Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

ai párt megyei bizottságának ülése­­ (Folytatás a 2. oldalról) tesztő előadások, a múzeumok, a rádió. A könyvtárak könyvál­lományát az 1961. évi 388 ezer­ről 1968-ig 793 ezer kötetre nö­veltük. Fogyatékosság viszont, hogy a munkásolvasók száma fenti időszakban lényegesen nem emelkedett. Az elmúlt évtized munkájá­nak eredményeként a munkás­osztálynak nemcsak a létszáma nőtt meg jelentősen megyénk­ben, hanem ereje is. Ennek kö­vetkeztében fokozódott a me­gyében a munkásosztály társa­dalmi szerepe, politikái jelentő­sége. A megyében a munkások érdekében kifejtett és nagy fe­lelősséggel végzett egy évtizedes munka biztosítéka, alapvető fel­tétele annak, hogy megvalósít­suk a munkástömegek helyze­tének további javítására vonat­kozó párthatározatot A vita során felszólalt Klaukó Mátyás elvtárs is s több hozzá­szólás után d­r. Szabó Sándor elvtárs összefoglalóját követően a pártbizottság egyhangúlag jó­váhagyta az előterjesztést. Ez­után Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titká­ra szóbeli kiegészítést adott a végrehajtó bizottság 1969. évi munkájáról szóló írásbeli jelen­téshez, amelyet a pártbizottság jóváhagyólag tudomásul vett. Ugyancsak Frank Ferenc elvtárs előterjesztése alapján jóváhagy­ta a pártbizottság az 1970. évi pártvezetőségi választásokkal kapcsolatos előkészítési tervet, majd az elnöklő Zalai György elvtárs, a pártbizottság titkárá­nak zárszavával a párti bizottság befejezte ülését. Huszonkét év múltán a tárgyalás Nyugat-Berlinről Tavaly júliusban Gromiko külügyminiszter azért tett ja­vaslatot a négy nagyhatalom berlini tárgyalásainak újrakez­désére, mert az összeurópai kö­rülmények mind sürgetőbbé tet­ték, hogy tiszta vizet öntsenek ebbe a zavaros pohárba. Ami­kor a szovjet javaslat elhang­zott, a nyugat-berlini szövetségi ellenőrző bizottság már mintegy 22 esztendeje csak papíron lé­tezett. A három nyugati nagy­hatalom, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország gyakor­latilag lehetetlenné tették a szerv munkáját, azáltal, hogy a városrész feletti közigazgatási jogaikat formálisan — és jog­talanul — átruházták a Német Szövetségi Köztársaságra. Ezál­tal olyan válsággócot hoztak lét­re Európa közep­én, amelynek segítségével bármikor kiélezhe­tik a helyzetet. Gromiko javaslata azért is volt oly időszerű, mert ez a vál­sággóc a nyugati hatalmak szá­mára is mindinkább „korszerűt­lenné” válik, hiszen a rossz em­lékű hidegháború terméke. Fel­tehető tehát, hogy a három nyugati partner is hajlandó vál­toztatni a helyzeten. Szeptemberben megindultak az előtárgyalások a négyhatalmi megbeszélés színhelyéről és idő­pontjáról. Végül is megegyeztek abban, hogy március 26-án, csü­törtökön a szövetségi ellenőrző bizottság immár több mint két évtizede „üzemen kívül helye­zett” nyugat-berlini épületében találkozik a Szovjetunió berlini, valamint a három nyugati ha­talom bonni nagykövete. Miről fognak tárgyalni? A kérdés lényege: mi a státusza annak a városrésznek, amely 1945-ben, Berlin négyhatalmi megszállásának idején a három nyugati hatalomhoz tartozó zó­nák egyesítéséből született, s megmaradt, a tőkés társadalmi rendszerben, miközben körülöt­te létrejött a szocialista német demokratikus köztársaság? Nyugat-Berlin tulaj­donképpen sziget, amelyet csak a Német Demokratikus Köztársaságon ke­resztül vezető útvonalakon, vagy légi úton lehet megközelíteni. Az a hidegháborús időkben szü­letett koncep­ció, amely ezt a városrészt az NSZK részének tekinti, abból indult ki, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság nem életképes, és az adenau­­eri bonni állam előbb-utóbb be fogja kebelezni. Nyugat-Berlint a három nyugati nagyhatalom sajátos harci előőrsként kezelte. Óriási pénzeket áldozott gazda­sági fellendítésére, a bonni ve­zetők pedig még államelnököt is itt választottak, hogy ezzel is provokálják az NDK-t és hang­súlyozzák igényt tartanak Nyu­­gat-Berlinre. Ez a koncepció nyilvánvaló­an megbukott. Elsősorban azért, mert a Német Demokratikus Köztársaság megerősödött, a vi­lág kilencedik legfejlettebb ipari államává nőtt, és húszéves fenn­állása alatt olyan tekintélyt ví­vott ki magának, hogy a bonni vezetők ma már tárgyalóasztal­hoz ülnek a nem is olyan rég „szovjet zónaként” kezelt ország­gal. Ebből következik, hogy a Nyugatnak előbb vagy utóbb el kell ismernie: Nyugat-Berlinnek különleges és mindenképpen önálló politikai státusza van, semmiképpen sem tartozik az NSZK-hoz, s a hozzá vezető uta­kon az NDK teljes mértékben gyakorolhatja felségjogait. Ennek el­ismertetése a tárgya­lásokat kezdeményező szovjet fél első számú célja. A nyugati hatalmak azonban le szeretnék szűkíteni a tárgyalásokat a „köz­lekedési problémákra”; olyan megállapodást szeretnének köt­ni, amely feltétel nélkül bizto­sítja a szabad közlekedést az NDK területén átvezető 180 ki­lométeres útvonalon s korlátoz­ná a Német Demokratikus Köz­társaság ellenőrzési jogát. A kezdet a tárgyalásokon bi­zonyára csak az ellentétes ál­láspontok tisztázásának és jobb megismerésének szakasza lesz. Mégis biztató már maga a tény, hogy a 22 éven át tartó „jegy­zék-háború” helyett végre is­mét egy asztalnál ül a négy nagyhatalom a nyugat-berlini kérdésben. Olyan időben törté­nik ez, amikor az NDK—NSZK, lengyel—nyugatnémet, sőt szov­jet—nyugatnémet megbeszélé­­sek is folynak. Nyugat-Berlin státusza kétségtelenül része az általános európai rendezésnek, az európai biztonság széles problémakörének; az előrehala­dás ebben az ügyben feltétlenül visszahat a kontinensünket érin­tő más, fontos sorskérdésekre. „El a kezekkel Vietnamtól !” Kiutazott a magyar békemozgalom küldöttsége Stockholmba, a Nemzetközi Vietnam-konferenciára Budapestről Stockholmba uta­zott szerda délelőtt a magyar bé­kemozgalom nyolctagú küldött­sége, amely dr. Réczei László professzornak, az Országos Bé­ketanács elnökhelyettesének ve­zetésével részt vesz a Nemzet­közi Vietnam-konferencia sor­rendben ötödik tanácskozásán. A Ferihegyi­ repülőtéren adott sajtónyilatkozatában a delegáció vezetője elmondta, hogy az egész indokínai térség nyugalmát fel­korbácsoló és egy új világháború veszélyét is magában hordozó vi­etnami helyzet kapcsán arról tárgyal majd a stockholmi kon­ferencia, milyen politikai akciók segítették és segíthetik ezután az amerikai agressziótól szenvedő vietnami nép­et.­­ Plenáris ülésein kívül a stockholmi konferencia mind­egyik bizottságának, három szek­ciójának munkájában részt vesz a magyar delegáció — mondta dr. Réczei László, s közölte, hogy a küldöttség tagja: dr. Debrőczi Tibor igazgató főorvos, Kárász Győző, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke, Kende István tanszékvezető egyetemi tanár, Bartha Tibor püspök, Máriássy Judit újságíró, népfrontbizott­sági elnök Nagy Gábor, az MSZMZP Központi Bizottságának munkatársa és Hajduska István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának vezető­­je.­­ A húsvétkor kezdődő stock­holmi találkozón beszámolunk a Magyarországon kibontakozott vietnami szolidaritási akciók eredményeiről, a magyar béke­mozgalom idei programjáról is tájékoztatást adunk — mondot­ta dr. Réczei László. Vietnami hadijelentés Saigon A saigoni amerikai parancs­nokság szerda reggeli közlése szerint amerikai B-52-esek kedden ismét laoszi útvonalakat bombáztak. Dél-vietnami terület fölött nem hajtottak végre egyet­len akciót sem. A szóvivő közölte, hogy szom­baton lelőttek egy amerikai he­likoptert Laosz fölött és négy amerikai katona életét veszítet­te. A szóvivő a harcok megélén­küléséről számolt be a kambod­zsai határ menti területekről és a Mekong-delta vidékéről. A dél-vietnami bábcsapatok na­gyobb csatát vívtak a szabad­ságharcosokkal Kien Tuong vi­dékén, közvetlenül a kambodzsai határ mellett; saigoni állítások szerint 64 szabadságharcost megöltek. A dél-vietnami kor­mány­csapa­tok vesztsége 46 fő volt. Az amerikai szóvivő szerint a dél-vietnami szabadságharcosok támadást intéztek az „Americal” hadosztály egységei ellen az or­szág északi felében, Quang Nam tartományban. Háromórás csata után a szabadságharcosok visz­­szavonultak. A Da Nang környéki összecsa­pásokban nyolc amerikai kato­na megsebesült. Kínai—japán kereskedelmi kilátások Peking Kuo Mo-zso, a kínai országos népi gyűlés állandó bizottságá­nak alelnöke, a kínai—japán ba­ráti társaság tiszteletbeli elnö­ke, kedden vacsorát adott a Pe­­kingben tárgyaló jap­án kereske­delmi küldöttség a kínai fővá­rosban működő szakemberek, valamint sajtótudósítók tisztele­tére. Pohárköszöntőjében Kuo Mo­­zso kijelentette, hogy „Japán reakciós vezetői sok akadállyal hátráltatják a japán—kínai vi­szony normalizálását” és együtt­működnek az amerikai imperia­listákkal. Élesen bírálta a ta­valy novemberi Szato,Nixon megállapodást. Kambodzsáról szólva, Kuo Mo-zso a fordulatot összefüg­gésbe hozta az indokínai hábo­rú kiterjesztésével kapcsolatos amerikai tervekkel. Válaszbeszédében a 87 éves Kenzo Macumara azon remé­nyének adott hangot, hogy a ja­pán—kínai politikai viszonyt a nem túlságosan távoli jövőben normalizálni lehet. ­Péter János látogatása az NDK-ban Péter János külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson a Né­met Demokratikus Köztársaság­ban tartózkodik, szerdán délelőtt Oskar Fischer külügyminiszter­­helyettes, d­r. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és dr. Nagy Lajos berlini ma­gyar nagykövet társaságában megtekintette a potsdami Ceci­lienhof kastélyt, a történelmi je­lentőségű potsdami megállapo­dás aláírásának színhelyét. Péter Jánost a Cecilienhof kastélyban Herbert Puchert, Potsdam megye tanácsának el­­­­nöke üdvözölte. A látogatás befejezésekor a magyar külügyminiszter az aláb­bi sorokat írta be a cecilienhoffi emlékkönyvbe: „A potsdami történelmi jelen­tőségű megállapodások nyomán új korszak nyílott Közép-Euró­­pában. Ennek az új korszaknak a legépítőbb tényezői, a szocia­lista országok a „Német Demok­ratikus Köztársasággal együtt”. Péter János ezt követően meg­tekintette a potsdami Sanssouci kastélyt. Délben a megyei tanács elnö­ke ebédet adott Péter János tisz­teletére. Kegyelmet kapott Subandrio Djakarta Suharto indonéz elnök meg­kegyelmezett a halálra ítélt Su­bandrio volt külügyminiszternek és az ugyancsak halálra ítélt Omar Dhani marsaidnak, az in­donéz légierő egykori főparancs­­nokának. A hírt az AFP francia hírügynökség közli jól tájéko­zott, de meg nem nevezett dja­­kartai körökre hivatkozva. A francia hírügynökség szerint Su­­harrto még március 16-án meg­kezdett malaysiai látogatása előtt kegyelmezett meg a két ha­­lálraí­téltnek. Subandriót és Omar Dhanit külön-külön megtartott perek­ben ítélték halálra, mindkettő­jüket azzal a váddal, hogy részt vettek az úgynevezett 1965-ös szeptember 30-i puccskísérlet­ben. Emlékezetes, hogy ennek a „puccskísérletnek” a villám­gyors „elfojtása” juttatta hata­lomra a ma uralkodó indonéz rendszert. Az AFP híre szerint Suharto más, hasonló vádakkal halálra ítélt személyeknek is megkegyel­mezett. A büntetéseket életfogy­tiglani elzárásra változtatták. Magyar disszidens tűzharca öl egy rendőrtisztet és ő maga is olyan súlyosan megsebesült, hogy nem sokkal később meg­halt.­­ Simon nemrég elvesztette a munkáját és szerda délután el­ment az illetékes hivatalba fel­venni a munkanélküli segélyét. Iratai azonban nem voltak rend­ben és azok kiegészítése céljá­ból elküldték. Simon nemsokára visszajött, de újabb iratok he­lyett revolvert hozott magával és lövöldözni kezdett a munka­­nélküli segélyt folyósító hivatal­ban. A pénztárost könnyebben megsebesítette. Ezután haza­ment és elbirilskádozta magát manzárdszob­ájában. Amikor a rendőrök érte jöttek, akkor kez­dődött a halálos tűzharc. Egyes jelentések szerint Simon erősen alkoholos állapotban követte el tettét. Párizs Tűzharcot vívott a rendőrség­gel kedden a franciaországi Nancyban Simon Géza, a 29 éves magyar disszidens villanysze­relő. A tűzharcban Simon meg. Repülőgép-rablás Két fegyveres kedden este el­térítette az argentin légitársa­ság egyik Comet típusú belföldi járaton közlekedő gépét, arra kényszerítve a pilótát, hogy Ku­bába repüljön. A gép valamivel éjfél után le­szállt Santiagóban, hogy üzem­anyagot vegyen fel. A fegyvere­sek eközben — egy fiatal férfi és egy terhes fiatalasszony — revolverrel tartották sakkban az 52 utast és a gép hét főnyi sze­mélyzetét. A gép egy órán belül folytatta útját Lima felé. Ebben az évben ez a hatodik Kubába térített repülőgép. Finnország egyelőre nem írja alá a Nordek-szerződést A finn kormány keddi ülésén megtárgyalta a skandináv orszá­gok szorosabb gazdasági együtt­működését célzó Nordek-szerző­­dés kérdését. Az ülés után a kormány szóvivője bejelentette, hogy Finnország a jelenlegi sza­kaszban nem írja alá a szerző­dést. . A szóvivő hangsúlyozta, hogy „a skandináv gazdasági szövet­ség létrejötte és a Nordek-szer-­­ződésben foglaltak megvalósítá­sa bizonytalanná vált, mivel egyes skandináv országok a Kö­zös Piacba való belépés gondo­latával foglalkoznak”. „A jelenlegi körülmények kö­zött a szerződés Finnország ko­rábban előterjesztett fenntartá­saiba ütközik és nem felel meg a biztonság és tartósság köve­telményeinek” — mondotta a szóvivő.

Next