Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-03 / 280. szám
1999. december 3. WWWVWWVWWWVWVWVWVWrt ASAflAS/WWW 4 Tíz tonnán felüli speciál-gépkocsik készülnek Győrben Elkészültek a prototípusok a Győri Vagongyárban a Rába-Mann Diesel-motorral felszerelt speciál-gépkocsikból. A különböző külföldi bemutatókon igen nagy sikert arattak a kamion, nyergesvontató és tartálykocsik. A prototípusok elfogadása után jövőre megkezdődik a kisszéria gyártása e különleges gépjárművekből. Képünkön, a nagyteherbírású gépkocsikon könnyen hozzáférhető a motor, egy ember segítségével felhajtható az egész kabin. Levelek, személyes bejelentéívek érkeztek az utóbbi hetekben címünkre, mégpedig azonos témával, s olvasóink szinte egyöntetűen kijelentik: „nem a magam problémája miatt írok, hanem ] azért, mert sokan vannak hasonló helyzetben, és hogy a jövőben másokkal ne történjen meg ugyanez.” Levélíróink békéscsabaiak, s a lakásszövetkezet munkáját kifogásolják. „Augusztus első napjaiban került sor lépcsőházunkban, a Kulich Gyula Lakótelep II/B-ben a gáz bevezetésére — írja Antal László. — A munkák megkezdése előtt a lakásszövetkezet gondnokságától érdeklődtek, hogy kívánjuk-e a gázt bevezetni. Közöltük, hogy a szomszédokkal folytatott beszélgetésekből megtudtuk, hogy a III. és a IV. emeleti lakótársak nem kívánják bevezetni a gázt. Ezért mi sem vállalkozunk erre, mivel a fürdőszoba gázbojlerrel való felszerelése lenne a legfontosabb, és az nem megoldható a kémény miatt. Ekkor azt a választ kaptuk, hogy ez nem akadály. A szerelés meg is kezdődött, de rengeteg problémával. Anyaghiány, lelkiismeretlen munka jellemezte az egészet. Mindezt tűrtük, mert az eredményekben vártuk a bosszúság kárpótlását. Végre megvolt a vezeték, sor került a bekötésre is, és akkor jött a meglepetés. A hősugárzót és a fürdőszobai boylert nem kötötték be, mert a IV. emeleti lakótársnál az átkötés a mai napig sincs meg, így több mint két hónapja nem tudjuk használni a boylert, csak nézni a szép szerelvényeket.” Povázsai Gábor és Boross László személyesen jöttek el s többek között elmondták, hogy az anyaghiány miatt sokszor a raktár környékén nagy a tülekedés, veszekedés, ha új szállítmány érkezik. De elmondták azt is, hogy az anyagbeszerzésről sokszor a lakók kénytelenek gondoskodni, mert a szövetkezet nem tudja beszerezni. A bejelentések nyomán felkerestük a lakásszövetkezetet és Frisnicz István ügyvezetőtől kértünk tájékoztatást. Sok jót itt sem tudtak mondani. Tény az, hogy egyes esetekben valóban lehetetlen helyzet alakult ki. A szövetkezet felhívása nyomán sokan jelentették be gázigényüket, s befizették a költségek 25 százalékát, ami 4 4500 forint. A munka szervezése azonban nem ment simán, bár mint mondotta: határidőt senkinek sem ígértek és nem is kötelezhették magukat erre, mivel tudták, hogy lesznek elcsúszások. Mint ahogy lettek is...! Legnagyobb gondjuk az anyagbeszerzés. S ebben segítettek az igénylők is azzal, hogy közbejártak egyes vállalatoknál szerelvényekért. Ez részben érthető, hiszen elsősorban nekik volt az érdekük, hogy a gázszerelés ne húzódjon el több hétig, esetleg hónapokig. De kifogásoltuk is beszélgetésünk során, mert kissé furcsának találtuk az ilyen megoldást. — Nem helyes, ezt magunk is tudjuk, de a szükség ezt hozta — volt Frisnicz elvtárs válasza. Az érkező szállítmányokkal kapcsolatban maga is elmondta, hogy tudomásuk van a tumultusokról, mert amikor híre megy, hogy szerelvények érkeznek, vannak lakók, akik képesek már éjfélkor odaállni a raktár elé. Előfordult olyan is, hogy az ügyesebbek, a szemfülesebbek jutottak konvektorhoz vagy más berendezéshez, így aztán éppen annak nem jutott, akinél a szerelés félbemaradt. Aki fizet, annak van követelése is Ilyen előzmények után beszélgettünk Bakos Jánossal, a lakásszövetkezet igazgatóságának elnökével, aki a következőket mondta: — Mindenekelőtt arról kell említést tenni, hogy a szövetkezeti lakásokban a gázfűtésre való áttérés összetettebb feladat, mint az állami lakásokban. Éppen a levélírók által említett okok miatt komoly, előzetes szervezés szükséges. Nehézséggel járt a kivitelező-kapacitás biztosítása is, a DÉGÁZ nagy leterhelése miatt. Ezért vállaltuk, hogy szükség szerint mellékfoglalkozású szerelőkkel, továbbá kisiparosok bevonásával igyekszünk biztosítani a munkát. Sajnos, a munkák időtartama eltérő, s valóban volt ahol egy hétig, de volt ahol három hónapig is tartott. Nyilvánvaló, hogy jogos türelmetlenség tapasztalható azoknál, ahol késett a szerelés befejezése. Sajnos, ennek okát a tagok nagy része csupán a szervezetlenségre vezette vissza, pedig a legtöbbször anyaghiány miatt történt. Valóságos országjárást kell rendezni, hogy előteremtsük, amire szükség van. A munkát sokszor hátráltatja, hogy az egymásfelett lakó szomszédok nem tudnak előre megegyezni, nem akarják átengedni a fővezetéket vagy az is, hogy a kölcsönigényléseket egyesek késedelmesen készítik el. A levelekhez és a válaszokhoz nem kell különösebb kommentár, de egyet azért meg kell jegyeznünk, mint ahogy egyik olvasónk is írta: Ha a megrendelő — ez esetben a szövetkezeti lakás tulajdonosa — a részletek kifizetése melett újabb 10—12 ezer forintos terhet vállalt magára, joggal elvárja, hogy a pénzéért időben és jó minőségű munkát kapjon, s hogy mielőbb élvezhesse is a befizetett összeg gyümölcsét. Kasnyik Judit Sajátos „társadalmi munka” Aki kapja marja? Szerda Szakemberek tanulmányúton • Kevés a szakember Jól indult ez a látogatás. Útban a szövetség minden komforttal berendezett tágas és ízléses modern székháza felé, a város közepén gyönyörű szökőkúton akad meg a látogatók szeme. A szökőkútról rövidesen megtudtuk, hogy magyar mérnök tervezte és építette, így jó adag nemzeti bizalommal felvértezve kezdtük meg az ismerkedést Svédország mezőgazdaságának sajátosságaival. Az ország rendkívül fejlett iparral rendelkezik. Természeti kincsei közül az erdők, a vasérc és a rendkívül olcsó vízi energia a legjelentősebb. Az 1964-ből keltezett statisztikai adatok szerint az évi termelés fából 48 millió köbméter, vasércből 26,5 millió tonna, a villamos energia pedig 45,2 millió kWó volt, mely utóbbinak 90— 95 százaléka az úgyszólván teljesen ingyenes vízi energiából származik. A lakosság nagy része az iparban, kereskedelemben és a szolgáltatási ágazatokban dolgozik. Mezőgazdasággal mindössze a 8 millió körüli összlakosság 5—6 százaléka foglalkozik. A kereskedelmi áron szállított nemzeti bruttó jövedelemben a mezőgazdasági tevékenység a foglalkoztatottság arányának megfelelően van képviselve. A jelentős és termékeny mezőgazdasági területek Svédország déli részén fekszenek. Főbb termékeik: a takarmánynövények, a burgonya és a cukorrépa. A svéd mezőgazdaság igen nagy mértékben gépesített és egyes kultúráknál a hektáronkénti hozam világszínvonalú. Svédország éghajlata nem kedvez túlzottan a mezőgazdaságnak, a szép növénytermelési eredményeket a nagy adagú műtrágyahasználat és az okszerű, jó talajművelés magyarázza. A mezőgazdaság legfontosabb üzemága az állattenyésztés, azon belül pedig a szarvasmarha-tenyésztés. Az 1967. évi adatok szerint a 4,9 milliárd korona értékű mezőgazdasági terméktömegből 1,7 milliárd értéket a tejtermelés reprezentál. Amellett, hogy Svédországban nagyon sok a természetes rétes legelő, ami meglehetősen olcsóvá teszi a szarvasmarhatartást, a tejtermelést az állam különböző kedvezményekkel segíti. A tejtermelés mellett nagyon jelentős a hústermelés is. Ugyancsak 1967. évi adatok szerint az előállított marha- és sertéshús értéke valamivel több mint 2 milliárd korona. A mezőgazdasági üzemekhez általában jelentős erdőterületek is kapcsolódnak, ami viszonylag egyenletes foglalkoztatottságot tud biztosítani. A munkaerő igen drága Svédországban, ezért a farmerek olyan termelési megoldásokat keresnek és követnek, ahol minimális az élőmunka-felhasználás. Ez a jelenség sokszor olyan gépi befektetésekre készteti őket, amely jelentős összegeket köt le anélkül, hogy azt egyenletesen és jól ki lehetne használni az adott üzemek nagysága mellett. A svéd mezőgazdaság elaprózott családi birtokokból áll. 1961. év adatai szerint a földterület 11,8 százaléka, az 1966. évi adatok szerint pedig 12,4 százalék volt csak 100 hektár fölötti üzem. Ugyanakkor azonban az 5 hektár alatti gazdaságok száma a jelzett két év között, tehát 5 év időtartam alatt 16 és fél ezerrel, az 5 és 10 hektár közötti parasztgazdaságok száma pedig 18 ezerrel csökkent. Még a 10 és 26 hektár közötti gazdaságok száma is csökkent a jelzett időben, kb. 8 ezerrel. A 20 és 30 hektár közöttieknél változás nem volt, azon fölül azonban jelentősen megnövekedett a gazdaságok száma. Elindult tehát egy folyamat, amelyet a kormány az úgynevezett racionalizálási program keretében támogat. A támogatás nagyobb területű mezőgazdasági üzemek kialakítását tűzte ki célul és erre a célra bőven áldoz pénzt és hitelt az erősebb és vállalkozó szellemű farmereknek. Hatalmas ereje a svéd mezőgazdaságnak a mintaszerűen szervezett szövetkezeti hálózat. Ez az együttműködés nemcsak az értékesítési gondokon segít és nemcsak a legkedvezőbb piacokon történő értékesítést teszi lehetővé, hanem az ipari anyagok és gépek beszerzésének intézése és védelme mellett kézben tartja a tejfeldolgozást, és a vágóhidakat is E mellett információkat ad, tanácsadói feladatot is teljesít, kézben tartja a szakmai továbbképzést, sőt bankokkal is rendelkezik, és természetesen export,import, ügyeket is intéz. A beszerzési és értékesítési témákon túlmenően véleményünk szerint a szakmai továbbképzés terén tölt be legfontosabb feladatot a farmerszövetség, mert a szakemberképzés területén olyan kicsi számokat hallottunk, hogy elhinni sem akartuk. Évente csak 50 agrármérnököt és mintegy 100 technikust képeznek fel, akik zömükben nem a termelésben, hanem különféle szövetkezeti központokban és iskolákban helyezkednek el. Molnár József (Folytatjuk) Gépkocsitulajdonosok, figyelem! Gépkocsijavítás OTP- hitellevélre csak 1970. április 1-ig A FIT, futószortiz Békéscsaba 142074