Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
ggyomosodott gabonák, még mindig erősen zöldellő ősziek, megfertőzött termőtalaj. Hiányzó szállítóeszközök, traktorok, munkagépek, alkatrészhiány. Kevés a műtrágya. Kevés a vetőmag. Nincs elegendő traktoros és még egy csomó baj foglalkoztatja jelenleg a mezőgazdasági üzemeink vezetőit, a pártbizottságok és a tanácsok mezőgazdasági osztályainak munkatársait. Tömören így lehetne megfogalmazni, amiről a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének szeptember 10-i kerekasztal-tanácskozásán beszéltek a szakemberek. A csapadékos időjárás katasztrofálissá tette azt a törzsgombás fertőzést, amelynek első nyomait már 1965-ben észleltük. Nyilván ez is oka annak, hogy az idei gabonatermésünk a tavalyinak csak mintegy 50 százaléka lett. Már akkor, ezelőtt 5 évvel jeleztük a gabonanemesítőknek, hogy munkájukban vegyék figyelembe a fertőzés megjelenését — mondta az elsőnek felszólaló békésszentandrási termelőszövetkezet elnöke, Hrabovszki Mihály. — Most legalább két év szükséges ahhoz, hogy ezt a csapást a gazdaságok kiheverjék. Azt hiszem, érthető, ha ezek után úgy döntöttünk, hogy semmiképpen nem vetünk olyan földbe gabonát, amelyben az idén is búza volt, hiszen a tudomány álláspontja is az, hogy törzsgombásodás után legalább négy évig nem szabad gabonát vetni a fertőzött területen. Át kell szervezni az egész vetéstervünket, ami azt jelenti, hogy az előző évek 1200 holdas kenyérgabona-vetésünket hétszáz holdra kell csökkenteni ahhoz, hogy a jövő évben helyreállítsuk a vetésforgónkat. Véleményünk szerint gazdaságunkban csak így oldható meg az elővetemény problémája. A megye gondjait ebben a kérdésben véleményem szerint gépek átcsoportosításával, például 40—50 lánctalpas traktor, talajjavító munkájával lehetne megoldani. Azon is gondolkozni lehet, hogy azokon a területeken, ahol még mindig nem lehet aratni a talaj felázottsága miatt, ott kell hagyni a gabonát.?!)9 — Elszaporodtak a gyomok. Nincs jó búzaelővetemény, ezért a talajelőkészítés két-három menetet kíván. A hatalmas gyomtömeg igen sok tápanyagot vont el a termőtalajtól. Nem marad más, mint a teljes letakarítás — ez viszont csak nagyobb szállítási kapacitással lehetséges — vagy a 2—3 menetes talajelőkészítés. Sok helyen behordták takarmánynak a nagy mennyiségű muhart. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a muhar egymagában nem takarmány. Az a gazda sem teszi jól, aki a kukoricával együtt lesilózza. Elrontja silóját. Erről beszélt nagy érdeklődés mellett Kovács József, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatója, majd így folytatta: — Tudom, mindenütt gondot jelent a szállítás és ez is oka, hogy sok gazdaság feladta az istállótrágya kiszórását ezen az őszön. Mégis meggondolandó, hogy a gyomtömeg miatt legyengült termőföldekre hogyan lehetne szervestrágyát kiszórni. Keresni kell minden lehetőséget ennek a munkának az elvégzésére. Az egyenetlenül érő kukoricák betakarítási gondjaira is fel kell készülni. Egyes helyeken késik az érés, más területeken éppen a gyomnövények jelentős tápanyag-elvonása miatt szárad a kukorica. Számítani lehet arra, hogy amint a gabonák, ugyanúgy a kukoricák is magas víztartalmúak lesznek. Ezért javasolnám a gazdaságoknak, — ahol erre lehetőség van —, alkalmazzák a fóliás tárolást. Tapasztalataink szerint ez a módszer igen gazdaságos és célszerű, ha a kukorica jól megtisztítva kerül fólia alá. Ahol lehetőség van rá, ott javasolnám a hideglevegős kukoricatárolást. Azt hiszem, a takarmánymennyiség biztosítására is nagy figyelmet kell fordítani. Minél több kukoricaszár, répaszelet vagy répafejlesilózása szükséges. Tapasztalataink szerint sok helyen etetik a gazdaságok a melegvérű állatokkal a gabonaocsut. Szeretném felhívni a gazdák figyelmét arra, hogy a fusariumos fertőzöttség miatt az ocsu az állatállomány gyomor- és bélmegbetegedését vonja maga után. A következő hozzászóló a szeghalmi Petőfi Termelőszövetkezet agrárfőmérnöke, Ambrus Balázs, arról beszélt, hogy nálunk bármenyire is kívánatos lenne a gabona-vetésterület csökkentése, mégis növelniük kell a búzavetéseket . Munkaerőhelyzetük évről évre romlik. Csak a gépesítés gyors üteme és a kevés munkát igénylő növények termesztése a járható út gazdaságunkban. Ezért az idei év 3300 holdja helyett 4 ezer hold kalászost kell vetnünk az ősszel, illetve a jövő tavasszal. Bármennyire is fertőzött a talaj, kénytelenek vagyunk kalászosokat vetni. Véleményem szerint kutatóintézeteinknek kell megtalálniuk annak módját, hogyan lehet vegyi anyagokkal megoldani a talajfertőtlenítést. (? !) A vetésgondok nálunk is nagyok. Egyrészt a géppark hiányossága miatt —s azt hiszem nem egyedül vagyunk, akik azt kérjük az AGROKER- től, tegyen többet azért, hogy a leszerződött gépeket minél hamarább megkapjuk, másrészt azért, mert a vetőmagtermeltetőtől még nem kaptuk meg a megrendelt 63 vagon vetőma-a got, pedig már megkezdhettük volna a vetést. Ha az AGRO-KER-nél az erő- és munkagépekhez alkatrészeket is kapnánk, ez azt jelentené, hogy a vetést és az őszi mélyszántást időben befejezhetnénk. (Ez volt is az első észrevétel az AGROKER, illetve az AGROTRÖSZT és a gazdaságok kapcsolatának hiányairól, de nem az egyetlen.) Göde Hubert, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese a vetőmag idei gondjairól szólt. Többek között a következőket mondta: — A betakarított vetőmag nagy részében nincs meg a kívánt csíraképesség. A vetőmagfelügyelőség előírása szerinti 80 százalékos csíraképességet meg ipróbáljuk csávázással elérni. s Ebben azonban olyan gondjaink vannak, hogy sem idővel, sem munkaerővel nem győzzük a csávázást. A zsákhiány is hát : váitat bennünket. Ezért arra kérjük a gazdaságokat, hogy erejükhöz képest segítsenek bennünket. Csak közös erővel tudunk úrrá lenni a nehézségeken, csak közösen biztosíthatjuk időben és megfelelő menynyiségben a vetőmagot. Sajnos, gazdaságunknak nincs semmi biztosítéka arra, hogy ne kelljen búza után gabonát vetnünk. Nem lehet erről a lehetőségről százszázalékosan lemondani, mivel igen kevés eshetőség mutatkozik arra — a kukoricák érési idejének eltolódása miatt —, hogy minden kukorica után búza kerülhessen a földibe. Véleményem szerint azonban a jól letakarított földterületeken két egymás után következő évben még eredményesen lehet búza után búzát termeszteni. Figyelmébe ajánlanám a gazdaságok vezetőinek, hogy az ilyen területeken a második évben ne ugyanazta fajta búzát vessék, mint amilyet az előző évben termesztettek. A különböző búzafajták érési idejének eltolódása meggátolhatja a fertőzést. Az őszi betakarítási gondokról az igazgatóhelyettes , elmondta, hogy 10 ezer 800 vagon terményt kell megmozgatnia az állami gazdaságnak. — Ilyen nagy munkával viszonylag időben elkészülni, csak a második műszak beállításával és a traktoroslétszám emelésével leszünk képesek. S a traktoroslétszám emeléséről még sok szó esett ezen a megbeszélésen. Csatári Béla, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese a következőképpen fogalmazta meg ezt a gondolatot: „A központi ember a mezőgazdaságban ezen az őszön a traktoros.” Így igaz. Egyet kell értenünk azokkal a gazdasági vezetőkkel, szakemberekkel, akik azt vallják, hogy minden traktorost, vezetni tudó szakembert nyeregbe kell ültetni és maximálisan ki kell használni a gépeket a nagy munka idején. S az is természetes, hogy a traktorosok pluszmunkáját anyagiakban is kifejezésre kell juttatni. Csak így hidalható át a gépi kapacitásból eredő betakarítási, talajelőkészítési és vetési gond. A gépi kapacitás hiányához ismét kapcsolódik az AGROKER jó vagy kevésbé jó munkája, a tanácsi, a pénzintézeti szervek megértése és támogatása. Ha az AGROKER-nél megjavul az alkatrészellátás, időben a gazdaságokba kerül a megrendelt és nagyon nehezen várt szállítóeszköz és erőgép, akkor az nagyban segíti az erős belvíz, a csapadékos időjárás miatt szinte satuszorításában nyögő mezőgazdaságot. És valóban azon is gondolkodni kellene, amit az értekezlet részvevői elmondtak, hogy a pénzintézetek milyen hitelformával segíthetik a megszorult gazdaságokat. A megye — főleg termelőszövetkezeti — gazdaságai különböző meggondolásokból 75 ezer tonna műtrágyát mondtak viszsza az AGROTRÖSZT-nél. Olyan időben tették ezt, amikor a nagy gyomosodás jelentős mennyiségű tápanyagot szívott ki a termőföldekből. Vajon hány tonna gabonával jelenthet ez kevesebbet jövőre?! Ez véleményünk szerint nemcsak pénzgazdálkodási kérdés jelenleg, hanem a jövő évi kenyérgabona megtermelésének gondja is. S a gazdaságvezetőknek figyelembe kell venniük a jövő évi gabona megtermelésének szükségességét A gond azonban nemcsak a gazdaságvezetőké, hanem a felettes szerveké, a minisztériumé is. S valahol ott is kell keresni a megoldást, amit az értekezleten Bozó József, az újkígyós Aranykalász Tsz főagronómusa a következőképpen fogalmazott meg: — Több korrektséget várunk az ipari és a kereskedelmi partnereinktől. Sok vállalat ugyanis csak akkor ad árut vagy vesz át terméket, ha a kirakásához vagy a tárolásához a mezőgazdaság ad munkaerőt akkor, amikor minden mezőgazdaságban dolgozó ember munkájára égetően szükség van. Az sem a legszerencsésebb, hogy a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a tavalyi 80 milliós nyereségből nem épített megfelelő szárítókat. S vajon az árunkat átvevő vállalatok miért nem növelik szállítási kapacitásukat, miért kívánják el, hogy termékeinket kizárólagosan csak mi szállítsuk raktárainkba? Figyelemre méltó volt az, amit Nagy Mihály, a Körösök Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára javasolt abból kiindulva, hogy az őszi betakarítás nemcsak ennek az évnek a mentése Békés megyében, hanem a jövő év megalapozása is. Ezért minden felelős szervnek, párt, gazdasági és más vezetőnek azon kell dolgoznia, hogy a megye mezőgazdaságát ért csapás következményeit minél hamarabb kiheverjük. Az nem lehet vita tárgya — mondta többek között hozzászólásában —, hogy megyénkben a búza is termék marad. Ennek kell alávetni mindent ezekben a nehéz hónapokban. S ha másként nem megy — márpedig nem megy —, akkor azt is vállalni kell, hogy kiadásnövekedéssel alapozzuk meg a jövő évet. A kérdések egyike a sok közül az, hogy lesz-e elég óvadék ahhoz, hogy már a jelenleg is óvadékkal gazdálkodó termelőszövetkezetek gondjain segíteni lehesen. Véleményem szerint az a gazda gazdálkodik jól, aki már most feljebb veszi az ekét, vagyis a tervezett szántási mélységnél kisebb mélységben szántat, s ezzel gyorsítja a munkát, növeli a szántási területet — mondtabefejezésül. Valahol ott kell keresni s abban megtalálni a megoldást, hogy ne következzen be az, ami az idén — igaz, objektív okokból is —, hogy megyénkből 450 millió forint értékű kenyérgabonával kevesebb került afelvásárlás raktáraiba. Minden erőt mozgósítani kell azért, hogy a búza optimális időben kerüljön a földibe, hiszen ez a jövő évi kenyerünk nagyságát dönti el.Minden erőt meg kell mozgatni, hogy az őszi mélyszántás december közepéig befejeződjön megyénkben. Gondolkoznia kellene a gazdaságok vezetőinek és az irányító szerveknek is azon, hogy a vasárnapi műszakokkal, s ha szükséges, az ipari munkásság, a diákság segítségével hogyan lehetne az őszi betakarítást időben befejezni s ezzel lehetőséget teremteni az időbeni vetés hez- Bolyánszki János ŐSZI GONDOK A MEZŐGAZDASÁGBAN Kerekasztal-tanácskozás Békéscsabán [■■■■■isaai9BEBt£3in*Bi9KtiB*aaBaaBBCsii9EMB«i*iaaaasaaBiaaBisueaaBiaiasB«iaaia«a*aiM flaaaasaaaaBaaaBBsxaaaaaeaaaaBaaaxaaaaaaaaeaair Holdanként 90 mázsa dughagyma Az almáskamarás Sallal Tsz-ben Gazdag István és felesége 500 négyszögöl dughagymát munkált be és szed föl. Körülbelül 12 ezer forint részesedésre számítanak. (Fotó: Márton)