Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

Festik a húsvéti tojást Kitüntetett vasútállomások, szolgálati he­lyek A MÁV Szegedi Igazgató­ság területén az 1969. évi eredmény alapján több szol­gálati hely részesült kitünte­tésben, elismerésben. Békés megyében Élüzem címmel tüntették ki az orosházi és a Lökösházi Állomásfőnöksé­get, a vésztői, valamint a Bé­késcsabai A. K. Vontatási Fő­nökséget. Igazgatói elismerést kapott a gyulai, a szarvasi, a muronyi, a Dévaványai Állo­másfőnökség, a Mezőhegy­esi G. V. Üzemfőnökség, a mező­­h­egy­esi és az Orosházi Szer­tárfőnökség. A Szocialista szolgálati hely címet adomá­nyozták a Muronyi Állomás­­főnökségnek és a Békéscsabai Vontatási Főnökségnek. A szolgáltatás és a közlekedés helyzetéről tárgyalt a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A megyeszékhely lakóit köz­­­vetlenül érintő két témáról tár­gyalt pénteki ülésén a Békéscsa­bai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A lakossági szolgáltatások fej­­lesztésének lehetőségeiről és je­lenlegi helyzetéről készített írá­sos beszámoló bőséges informá­ciós anyaggal szolgált a Békés­csabán is közös gondot jelentő téma tárgyalásához. A kormány határozatának szellemében ké­szült felmérés jól jellemzi a bé­késcsabai ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások mostani, fejlődésben levő álla­potát A „harmadik szektor” napjainkban bontogatja szár­nyait, s ezt a jogos lakossági igényeken túl a kormány pénz­ügyi intézkedései is siettetik. Bé­késcsaba mesziről indult ezen a téren, s nagy hiányt pótolt be az utóbbi egy-két évben, de a megfelelő lakossági ellátás a szolgáltatási színvonal további és sürgős emelését követeli. Különösen sok a tennivaló a mosási, ruhatisztítási lehetősé­gek szélesítésében. Mosást, kel­mefestést és vegytisztítást — je­lenleg — a négy felvevő hellyel működő Patyolat Vállalat a Bé­kés megyei Szolgáltató Kisz Hattyú Szalonja és hat magán­­kisiparos végez. A túlzsúfoltság azonban, adott esetben nemcsak a minőség rovására megy, ha­nem a vállalási időt is nagyon megnyújtja. Hasonló a helyzet az elektromos háztartási gépek, híradástechnikai cikkek, valamint az építőipari jellegű javítások terén. A gépjárművek számának rohamos növekedése, továbbá a május 1-én megnyitó határátke­lőhely egy új autókarbantartási­­ és javítóműhely létesítését sür-­­­geti. A tervek szerint ahhoz, hogy a gépjármű-tulajdonosok igényeit megközelítően ki tud­ják elégíteni, 1975-ig az 1969-es évhez viszonyítva, több mint kétszeresére kell bővíteni a ka­pacitást A szolgáltatói tevékenységben Békéscsabán 1971-től várható lé­nyeges javulás. Csaknem vala­mennyi szolgáltatói tevékenysé­get végző vállalat, hisz bővíti kapacitását. Gondot jelent vi­­­szont az ilyen irányú bővítést szolgáló beruházások elhúzódá­sa. A végrehajtó bizottsági ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a kereskedelmi jellegű szolgáltatások (tartós fogyasztási cikkek, gázpalack, fűtőolaj ház­hoz szállítása stb.) megnyugta­tóan fejlődtek, de szükségesnek látszik — többek között — egy harmadik kölcsönzőbolt létesí­tése, a Bizományi Áruház új helyiségbe való költöztetése, va­lamint egy zálogház kialakítása. Uhljár Mihály, a végrehajtó bi­zottság elnöke hangsúlyozta, hogy a végrehajtó bizottsági ülés írásos és szóbeli anyagai jó ala­pot szolgáltathatnak arra, hogy a szolgáltatások fejlesztésének a társszervekkel, vállalatokkal, szövetkezetekkel összehangolt részletes intézkedési terve elké­szüljön. A másik, minden békéscsabai polgárt érdeklő és érintő téma, a város közlekedésének helyze­téről készült feljegyzés értékelése volt. A végrehajtó bizottság tag­jai megvitatták az útépítés és korszerűsítés terveit, valamint a városi közlekedés várható mó­dosulását, különös tekintettel a városfejlesztési célkitűzésekre és a gépjárműforgalom növekedé­sére. A város közlekedésében je­lentős változást hoz majd a Ta­nácsköztársaság útjának május végére tervezett teljes átadása és az a tény, hogy május 31-én lép életbe az új autóbusz-menet­rend. B.­t. Nagy beruházások a kőolaj- és gáziparban __ Új olajvezeték és olajfinomító __ 70-80 új benzinkút épül évente kutatások 30—40 százalékát a Dunántúlra, 60—70 százalékát az Alföldre összpontosítják. A magyar kőolaj- és gáz­ipar az elkövetkező öt eszten­dő alatt 22—24 milliárd forint összegű beruházást valósít meg. Befejeződik a százha­lombattai nagy beruházás, megkezdik a lemnvárosi (Ti­­szaszederkény) új, évi 3 mil­lió tonna kőolaj feldolgozásá­ra alkalmas olajfinomító épí­tését, melyből egy desztilláci­ós egység 1975-re a finomítást is megkezdi. Az idő alatt épül meg a 2-es számú barátság olajvezeték is. Évenként mintegy 70—80 benzintöltő állomás építését tervezik. A program szerint öt év alatt megháromszorozódik a lakos­ság és a közületek részére biztosított földgáz mennyisé­ge.A kőolaj- és gázipari beru­házások a leggyorsabban visz­­szatérülő beruházások közé tartoznak. Az iparág eddigi tapasztalatai alapján minden beruházásra fordított egy fo­rint 11 forintot hozott a népgazdaságnak. (MTI) A magyar kőolaj- és gáz­ipari vezetők tájékoztatása szerint a következő öt évben mintegy 8 milliárd forintot fodítanak a szénhidrogén-ku­tatásokra, újabb kőolaj- és földgáztelepek feltárására. A Hazaérkezett a Balassi-együttes Pénteken hajnalban hazaér­kezett tíznapos szovjetunióbeli turnéjáról a Balassi Népi­ együt­tes. A 35 tagú békéscsabai kul­turális küldöttség a Békés me­gyei Békevonattal utazott a Lenin születésének 100. évfordu­lóját ünneplő Szovjetunióba. A táncosok, a zenekar és a szólis­ták három fellépésükön Lenin­­grádban, Dubnában és Moszk­vában nagy sikert arattak a szovjet közönség előtt. Hárommillió forint a közalkalmazottak üdültetésére, művelődésére A Közalkalmazottak Szakszer­vezete az idén hárommillió fo­rintot költ szociális, kulturális és üdülési célokra. A művelődési intézmények, klubok, művészeti csoportok támogatására több mint 600 ezer forintot irányoztak elő, üdültetésre és az idős szakszer­vezeti tagok segélyezésére más­fél millió forintot szánnak; a sportköröket félmillió forint­tal támogatják, ezenkívül a szak­­szervezet félmillió forinttal já­rul hozzá a SZOT-üdülők épí­téséhez. (MTI) i Testvéri egyenlőségben Történelmi tények: Battonya határában egy szovjet, egy ma­gyar, egy német és egy szerb anyanyelvű felderítő kúszott előre 1944 őszén, hogy a felsza­badító hadseregcsoportok rohar­ma előtt kifürkésszék a községi­ben megbúvó fasiszták harci erejét Méhkerékét és még több határmenti községünket a szov­jet csapatok oldalán harcoló ro­mán és bolgár egységek szaba­dították fel. A felszabadulás pillanatát megélt emberek akkori kusza gondolatait nehéz volna most már csokorba szedni. Az tény, hogy a szabadság hajnalának derengésében nem láthattak még tisztán előre. Gondolatai­kat összekuszálta a fasiszta pro­paganda. Az életkedvet a „vö­rös rémnek” lefestett felszaba­dítók „mindent elsöprő bosszú­­állásától” való rettegés foglalta el átmenetileg Bénítólag hatott egy ideig az égbe kiáltó nyomor is, amely végigkísérte a Horthy­­fasizmus egész létét, s amely szinte elviselhetetlenné tetéző­­dött a háború végéig S ha ha­zánkban koldusként élt a ma­gyar anyanyelvűek jó része, még koldusabb sors jutott azoknak, akik ellen uszították őket, vagyis a hazánkban élő nemzetiségiek­nek. Nem ritkán hallani nálunk, különösen a fiataloktól; hagy­juk a múltat, mert csak a jelen és a jövő érdekes. Vannak, akik ezt így kijelentik, de nem tud­ják megállni, hogy oda ne fi­gyeljenek, amikor szüleik elkez­dik emlékeiket mesélni. S ne­kik, különöse­n a kettős elnyo­másból szabadult nemzetiségiek­nek, az elmúlt 25 év valameny­­nyi alkotása a múlt nyomorát juttatja eszünkbe. Az alkotmány paragrafusai azt, hogy az utcán nem beszélhettek megtorlás nélkül anyanyelvükön, nem hogy tanulhattak, dalolhattak volna, mint most. Saját kultúrház, könyvtár, tánc- és színjátszó­csoport eszükbe se juthatott a felszabadulás előtt. Az sem, hogy gyermekeikből egyszer ta­nárok, orvosok, mérnökök, rendőr- és katonatisztek lehet­nek. Most már vannak százával, ezrével széles e hazában. „Alacsonyrendű fajok” — mondták a nyomor, s aztán a háborús pusztítás legfőbb elő­idézői s az itt élő szlovákok, ro­mánok, délszlávok többségének csak panaszt, jajt jelentő nap­számos és sommás­ sors jutott. Gyermekeiknek iskola, tanulás helyett korán kezdett kanász­­élet, szűkös étel, kevés alvás s alig kibírható embertelen bá­násmód. Mennyit változott az emberek, köztük a nemzetiségiek élete ha­zánkban? Többek között, a jog­nak asztalánál is mind egyfor­mán foglalnak már helyet. Sa­ját soraikból kerülnek ki közsé­geik párt-, tanácsi és társadalmi vezetői. S ez olyan fontos, mint jólétük növekedése, mert hiába lenne korszerűen berendezett lakásuk, jó táplálékuk és ruhá­zatuk, ha olyan gúnyolódás, megvetés és háttérbe szorítás bántaná lelki és érzelmi világu­kat, mint amilyen negyedszá­zaddal ezelőtt bántotta. Most nem csorbítja, nem sérti senki és semmi egyenjogúságukat Az elmúlt 25 év alatt édes gyerme­keivé váltak hazánknak. Annyi­ra, hogy megyénk vezető testü­letei is a lehetőségekhez mérten mindig előnyben részesítik a nemzetiségiek lakta községek fejlesztését. Ez nem is lehet másként, hiszen hazánk s me­gyénk irányítói internacionaliz­mustól áthatott kommunisták. Miközben a lehető legjobban igyekeznek növelni a hazánkban élő nemzetiségiek anyagi bizton­ságát, anyanyelvük és nemzeti kultúrájuk ápolását, úgy erősí­tik, táplálják azokat a testvéri, baráti szálakat nemzetiségi dol­gozóink anyaországaival, ame­lyek negyedszázada kötnek ösz­­sze bennünket. Most már cáfol­­hatatlanul beteljesedett Ady előrelátása: Dunának, Oltnak egy a hangja! Kukk Imre

Next