Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-10 / 58. szám
1970. MÁRCIUS KEDD Ára: 1 forint Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXV. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Ünnepi gyűlések, műsorok, köszöntők és jutalmazások a nőnapon Az elmúlt napokban megyeszerte hangulatos összejöveteleken, ünnepi nagygyűléseken köszöntötték az asszonyokat és lányokat a Nemzetközi Nőnap alkalmából. Szombaton és vasárnap Békéscsabán több helyen is tartottak ünnepséget. Ezek közül a legkiemelkedőbb az Ifjúsági és Úttörőházban zajlott le, amelyet az MSZMP városi bizottsága, a tanács, a Hazafias Népfront és a nőtanács rendezett a város asszonyai és lányai tiszteletére. Az ünnepi gyűlést Such János, az MSZMP városi bizottságának első titkára nyitotta meg, majd Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, megyei tanácselnök mondott beszédet, melyben elsősorban azok áldozatkészségét, munkáját méltatta, akik a felszabadulást követő nehéz években vettek részt a mozgalomban és példamutatóan helytálltak. Nagy tetszést aratott beszédének az a része, amelyben az MSZMP KB februári üléséről beszélt, ahol a nők jelenlegi helyzetét és a további tennivalókat tárgyalták meg. Ezután Boros Gáborné, a nőtanács megyei titkára okleveleket adott át a legjobb és legrégibb aktíváknak. Örömmel fogadták és nagy tapssal jutalmazták a részvevők a Balassi Népi Együttes, a Munkás Dalkör és Andó Mihály magyarnótaénekes ajándékműsorát. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ezúttal a MEDOSZ-székházban tartotta hagyományos nőnapi ünnepségét, melyen a megye városaiból és községeiből 160 szakszervezeti vezető és aktivista képviselte a szervezett nődolgozókat. Itt Farkas János mondott ünnepi köszöntőt, majd Nagy János, az SZMT vezető titkára kitüntetőndott át. Gyulán, Orosházán, Szarvas és a megye községeiben hagyűlések zajlottak le. Klaukó Mátyás ünnepi beszédet tart a békéscsabai városi nőgyűlésen. Békéscsabán az V. kerületi MSZMP-székházban Rótha Pál, a Hazafias Népfront kerületi titkára ajándékokat nyújt át. Pillanatkép a Szakszervezetek Mlegyei Tanácsa rendezett ünnepségről. Péter Jásos Varsóban Varsó Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Stefan Jedrychowskinak, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének meghívására — a külügyminisztérium több vezető munkatársa kíséretében — hétfőn délután hivatalos látogatásra Varsóba érkezett. A magyar vendégeket Varsó nemzetközi repülőterén Stefan Jedrychowski külügyminiszter, Zygfryd Wolniak külügyminiszterhelyettes, Némethy Béla magyar nagykövet és más hivatalos személyiségek fogadták. A megérkezés után Péter János, a lengyel újságírók kérésére rövid sajtónyilatkozatot tett. ..Mindenekelőtt szeretném meg is köszönni, hogy Stefan Jedryjchowski meghívott e hivatalos, baráti látogatásra — mondotta, — örülök, hogy eleget tehettem meghívásának és éppen olyan időpontban érkezhettem Lengyelországba, amikor kedvezően alakul a nemzetközi helyzet és eredményesen fejlődnek országaink kapcsolatai, így tárgyalásaink egészen bizonyosan jó eredményekkel zárulnak.” A repülőtérről Péter János és kísérete varsói szálláshelyére, a Myslewicki-palotába hajtatott. (MTI) Ismét áradnak a Körösök A kiadós esőzés hatására a Körösökön, a romániai vízgyűjtő területen árhullám alakult ki. A mérsékelt áradás a Fehér-Körösön és a Fekete-Körösön egyaránt olyan szintet ért el, hogy a vízügyi igazgatóság árvízvédelem-vezetője másodfokú készenléti szolgálatot rendelt el. A Fekete-Körös árhulláma tegnap tetőzött. A Fehér- Körösön az előző napokban levonult árhullámot most egy újabb követi. Ezért itt a másodfokú készültséget továbbra is fenntartják. A Kettős- és a Hármas-Körösön, valamint a Hortobágy-Berettyón első fokú készültség őrzi az árvízvédelmi töltéseket. A Sebes-Körös alsó szakaszán viszont az árhullám következtében másodfokú készültséget tartanak. A belvízveszély az elmúlt 24 órában fokozódott. Az elöntött terület 15 000 hold fölé emelkedett, melyből a vetés 4650 hold. Tekintettel a nagyarányú belvízveszélyre, a Körösök térségében másodfokú belvízvédelmi szolgálatot tartanak. A technikai berendezések üzemeltetése az 1970. évi maximumát érte el március 9-én. Hétfőn délelőtt 52 szivattyútelep, 26 szivattyúállás és 12 hordozható szivattyú másodpercenként 131 köbméter vizet továbbított a nagyobb befogadókba. A mezőgazdasági üzemek továbbá a belvíztől sanyargatott települések védemi munkáit jelentős erők foglalkoztatásával folytatják. Útlevelünk a négyes számot viseli, mert az idén alkotott törvényerejű rendeletek sorában a negyedik az Elnöki Tanács most megjelent útlevélrendelete. Nem a nagy horderejű, nagy fontosságú alaprendeletek közé sorolják majd ezt a jogszabályt a paragrafusok értői, szakemberei, mégis figyelmet érdemel a megszületése, mert az állampolgárok személyes ügyéről van szó. Mindannyiunkéról, hiszen éppen ez a rendelet mondja ki: minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy útlevelet kapjon és külföldre utazzék, amennyiben a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel. Az utóbbi egy-másfél évtized helyes politikai gyakorlatának megfelelően már jó ideje ennek az elvnek az alapján intézik a hatóságok az útlevélügyeket. Magas szintű jogszabályba foglalása tehát azt jelenti, hogy most mindenki számára megismerhető paragrafusok révén „törvényes” formát kap a sok év alatt kialakított és bevált gyakorlat. De sokkal fontosabb ennél a dolog elvi oldala; az, hogy ezzel a rendelettel is tovább szaporodnak az állampolgáraiknak törvényes jogokat adó és a jogok gyakorlását biztosító előírások, paragrafusok, kormányzati kötelezettségek. X. vagy Y. elvtárs közbenjárása, a „szocialista” összeköttetések reménye helyett tehát a törvény szelleme és betűje védi ügyünk, útlevelünk dolgainak mindenkire egyformán érvényes szabály szerinti intézését. Szóból ért a magyar — tartja a népnyelv, s az utóbbi években a politika is igazodik ehhez: nevén nevezzük a dolgokat, hogy mindenki értse, miről van szó. Ez az elv tükröződik az útlevélügyben szintén most megjelent kormányrendeletben is, amely érthetően, világosan kimondja, kik kaphatnak és kiknek nem adnak útlevelet. Mert természetes, hogy nem mindenkinek nyújthatjuk át a Magyar Népköztársaság címeres útlevelét. A közvélemény egyetértésével találkozik, hogy nem számíthat útlevélre a bűnöző, vagy az a személy, akinek külföldi tartózkodása sértené, veszélyeztetné államunk biztonságát, az állam, a társadalom magától értetődő önvédelme ez, mindenütt a világon tartalmaznak ilyen előírásokat az útlevélszabályok. Sok korábbi félreértést, megnem értést tisztáz az a mondata a rendeletnek, amely a külföldi tartózkodás anyagi feltételeinek hiányát is az útlevél kiadásának kizáró okai közé sorolja. Sokan utaztunk az elmúlt években — esztendőnként átlagosan egymillióan —, s még többen szeretnénk. Az anyagi lehetőség azonban határt szab kívánalmainknak: egy bizonyos időszakban csak annyian utazhatunk, ahányunknak jut az ország külföldi pénztartalékaiból, idegen valutáiból. Mert felelőtlenség lenne üres zsebbel vakvilágba ereszteni az embereket, menjenek, s szerezzenek maguknak dollárt, márkát, frankot, lírát, ahogy tudnak. A világgal való érintkezésük két, külföldi útjainkat könnyíti, segíti ez a rendelet, azt az elvet szolgálja, amelyet kormányunk követ: az országok, a népek közötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére törekszünk. A külföldi utazások hozzásegítenek bennünket, hogy jobban megismerjük a „szomszéd rétjét”, amely távolról nézve mindig zöldebb, jobb, reálisabb összehasonlításunk legyen, hol állunk a világban. Sokan éltek és élnek azzal, hogy kormányzatunk zöld utat nyitott a külföldi utazásoknak. Ezt segítik elő a most megjelent új jogszabályok.