Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

1969. október 10. Véget ért az általános politikai vita az ENSZ-közgyűlésen New York Az ENSZ-közgyűlés 24. ülés­szakán a szerda délutáni plenáris ülésen befejeződött az általános politikai vita, amelyben 115 or­­­■­szág képviselői fejtették ki néze­teiket a jelenlegi nemzetközi helyzet problémáiról. Az utolsó vitaülésen szólalt fel­­ Mi­­randa portugál delegátus. Meg­­­­kísérelte, hogy elhárítsa országá­ról azokat a vádakat, amelyek az általános vita folyamán hangzot­­tak el a portugál kormány afrikai gyarmati politikája ellen. Ricardo Alarcon, Kuba állandó ENSZ-képviselője üdvözölte az új perui kormány intézkedéseit, amelyek az amerikai uralom fel­számolását célozzák, s megálla­pította, hogy Latin-Amerika szer­te erősödnek az észak-amerikai imperializmussal szembeni irány­zatok. A kubai delegátus után Thomp­son guayanai küldött és Iburdio Castillo hondurasi külügyminiszter beszélt. Utóbbi kijelentette, hogy El Salvador fegyveres akciói a náci „élettérfilozófia” emlékét idézik fel. Az általános politikai vita utol­só szónoka, Buteflika algériai külügyminiszter, beszédét a kö­zel-keleti problémának szentelte. Hangot adott kormánya álláspont­jának, mely szerint az egész prob­léma kulcsa a palesztinai kérdés. Egy mondatban így lehet jele­­mezni a közel-keleti problémát — mondta: „Egy megszállt terület, s egy lei­gázott nép, amelyet el­kergettek szülőföldjéről”. Az általános politikai vita ered­ményeit összegezve, a TASZSZ­ hírügynökség megállapítja, hogy a felszólalások tanulsága szerint a­­ világközvéleményt két kérdés nyugtalanítja leginkább: az Egyesült Államok folytatódó vi­etnami agressziója és az izraeli agresszorok közel-keleti mester­kedései. Bár a vietnami háború kérdése nem szerepel az ülésszak napirendjén, csaknem minden szónok foglalkozott vele. Az ame­rikai politikát csak az agresszió közvetlen részvevői támogatták, s még az Egyesült Államok NATO-beli partnerei közül­ is töb­­­­ben ellenvéleményt nyilvántot­­­­tak. Hasonlóképpen erélyesen el­ítélték a szónokok, köztük az ösz­szes szocialista országok és az afro-ázsiai országok túlnyomó többségének képviselői Izrael ag­resszív közel-keleti politikáját. Maga az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak is kényte­lenek voltak megállapítani, hogy a békés politikai rendezés egyet­len lehetséges alapja az 1967. no­­vember 22-i biztonsági tanácsi határozat végrehajtása az izraeli csapatok kivonásáról. Csaknem valamennyi küldött ke­ményen bírálta a dél-afrikai gyar­mati és fajgyűlölő­ rendszereket, de rámutattak arra is, hogy ezek létezése elképzelhetetlen volna a­­ vezető NATO-hatalmak támoga­tása nélkül. új tábornok-elnök Brazíliában (Telefotó — AP—MTI—RS) Hosszas kulisszák mögötti kö­télhúzás nyomán a brazil fegy­veres erők végre megállapodtak az ország elnökének személyé­ben. Képünkön: az új államfő­jelölt: Emilio Garrastaru Me­dici tábornok 2 A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta a kül­ügyminiszter tájékoztatóját dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke magyarorszá­gi látogatásáról és tárgyalásairól, amelynek során hasznos és gyü­mölcsöző eszmecsere folyt a nem­zetközi problémákról — elsősor­ban az európai biztonság kérdésé­ről — és az országaink közötti kapcsolatokról. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a külkereskedelmi miniszter jelentését kanadai láto­gatásáról és megbeszéléseiről. A kormány a tárgyalásokat hasznos­nak ítélte és megállapította, hogy azok eredményei elősegítik a két ország gazdasági együttműködésé­nek kiszélesítését. A Minisztertanács titkárságának vezetője ismertette az országgyű­lés szeptember 24—25-i ülésszakán elhangzott képviselői észrevétele­ket és javaslatokat. A kormány felhívta az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy vizsgálják meg a ja­vaslatok megvalósításának lehe­tőségét és arról tájékoztassák az országgyűlés elnökét és a javas­­­lattevő képviselőket. Az Országos Tervhivatal elnö­kének előterjesztésére a Minisztertanács a továbbiak­­tjain határozatot hozott a lakos­ság ipari, kereskedelmi és áru­szállítási szolgáltatások fejlesz­tésére. A kormány már korábban elfogadta a fejlesztés irányelveit és felkérése alapján ezeket négy országgyűlési bizottság, valamint a fővárosi és megyei jogú taná­csok végrehajtó bizottságai — külső szakemberek bevonásával — megvitatták. Az előterjesztés kiemeli, hogy főként a lakáskarbantartás, a mo­sás, vegytisztítás, a háztartási gé­pek javítása, a rádió-, a televízió-, a személygépkocsi-javítás és kar­bantartás terén merültek fel jo­gos panaszok. A Minisztertanács határozatot hozott a szolgáltatások fejlődését biztosító gazdasági szabályozó in­tézkedésekre, adó- és hitelkedvez­mények nyújtására; a szolgálta­tásban dolgozók érdekeltségének fokozására; egyszerűbb, a lakosa­ság igényeihez jobban alkalmaz­kodó formák bevezetésére; az átalányrendszer, a helyszíni javí­tó szervezetek kiszélesítésére; a bedolgozóhálózat bővítésére; a kölcsönző szolgálat kiterjesztésé­re; a lakosság szabadidejéhez job­­ban alkalmazkodó munkarend ki­alakítására. Elő kell mozdítani az állami vállalatok, szövetkezetek, közületek, intézmények és a ma­­gánkisipar szabad javító kapaci­tásának igénybe vételét és na­gyobb mértékben bevonni a mun­­kaidőn túli javító tevékenységbe más főfoglalkozású szak­embereket és nyugdíjasokat. A határozat végül intézkedik — a lakosság saját javító munkájá­nak megkönnyítése érdekében — az anyag-, alkatrész- és szerszám­­ellátás megjavítására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Vietnami hadijelentés­ ­ A dél-vietnami felszabadító erők szerda este és csütörtökön­­ hajnalban tíz katonai célpont el­len indítottak támadást. Az amerikai B-52-es nehéz­bombázók öt bevetésben támad­ták a kambodzsai határ mentén a szabadságharcosok feltételezett állásait. A szabadságharcosok szerdán éjjel átfogó támadást indítottak az első amerikai légihadosztály Saigontól északra fekvő támasz­pontja ellen.­­ Az amerikai expedíciós hadse­reg saigoni parancsnokságának jelentése szerint a múlt hét ame­rikai, veszteségei három­ év óta a legalacsonyabbak. Kiemelt vállalat garanciális munkára magas órabérrel, állandó premizálással felvesz építőipari, szakipari és szerelőipari szakmunkásokat, nyugdíjazás előtt állókat is. Házgyári épületek szereléséhez kiemelt órabérrel nízi segédmunkásukat 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Vidékiek részére szállást adunk. Különélést fizetünk. Utazási hozzájárulást térítünk. Jelentkezés személyesen: 43. tss.ÁÉV. Bp. XI., Dombóvári út 19* (4-, 41-, 43-, 47-es villamossal.) Péntek A cseh szakszervezeti tanács plénuma Prága­­ A cseh szakszervezeti tanács szerdán este Prágában megtartott­­ ülésén Rudolf Pacovsky, a tanács­­ elnökének beszámolója hangzott el. Az előadó foglalkozott azzal, hogy a központi szakszervezeti szervek különböző módon kezd­tek hozzá a szeptemberi pártha­tározatok megvalósításához, szor­galmazta, hogy a pártnak fokoz­nia kell befolyását a szakszerve­zetek tevékenységében. A párttagok gyakran helytelen munkamódszert alkalmaztak a szakszervezetekben, s ez vissza­tetszést keltett a párton­­kívüliek körében. Ezzel azonban bizonyos személyek visszaéltek, s általános támadást indítottak a kommunistáknak a szakszerveze­tekben való jelenléte ellen. Mindent meg kell tennünk azért — mondotta ezután —, hogy a szakszervezetek megőrizzék osz­tályjellegüket, hogy kivegyék ré­szüket a bonyolult és gyakran népszerűtlen gazdasági problémák megoldásából. Kiemelte, hogy a cseh szakszervezeti tanács szerve­iben kezd érvényesülni az inter­nacionalista álláspont. A szakszervezetek struktúrájá­nak problémájával foglalkozva hangsúlyozta: el kell gondolkodni azon, hogy a szakszervezetek je­lenlegi felépítése megfelel-e an­nak a bevált elvnek, amely sze­rint a felső irányító szervekben a lehető legközelebb kell kerülniük az emberek termelő tevékenysé­géhez. Így érvényesülhet az a po­litika, amely elvezet a termelők és fogyasztók érdekazonosságának megértéséhez — mondotta Pa­covsky. Maurice Schumann Moszkvában Maurice Schumann francia külügyminiszter csütörtökön a szovjet kormány meghívására hi­­vatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A Franciaország és a Szovjet­unió állami lobogóival feldíszí­tett seremetyevói repülőtéren Maurice Schumannt Andrej Gro­­miko szovjet külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fo­gadták. (TASZSZ) ­ Szamos Rudolf: Egy a Nagy : A gengszterek és Amerika hi­­­vatalos uralkodó körei között a­­ szoros baráti kapcsolatok törté­­­nete évtizedekre nyúlik vissza.­­ E kapcsolatokra jellemző Lucia­ S no Cosa Nostra vezér — a Hét • Nagy egyikének — története. • 1942-ben egy napon Lucianót —­­ aki tizenkét évi börtönbünteté­­­­sét töltötte Dannemora-ban — • váratlanul átszállították a Coms­­t­­ock-i börtönbe. Itt a kisebb bű­­­­nözők és a beteg foglyok éltek. ■ Lucianónak fogalma sem volt­­ arról, mivel magyarázza ezt a­­ kitüntetést. Három nappal ké­­­­sőbb, amikor a látogatóterembe­­ kísérték, megtudhatta, hogy mi­• ■ nek köszönheti áthelyezését.­­ Normális körülmények között a­­ börtön hatalmas és rosszul fű­­j tött, hideg termében — amelyet­­ középen vastag acéldrótháló vá­­­lasztott ketté — az egyik oldalon­­ a látogatók, a másik oldalon pe­­­­dig a foglyok foglaltak helyet.­­ Ezúttal azonban a terem üres ■ volt, csak az ajtónál ácsorgott ■ néhány börtönőr. Luciano pár­­ percig várakozott. Ekkor kinyílt­­ a látogatók számára fenntartott­­ ajtó... Luciano egy székre ült , és vele szemben foglalt helyet SZIGETE Hét-ből Moses Polakoff, régi, kipróbált ügyvédje. Az ügyvéd mögött a Nagy Hét kompániájából való Meyer Lansky gengszter állt. „Mi a poklot keres itt ez a fic­kó?” — csodálkozott Luciano. Hogy mit kerestek? Luciano segítségére jöttek? Nem csupán ezért. Sőt, elsősorban nem azért, hanem ezúttal Lucianónak kel­lett az amerikai véderőt segíte­nie. Ezért keresték fel az „urak” és ezért szállították őt a dan­­nemorai szigorú fegyintézetből Comstock­ba. Itt ugyanis nem őriztek jelentős és jelentékeny gengsztertársaságot, amely egy ilyen látogatásból esetleg félre­érthető következtetéseket vonha­tott volna le. Hogy így történt? Ez bizony hosszú história! 1941. december 7-én a japán haditen­gerész­eti légierő váratla­nul lecsapott a Hawaii szigete­ken levő Pearl Harbour ameri­kai hadikikötőre és támadásával az amerikai csendes-óceáni flot­ta főerőit megbénította. Ezt kö­vetően a japánok partra száll­ta­k a Fülöp-szigetek­en. 1941. december 11-én pedig a náci Németország és Olaszország színtén hadat üzent az Egyesült Államoknak. Ezzel az amerikai véderő teljesen új helyzet elé került. Az Egyesült Államok hosszú keleti partvidéke, az or­szág hatalmas kikötői, az egész atlanti part hosszában védtele­nek voltak a fasiszta tenger­alattjárók támadásaival szem­ben. Az USA-ban már régóta sok ezer német élt, akik közül so­kan a német-amerikai Volks­­bund­ba tömörültek, amely szo­ros kapcsolatokat tartott fenn a berlini nácipárt központjának külföldi irodájával. Ez a szövet­ség vajon tagjai közül az új helyzetben nem adhatott-e szá­mos szabotőrcsoportot Amerika ellen? Ami a fasiszták számára nem volt lehetséges az európai hadszíntereken, azt­ esetleg az amerikai kikötőkbe beépült náci szabotőrök véghez vihették. Az ellenség várható nagy ak­tivitása az amerikai elhárítás számára több volt, mint elég. 1942 februárjában New York kö­zelében a Manhattan-i dokikok előtt kigyulladt a Normandie francia luxusgőzös és a Hudson folyón a hajó merülési vonaláig leégett. A hajónak menetszáza­dokat kellett volna az afrikai frontra szállítania. Charles Red­­­liffe-nek, az amerikai haditen­gerészet titkosszolgálata pa­rancsnokának, nem lehetett két­sége a vizsgálat lefolytatása után, hogy a Normandie-t el­pusztító tűzvész szabotázs­akció eredménye volt. (Folytatjuk)

Next