Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
1979. FEBRUÁR 21., SZOMBAT Ára: 1 forint N Világ proletárjai, egyesüljetek !ÉPÚJSÁG XXV. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM Ma érkezik Békéscsabára a páncélvonat (Fotó: Demény) Tovább nőtt a termelés az iparban • Kiemelkedő növénytermesztési eredmények a mezőgazdaságban A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának 1939. évi jelentése a megye gazdasági, szociáls és kulturális helyzetéről 1968-ban a magyar népgazdaság az irányítás új rendszerére tért át. Az eltelt ,két évi gazdálkodás biztosította a termelés fejlődésének folyamatosságát. Az 1969. évi eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy a III. ötéves terv első négy évében a gazdasági növekedés üteme — a legfontosabb mutatószámok alapján — a tervnek megfelelő, illetve annál gyorsabb volt Atapasztalatok azt bizonyították, hogy a gazdaságirányítási rendszer eredményesen működik. A társadalma és gazdasági élet főbb területeinek fejlődését 1969-ben a következők jellemezték. Népesség — foglalkoztatottság A népszámlálás előzetes adattai szerint a megye jelenlevő népessége 1970. január 1-én 4471 ezer fő volt, 21 300 fővel kevesebb, mint tíz évvel korábban . A két népszámlálás időpontjai között a megye népessége 4,5 százalékkal csökkent, országosan 3,5 százalékkal nőtt. 1960—1969 között folytatódott a városiasodás. A megye népességének 30 (1960-ban 27), az ország lakosságának 45 százaléka él a városokban. Az összeírás ugyancsak előzetes adatai szerint a megyében 1970. év elején 145 800 lakás volt, 6,4 százalékkal több, mint 1960-ban. A foglalkoztatottak száma 1969-ben az előző évhez viszonyítva 5 százalékkal emelkedett. A növekedés üteme megegyezett az 1968. évivel. Az átlagos nö-vekedésen belül mérséklődött a létszám emelkedése az iparban , építőiparban, közlekedésben és a szolgáltatás ágazatban. A kereskedelemben dolgozók száma nagyobb mértékben nőtt, mint 1968-ban. Annak ellenére, hogy a foglalkoztatottak száma az előző évihez hasonlóan emelkedett, a munkaerő ágazatokon belüli és ágazatok közötti cserélődése nagyobb vol, mint 1968-ban. A dolgozók kicserélődése legnagyobb mérvű volt az építőiparban, majd a kereskedelemben, valamint az iparban és a szolgáltatás ágazatban. A megyében 1969-ben lényegesen több fiatal érte el a munkaképes kort, illetve állt munkába, mint az előző években. A lakosság jövedelmei és fogyasztása A lakosság jövedelmének kb. háromnegyed részét kitevő pénzbevételek 1969-ben növekvő ütemben , 10 százalékkal haladták meg az 1968. évit. Figyelembe véve a fogyasztói árak országosan számított 1,4 százalékos emelkedését, a pénzbevételek reálértéke 8 százalékkal volt nagyobb. A munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete 1860 Ft volt, 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az átlagosnál kisebb mértékben emelkedtek a keresetek az iparban, a kereskedelemben és a szállításban, nagyobb mértékben pedig az állami mezőgazdaságban és szolgáltatásban. A parasztságnak termelőszövetkezeti munkadíj címén 14 százalékkal több be(Folytatás a 3. oldalon) Gyulán rendezik a II. megyei gépesítési tanácskozást Az Állami Gazdaságok Központjának Békés és Csongrád megyei Főosztálya február 25-26-án rendezi meg a II. megyei gépesítési tanácskozást Gyulán. A nagy jelentőségű programba bekapcsolódott a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet is. A tanácskozás helye a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat járási-városi szervezetének épülete, a 48-as utca 11 szám alatt Gyulán. Az állami gazdaságok képviselői e tanácskozás keretében megvizsgálják az üzemek gépesítésének jelenlegi helyzetét, az erő- és munkagépfejlesztés le- hetőségeit, az új gépeket, tech- | nológiákat, a mezőgazdasági szállítás és rakodás gépesítésé- nek irányát és így tovább. Az előadásokat elismert szaktekin- télyek tartják. Közöttük Englert Pál, az Állami Gazdaságok Központjának osztályvezetője, dr. Bánházi Gyula, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet igazgatója, Voit Imre, az MGI tudományos osztályvezetője. Az előadások után konzultációs vitát is rendeznek. LAPJA HÁRMAS ELŐRELÉPÉS (4. oldal) KÉT EGYFELVONÁSOS A STÚDIÓBAN (5. oldal) JÖVŐ HETI RÁDIÓ ÉS TV-MŰSOR (II. oldal) ■ .1 ................. MA Futórőzsesor és fóliaterítés a folyók árvízvédelmi töltésein Az utóbbi napok kedvező időjárásának hatására az árhullám lassan levonulóban van a Hármas-Körösön. A Kettős-Körös III. fokú árvízvédelmi készültségét ezért II. fokúra mérsékelte a Körösvidék Vízügyi Igazgatóság védelemvezetője. Tegnap, pénteken, a Fekete-Körös a Sebes-Körös árvízvédelmi készültségét első fokra, a Hármas-Körösök ké- Alkalmi postahivatal Két napig, február 21 és 22- én alkalmi postahivatal működik a békéscsabai vasútállomáson tartózkodóemlék páncélvonat melletti vagonban. A postahivatal, mely délelőtt 10 órától este 8 óráig tart nyitva. Tanácsköztársasági emlékborítékot és egyéb postaértékcikket árul. Az itt feladott postaküldeményeket alkalmi postabélyegzővel látják el szükségi fokát ugyancsak alacsonyabb fokozatúra mérsékelték. A szervezett figyelő szolgálaton kívül aktív védelmi munkára is sor került hullámvetés ellen. A Hortobágy—Berettyón 1240, a Hármas-Körösön pedig 400 folyóméter hosszban épített az árvíz- és belvízkészenléti szolgálat fóliaterítést, illetve futórőzsesort. Mérséklődött a belvízvédelmi helyzet. Bár az igazgatóság egész területén tovább tart az I. fokú belvízvédelmi készenlét, a korábbi 9,5 ezer holddal szemben 8700 hold belvízelöntést tartottak nyilván tegnap. Ebből a vetés 2600 hold, a többi szántó, legelő és egyéb művelés alá tartozó terület. A szivattyútelepek közül 41 üzemelt. Szivattyúállásból tizenhármat, hordozható szivattyúbólpedig nyolcat állítottak munkába, s ezekkel összesen 93,2 köbméter másodpercenkénti teljesítményt értek el. A belvízvédekezésben az utóbbi napokban 622-en vettek részt. Tizennégymillió forintos beruházás : megduplázódik a termelés A Baromfiipari Országos Vállalat orosházi gyáregységének vezetői a napokban vették át a Békés megyei Tanács Tervező Vállalatának képviselőitől az egyik feldolgozóüzem épületének tervét, melynek a beruházása 14 millió forintba kerül. Ez a terv első lépcsője a gyár rekonstrukciójának. A jelenlegi feldolgozóépület helyére tervezett egy emeletes üzemépületben a tervezők a földszinten fedett gépkocsifogadót, univerzális baromfifeldolgozót, toll- és melléktermékgyűjtőt, az emeleten tollszárítót és kombinált baromfifeldolgozót terveztek. A modern üzemépület műszakilag egy korszerű feldolgozási, technológia kialakítását teszi le-hetővé. Ez számokban így tükröződik: eddig óránként 1800 darab csirkét, vagy 850 kacsát i , tudtak feldolgozni. Az új feldol- gozóüzemben óránként 3500 darab csirkét, illetve 1500 kacsa feldolgozására lesz mód. A tervezők és a vállalat veze-tői messzemenően figyelembe vették az egészségvédelmi feltételeket is. A helyzet alapvetően megváltozik ezen a téren is. Csak a szellőztető berendezésre 3 millió forintot költenek. Természetes a tágasabb, tisztább üzemben a munkafeltételek is kedvezőbbé válnak. A modern új üzemépület megtervezését Papp László építészmérnök csoportja sikeresen oldotta meg. A speciális feladat amivel a csoportnak a tervezés során meg kellett birkóznia, mintegy 2 hónapi munkába került. A tervezési költségek 220 ezer forintot tesznek ki. R. M. a felszabadulási különvonat A felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából alakult rendezvényeket szervező operatív bizottság és az IBUSZ különvonatot indított Békéscsabáról Budapestre. A jubileumi rendezvénysorozat első eseménye ez. A különvonat 330 utasa — az Állami Biztosító megyénkben önsegélyző Csoport tagjai — három napot töltenek a fővárosban. Felkeresik az új lakótelepeket, az új létesítményeket, s ellátogatnak azoknak az eseményeknek a színhelyére, amelyek hazánk felszabadításának során történelmi nevezetességűvé váltak. Ezenkívül színházi előadást tekintenek meg, s programjukban szerepel a Szépművészeti, a Nemzeti, a Mezőgazdasági , a Hadtörténeti Múzeum megtekintése. A különvonat ma reggel 7 órakor indult el a békéscsabai vasútállomásról.