Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. AUGUSZTUS 7., PÉNTEK Ara 80 fillér Célok és változások Érthető érdeklődés kíséri gaz­dasági életünk alakulását 1970- ben. A III. ötéves terv utolsó, a reform harmadik esztendejé­nek eredményeire, tapasztalatai­ra épül az újabb ötéves idő­szak. S az idei hat hónap eredményei biztatóak. Csökken­tek az 1969 során joggal bírált hibák, mérséklődtek a nemkí­vánatos folyamatok, s erősöd­tek a gazdaság pozitív vonásai., Az első félévi statisztikai ada­tokból a legszembetűnőbb: gyorsult gazdasági növekedé­sünk üteme, s javult a munka hatékonysága. Az ipari terme­lés mintegy 7 százalékkal volt magasabb, min­t egy esztendő­vel ezelőtt. A termelésnöveke­­dés túlnyomó többsége szárma­zott a munka termelékenységé­nek emeléséből, az iparban foglalkoztatottak száma csupán 0,9 százalékkal növekedett. Több más, első félévi statisz­tikai adat is figyelemre méltó. Így az értékesítés gyorsabban nőtt, mint a termelés, mérsék­lődtek tehát a termelői készle­tek. A kül- és belkereskedelem gyorsan fejlődött, a terveknek megfelelően alakult a termelt és értékesített áru összetétele. Az év első 5 hónapjában a fo­gyasztói árak színvonala átlago­san 0,7 százalékkal növekedett. Ezen belül a piaci árszínvonal — főként a tavalyi jó mezőgaz­dasági terméseredmények hatá­sára — 10 százalékkal csökkent. A kedvező irányú változáso­kat fél év tapasztalatai alapján persze­ nem szabad túlértékelni, mint ahogy az 1969-es esztendő, esetenként túlságosan éles és egyoldalú bírálata sem volt in­dokolt. Az eredményekben sze­repet játszott a növekvő belföl­di kereslet, a változatlanul élénk világpiaci konjunktúra, s mindezeknek megfelelően a ter­melés gyorsabb növekedése. (Ta­valy főleg a termelés lassúbb fejlődése miatt stagnált a mun­ka termelékenysége, bár időköz­ben valamelyest a létszám nö­vekedése is mérséklődött.) A vállalati gazdálkodást, a ve­zetői döntéseket befolyásoló közgazdasági szabályozó eszkö­zök kisebb módosítása ez év elején beváltotta a hozzáfűzött reményeket. De az idei tenden­cia változásoknál az objektív hatásoknál is nagyobb szerepet játszottak a szubjektív ténye­zők. Ha szerény mértékben is, de sikerült szemléletbeli válto­zást elérni a vezetőknél, az irá­nyításban. Az MSZMP Központi Bizottsága tavaly novemberi határozata, amely mélyreható­an elemezte a reformtapasztala­­tokat és keményen ostorozta a fogyatékosságokat, pezsgést vitt az irányító hatóságok, főként az ágazati minisztériumok munká­jába, aktivizálta a pártszerve­zeteket és felébresztette a vál­lalati vezetők felelősségérzetét. Úgy tűnik, hogy e fontos párthatározat, amely nagy fi­gyelmet szentelt a hatékony gazdálkodás „játékszabályainak” finomítására is, mindenekelőtt eredményesen lépett fel a válla­lati érdekek fetisizálása ellen. Bebizonyosodott, hogy lehet, sőt nélkülözhetetlen építeni a népgazdasági érdek képvisele­tére, a vezetők felelősségérzeté­re. Jóllehet a vállalati érdek, s a gazdasági szabályozás ezután is meghatározó szerepet játszik a helyi elhatározásokban, kezde­ményezésekben, de nem szabad ezt mechanikusan értelmezni, minden vezetői mérlegelés kizá­rólagos alapjának, hátterének tekinteni. Minden vezetőtől a jövőben is elvárható, megköve­telhető, akár a létszám- és bér­politikáról, akár a fogyasztói árszínvonalat befolyásoló válla­lati intézkedésekről, akár más, fontos témáról van szó, hogy a népgazdasági, a társadalmi, a fogyasztói érdekeket megfelelő súllyal mérlegelje. Gazdaságunk szilárdságát bi­zonyítja, hogy sikerrel kiállta az árvíz próbáját. Nem került és nem kerül sor olyan rendkí­vüli intézkedésekre, amelyek a váratlan kiadások, károk egy részét áthárítanák a lakosságra. Nem árt azonban hangsúlyozni, hogy az árvíz okozta többlet­­kiadások java majd a második félévben esedékes, sőt egy része áttolódik 1971-re. S ebből fel­adatok is adódnak. Az árvízká­rok pótlásához szükség van a nemzeti jövedelem terven felüli növelésére. E többletfeladat teljesítése egyike a pártkong­resszus tiszteletére indított mun­kaverseny céljainak. A nemzeti jövedelem terven felüli növekedését nem szabad azonban mennyiségi feladatokra leegyszerűsíteni. Jóllehet eseten­ként a termelési tervek túltelje­sítése is kívánatos, például az építő- és az építőanyagiparban, az ilyen keresett fogyasztási cikkek és a különösen jövedel­mező export­termékek gyártá­sában. De népgazdasági mére­tekben mégsem ez a fő feladat, hanem a hatékonyság javítása, a termelékenység emelése, a meglevő gépek, berendezések jobb kihasználása, a készletek ésszerű csökkentése, a szükséges többletanyagi erőforrások előte­remtésének legjárhatóbb útja. Ez az intenzív fejlődés alapoz­hatja meg leginkább jövőre kez­dődő IV. ötéves tervünket is. Kovács József XXV. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Javuló vízellátás Békéscsabán Hamarosan üzembe helyezik a víztornyot Békéscsabán a nyár elején két kutat kapcsoltak be a víz­hálózatba, mégpedig egyet a fürdőben, egyet a Kisréti­ Víz­műtelepen, ami naponta 800 köbméterrel növelte a vízmeny­­nyiséget. Javította a lakosság vízellátását, hogy július 20-tól ütemezett a szolgáltatás. Reggel fél 6-tól­­fél 9-ig, délelőtt fél 12-től délután 2-ig és este 6-tól 8 óráig magasabb nyomással működik a vízmű. Közben fel­töltik a víztárolókat, amikor — bár a vízszolgáltatás ilyenkor sem szünetel — csökken a nyo­más, de ez csak a felsőbb eme­leteken észlelhető. A nyomásingadozás kisebb a Bánszki utcai bérházaknál, mert a könyék hálózatát a für­dő négy kútjának felesleges vi­ze is táplálja. Elősegíti a jobb lakossági víz­ellátást, hogy a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az ipar részére kevesebb vizet ad. A konzervgyár négy új kútja nagyrészt biztosítja a szükség­letet, megfelelő szabályozással a többi üzem is csökkentette a fogyasztást. Ennek eredménye, hogy amíg tavaly a vízkészlet 50 százalékát használta fel, az idén csupán a 33 százalékra tart igényt. A víztornyot — több mint egyhónapos késéssel — vár­hatóan még augusztusban üzembe helyezik. Biztató, hogy július végén már feltöltötték a 2000 köbméteres tartályát. A­­ csőszerelésnél azonban kisebb­­ hibák mutatkoztak, aminek a kijavítását a napokban fejezik be. Újabb feltöltésre a napok­ban kerül sor ismét. Ha meg­felel a követelményeknek, a tartályt fertőtlenítik, majd a víztornyot bekapcsolják a vá­rosi hálózatba. Így a jövőben a hálózati nyo­más 5 atmoszféra lesz, amely elegendő arra, hogy a Dózsa György úti toronyház kilence­dik emeletére is feljusson a víz. A város összes kútjainak a vízhozama jelenleg 9800 köb­méter. Ezt elősegítette Fodor János kútfúróbrigádja, amely Kisréten nemrég hozott létre egy új kutat, amely naponta 800 köbméter vizet ad. De a szükségletet ma már a 9800 köbméter sem elégíti ki. Szá­mítani lehet azonban arra, hogy szeptemberben a Vand­­házi vízművet is bekapcsolják a hálózatba, amely az első ütemben (3 kútból) napi 1500 —2000 köbméter vizet ad majd. A jövő tavasszal újabb kutak bekapcsolásával 6000 köbmé­terre nő a napi teljesítmény és akkor — mintegy 15 ezer köb­méter — a város vízigényét teljesen kielégíti. A javuló ellátás lehetőséget teremtett arra, hogy több csa­ládi házba is bevezessék a vi­zet. A kertek locsolását azon­ban nyáron, csúcsidőszakban még mindig tiltja a tanácsi rendelkezés, hogy a lakásokba elegendő víz jusson. Ma: Számvetés a Mezőhegyesi Cukorgyár pártszervezetében (3. oldal) Gazdasági társulások (4. oldal) Filmművészet (4. oldal) Ügyeletes riporterünk jelenti (8. oldal) Újabb Áchim- dokumentumok a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum tulajdonában Jövő tavasszal időszaki em­lékkiállítást tervez Áchim L. András születésének 100., és halálának 60. évfordulója al­kalmából a Békéscsabai Munká­csy Mihály Múzeum. A kiállí­tás anyagának gyűjtését már megkezdték. Vass István mu­zeológus arról tájékoztatott, hogy 5000 forint értékben a múzeum megvásárolta a főleg Áchim személyes életére vo­natkozó iratokat, okmányokat és fényképeket. A dokumen­tumokat Áchim Mária, Med­­vegy Elemérné bocsátotta a múzeum rendelkezésére. Töb­bek között ebben az anyagban van az 1911-es kiadású Friss Újság 20 példánya is, amely­ben sajtóhadjárat indul „A pa­rasztkirály birodalmában” cím­mel Áchim L. András ellen. A múzeum igazgatója felkérte la­punkat, közöljük olvasóinkkal, hogy az évforduló és a kiállí­tás méltó megrendezése érde­kében azok, akiknek tulajdo­nában Áchim L. Andrásra vo­natkozó eredeti okmányok vagy dokumentumok vannak, bo­csássák ideiglenesen a múzeum rendelkezésére, vagy pedig megvásárlás céljából ajánlják fel azokat. Szkíta temető a tó partján Szkíta harcos dárdaheggyel, tálakkal és Juhász Irén régésszel, aki két és fél ezer évvel fiatalabb. (Riport az 5. oldalon) (Béla Ottó felvétele)

Next