Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
Kerékpáros staféta Szeptember végén, az ország úttörőit mozgósító kerékpáros stafétát rendez a Magyar Úttörők Szövetsége a harcoló vietnami fiatalokkal való szolidaritás jegyében. Képünkön az akció plakátja látható. Az előzetes program szerint a községek, falvak úttörőcsapatai az általuk hímzett selyemszalagot — amelyen feltüntetik a vietnami fiataloknak jelképesen, küldött kerékpárok számát — szeptember 23-án juttatják el a járási székhelyekre. A következő nap a békéscsabai Ifjúsági és Úttörőház előtt találkoznak a megyei staféták, ahonnan 25-én reggel kerékpárral indulnak Orosháza felé. A Békés megyei pajtások még aznap délben átadják ajándékaikat a Csongrád megyeieknek. Szeptember 27-én reggel a megyei staféták Budapesten az Osztyapenko emlékműnél találkoznak, majd innen az Üttörőstadionba mennek. Egy ünnepség keretében itt adják át a vietnami fiatalok küldötteinek a szalagos kopjafákat és a kerékpárokat. IJLCc^^tXJjLnArnj^ Ajwitfuito* staféta. 1976,azifdzmJt«/v25 *26*27 Kétezer külföldi A Nemzetközi Előkészítő Intézetnek az elmúlt tanévben 550 külföldi hallgatója volt — közülük a tanév végi záróvizsgák eredményeként most 440-en kezdhették meg az ország 26 felsőoktatási intézményében tanulmányaikat az első évfolyamon. Igen vonzóak a műszaki és az orvostudományi egyetemek, az elsőéves külföldi ösztöndíjasoknak több mint 60 százaléka ide iratkozott be. Valamennyi évfolyamon együttvéve mintegy 80 országból csaknem kétezer külföldi ösztöndíjas tanul hazánk egyetemein. Ugyanakkor több mint 1800 magyar ösztöndíjas tanul külföldön, elsősorban a szocialista országok egyetemein. Október közepén teszik közzé a Művelődésügyi Minisztérium idei pályázati felhívását, hogy középiskolásaink idejében megfontolhassák: kik kérik felvételüket arra a több mint 350 ösztöndíjas helyre, amely a következő tanévtől várja külföldön a magyar fiatalokat. (MTI) Gondok és milliók egymás mellett Megtartotta első ülését a takarékszövetkezetek választmánya A megyei küldöttgyűlés óta a közelmúltban tartotta meg első ülését a takarékszövetkezetek választmánya. Szabó György, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárság vezetője beszámolójának első részében arról szólt, hogy a szövetkezeti pénzintézetek az első félévben sem tudták teljesíteni tagjaik kölcsönigényét. Ugyanis még mindig nem történt változás az OTP-vel való egyenlő működési feltételek megteremtésére. Ebből következett, hogy építési, kölcsönfolyósításban változatlanul háttérbe szorultak a szövetkezeti pénzintézetek az OTP-vel szemben. Mint ahogyan belterületi ingatlanokat sem értékesíthetnek a takarékszövetkezetek. Működési körzetüket szintén nem terjesztették ki olyan helységekre, ahol OTP-fiók működik. A törvényességi felügyeletet is változatlanul az OTP látta el. Ennek megszüntetését szintén a mozdulatlanság jellemezte. Ezek után a hálózatfejlesztés első félévi eredményeit összegezte Szabó György. Majd elismerően szólt arról, hogy az első félévben 2449-cel nőtt a takarékszövetkezetek tagjainak száma és június végén már több mint 44 ezren vallották magukénak a megye szövetkezeti pénzintézeteit. Közben a részjegyalap 199 ezer forint növekedést mutatott, s egészében véve meghaladta a 4 millió forintot. A betétállomány növekedése is kedvezően alakult. Az első félévben történt 26 millió 668 ezer forintos növekedéssel a húsz takarékszövetkezet kamatozó betétállománya június 30- án megközelítette a 188 millió forintot Ezen belül a gépkocsinyeremény-betétállomány 1 millió 700 ezer forintos növekedésével meghaladta a 8 és fél millió forintot. Legmagasabb kamatozó betétállománnyal a Kevermesi Takarékszövetkezet rendelkezett az első félév végén, 21 millió 114 ezer forinttal. Majd a Tótkomlósi Takarékszövetkezet következett 20 milliót meghaladó állományával. Említésre méltó az is, hogy a betétesek száma június végéig 2569-cel nőtt. Így a húsz szövetkezeti pénzintézet a fél év lezárásakor mintegy 25 ezer betétest számlált. A kölcsönállományok alakulásáról Szabó György elmondotta: a takarékszövetkezetek az első félévben is betartották a hitelpolitikai előírásokat és törvényeket, azonban nem éltek megfelelően az új kölcsönfajták — a magánkisiparosok és kiskereskedők részére, valamint a különböző szolgáltatási célokra nyújtható — propagálásával, illetve kihelyezésével. Ugyanis magánkisiparosoknak és kiskereskedőknek mindössze 120 ezer forint kölcsönt folyósítottak. Szolgáltatási kölcsönt viszont a megye egyetlen takarékszövetkezete sem helyezett ki. Egyébként június 30-ig a takarékszövetkezetek kihelyezett kölcsönösszege együttvéve megközelítette a 73 millió forintot, ami több mint 4 és fél millió forinttal volt több mint a múlt év december végén. Megtudtuk Szabó György titkártól azt is, hogy az idei első félévben 19 takarékszövetkezet nyereséggel zárt. A Füzesgyarrlati Takarékszövetkezet 11 ezer forint veszteségét figyelembe véve is e pénzintézetek együttes nyeresége meghaladta az 1 millió forintot Jó volt hallani az őszinte hangvételű beszámolót. Ugyanis az eredményes munkát fémjelző milliókkal az előadó nem akarta eltakarni azokat a hátráltató tényezőket, melyek végérvényes rendezéséhez különböző országos szervek és hatóságok egyöntetű, s mielőbbi intézkedésére lenne szükség. De helyet kaptak a fél év munkájának értékelésében azok a belső fogyatékosságok is, amelyek megszüntetése az adott takarékszövetkezetek vezetőire és egész apparátusára várnak. A felszólalók sokoldalúan bizonyították a beszámoló igazát, nagyon is jogos feltevéseit. Balkus Imre Népművelők tanácskoztak Békéscsabán Békéscsabán, a megyei művelődési központban tegnap, pénteken délelőtt Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának népművelési csoportvezetője tartott tájékoztatót a harmadik ötéves népművelési terv eddigi végrehajtásáról és a soron levő feladatokról, valamint a negyedik ötéves terv főbb népművelési irányelveiről. A tanácskozáson jelen voltak a járási, városi művelődésügyi osztályok vezetői, népművelési felügyelők, a megyei népművelési intézetek vezetői és a társadalmi, valamint tömegszervezetek képviselői. Miért ázott be a toronyház? A címben feltett kérdésre lakonikus rövidséggel így is válaszolhatnánk: mert nem tudta a jobb kéz, mit csinál a bal. Azonban ez a válasz túlságosan rejtélyes, korántsem kielégítő, bővebb magyarázatra szorul Ezért — még mielőtt az olvasó boszszankodva letenné az újságot —, elmondom, hogy a békéscsabai toronyházról van szó, amelyről már az a hír is terjed: bontják. Nos, ebből mindössze annyi az igazság, hogy a lapos tetőt képező betonréteget feltörik, az alatta levő négy réteg szigetelés helyére új kerül, majd ezt ismét lebetonozzák. Minderre azért van szükség, mert a kémények és az esővíz-lefolyók mellett szivárgott le a víz, így áztak be a legfelső emeleti lakások, de feltehetjük a kérdést: Nem gondoltak erre az építők? Meg kell állapítanunk: Nem. Lélektelenül dolgoztak, nem törődtek azzal, hogy mi lesz munkájuk eredménye. A kéményeken ott volt még a zsaluzás, ezért nem simíthatták oda a szigetelést. De később? Később miért, nem jutott eszébe senkinek ez a „veszély”? És ugyan ki gondolhatta volna, hogy ha a lefolyók magasabban vannak, mint a tető szintje, akkor a víz másutt keres utat?! Ennyiből áll hát a toronyház „bontása”, ami — jellegénél fogva — sajnos, nem egyedi eset. Több alkalommal akad olyan építkezés és más munka, amelynél a különböző feladatokat végrehajtó brigádok szinte teljes egészében mellőzik az egymással való együttműködést, nem törődnek azzal, hogy más mit és hogyan csinál, s ezáltal a saját munkájuk is feleslegessé, sőt kirossá válik. Néha az ésszerűség elemi követelményeinek semmibevételével találkozhatunk. Nem könnyű elhinni, hogy a gázbevezetéskor felszerelt csövek egy részét befesti az egyik vállalat dolgozója, és közli, hogy a többinél a másik vállalat az .„Illetékes”. Nem könnyű elhinni ezt, pedig valóban megtörtént, napjainkban. Békéscsabán. Az orosházi kultúrház most épül, de „elfelejtették” a betonba beépíteni a csapokat, amelyekhez oda lehet erősíteni a széksort. ,,Elfelejtették...” Talán mégis jobb kifejezés az, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Vitaszek Zoltán Párt- és KISZ-alapszervezeti vezetők a Kardos család tagjai Kissé akadozik a beszélgetés. Lényegében terveiről, elgondolásairól akartuk faggatni Kardos Lajosnét, mivel újonnan került a Körösladányi Gépjavító Állomás pártalapszervezetének a vezetőségébe. A beszélgetés azonban másképpen alakult. — Eddig is volt képviselete a „gyengébb nemnek” az alapszervezet vezetőségében? — Nem volt — válaszolta Szabó Ferenc elvtárs, az szb titkára. — Tavaly év közepéig csak az irodában, a konyhábanes takarítónőként dolgoztak itt lányok és asszonyok, s mindössze két párttag volt közöttük. — És most? — Jelenleg hatan vannak — kapcsolódott a beszélgetésbe Papp József — személyzeti felelős. — Kardosné elvtársnő nem azért került a pártvezetőségbe elsősorban, mert növekedett a női párttagok száma. Lényegében már június óta összekötő a pártalapszervezet vezetősége és a nőbizottság között. A megye kilenc gépjavító állomása közül ugyanis nálunk alakult meg elsőnek ez év júniusában a nőbizottság 55 taggal. Közülük 32-en műhelyben, mondhatnám szakmunkán dolgoznak. Kardosné elvtársnő is hegesztő. — És csak egyedül az asszonyok közül? — Nem, dehogy. Tizenöten vannak már. Itt tanulták meg a szakmát. Az Ikarus gyárban járva felfigyeltünk, hogy milyen sokan hegesztenek asszonyok és lányok. A homlokunkra csaptunk, mi már régóta munkaerő-hiánnyal küzdünk, s mindenünnen próbálkoztunk toborozni, csak éppen a helybeli lányok, asszonyok közül nem. — Kardosné elvtársnő szívesen vállalkozott erre a szakmára? — kérdeztük riportalanyunkhoz fordulva. — Hogyne vállakoztam volna szívesen, amikor hallottam, hogy egészen fiatal hegesztőlányok 2000—2900 forint között keresnek havonta. Én mindig elég kevés fizetésért dolgoztam eddig. Igaz, hogy felnőtt, technikumi érettségit szerzett mind a három családom, de az én gondom is a nősülésük, férjhezmenésük, természetesen a férjemmel együtt Kardos Lajost sokan ismerik a megyében. Évekig volt tanácstitkár Körösladányban, most pedig a szeghalmi járási tanácsnál dolgozik. Az ellenforradalom idején karhatalmistaként szolgált, azóta a munkásőrség aktív tagja. Felesége is sokat dolgozott az elmúlt 25 évben a közösségért. Egy kis kegyes csalással 1944 decemberében lépett a kommunista párt tagjai sorába. Azt mondta ugyanis, hogy 16 éves múlt, pedig csak a 15-öt töltötte. Úgy érezte, ott a helye, ahol legtöbbet tehet az addigi nyomorúságos élet jobbá tételéért. Bizonyára kubikos apja sugallta ezt. Férjével együtt alapító tagja volt a körösladányi Zalka Tsz-nek. Aztán a gyerekek születése szabta meg munkahelyeit. Dolgozott három évig a Sarkadi Cukorgyárban, aztán a helyi földművesszövetkezet boltjaiban pénztárosként, és az óvodában szakácsnőként. Napi munkája, s a gyerekekkel való törődés sem foglalta el annyira, hogy a különböző pártrendezvényekről hiányzott volna. Igyekezett ott lenni mindenütt, annál is inkább, mert hol pártcsoportbizalmi, hol pártalapszervezeti vezetőségi tag, hol nőtanácsi aktíva volt. — És a gyerekek? — Nem vallunk szégyent velük. Lajos fiam a községi tanácsnál dolgozik, technikusként. Vezetőségi tagja a községi KISZ-bizottságnak. Az árvízvédelemben tanúsított helytállásáért éremmel tüntették ki. Máriát, aki az ÁFÉSZ KISZ- szervezetének titkára, oklevéllel. Tibor fiam katonai szolgálatot teljesít és szintén KISZ- vezetőségi tag. Jó érzés volt hallani, hogy a Kardos család minden tagja a lehető legtöbbet igyekszik tenni a közösségért, a kötelességből fakadó napi munkája során és azon túl is. Kardos Lajosnénak is ez a programja. Három KISZ-vezetőségi tag gyermeke előtt példamutatóan akar helytállni. A Körösladányi Gépjavító Állomás pártalapszervezetének vezetőségében is bizonyítani akarja, hogy nemcsak a hegesztőpisztollyal tud bánni, hanem a növekvő számú asszonyok, lányok gondjait is szívén viseli. K. L A télre készül vasút és a posta Mint ismeretes, a kormány elfogadta azt az előterjesztést, amelynek célja a téli felkészülés javítása a közlekedés, a posta és a távközlés területén. A felkészüléssel kapcsolatban a KPM-ben utalnak az elmúlt télre, amely szokatlanul korán és minden átmenet nélkül már december elsején megkezdődött, s a havazások és hófúvások rövid megszakításokkal február második feléig tartottak. Szerencsére az elmúlthoz hasonló tél csak 16—20 évenként tapasztalható, s elegendő az ötévenként előforduló legrosszabb idő- járásra felkészülni. A meglepetések elkerülésére azonban már.. is megkezdték az intézkedéseket. A MÁV, mozdonyra szerelhető hat hókotrót, öt önjáró hófelszedőt, tíz univerzális — seprő, hótoló — gépkocsit, és húsz gépkocsira szerelhető hótoló lapot vásárol. A váltók és a vasúti kereszteződések jégtelenítésére pedig villany, gáz és hőlégsugaras olvasztóeszközöket és vegyszereket szerez be.. A posta 74 új gépkocsit állít forgalomba, hogy az esetleg előforduló vezetékszakadásokat minél gyorsabban kijavíthassák. A közutak zavartalanabb forgalmát az útügyi szervek is újabb gépek munkába ámításával kívánják fokozni. A jelenlegi — nagyjából megfelelő számú —, 547 motoros hóeke csupán minőségi fejlesztést igényel, viszont több mint 150 százalékkal növelik a hómaró gépek számát, amely 59-ről 156-ra nő. (100 kilométer helyett egy gépre így csupán 40 kilométer megtisztítandó út jut.) A meglevő ötszáz sóhomokszűrő géphez újabb harmincat vásárolnak.