Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
ai párt megyei bizottságának ülése (Folytatás a 2. oldalról) tesztő előadások, a múzeumok, a rádió. A könyvtárak könyvállományát az 1961. évi 388 ezerről 1968-ig 793 ezer kötetre növeltük. Fogyatékosság viszont, hogy a munkásolvasók száma fenti időszakban lényegesen nem emelkedett. Az elmúlt évtized munkájának eredményeként a munkásosztálynak nemcsak a létszáma nőtt meg jelentősen megyénkben, hanem ereje is. Ennek következtében fokozódott a megyében a munkásosztály társadalmi szerepe, politikái jelentősége. A megyében a munkások érdekében kifejtett és nagy felelősséggel végzett egy évtizedes munka biztosítéka, alapvető feltétele annak, hogy megvalósítsuk a munkástömegek helyzetének további javítására vonatkozó párthatározatot A vita során felszólalt Klaukó Mátyás elvtárs is s több hozzászólás után dr. Szabó Sándor elvtárs összefoglalóját követően a pártbizottság egyhangúlag jóváhagyta az előterjesztést. Ezután Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítést adott a végrehajtó bizottság 1969. évi munkájáról szóló írásbeli jelentéshez, amelyet a pártbizottság jóváhagyólag tudomásul vett. Ugyancsak Frank Ferenc elvtárs előterjesztése alapján jóváhagyta a pártbizottság az 1970. évi pártvezetőségi választásokkal kapcsolatos előkészítési tervet, majd az elnöklő Zalai György elvtárs, a pártbizottság titkárának zárszavával a párti bizottság befejezte ülését. Huszonkét év múltán a tárgyalás Nyugat-Berlinről Tavaly júliusban Gromiko külügyminiszter azért tett javaslatot a négy nagyhatalom berlini tárgyalásainak újrakezdésére, mert az összeurópai körülmények mind sürgetőbbé tették, hogy tiszta vizet öntsenek ebbe a zavaros pohárba. Amikor a szovjet javaslat elhangzott, a nyugat-berlini szövetségi ellenőrző bizottság már mintegy 22 esztendeje csak papíron létezett. A három nyugati nagyhatalom, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország gyakorlatilag lehetetlenné tették a szerv munkáját, azáltal, hogy a városrész feletti közigazgatási jogaikat formálisan — és jogtalanul — átruházták a Német Szövetségi Köztársaságra. Ezáltal olyan válsággócot hoztak létre Európa közepén, amelynek segítségével bármikor kiélezhetik a helyzetet. Gromiko javaslata azért is volt oly időszerű, mert ez a válsággóc a nyugati hatalmak számára is mindinkább „korszerűtlenné” válik, hiszen a rossz emlékű hidegháború terméke. Feltehető tehát, hogy a három nyugati partner is hajlandó változtatni a helyzeten. Szeptemberben megindultak az előtárgyalások a négyhatalmi megbeszélés színhelyéről és időpontjáról. Végül is megegyeztek abban, hogy március 26-án, csütörtökön a szövetségi ellenőrző bizottság immár több mint két évtizede „üzemen kívül helyezett” nyugat-berlini épületében találkozik a Szovjetunió berlini, valamint a három nyugati hatalom bonni nagykövete. Miről fognak tárgyalni? A kérdés lényege: mi a státusza annak a városrésznek, amely 1945-ben, Berlin négyhatalmi megszállásának idején a három nyugati hatalomhoz tartozó zónák egyesítéséből született, s megmaradt, a tőkés társadalmi rendszerben, miközben körülötte létrejött a szocialista német demokratikus köztársaság? Nyugat-Berlin tulajdonképpen sziget, amelyet csak a Német Demokratikus Köztársaságon keresztül vezető útvonalakon, vagy légi úton lehet megközelíteni. Az a hidegháborús időkben született koncepció, amely ezt a városrészt az NSZK részének tekinti, abból indult ki, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem életképes, és az adenaueri bonni állam előbb-utóbb be fogja kebelezni. Nyugat-Berlint a három nyugati nagyhatalom sajátos harci előőrsként kezelte. Óriási pénzeket áldozott gazdasági fellendítésére, a bonni vezetők pedig még államelnököt is itt választottak, hogy ezzel is provokálják az NDK-t és hangsúlyozzák igényt tartanak Nyugat-Berlinre. Ez a koncepció nyilvánvalóan megbukott. Elsősorban azért, mert a Német Demokratikus Köztársaság megerősödött, a világ kilencedik legfejlettebb ipari államává nőtt, és húszéves fennállása alatt olyan tekintélyt vívott ki magának, hogy a bonni vezetők ma már tárgyalóasztalhoz ülnek a nem is olyan rég „szovjet zónaként” kezelt országgal. Ebből következik, hogy a Nyugatnak előbb vagy utóbb el kell ismernie: Nyugat-Berlinnek különleges és mindenképpen önálló politikai státusza van, semmiképpen sem tartozik az NSZK-hoz, s a hozzá vezető utakon az NDK teljes mértékben gyakorolhatja felségjogait. Ennek elismertetése a tárgyalásokat kezdeményező szovjet fél első számú célja. A nyugati hatalmak azonban le szeretnék szűkíteni a tárgyalásokat a „közlekedési problémákra”; olyan megállapodást szeretnének kötni, amely feltétel nélkül biztosítja a szabad közlekedést az NDK területén átvezető 180 kilométeres útvonalon s korlátozná a Német Demokratikus Köztársaság ellenőrzési jogát. A kezdet a tárgyalásokon bizonyára csak az ellentétes álláspontok tisztázásának és jobb megismerésének szakasza lesz. Mégis biztató már maga a tény, hogy a 22 éven át tartó „jegyzék-háború” helyett végre ismét egy asztalnál ül a négy nagyhatalom a nyugat-berlini kérdésben. Olyan időben történik ez, amikor az NDK—NSZK, lengyel—nyugatnémet, sőt szovjet—nyugatnémet megbeszélések is folynak. Nyugat-Berlin státusza kétségtelenül része az általános európai rendezésnek, az európai biztonság széles problémakörének; az előrehaladás ebben az ügyben feltétlenül visszahat a kontinensünket érintő más, fontos sorskérdésekre. „El a kezekkel Vietnamtól !” Kiutazott a magyar békemozgalom küldöttsége Stockholmba, a Nemzetközi Vietnam-konferenciára Budapestről Stockholmba utazott szerda délelőtt a magyar békemozgalom nyolctagú küldöttsége, amely dr. Réczei László professzornak, az Országos Béketanács elnökhelyettesének vezetésével részt vesz a Nemzetközi Vietnam-konferencia sorrendben ötödik tanácskozásán. A Ferihegyi repülőtéren adott sajtónyilatkozatában a delegáció vezetője elmondta, hogy az egész indokínai térség nyugalmát felkorbácsoló és egy új világháború veszélyét is magában hordozó vietnami helyzet kapcsán arról tárgyal majd a stockholmi konferencia, milyen politikai akciók segítették és segíthetik ezután az amerikai agressziótól szenvedő vietnami népet. Plenáris ülésein kívül a stockholmi konferencia mindegyik bizottságának, három szekciójának munkájában részt vesz a magyar delegáció — mondta dr. Réczei László, s közölte, hogy a küldöttség tagja: dr. Debrőczi Tibor igazgató főorvos, Kárász Győző, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke, Kende István tanszékvezető egyetemi tanár, Bartha Tibor püspök, Máriássy Judit újságíró, népfrontbizottsági elnök Nagy Gábor, az MSZMZP Központi Bizottságának munkatársa és Hajduska István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának vezetője. A húsvétkor kezdődő stockholmi találkozón beszámolunk a Magyarországon kibontakozott vietnami szolidaritási akciók eredményeiről, a magyar békemozgalom idei programjáról is tájékoztatást adunk — mondotta dr. Réczei László. Vietnami hadijelentés Saigon A saigoni amerikai parancsnokság szerda reggeli közlése szerint amerikai B-52-esek kedden ismét laoszi útvonalakat bombáztak. Dél-vietnami terület fölött nem hajtottak végre egyetlen akciót sem. A szóvivő közölte, hogy szombaton lelőttek egy amerikai helikoptert Laosz fölött és négy amerikai katona életét veszítette. A szóvivő a harcok megélénküléséről számolt be a kambodzsai határ menti területekről és a Mekong-delta vidékéről. A dél-vietnami bábcsapatok nagyobb csatát vívtak a szabadságharcosokkal Kien Tuong vidékén, közvetlenül a kambodzsai határ mellett; saigoni állítások szerint 64 szabadságharcost megöltek. A dél-vietnami kormánycsapatok vesztsége 46 fő volt. Az amerikai szóvivő szerint a dél-vietnami szabadságharcosok támadást intéztek az „Americal” hadosztály egységei ellen az ország északi felében, Quang Nam tartományban. Háromórás csata után a szabadságharcosok viszszavonultak. A Da Nang környéki összecsapásokban nyolc amerikai katona megsebesült. Kínai—japán kereskedelmi kilátások Peking Kuo Mo-zso, a kínai országos népi gyűlés állandó bizottságának alelnöke, a kínai—japán baráti társaság tiszteletbeli elnöke, kedden vacsorát adott a Pekingben tárgyaló japán kereskedelmi küldöttség a kínai fővárosban működő szakemberek, valamint sajtótudósítók tiszteletére. Pohárköszöntőjében Kuo Mozso kijelentette, hogy „Japán reakciós vezetői sok akadállyal hátráltatják a japán—kínai viszony normalizálását” és együttműködnek az amerikai imperialistákkal. Élesen bírálta a tavaly novemberi Szato,Nixon megállapodást. Kambodzsáról szólva, Kuo Mo-zso a fordulatot összefüggésbe hozta az indokínai háború kiterjesztésével kapcsolatos amerikai tervekkel. Válaszbeszédében a 87 éves Kenzo Macumara azon reményének adott hangot, hogy a japán—kínai politikai viszonyt a nem túlságosan távoli jövőben normalizálni lehet. Péter János látogatása az NDK-ban Péter János külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodik, szerdán délelőtt Oskar Fischer külügyminiszterhelyettes, dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet társaságában megtekintette a potsdami Cecilienhof kastélyt, a történelmi jelentőségű potsdami megállapodás aláírásának színhelyét. Péter Jánost a Cecilienhof kastélyban Herbert Puchert, Potsdam megye tanácsának elnöke üdvözölte. A látogatás befejezésekor a magyar külügyminiszter az alábbi sorokat írta be a cecilienhoffi emlékkönyvbe: „A potsdami történelmi jelentőségű megállapodások nyomán új korszak nyílott Közép-Európában. Ennek az új korszaknak a legépítőbb tényezői, a szocialista országok a „Német Demokratikus Köztársasággal együtt”. Péter János ezt követően megtekintette a potsdami Sanssouci kastélyt. Délben a megyei tanács elnöke ebédet adott Péter János tiszteletére. Kegyelmet kapott Subandrio Djakarta Suharto indonéz elnök megkegyelmezett a halálra ítélt Subandrio volt külügyminiszternek és az ugyancsak halálra ítélt Omar Dhani marsaidnak, az indonéz légierő egykori főparancsnokának. A hírt az AFP francia hírügynökség közli jól tájékozott, de meg nem nevezett djakartai körökre hivatkozva. A francia hírügynökség szerint Suharrto még március 16-án megkezdett malaysiai látogatása előtt kegyelmezett meg a két halálraítéltnek. Subandriót és Omar Dhanit külön-külön megtartott perekben ítélték halálra, mindkettőjüket azzal a váddal, hogy részt vettek az úgynevezett 1965-ös szeptember 30-i puccskísérletben. Emlékezetes, hogy ennek a „puccskísérletnek” a villámgyors „elfojtása” juttatta hatalomra a ma uralkodó indonéz rendszert. Az AFP híre szerint Suharto más, hasonló vádakkal halálra ítélt személyeknek is megkegyelmezett. A büntetéseket életfogytiglani elzárásra változtatták. Magyar disszidens tűzharca öl egy rendőrtisztet és ő maga is olyan súlyosan megsebesült, hogy nem sokkal később meghalt. Simon nemrég elvesztette a munkáját és szerda délután elment az illetékes hivatalba felvenni a munkanélküli segélyét. Iratai azonban nem voltak rendben és azok kiegészítése céljából elküldték. Simon nemsokára visszajött, de újabb iratok helyett revolvert hozott magával és lövöldözni kezdett a munkanélküli segélyt folyósító hivatalban. A pénztárost könnyebben megsebesítette. Ezután hazament és elbirilskádozta magát manzárdszobájában. Amikor a rendőrök érte jöttek, akkor kezdődött a halálos tűzharc. Egyes jelentések szerint Simon erősen alkoholos állapotban követte el tettét. Párizs Tűzharcot vívott a rendőrséggel kedden a franciaországi Nancyban Simon Géza, a 29 éves magyar disszidens villanyszerelő. A tűzharcban Simon meg. Repülőgép-rablás Két fegyveres kedden este eltérítette az argentin légitársaság egyik Comet típusú belföldi járaton közlekedő gépét, arra kényszerítve a pilótát, hogy Kubába repüljön. A gép valamivel éjfél után leszállt Santiagóban, hogy üzemanyagot vegyen fel. A fegyveresek eközben — egy fiatal férfi és egy terhes fiatalasszony — revolverrel tartották sakkban az 52 utast és a gép hét főnyi személyzetét. A gép egy órán belül folytatta útját Lima felé. Ebben az évben ez a hatodik Kubába térített repülőgép. Finnország egyelőre nem írja alá a Nordek-szerződést A finn kormány keddi ülésén megtárgyalta a skandináv országok szorosabb gazdasági együttműködését célzó Nordek-szerződés kérdését. Az ülés után a kormány szóvivője bejelentette, hogy Finnország a jelenlegi szakaszban nem írja alá a szerződést. . A szóvivő hangsúlyozta, hogy „a skandináv gazdasági szövetség létrejötte és a Nordek-szer-ződésben foglaltak megvalósítása bizonytalanná vált, mivel egyes skandináv országok a Közös Piacba való belépés gondolatával foglalkoznak”. „A jelenlegi körülmények között a szerződés Finnország korábban előterjesztett fenntartásaiba ütközik és nem felel meg a biztonság és tartósság követelményeinek” — mondotta a szóvivő.