Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

Lapunk tartalmából: LAKÁSSZÖVETKEZETIEK kálváriája (4. oldal) KÉP A BORZALMAS EMBER­MÉSZÁRLÁSOKRÓL (2. oldal) A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1960. DECEMBER 3., SZERDA Ara 80 fillér A megyei tanács vb-üléséről jelentjük: Hatáskörleadás — Az ügyek gyors intézése — Nagyközségek December 23-án megyei tanácsülés A megyei tanács végrehajtó bizottsága december 2-án tartotta ülését Békéscsabán, Klaukó Má­tyás elnökletével. Első napirendi pontként az egységes községi szakigazgatási szervek működésé­ről szóló jelentést vitatták meg, melyet dr. Sulyok István osztály­vezető terjesztett a végrehajtó bi­zottság elé. A jelentés elkészíté­séhez a vb-titkárság szervezési és gazdasági osztálya valamennyi já­rásra kiterjedően 17 községben vizsgálta meg az egységes községi szakigazgatási szervek működését, a járások irányító, ellenőrző tevé­kenységét. Fontos politikai és állami érdek fűződik ahhoz, hogy a tanácsi szervekhez forduló állampolgárok ügyeit gyorsan és szakszerűen, le­hetőleg helyben intézzék. Éppen ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága a jogszabály adta lehe­tőségeken belül élt ezzel a jogá­val és 22 községet ipar, kereske­delem, nyolc községet pedig álta­lános első fokú építési hatáskörrel ruházott fel. E hatáskör leadásá­val egészséges decentralizálási fo­lyamat vette kezdetét. Megállapí­totta a végrehajtó bizottság, hogy a járások megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a községek segítésére, szakmai tanfolyamok, helyszíni konzultációk, szabály­sértési ügyek tárgyalásain való részvétel formájában. Ami örven­detes, hogy a hatósági ügyekben hozott határozatok között törvény­­sértő alig fordult elő. Az ügyek, gyorsabb intézésének elősegítése érdekében célszerű lenne — állapította meg a vb —, ha a nagyobb községekben eliga­zító táblán közzétennék a munká­­kaköri leírást. Így az állampolgá­rok azonnal tudomást szerezné­nek arról, kihez, milyen ügyben fordulhatnak. Összegezve, arra a következte­­tésre jutott a végrehajtó bizott­ság, hogy a fejlődést, amelyet az egységes községi, szakigazgatási szervek megalakulásuk óta elér­tek, nem kiemelkedő ugyan, de biztató a jövőbeni gyors, panasz­­mentes ügyintézés megvalósításá­hoz. Remélhetőleg ezt a folyama­tot a nagyközségek szervezése is elősegíti. Erről a második napirendi pontban tanácskoztak. Az előter­jesztett jelentés és a kialakult vi­ta során a végrehajtó bizottság jóváhagyta 24 község nagyközség­gé szervezésének tervét, melyet 1970. január 1-től folyamatosan, egy éven belül valósítanak meg. Ezt követően a végrehajtó bi­zottság a megyei tanácsülés elő­készítésével foglalkozott, mely­nek összehívását december 23-ra határozta meg. dr. Fontos feladat a termékek minőségének javítása Tanácskozást tartottak a téglaipar szocialista brigádjai Csaknem 300-an vettek részt a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlójával kitüntett Bé­kés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szocialista brigádjai kül­dötteinek tanácskozásán, amit vasárnap rendeztek meg Békés­csabán. Mint máskor, most is kellő politikai érettségről, a vál­lalat további eredményes munká­jáért való felelősségérzetről tettek bizonyságot azok a hozzászólá­sok, javaslatok, amelyek a vita során elhangzottak. Először Krizsán András fő­könyvelő tájékoztatta a megjelen­teket. Elmondta, hogy a vállalat 1969 első 10 hónapjában a terve­zett nyereséget elérte. Év közben mintegy 2 millió forintot fordított bérfejlesztésre, s ezért a feloszt­ható nyereség a tavalyihoz képest várhatóan 8—10 napi keresetnek megfelelő összeggel kevesebb lesz. Az idén a minőség nem érte el a várt szintet, a selejt-termék vala­mivel több a tavalyinál. Végül javasolta, hogy a szocialista bri­gádok a minőség javítására is te­gyenek vállalást Bargel Tiborné, a vállalat szb­­titkára beszámolója következett ezután, aki elmondotta, hogy 10 évvel ezelőtt a békéscsabai I-es számú téglagyár Herkules-kemen­­céjének dolgozói kezdeményezték a szocialista brigádversenyt. Az ő példájuk nyomán ma már 1500- an vesznek részt a mozgalomban. A derékhadat a fizikai munkások képezik, de egyre többen csatla­koznak hozzájuk a műszaki és ad­minisztratív dolgozó közül. A gazdasági mechanizmus re­formjának megfelelően a munka­versenyben már helyet kapott a vállalati jövedelmezőség növelé­sére irányuló törekvés is. A gaz­dasági vezetők ezért rendszeresen tájékoztatták a dolgozókat a gaz­dasági célokról, az év közben el­ért eredményekről és igyekeztek a sikeres munka feltételeit biztosí­tani. A továbbiakban javasolta Bar­gel Tiborné, hogy a szociális­ brigádok verseny­szerződésének megkötését jogkörileg a vállalat adja le a gyáregységek vezetői­nek. Így a vállalások jobban iga­zodhatnak a helyi célok elérésé­hez és a gyárvezetők tevékenyeb­ben segítik majd a brigádok mun­káját. Ebben egyúttal a szakszer­vezet alapszervezeteinek vezető­ségére is fontos szerep hárul. Gon­doskodniuk kell arról többek kö­zött, hogy az évek óta meglevő brigádok maradjanak együtt. A szocialista brigádok tagjai­nak a politikai látóköre is szélese­dett. Csaknem valamennyien részt vesznek politikai oktatásban. Ott vannak a különböző politikai ren­dezvényeken és a legtöbben mun­kát vállalnak valamelyik társa­dalmi szervezetben. Tevékenysé­gükre jellemző, hogy őszintén fel­tárják a hibákat és bátran fellép­nek azok megszüntetéséért. Segí­tik egymást a munkában és ha kell, személyes ügyeik intézésében is. Elsőként csatlakoztak a viet­nami nép megsegítésére indult akcióhoz és helyesen foglalnak ál­lást más külpolitikai kérdésekben is. A vállalat erkölcsileg és a lehe­tőséghez mérten anyagilag is meg­becsüli a szocialista brigádokat. Bevonja őket a tanácskozásokba és meghallgatja véleményüket, ja­vaslatukat. Elősegíti hasznos kez­deményezésük megvalósulását. A beszámolót számos hozzászó­lás követte. Hovorka Sándor töb­bek között a termékek minőségé­nek a javítására, az I. osztályú áruk arányának a növelésére hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy nagyon jó dolgozni a szocia­lista brigádban, amelyben az évek során megváltozott mindnyájuk gondolkodásmódja. Ma már a kö­zösség érdekei kerülnek előtérbe, tudják, hogy azon keresztül érik el egyéni boldogulásukat. Kérte a vállalat vezetőségét, hogy gond­jaival továbbra is forduljon a szo­cialista brigádokhoz, s igyekezni fognak azok megoldását elősegí­teni. Felföldi Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a békéscsabai I-es számú téglagyárban a bányából felkerülő agyagnak nagy a víztar­talma, ami hátráltatja a terme­lést és befolyásolja a készáru mi­nőségét. Várnai Mihály több fe­dett szárítószín építését javasolta, hogy a nyers árut jobban meg le­hessen védeni a kedvezőtlen idő­járással szemben. Kiss János tá­­jákoztatást adott arról, hogy a központi gépműhely dolgozóinak 80 százaléka vesz részt majd a szocialista brigádmozgalomban és a nagy értékű gépeket a brigádok szocialista megőrzésre veszik át. A tanácskozás részvevői egy­hangúlag elhatározták, hogy mun­kájukkal és a magatartásukkal a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlójának további meg­tartására törekednek és célul tűz­ték a Szocialista Munka Vállalata megtisztelő cím elnyerését is. Az eddigi eredmények biztatóak. A szocialista brigádok — mint az el­múlt évben — az idén is becsü­lettel eleget tettek és tesznek a jö­vőben is vállalt kötelezettségük­nek. Pásztor Béla XXIV. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM Eskütétel a csapatzászló előtt Vasárnap Békéscsabán, a „Du­gonics” laktanyában ünnepélyes keretek között került sor az ifjú katonák eskütételére. Ebből az al­kalomból sok hozzátartozó tett lá­togatást a laktanyában, hogy je­lenlétével is emelje e magasztos és a katonák életében, nagyon je­lentős alkalom ünnepélyességét. A parancsnok beszédében üdvö­zölte az eskütételre felsorakozott katonákat, a megjelent szülőket és hozzátartozókat, majd a kato­nai eskü jelentőségére és az ab­ban foglaltak betartására hívta fel az esküt tevők figyelmét, kihang­súlyozva, hogy napjainkban az európai béke és biztonság megte­remtésében milyen jelentős a pro­letárinternacionalizmus szellemé­ben, a Varsói Szerződés szerveze­tébe tömörült országok hadsere­gének igaz fegyverbarátsága. Ezután a csapatzászló előtt meg­történt az eskütétel. Az esküt tett katonák nevében Farkas András honvéd tett ígére­tet arra, hogy az eskü szellemé­nek megfelelően, parancsnokaik utasításait és a katonai szolgálat ellátásával összefüggő feladatokat maradéktalanul végrehajtják. Az Internacionálé hangjai után a fiatal katonák fegyelmezett dísz-­s menetével fejeződött be az ün­­i nepség hivatalos része.­­ A szülők, hozzátartozók és ka­tonák beszélgetése azonban mé­­r a késő esti órákig tartott. Négy nap alatt 1400 apróvad A Gyulai Erdőgazdaság remetei vadászházába szinte egymásnak adják a kilincset a külföldi va­dászcsoportok, olaszok, franciák, osztrákok, spanyolok és más ál­lambeliek töltenek itt felejthetet­len napokat. Csupán az őszi for­dulóban összesen 60 külföldi va­dászt lát vendégül az erdőgazda­ság. Négy nap alatt 1400 fácán­­kakas és nyúl került a spanyolok terítékére. A zsákmánnyal igen elégedettek voltak, ráadásul e táj vadállománya szépen fejlett, jól táplált. Ma délután: Pedagógus jubileumi ünnepség a békéscsabai Ifjúsági Húzban ugyanis éppen negyedszázada, 1944. december elsején tartot­ták városunk pedagógusai. A délutáni jubileumi ünnep­ség műsorában Mizó Mihály, a megyei pártbizottság munka­társa emlékezik a megalakulás­tól eltelt időszakra, majd a gyógyszertár vállalat Liszt Fe­renc kamarakórusa és a 2-es számú átlalános iskola gyermek­­kórusa ad műsort Sárhelyi Je­­nőné vezetésével. Ezt követően Kalmár Zsuzsa, Gonda György, és Cserák Árpád, a Jókai Színház színművészei monda­nak verset, majd ismét zenei produkciók következnek: Sár­­helyi Jenő, a Békéscsabai Zene­iskola igazgatójának vezényle­tével a városi szimfonikus ze­nekar és a kollégiumi vegyes kórus mutatkozik be. A nagyszabású ünnepséget az Ifjúsági Ház parabola-termében rendezik. Ma, december 3-án, délután fél 4 órai kezdettel ünnepli megalakulásának 25. évfordu­lóját a Békéscsabai Pedagógus Szakszervezet. A szervezet ün­nepélyes alakuló gyűlését

Next