvényjavaslat a korábbi hatásköri szabályokat csak a gazdaságirányítás új rendjéből adó(Folytatás a 2. oldalon.) Is politikai napilapok terjesztéséről tanácskoztak a postások Tegnap, délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács üléstermében értekezletet tartottak a megye postahivatalainak vezetői, hírlapfelelősei, hogy megbeszéljék az év utolsó hónapjainak hírlapterjesztés-politikai feladatait. Célul tűzték ki, hogy ez évben ezerrel növelik a Szabad Föld, kétezerrel a Népszabadság elő- fizetőinek számát, a Békés me- gyei Népújságnak pedig három- ezer új előfizetőt szerveznek. Világ proletárjai, egyesüljetek! Zsivótzky a régen megérdemelt csúcson Kiss Antal ezüstöt szerzett gyaloglásban — Lovász Lázár, Pézsa Tibor harmadik, Veress Győző negyedik — A három testőr bravúrja A nyári olimpiai játékok csütörtöki versenynapján több szám döntőjében voltak érdekeltek a magyar versenyzők. A legnagyobb várakozást az öttusa-bajnokság befejező számát a terepfutás előzte meg, hiszen a magyar közvélemény legalább egy aranyérem megszerzésére számított Drámai küzdelem — „gyilkos” pályán megtett 4000 m után csapatunk — győzött! A három testőrnek — ahogy a Balczó—Móna dr.—Török dr. öszszetételű magyar együttest elnevezték — az 1963 óta sorozatban nyert világbajnokság után sikerült megnyernie 14 325 ponttal a Szovjetunió (14 248) és Svédország (14188) előtt az olimpiai bajnoki címet. Az egyéni versenyt a svéd Ferm nyerte, 11 ponttal Balczó előtt, akinek meg kellett elégednie az ezüstéremmel. Az atlétikai műsor számunkra legjelentősebb száma a kalapácsvetés döntője volt, amely fényes magyar sikert hozott. Zsivótzky Gyula két olimpiai ezüstérem után az ötödik sorozatban elért 73.36-os dobásával legyőzte a tokiói bajnokot, a szovjet Klimmet, s végre átvehette a már régen kiérdemelt aranyérmet. A magyar kalapácsvető iskola további nagy sikere: Lovász Lázár (69.78) a dobogó harmadik helyére állhatott fel és Ecksmidt Sándor sem okozott csalódást: 69.46 m-el az ötödik helyen végzett. Nagyszerű magyar siker született az 50 km-es gyaloglásban. A 33 éves tatabányai Kiss Antal az NDK-s Hohne mögött másodiknak ért célba. Kiss teljesítménye nagyon kellemes meglepetés. A kard egyéni döntőben Pézsa Tibor képviselte a magyar színeket 2—2 lengyel és szovjet, egy olasz vívó társaságában. Az olimpiai bajnoki címet a lengyel vívósport kimagasló egyénisége, Pawlowski nyerte a szovjet Rakita előtt. Pézsa, Tokió bajnoka a harmadik helyre került. Ha a döntő közepe táján nem sérül meg, minden bizonnyal nagyobb szerepet játszhatott volna a bajnoki címért vívott küzdelemben. Óriási harc folyt súlyemelésben, a középsúlyú döntőben. Az elsőséget a szovjet Beljajev szerezte meg, a harmadik hely sorsát a testsúly döntötte el Ozimek javára Veress Győzővel szemben, akinek így harmadik olimpiáján nem sikerült a harmadik bronzérem megszerzése. Zsivótzky Gyula Török Ferenc dr. Móna István dr. Balczó András