Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

Kislexikon A Jordántól keletre fekvő si­vatagi tábla feudális és törzsi viszonyok között élő nomád ál­lattenyésztő, vagy k oázis gazdál­kodást folytató lakosságát kép-­­ viselő konzervatív kormány és hadsereg, valamint a társadal­mi reformokat követelő paleszti­­naiak­ szembenállása régi keletű.­­ A belpolitikai feszültségek 1967 óta megnövekedtek, hiszen az izraeli megszállás alá került­­ Ciszjordániából (a Jordán nyu­gati partjáról) a palesztinaiak nagy tömegei menekültek a Jor­dánon túlra, ahol jelenleg szá­muk meghaladja a 600 ezret, míg az Izrael által megszállt 5600 négyzetkilométernyi terüle­ten hozzávetőlegesen 700 ezer­­ lakos él (Jordánia összlakossága : a megszállt területek lakosságá­val együtt 1969. év végén 2 160 000 fő volt). A virágzó kertkultúrával, kézműiparral és intenzív idegenforgalommal rendelkező országrész elvesztése pedig a gazdasági nehézségeket is növelte. Husszein király mo­narchiáját csak az olajtermelő arab országok pénzügyi segítsé­ge mentette meg, a palesztinai gerillák tevékenysége következ­tében pedig Jordánia Izrael tá­madásainak egyik fő célpontjává vált. A megszállt országrész része­sedése az ország területéből­­ (97 470 km 2) 6 százalék, megmű­velt területéből 46 százalék, me­­e­zőgazdasági termeléséből 37 százalék, feldolgozóipari terme­léséből 19 százalék. Fokozott ellenőrzés a légiközlekedés biztonságáért A Minisztertanács legutolsli ülésén a közlekedés, és posta­­ügyi miniszter tájékoztató jelen­tést adott a légiközlekedés biz­­tonságával kapcsolatos kérdé­sekről.­­ Hazánkban a közlekedés- és postaülgt­i minniszter az ille­tékes miniszterekkel egyetértés­ben olyan intézkedéseket tett, amelyek hivatottak Magyaror­szágon is a repülőtér, a repülő­gépek és az utasok biztonságá­nak hatékonyabb megvédésére. A kormány csütörtöki ülésén az erről szóló miniszteri jelentést tudomásul vette. Ennek nyomán hazánkban is — több más kül­földi repülőtérhez hasonlóan — fokozott ellenőrzést vezetnek be. Az intézkedéseket mind a magyar, mind a külföldi uta­sok körében érvényesítik. Így kívánnak megelőzni minden olyan cselekedetet, amellyel a gépekben és emberéletben kár keletkeznék. Jamáriti megállapodás Jordániában Az arhizmani rádió hájid­kló­sa ce­­­rint 15 óra 40 perckor bejelen­tette, hogy az arab államfők küldöttsége, amely csütörtökön érkezett a jordániai fővárosba, pen­ieken a reggeli órákban kü­­lön-külön megbeszélést folyta­tott Husszein jordárliai királlyal és Jasszer Arafatta­l, a Paleszti­nai felszabadítási szervezet el­nökével A Nimeri szudáni elnök vezet­te delegáció erőfeszítéseinek eredményeképpen megegyezés jött létre a szembenálló felek között a tűzszünetről. Arafat bejelentését, amelyet a gerillavezető gaját kezűleg itt N­­meri szudáni elnök olvasta fel az ammani rádióban. A nyi­latkozat így hangzik: „Hogy a lakosság eltemethesse halottait, és hozzájuthasson mindahhoz, ami az élet folytatásához szük­séges, élt, mint a forradalom fő­parancsnoka, az arab államfők és királyok kairói tanácskozá­sáról Ammanba érkezett delegá­­­­ció felhívásának eleget téve, és azért, hogy megakadályozhassuk a népünk ellenségei gonosz tervei­nek valóra váltását, elfogadom a tűzszünetet és felszólítom lesz­ , véreimet,’ők is tartsák magukat­ a tűzszünet előírásaihoz, felté­­­­ve, ha a másik fél is hasonló- : képpért jár el*". Nimeri szudáni elnök a nyi­latkozat felolvasása után el­­­ mondotta, hogy korán KP’i ta­lálkozott , Arafattal, Amman egyik elhagyott negyedében. A találkozó színhelyét előzőleg rá­dión aohozt, beszélték meg Husszein király nyilatkozata. „A fegyveres erők­höz intézett kombbi tűzszüneti felhívásom­­csak megíelelően és tekintve, hogy testvéreim, a gerilla-pa­rancsnokok, biztosítottak róla, hogy a tűzszünetet elfogadják, megismétlem paran­csomat, a fegyverre élők sigorúa­n ég ké­sedelem nélkül hajtsák végre a tűzszüll­eti utasításokat... El­­fogadtu­k azt a megegyezést, amelyet az ellenállási szerveze­tek központi bizottságának né­hány tagja terjesztett elő és azt határozattervezetként fogjuk kezelni a válság megoldására irányuló tárgyalásokon, ameny­­nyiben az arab államfők és ki­rályok is jóváhagyják­­. A tűzszüneti parancsot végül Madzsali tábornagy, katonai fő­­kormányzó is megismételte az ammani rádióban. Ugyan atsak az ammani rádió közölte, hogy a jordániai kor­mánycsapatok egységei pénte­ken délelőtt kiszabadítottak a gerillák fogságából 15 utas­­túszt. Közülük nyolc angol, öt svájci és kettő n­yugatném­et. Ki­szabadításuk hírét később Nagy-Britannia ammani nagy­­követsége is megerősítette. Mád­­­­zsall tábornagy közölte, mindent el fognak követni, hogy ezek a külföldi állampolgárok mielőbb visszatérhessenek hazájukba. A gerillák összesen­ 54 túszt tar­tottak fogva.­ A svájci minisztertanács pén­tek délelőtti ülése után közle­ményben jelentették be, hogy­­ október 5-től Svájc két nagy­­ nemzetközi repülőterén, Zürich-­­ ben és Genf­ben, egy-egy zászló­­aljnyi katona segíti majd a rendőrséget a „biztonsági felada­tok" ellátásá­ban.­ Nimeri maga is n­yilatkoz­ott az álruháni rádióskin, felkérte a szembenálló feleket, tartsák be a tűzszüneti felhívást. Bejelentet­te, a tűzszünet lehetővé teszi annak a négypontos megegy­ezés­nek gyakorlati keresztülvitelét, amely a két f­él között létrejött. Noha a szadáhi államfő az elvi megegyezés pontjait nem rész­letezte, a hírügynökségek tudni vélik, hogy a megegyezés a töb­bi között felhívja a gerillákat, hagyják el a városokban kiépí­tett támaszpontjaikat és az iz­raeli határ mentén foglaljanak­­ állást. Ezzel egyidejűleg a had­sereg is visszatér korábbi tá­maszpontjaira A hírügynökségi jelentések komor képet festenek az Ara­­manbadl kialakult helyzetről. Az utcai harcok következtében mindössze három kórház ma­­­­radt olyan állapotban, hogy­­ egyáltalán működni tud. A rész­­­­ben ellátatlan sebesültek elle­­pik a kórházak folyosóit és kör­­r­nyéket, vízért és élelmiszerért kiabálnak. Az ivóvízellátás éss az energiaszolgáltatás részleges vagy teljes hiánya akadályozza a kimerült orvosok és ápolók­­ munkáját. Az országba érkező vöröskeresztes szállítmányok a harcok következtében gyakran el sem jutottak céljukhoz. Arafat tűzszüneti felhívása A palesztinai ellenállók rádi­ója közel-keleti idő szerint 17 óra 30 perckor sugározta Jasz­­szer Arafatnak, az El Tat­ah ve­zetőjének a Palesztina­ ellenállá­­­si szervezetek központi bizott­­­­­­sága elnökének felhívását. Ara­­­­fat közli, hogy az ellenállás­­ legfelsőbb vezetősége elfogadja az Ammanball bejelentett tűz­szünetet és felszólítja a palesz­­­­tinai harcosokat, hogy tartsák tiszteletben a fegyvernyugvást­ A Luna—16 visszatérő egysé­gének sikeres Földet érése al­kalmából egymás után érkeznek az üdvözlő táviratok és elisme­rő nyilatkozatok a szovjet veze­­tőkhöz és a szovjet tudósokhoz. Gustav Husák, a CSKP Köz­ponti Bizottságának első titká­­ra, Ludvig Svoboda csehszlovák köztársasági elnök és Strougal, Csehszlovák miniszterelnök táv­*’ iratban üdvözölt® Leonyid Srezsnyevet, Alekszej Koszigint és Nyikolaj Podgornijt, a szov­jet automatikus űrállomás misz­­sziójának sikeres befejezése al­kalmából. A csehszlovák vezetők rámutatnak, hogy a kísérlet újabb beláthatatlan távlatokat nyitott meg az űrkutatásban az­­ emberiség előtt. A lengyel parti­ és állami ve­zetők, Wladislaw önmunka, Ma­rian Spychalski és Jozef Cyran­­kiewicz táviratban üdvözölték a szovjet vezetőket a Luna—16 automatikus űrállomás útjának sikeres befejezése alkalmából. Dr. George Low, az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) ügy­vezető igazgatója meleg hangú táviratban üdvözölte Keldzs aka­démikust, a Szovjet Tudomá­­n­yos Akadémia elnökét és a NASA munkatársainak nevében gratulált a Luna—16 visszaté­réséhez Ugyancsak a szovjet automa­tikus űrállomás által nyitott távlatokról beszélt Leonard J. Carter, a brit bolygóközi társa­ság titkára. Kifejtette, hogy a bolygókon olyan viszonyok ural­kodnak, amelyek között az ese­tek többségében az ember nem élhet, így csak automatikus űr­állomások fejthetik meg az em­beriség számára ezeknek a boly­­góknak a rejtélyeit. A Neues Deutschland pénteki számában terjedelmes kommen­tárt közöl a Luna—16 vállalko­zásáról és a vállalkozás sikeres teljesítéséről. A cikkíró az űr­kutatás új korszakának nevezi a missziót. Hangsúlyozza, hogy a Luna—16 emberélet kockázta­tása nélkül járult hozzá új fel­fedezésekhez. A Luna—16 repülése volt a következő törvényszerű lépés a Holdnak kozmikus automaták segítségével történő kutatásában — írja Alekszandr Gurszejn, a Szovjet Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének tudomá­nyos munkatársa a Pravdában. A tudós kiemeli, hogy az au­tomatikus űrállomás éjszaka szállt le a Holdra. Ez olyan új­donság, amely a jövőben tovább bővíti a hasonló automaták nyújtotta lehetőségeket — lehe­tővé teszi, hogy a jövőben je­lentősen növekedjék az auto­m­aták munkájának hasznos ide­je a Hold felszínén. A Scinteia „a szovjet tudo­mány és technika ragyogó sike­re az űrkutatásban’’ címmel moszkvai tudósítást és tudomá­nyos kommentárt közöl. ■Áttekinti a Luna-program­ot és többek között ezeket írja: félénken él még mindenki em­­lékeze­tében az Apollo—11 és 12 Holdra kiállása. A Luna—16 szovjet űrállomás sikeresen végrehajtott kísérlete olyan tel­jesítményt jelent, amely bizo­nyos vonatkozásban még na­gyobb technikai tökéletességet tételez fel, tekintettel arra, hogy minden művelet automatikus úton volt előkészítve és végre­hajtva. A Lima-O ló sikerének visszhangjai Moszkva ~ Washington - Manchester - Berlin - Prága 2 MHjfflgsr. laio, SZEPTEMBER 20. | ­ I K­léést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott, Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­­l­üke beszámolt a Szudáni De­mokratikus Köztársaságban, a Tanzániai Egyesült Köztársaság­ban és az Egyesült Arab Köz­társaságban ez év augusztus 21 és szeptember 1 között tett hi­vatalos baráti látogatásának eredmény­eiről és tapasztalatai­ról. Az Elnöki Tanács a beszá­­molót jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosította a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek tagjainak kötelező köl­csönös nyugdíj-biztosításáról szóló 1966. évi 30. sz. törvényi­erejű rendeletet. A szakszövetkezetek tagjainak nyugdíjbiztosítása Az Elnöki Tanács törvényere­­­jű rendeletének felhatalmazása­­ alapján a M­agyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány ren­delete 1971. január 1-től minden szakszövetkezeti tagra kiter­jeszti a mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíjrendszer hatályát, termé­szetesen figyelembe véve azokat az eltérő sajátosságokat, amelyek a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek között fenn­állnak. . . . A nyugdíjbiztosításba­­ bevont szakszövetkezeti tagok öregségi és rokkantsági nyugdíjra, üzemi baleset esetén baleseti kártala­nításra, hozzátartozóik pedig öz­vegyi nyugdíjra, szülői nyugdíj­ra, valamint árvaellátásra sze­rezhetnek jogosultságot. Az ellátásra jogosultsághoz szükséges nyugdíjévek számát a nyugdíj-jogszabályok a termelő­szövetkezeti tagokéval azonos mértékben határozzák meg. Azok a szakszövetkezeti tagok, akik idős koruk vagy munka­­képtelenségük miatt a nyugdíj­hoz szükséges nyugdíj­éveket már nem tudják megszerezni, a jog­szabályban meghatározott felté­telek megléte esetén öregségi, munkaképtelenségi járadékot, özvegyeik pedig özvegyi járadé­kot kaphatnak. A szakszövetkezetek tagjaik nyugellátásának fedezetére 1970. január 1-től társadalombiztosí­tási járulékot, a szakszövetke­zeti tagok pedig 1971. január 1-től progresszív nyugdíj­járulé­kot fizetnek. A rendelkezések bevezetésével mintegy 79 ezer fővel nő azok száma, akikről öregségük, illetve rokkantságuk esetén kötelező kölcsönös nyug­díjbiztosítás keretében történik gondoskodás. Az új rendelet értelmében, amelyet a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és az igazságügy­­miniszter — a munkaügyi mi­niszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — kö­zösen kezdeményezett, a mező­­gazdasági szakszövetkezeti tagok régi kívánsága valósul meg. Nagy Józsefené miniszter tájékoztatója az áruellátásról, a ruházati ipar átfogó rekonstrukciójának előkészületeiről Pén­teken a Parlamentben Nagy Józsefné könnyűipari mi­niszter tájékoztatta az újságíró­kat a könnyűipar ez évi tevé­kenységéről, a lakosság ellátá­sáról és ismertette a textilipar rekonstrukciójával kapcsolatos feladatokat. A sajtókonferenciát Várkonyi Péter, a kormány Tá­jékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. Nagy Józsefné többek között elmondotta, hogy az életszínvo­­nalnak a tervezettnél nagyobb mértékű növekedése nyomán megélénkült a ruházati cikkek iránti kereslet. Míg 1966-ban 3,5 százalékkal, 1967-ben 6,6 száza­lékkal, 1966-ban pedig 6,2 szá­zalékkal növekedett a ruházati cikkek forgalma, tavaly az emel­kedés 9,1 százalékos volt. Ugyan­ilyen arányú forgalomnöveke­désre számítottak az idén is, a kereslet azonban a tavalyinál 11 százalékkal volt nagyobb. Az év hátralevő részében a könnyűipar fontos feladata a termelés további növelése — mondotta a miniszter. A kedvező gazdasági eredmények alapján számolni lehet azzal, hogy a könnyűipar megfelelően kiveszi részét a nemzeti jövedelem egy­­százalékos terven felüli növelé­séből is. A miniszter az áruellátás hely­zetéről szóló beszámolója össze­foglalójaként leszögezte: " Té­nyek bizonyítják, hogy ez évben a hazai lakosság ruházaticikk­­ellátása javult, a könnyűipar dolgozóinak erőfeszítései nem voltak hiábavalók. Az azonban még nem mondható el, hogy mindenben eleget tudtunk tenni a belföldi piac igényeinek. A ruházati ipar átfogó re­konstrukciójának első szakaszá­­ban a következő ötéves tervidő­szakban lényegében változatlan marad a munkáslétszám, mind­össze hét százalékos létszámnö­vekedéssel számolnak. A terme­­lés-növekedés 80—84 százaléko.C­sak a termelékenység emelke­déséből kell származni. A ruhá­­zati ipar kevésbé beruházás-igé­nyes ágazataiban lesz a legna­gyobb termelésfelfutás. A köt­­szövőiparban 67, a konfekció­­iparban 57 százalékos termelés­­növekedést kívánnak elérni. A rekonstrukció lehetővé teszi, hogy versenyképesek maradhas­­sunk a külföldi piacokon, továb­bá, hogy stabilizálni, majd csök­kenteni tudjuk a belföldi árszin­tet is — mondotta. A számítások szerint a textil­ruházati ipar rekonstrukciójának első szakasza Változatlan árakon mintegy 12 milliárd forint állóeszköz-beru­házást­ és 2,5 milliárd forint for­­góeszközt igényel. Ehhez mint­egy hatv­illiárd forintos hosszú­­lejáratú hitelre és 2,5 milliárd forint állami támogatásra lesz szükség. Hitelt és támogatást a vállalatok körében meghirdetett és a feladatok leghatékonyabb megoldását biztosító beruházási verseny alapján nyújt majd az állam.

Next