Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-14 / 62. szám
Hétfőn metszésbemutató Szarvason A Szarvasi Járási Művelődési Központban a sok szakkör közül a kertészeti működik a legeredményesebben. A 44 tagú szakkör vezetője Szirony Mária agrármérnök.. Foglalkozásaikon a házikertészettel kapcsolatos komoly, felvilágosító munka folyik. Minden alkalommal szakkönyvcserére is sor kerül a tagok között Évente egyszer tanulmányi kirándulásra mennek, tavaly Villányban voltak, idén pedig Egerbe készülnek. Szóba került egy délbácskai, jugoszláviai tapasztalat- csere is. A szakkör a megfigyelőállomás szerepét is betölti: egy-egy tag a rábízott gyümölcsfajta kártevőinek kirajzásáról időben értesíti a többieket. Ez most tavasszal különösen fontos, értékes segítség. Hétfőn este, 16-án a szakkör a metszéssel, a fiatal gyümölcsfák lombkialakításával, a szőlőtelepítéssel, a talajelőkészítéssel foglalkozik majd, s kirándulást tesznek két tag gyümölcstelepére, ahol az elmondottakat gyakorlati példákkal illusztrálják. SZAKKÉPZETT csecsemő-és gyermekgondozónőt KEREs felvételre a FÉRFIFEHÉRNEMŰGYÁR BÉKÉSCSABAI GYÁRA. Tűzoltózenekar a megyében Ma megyénkbe érkezett a BM Tűzrendészeti Országos Parancsnokság Központi Zenekara. Első fellépése tegnap volt Békéssámsonban. Ma este Medgyesegyházán szerepel az együttes. Vasárnap délután Gerendáson, este pedig Dévaványán a kultúrházban ad hangversenyt. Műsorukon a népszerű Kálmán, Lehár-, Strauss-operettek részletei szerepelnek Mikes Ibolya és Kenéz Ernő szólisták közreműködésével. Munkahelyi aktív „kérdezze " a békéscsabai Szabadság Tsz-ben A DOLGOZÓK tájékoztatásának és a hibák elleni eredményes küzdelem jó módszereit alkalmazzák a csabai Szabadság Tsz-bem. Nem firtattuk, hogy az MSZMP megyei Oktatási Igazgatóságának patronáló munkája, a pártalapszervezet vezetőségének leleményessége, avagy a pártapparátusban sokáig dolgozó elnök sugallta-e ezeket a módszereket. A lényeg az: ezekhez csupán az az eltökéltség szükséges, hogy következetesen érvényre juttatják a párt- és a szövetkezeti demokráciát. Ezt nem tudnák elérni akkor sem, ha a párt- és gazdasági vezetők egymaguk egyebet sem tenné- nek, csupán a demokráciáról be- szélnének. Ugyanis, mint ano-ugyan a munkahelyeken, az üzemegységeken múlik az üzem, a gazdaság egészének termelési sikere, ugyanúgy a munkahelyeken akad el vagy terebélyesedik ki közmegelégedésre a demokrácia. Arról van szó, hogy a tsz-ben a párt legfontosabb segédcsapatainak, nevezetesen a KISZ-nek, a nőbizottságnak és a pártcsoportoknak a vezetőiből, legtettrekészebb tagjaiból létre nem hozták az öt-tíztagú munkahelyi aktívacsoportokat. Tavaly őszszel a 19 kis közösségben százegynéhány nőt és férfit választottak az aktívacsoportok tagjaivá. Azóta jóval könnyebben jut el a szövetkezet minden pontjára és minden tagjához a vezetőség határozata, kérése vagy közgyűlésre hívó étesítése. Az ilyesmik továbbításával megbízottaknak ugyanis nem kell a munkahelyek vagy a brigádok vezetői után futkorászniuk, mint eddig, elegendő, ha az aktívacsoport valamelyik éppen jelenlevő tagjával közlik a közlendőket. A LEGFONTOSABB cél természetesen az, hogy minden kérdés és feladat megoldásánál érvényesüljön a több s-sem többet lát elve. Öt-hat aktívát a nap bármely időszakában könynyebb összehívni, mint egy harminc vagy ennél jóval több tagú brigádot. S döntésük szinte azonos értékű, mert területük és a velük együtt dolgozók legjobb ismerői s a legtöbb tapasztalattal rendelkezők közül válogatták össze őket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezután nem tartanak brigádvezetői, üzemegyiségi értekezleteket. Az aranyacsoportok többsége jelentős feladatokat vitatott meg eddig is öntevékenyen vagy felkérésre. A szövetkezet vezetői például nehezen tudták volna olyan igazságosan elosztani a gépesítési üzemágban dolgozóknak megszavazott bérfejlesztési keretet, mint az ott működő, a traktorosok és szerelők képességét és igyekezetét jól ismerő héttagú aktívacsoport. AZ ELMÚLT hetekben pedig kérdezz-felelek párt taggyűlést tartottak. Miért jó és miért szükséges ez? Azért, mert mint mindenütt, a Szabadság Tsz párt vezetősége is kénytelen volt eddig a munkatervben meghatárrozott vagy a taggyűlésen elfogadott napirendekre korlátozni a felszólalásokat a taggyűlésen. Pedig sok más mondanivalójuk is lett volna a párttagoknak. Bizonyság erre, hogy a legutóbbi kérdezz-felelek taggyűlésre tizen-egyen küldtek be előre írásban több vaskos kérdést a szövetkezeti munka és élet sokrétű területéről és a nemzetközi erőviszonyok alakulásáról. Ki tudja mikor tudta volna érdemben választ adó fórum előtt szóvá tenni Gattyán István azt, hogy az utóbbi időben elhanyagoltak a tanyavilágban szertágazó salakutak. Ezért az őszi, tavaszi hónapokban gyalogosan is csak keservesen tudnak közlekedni a felnőttek és az iskolás gyerekek. Jogos észrevételére azt a választ kapta, hogy a szövetkezet gondoskodik megfelelő mennyiségű salak kiszállításáról. Ugyancsak a tagság nagy részét érintő kérdést tett fel Uhrin Andrásné. Azt írta, hogy a tagok körében még mindig beszélnek arról, milyen szépen búcsúztatta el Kékedi Pál párttit-kár el elhunyt Valkusz György elvtársat. De azt is mondják, hogy a pártonkívüli Urbán András is megérdemelte volna a búcsúztatást, a tsz kegyeletkoszorúja mellett. Mint ahogy mindenki megérdemli, akit utolsó útjára kísérnek a Szabadság Tsz tagjai közül. A válasz erre is megnyugtató volt Az, hogy a szövetkezet vezetői közül egy valaki minden sajnálatos esetben elmegy részvétlátogatásra az elhunyt családtagjai-hoz és beleegyezésük esetén nem marad el az örökre távozó búcsúztatása. A MUNKAFEGYELEM és a közös vagyon védelmének hiányáról szóló kérdésekre és az abból keletkező károkról érdemi választ az illetékes középvezetőknek kellett adniuk. A jól sikerült kérdezz-felelek taggyűlésnek az elnök örült a legjobban, aminek felszólalásában kifejezést is adott. A pártvezetőség elhatározta, hogy az idén legalább még két ilyen taggyűlést szervez. Lehetőséget adnak a pártonkívülieknek kérdéseik leírására s ezeken a taggyűléseken való részvételükre. Ez is nagyon helyes kezdeményezés, mert hiszen sokan szívesebben leírják, mintsem, hogy a nagyobb plénum előtt elmondják a közösséget érintő fontos észrevételeiket Kukk Imre Hajóstisztek a fedélzeten Ünnepélyes külsőségek közepette avatták fel a MAHART- nál az új hajóstiszteket, akik megállták a helyüket a nehéz elméleti és gyakorlati vizsgák so (MTI fotói bán. Képünkön: Dr. Erdős Ferenc, a MAHART folyamhajózási igazgatója üdvözli a vizek új parancsnokait. Elkészült a szakszervezetek üdültetési programja A SZOT elnöksége elkészítette az üdülési programját, amely több mint 10 százalékkal több felnőtt és gyermek üdülését irányozta elő, mint tavaly. Eszerint 272 ezer felnőtt és 60 ezer gyermek üdülhet ebben az esztendőben a SZOT-üdültetés keretében. A balatoni üdülőtelepekre 72 ezer felnőtt kap beutalást. A magaslati üdülők, a Mátrában, a Bükkben valamint a Duna-kanyarnál 65 ezer felnőttet fogadnak be az idén. Gyógyüdülőhelyeken és a SZOT üdülőszanatóriumaiban (Parád, Hévíz, Balatonfüred, Hajdúszoboszló és Debrecen) több mint 70 ezer felnőttet helyeznek el Bérelt szállókban és kollégiumokban, többek között Esztergom—Fürdőszálló, Kőszeg—Panorámaszálló, Szeged Móra Ferenc Kollégium, Jósvatfő—Tengerszemszálló, Felsőtárkány—Sziklaszálló, s a siófoki szállodasorokban 25 ezer beutaltat fogadnak. A szakszervezeti üdültetés hálózat új létesítményekkel bővül. Sopronban elkészült a SZOTE Csepel üdülő, amely 120 beutaltat fogadhat egy-egy turnusban és egész esztendőben. Balatonföldváron a szezonnyitásra elkészül a Jázmin-üdülő, amely 100 férőhelyet biztosít turnusonként. Gyulán a 400 személyes gyógyüdülő júliusra megnyílik és egész esztendőben fogadja majd a beutaltakat. Siófokon a SZOTE Csepel üdülő szezonnyitásra készen lesz. Itt 600 felnőtt és 300 gyermek nyaralhat a meghatározott időkben. Balatonszéplakon az „Ezüstpart”-on szezonnyitásra 600 személyt tudnak nyaraltatni és 1500 személyt étkeztetni. Később 900 személyesre bővül az időszakonkénti beutaltak száma. It HIMH Hini Április 24-én Weidling tábornokot nevezték ki a berlini „erődítés” katonai főparancsnokává. Hogy új „emberanyaghoz” jusson, szabályos hajtóvadászatot indított harcképes berliniek után. Az is előfordult, hogy 12 esztendős gyerekek kezébe nyomtak páncélöklöket. A berlini ifjúság egy részét kíméletlenül feláldozták. A Vörös Hadsereg eközben egyre mélyebben nyomult a városba. Weidling és a „hősök bunkerének” lakói jól tudták, hogy erőik nem elegendőek a harchoz. Keitel vezértábornagy parancsot kapott, hogy a nyugati front egységeit dobja át Berlinbe, elsősorban Wenck hadseregét. Keitel eljutott a wiesenburgi főerdészi hivatalig és ott meggyőződött arról, hogy a fasiszta nyugati front már nem is létezik: április 25-én 13.30-kor az Elba menti Torgaunál az I. Ukrán Front 58. lövész hadosztályának katonái találkoztak az amerikai 96. gyalogos hadosztály egységeivel. A berlini „erődítés” teljesen elszigetelődött és kívülről történő felmentésére gondolni sem lehetett. A Vörös Hadsereg főparancsnoksága több ízben intézett felhívást a harc beszüntetésére, a további értelmetlen vérontás elkerülésére. A fasiszták elutasították az ajánlatot Április 23- án Goebbels felszólította a lakosságot: „Gazember az, aki ezekben az órákban a férfias harc helyett a gyávaságot választja. Katonák! Sebesültek! Berlin férfiai! Fel a fegyveres harcra!” Miközben a felhívás megjelenik és eljut a lövészárkokba és a pincékbe, a szovjet katonák és páncélosok már az Alexander Platz és a Tiergarten közelében járnak. Spandauban, a rendőriskola területén, 10—14 éves Hitler-ifjakat vetnek be az utcai harcokba. Egy sem éli túl a csatákat.* Becsapódnak az első szovjet gránátok a birodalmi kancellária épületébe. A „hősök bunkerében” füst és égésszag terjeng. A ventillátorokat, amelyeknek az lenne a feladatuk, hogy friss levegővel lássák el a bunkert, átmenetileg ki kell kapcsolni, mert fojtó levegővel árasztják el a helyiségeket. Miközben ott fenn az emberek tízezrei pusztulnak el, lenn a föld alatt a már teljesen eszelőssé vált Führer egyik képtelen parancsot a másik után adja. A 9. és 12. hadsereg egyetlen nagyszabású támadásban szabadítja fel Berlint, a Berlintől északra visszavonulóban levő 25. gránátos és a 7. páncélos hadosztály megvert maradványai pedig siessenek Berlinbe az ő megmentésére. „Az ellenséget meg kell semmisíteni Berlin déli részében és ezután helyreállítani az összeköttetést a birodalmi kancelláriával”, parancsolja Hitler. Rádión értesül arról, hogy ezek a kötelékek nagyrészt már nem is léteznek. Csupán a Wenck tábornok parancsnoksága alatt álló 9. hadsereg maradványai léteznek még. Amikor Wenck tábornok értesül róla, hogy a Führer éppen az ő hadseregét szemelte ki Berlin „felszabadítására”, eszelős nevetőgörcsöt kap. Már régen nincs bevethető hadserege. Egységeit szétzúzták, felmorzsolták. Akik élve maradtak — pár ezer Volkssturm-ember, kamasz és megroppant idegzetű katona — megfelelő élelmiszer és lőszerellátás nélkül vonszolják magukat Potsdam felé. A néhány megmaradt páncélost is ott kellett hagyni, mert nem volt üzemanyaguk. Berlinben azonban Goebbels zavartalanul adja ki a győzelmi jelszavakat: „Nagyszerű fogadtatást készítünk elő Wenck felszabadító hadseregének!” Hitler új kitüntetést akar adományozni a tábornoknak és előkészíti vezértábornagyi előléptetését... Közben Berlintől 50 kilométerre végérvényesen megsemmisítik a náci tábornok megvert egységeit is.