Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

1969. október 18. Miért hiánycikk a vagon? Gondok, bajok a békéscsabai vasútállomáson az őszi csúcsforgalom idején Néhány évvel ezelőtt azt mond­ták a vasutasok, hogy nincs már őszi csúcsforgalom. A szállítások egész évre arányosan elosztódnak. Az óriási tömeget jelentő építő­anyagok nagyrészt az első félév­ben rendeltetési helyükre kerül­nek. Néhol — láthattuk annak ide­jén — egész hatalmas sóder-, tégla- és kőhegyek halmozódtak fel. Ma azonban az építőipar nem törekszik készlethalmozásra. Egy­részt azért nem, mert ezekből a nagy tömegben szükséges anya­gokból lényegében nincs hiány, másrészt pedig a gazdaságirányí­tás reformjának bevezetése óta a vállalatokat nem kis mértékben érintő eszközlekötési járulékot kell fizetniük. Ha egyes anyagok­ból átmenetileg még sincs kellő mennyiség, inkább a meglevő készletet fuvarozzák egyik hely­ről a másikra, hogy a munkában fennakadás ne legyen. Ez sem eleső dolog és társadalmilag talán még hátrányosabb, mint egy bi­zonyos mennyiségű készlet­tartás. Az építőanyag-szállítások elto­lódásával tehát a vasút őszi meg­terhelése nőtt. Ráadásul eddig a 44 órás munkahétre való áttérés miatt a vállalatok, üzemek szom­baton és vasárnap nemigen ra­kodtak, s ennek a hatása is érez­hető most. Leginkább persze a mezőgazda­ság örvendetesen jó termésered­ményei állítják nehéz feladatok elé a közlekedést, amit az előbb elmondottak még tetéznek. Mind­ez együttesen okozza, hogy a vas­úti teherkocsi az idei őszön hi­ánycikké vált. De vajon a lehető­ségeket kihasználják-e a szállító felek? Megtesznek-e mindent azért, hogy a rendelkezésre álló vagonok minél többször fordul­hassanak? És mik hátráltatják a szállításokat? Kirakatlan vagonok Kruchió Lajossal, a MÁV bé­késcsabai vasútállomás főnöké­nek kereskedelmi helyettesével először is a kocsirakományos rak­tá­moki irodát keressük fel, ahol Horváth Jenő raktárok ezzel fogad: — Nem nagyon bízom én már az újságban. Hiába írta meg egy éve, hogy heten dolgozunk ebben az irodában, nem történt semmi változás. Ebben az alig kilenc négyzet­­méter alapterületű helyiségben bonyolódik le az egész állomás le- és feladási forgalma. Az em­berek jönnek-mennek, szinte kép­telenség ilyen helyen dolgozni. A nyilvántartásból kijegyzünk néhány adatot. Három napja ér­kezett a 148—5104-es vagon mész­szel, két napja az 555—636-os, az 555—5638-as, az 500-1­681-es vagon kötött zúzalékkal megrak­va és még ott áll a közforgalmi rakodón. Helyesebben nem min­dig áll. Naponta négyszer kihúz­zák a kiürített kocsikkal együtt és a rendezés után újra vissza­tolják. Hátha egyszer kirakja va­laki. Mi a véleménye erről Kiszely András kocsimesternek, a tolatás irányítójának? — Nagyon hátráltatja a mun­kánkat a vagonok besorolásánál, és vannak bizonyos feladataink is, amit végre kell hajtanunk. Ilyen például az, hogy naponta két üres szerelvényt kell Záhony­ba küldenünk. A késve kirakott vagonok maradnak, pedig küld­­hetnénk, ha üresek lennének és több jutna a megyei szállítók­nak. A veszteglő vagonokat pedig a 8-as számú AKÖV-nek kellett volna kiraknia. Szentgyörgyi Im­re, az AKÖV külsős menetirányí­tója nem is tesz ellenvetést emi­att. Véleménye szerint a rendel­kezésre álló 3 markológéppel meg is lehetne oldani a kötött zúza­lék kirakását, de kevés a gépko­csi, amivel az anyag elszállítható. Éjszakai műszakot csak részben tudnak szervezni, mert nincs elég gépkocsivezető, akik válthatnák egymást. Nagy gondot okoz nekik a zárt vagonban érkező mész kirakása. Az AKÖV rakodómunkásai lapá­tolják ki. Innen az építőipar vagy a TÜZÉP raktáraiba szállít­ják, amelyek régi, rossz épüle­tek. Nem lehet billenőkocsival beállni és a meszet egyszerűen lecsúsztatni, hanem az ablakon, ajtón kell lapáttal bedobálni. — A mészportól egymás után betegednek meg a rakodómunká­sok. Most is négyen hiányoznak a 17-ből. — panaszkodik Szent­györgyi Imre. Kevés az ember Nagyon kellemetlen, hogy a vasúti daru is éppen ezekben a napokban romlott el. Azelőtt évek óta hibátlanul működött. Az AKÖV sietett a MÁV segítségére egy daruval, mert már 10, speci­ális, nagy súlyú anyaggal tele va­gon vár kirakásra napok óta. A darabárus nyitott raktárban kon­tin­erek, ládák, ajtó-, ablak­keretek, vashordók, vasszekré­nyek, vascsövek, rakodólapok és más cikkek sorakoznak tíz- vagy százszámra a 80 méter hosszú ra­kodón. Érkező, induló és átmenő áruk ezek. Egyik-másikból annyi van, hogy egy-két vagont megtöl­tene. De hát a szállító felek nem kapnak vagont, ezért darabáru­ként adják fel. Mi mást tehet­nének? A MÁV dologzóinak azonban ezzel is tetéződik a munkájuk. Ugyanaz a helyzet a fedett rak­tárban is. A laikus azon csodál­kozik, hogy a vasutasok hogy tudnak a rengeteg áru között el­igazodni. Selmeci Mihály raktár­­nok szavai nem is nagyon bizta­tók: — Ide kérem több ember kel­lene. Kevés a szakképzett rak­támok és kevés a rakodómunkás is. Van gép az anyagmozgatáshoz, de nincs, aki kezelje. Mester László raktámok a helyhiány miatt panaszkodik. — Hozzánk érkezik az a da­rabáru, ahová két éve már nem viszi vonat. Tőlünk az AKÖV szállítja tovább többek között Békésre, Sarkadra, Mezőkovács­­házára, Lökösházára és egy sor más községbe. A raktár pedig ak­kora maradt, mint azelőtt volt. A raktári dolgozókat mégis di­cséret illeti, mert a csúcsforga­lomban ilyen körülmények között is igyekeznek kifogástalanul meg­oldani a feladatukat Azért érde­mes a két raklárok szavaira fel­figyelni. A víz is kicsordul a po­hárból, ha egyszer túltöltik. Az ipar és a mezőgazdaság jó ütemű fejlődésével a MÁV-nak elkerül­hetetlenül lépést kell tartania. A törekvés nem hiányzik Kruchió Lajos a sok gond és baj ellenére is elismeréssel nyi­latkozik az AKÖV-ről. Különösen dr. Göres Ágostonnak, az AKÖV békéscsabai darabárus körzeti iroda vezetőjének és dolgozóinak munkáját méltatja, akik a da­rabárus forgalom lebonyolítása mellett havonta 100 vagon kira­kásával és elfuvarozásával segí­tik a kocsi rakomány­os részlegü­ket. Még vasárnapi kirakást is vállalnak. Dicséret illeti az állami gazda­ságokat, tsz-eket. Igyekeznek a ki- és berakással. A vállalatok és üzemek is segíti az AKÖV-öt, hogy mielőbb kirakja a vagono­kat. Különösen az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat, a TÜ­­ZÉP Vállalat, a Békés megyei­­.Harri Építőipari Vállalat, a Kner Nyomda és a Békéscsabai Faipari Ktsz. A Békéscsabai Kon­zervgyár Nagy Ferenc és Riegel József szállítási brigádja átlag napi 15—16 vagont rak meg és 6—8-at ürít ki. Soha semmi fenn­akadás nincs a munkájukban. Szinte mindenki összefog az őszi csúcsforgalom minél keve­sebb zökkenővel való lebonyolítá­sáért. A dolgozók törekvése — nem­ hagy kívánnivalót maga ahogy ezt láttuk és hallottuk — után. Bizonyos központi intézke­dések azonban szükségesek, ha el akarjuk kerülni, hogy jövőre is ilyen nagy torlódás következzék be Pásztor Béla A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR villanyszerelő, vízvezetékszerelő, lakatos, esztergályos szakmunkásokat továbbá 1­lő gépésztechnikust vesz fel. Jelentkezni a gyár üzemviteli osztályvezetőjénél lehet 62637 3 Kiváló minőségű a H-9. új szarvasi rizsfajta Naponta 950 mázsa rizsfeldolgozás Dévaványán A dévaványai rizshántolóban két műszakban folyik a munka. Az új termésből összesen több min­z ezer vagonnal tisztítanak, félkilós, egykilós és ötvenkilós ki­szerelésben továbbítják a kis- és nagykereskedelmi hálózatba. Nap­­­ponta 950 mázsa rizst hántolnak az ország egyik legöregebb üze­mében. Az idei rizs a kedvezőtlen idő­járás miatt egy kicsit megtréfálta a termelőket. Egyes fajtákból so­kat elvitt a­­köd, leginkább a ká­kai rizsfajták állták a sarat. A rizshántoló vezetői minőségben­­ azonban az ugyancsak szarvasi nemesítésű H—9. rizsfajtát sorol­ják az élre. A Haltenyésztési Kí­sérleti Álomás új rizse szemre nagyon tetszetős, üveges, telt sze­mű, a feldolgozást kiválóan bírja, a legkevesebb törött szemet ta­lálni benne. Hasonló jó minőségi bizonyít­ványt állítottak ki a H.9. rizs­fajtából a Vizesfási Állami Gaz­daságban is. Nagyon elégedettek a kákai rizsfajták minőségével is, amelyekből több száz holdon ter­mett 17 mázsa feletti átlag. Olaszországba exportálja a lucernalisztet a Vizeslási Állami Gazdaság A Vizeslási Állan­i Gazdaságban — ahol számtalan helyi újítással­ nemcsak a mennyiségi termelést növelték a forrólevegős lucerna­­liszt-üzemben, de magasabb a ta­karmány karotintartalma is — az idén több, mint négyszáz vagon lisztet készítettek. Kezdetben évi 210 vagon kapacitásra épült az üzem, de évek óta az ország leg­jobbjai között szerepelnek ki­emelkedő teljesítményükkel. Töb­bek között automata mérleget, tel­jesítménymérőt, karotinstabilizá­­lót és egyéb berendezést újítot­tak itt Jánosi Gyula üzemvezető irányításával. Egy-egy zsákban pél­dául csak 25 kiló lucernalisztet tárolnak. Ha a zsákba befolyik a 25 kiló liszt, kigyullad a zöld fé­nyű lámpa, automatikusan kikap­csol az adagoló s lezárják a zsá­kot. Sem a gazdaság, sem a vevő nem károsodhat, mert az adagok pontosak. A Vizesfasi Állami Gazdaság­ban egyébként igen jó termést ta­karítottak be lucernából. Számítá­suk szerint holdanként 35—36 má­zsa lisztértéket adott a pillangós takarmány. A bő termésből ha­zánk különböző tájaira, sőt Olasz­országba is szállítanak. a. Ünnepélyes televízió-átadás Csatlakozott a „Televíziót min­den iskolának” mozgalomhoz a Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövet­kezet is. Mint már korábban is hírt adtunk, a szövetkezet igazga­tósága három televíziót ad aján­dékba. Csütörtökön délelőtt Békéscsa­bán, a nagyréti iskolában ünne­pélyes keretek között át is adták az iskola igazgatójának, Erdélyi Mihály elvtársnak az első nagy­szerű ajándékot. Az ünnepségen a Nagyrét ta­nyai általános iskola 5178. sz. Budai Nagy Antal Úttörőcsapat tagjai adtak ünnepi műsort. B. Gy. Szombat Szeghalom újabb színfoltja lesz a hamarosan átadásra kerülő Állami Biztosító járási fi­ókja, s az épület három emeletén levő lakások. Fotó: Balkus A falusi lakosság jobb ellátásáért (Tudósítónktól) Megyénk egész területét átszövi a földművesszövetkezeti boltok, áruházak és szolgáltató üzemegy­ségek hálózata. A lakosság jobb ellátása érdekében az idén is sor­ra épültek az új földművesszövet­kezeti létesítmények. Az ez évi beruházásokról kértünk tájékoz­tatót Farkas János elvtárstól, a MESZÖV kereskedelmi főosztá­lyának vezetőjétől. — Ebben az évben több mint 32 millió forint értékben épültek megyénkben új földművesszövet­kezeti létesítmények — mondta Farkas elvtárs —, s ez a szám csak a félmillió forintnál na­gyobb beruházásokat tartalmaz­za. Legjelentősebb vállalkozása­inkhoz sorolnám az Orosházán megnyílt áruházat, amelyre több mint 16 millió forintot költöttünk, azonkívül az újkígyósi iparcikk üzletet, amely 4 millió forintba, vagy a mezőgyáni üzletházat, amely 3 és fél millió forintba került. De építettünk Békésen is egy szép lakberendezési áruházat, azonkívül ABC-áruházakat, üzlet­házakat Csabasza­badiban, Csor­­váson, Sarkadon, Kondoroson. S hogy a­ finom falatok, jó italok hívei se panaszkodjanak, pince­borozót építettünk, Békésen meg­nyitottuk a füzesgyarmati Strand vendéglőt, részben helyreállítot­tuk a híres kondorosi csárdát. A MÉSZÖV nagy gondot fordít a meglevő üzletházak fejlesztésé­re, korszerűsítésére Már idén új köntöst kapott Vésztőn a zenés presszó, Orosházán a Boszorkány presszó, de jelentős tatarozást, átalakítást végeztek az endrődi, békési és mezőhegyesi vendéglátó üzemegységeknél is. A jelenleg folyamatban levő beruházások közül ki kell emelni a Gyulavári­ban épülő ABC-áruházat, a ké­szülő battonyai vendéglátó kom­binátot és a sarkadi ruházati áru­házát. Nagy erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy minél jobban, kulturáltabban kielégít­sük fogyasztóink igényeit. Hang­súlyozni szeretném, igazgatósága­ink legfőbb törekvése, hogy mun­kánkkal lelkiismeretesen szolgál­juk szövetkezeti tagságunkat, s az egész lakosságot — mondta be­fejezésül Farkas János elvtárs. Andódy Tibor A kosárfonás­ fejlesztéséért Az Erdőgazdasági Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat termékei is­mertek több európai országban és Amerikába is állandóan szállí­tanak kutyakosarakat, szennyes­és tiszta ruha­tartó kosarat. Ex­portjuk kizárólag nyugati. Súlyo­san érinti azonban a tervteljesí­tést a létszámhiány. Az utóbbi időben átképzés tanfolyamokkal igyekeznek utánpótlást biztosí­tani. A megyében több helyen indí­tottak tanfolyamot, így Békéscsa­bán is 36 résztvevővel. Hat hó­napig tart a képzés, amelyben fiatal lányok és fiúk is részt vesz­nek. A féléves tanulmányi idő alatt 2—3 féle kosártípus készíté­­­­­ét sajátítják el.

Next