Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Ára 80 fillér Kongresszusra készülve ! A megítélés mércéje A beszámoló, s a kongresszusi­ irányelveikeit megvitató párt­­taggyűléseken egyaránt, sok szó esett, illetve esik a gazda­sági, műszaki vezetők tevékeny­ségéről. Az elmúlt esztendők egyik fontos jellemzője kétség­telenül a vezetés színvonalának napirendre kerülése volt. Érthe­tő tehát, ha maguk a vezetők is a figyelem kereszttüzébe ke­rültek. Működésüket beosztott­jaik kritikusan szemlélik, s ugyanakkor felsőbb irányító szer­vezetek is nekik címezik az ész­revételeiket, bírálatokat. Mind­ezt egészségesnek, mert segítő szándékúnak ítélhetjük meg. Egy valamin azonban érdemes elgondolkodni: reális-e minden­kor a megítélés mércéje? A gondolatot egy taggyűlésen hallott felszólalás sugallta. A szót kérő művezető a gyár derék emberei közé tartozik, nehéz helyzetekben sűrűn bizonyítot­ta rátermettségét, szakmai hoz­záértését, s lelkesedését. Jószán­déka tehát elvitathatatlan, még­is, szavaiban furcsa elegyet al­kotott a jogos bírálat az oktalan követelődzéssel, a megtehető, de meg nem tett cselekedetek számonkérése az irreálissal, a meg nem tehetővel. Elmarasz­talta például a gyárvezetést, azért, mert újabb egy évvel el­halasztották az energia­rendszer rekonstrukcióját, az energiatelep olajtüzelésre való átállítását. A válaszadáskor kiderült: bár va­lóban minden eszköz rendelke­zésre áll a rekonstrukcióhoz, a halasztást azért határozták el, mert két év múlva a gyár rá­kapcsolhatja vezetékeit az or­szágos földgázhálózatra. Az el­marasztalt „tétovázás” tehát i­agyanis céltudatos előrelátás, távlatokban való gondolkodás. Kétféle tanulsága is van az említett felszólalásnak. Az egyik: mivel jogos és jogtalan keveredett a szavakban, a meg­bírált gazdasági vezetők azt sem szívlelték meg, fogadták el, ami­ben valóban vétkesek, amiért elmarasztalhatók. A másik: ha jobb a gyáron belüli informá­ciós rendszer, ha a vezetők fon­tosnak tartják az emberek tájé­koztatását, akkor nem élhetett volna a köztudatban, hogy a tervezett rekonstrukciót tehetet­lenkedés akadályozza, hanem értesülnek a földgáz bevezetésé­nek lehetőségeiről, előnyeiről, s ennek megfelelően alakítják ki véleményüket. A figyelem kereszttüze, a sok­félét egy helyre címzett bírála­tok feszült idegállapotot teremt­hetnek, s abban nehezebb dol­gozni, hisz’ az idegesség és a tárgyilagosság, a hevesség és az alapos megfontoltság nem éppen édestestvérek. Ezért fontos a megítélés mércéje az, hogy a megtehető és a megtett kerüljön mérlegelésre. A vezetés, helyze­ténél fogva, sűrűn kénytelen kétféle nyomás sodrát is állni. Egyik oldalról a törvények, ren­delkezések, felsőbb utasítások alkotják a cselekvés medrét, a másik oldalról meg az egyéni és a csoportérdekek, a jogos és jogtalan kívánalmak formálják vagy szeretnék formálni e med­ret A meder szélessége, mély­sége, a partvonal egyenessége nemcsak geográfiailag meghatá­rozója a víz sodrának, hanem képletesen, példánk esetében is. A vezetésnek — különböző mér­tékig ugyan — igazodnia kell a mederre, a cselekvésre ható erőkhöz, akár föntről, akár lent­ről is származnak azok. Igaz­­­odnia,azaz: mérlegelnie, mi hasznos, mi nem, mi a kötele­ző, s mi az önkéntes, mi a tör­vényes, s mi a törvénytelen. S ez még mindig csak a dolgok egyik része. Hiba lenne ugyanis elfeled­kezni arról, hogy a gazdasági, műszaki vezetésnek nemcsak a lehetőségekkel, hanem az adott­ságokkal, sőt az örökséggel is számolnia kell. Azzal például nagyon sok gyár esetében, hogy a géppark jelentős hányada el­öregedett, korszerűtlen. Aztán: a munkaerő képzettségével, az anyagmozgatás helyzetével, a kooperáló partnerek vállalta ha­táridőkkel, mindazzal, amik szerepet játszanak a termelési körülmények és feltételek bo­nyolult összességében. Ide tar­tozik az is, hogy sok tekintet­ben még hat a régi irányítási rendszer — objektív és szubjek­tív értelemben egyaránt —, mű­ködnek a beidegződések az irá­nyítás, a vezetés, a végrehajtás minden szintjén, hogy a vezetés lényegében átmeneti időszakot él át, amikor sok dolog a már nem és a még nem állapotában található. Közhely, hogy nem könnyű vezetőnek lenni, s ezt — a töb­bi között — a kongresszusi elő­készületek jegyében lezajló tag­gyűlések is igazolják. A kom­munista kollektíva józan szigo­rúsága, mérlegelő képessége, s a biztosítéka annak, hogy a meg­ítélés mércéje mint minden másban, a gazdasági, műszaki vezetők tevékenységének eseté­ben is a realitás, a valós lehe­tőségek és a tények összevetése legyen. A másik biztosítékot maguk e vezetők nyújthatják. Azzal, hogy tiszta képet adnak tevékenységükről, őszinte tájé­koztatást. S azzal is, hogy elfo­gadják azt, ami jogos észrevé­tel, bírálat, a türelmes, okos, ér­velő szóval győzik meg a téve­­dőket, a mércét irreális magas­ságra helyezőket. Egy valami ugyanis kétségte­len. Bár sokféle és sokak állí­totta a mérce, az érdekek végső soron egybeesnek, s az eredmé­nyek — ahogy az esetleges ku­darcok is — közösek. Me­g. XXV. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Negyven százalékkal túlteljesítik tervüket Jelentős társadalmi munkát is vállaltak a tervezők A Békés megyei Tanács Ter­vező Vállalat dolgozói a X. párt­­kongresszus tiszteletére többek között az éves termelési terv 40­­százalékos túlteljesítését, a tervh­hhez viszonyított termelési érték­­többlet mintegy 80 százalékának a termelékenység növelésével való elérését, 15 ezer forint ér­tékű társadalmi munka megvaló­sítását vállalták, továbbá azt is, hogy elkészítik egy-egy 4, 8 és 12 lakásos, tégla-középblokkos szerkezetű épület típustervét. A nemzeti jövedelem egyszá­zalékos növeléséhez a dolgozók a tervezett éves árbevétel más­fél millió forinttal történő túl­­teljesítésével és a tervezett vál­lalati nyereség 800 ezer forint­tal való növelésével törekednek hozzájárulni. A termelési tervet időarányo­san már az első félévben sike­rült jelentősen túlteljesíteni. A termelés 89 százaléka a termelé­kenység növeléséből származott. Társadalmi munkában készült el a békéscsabai kisstadion és a KISZ-tábor sátortáborának ter­ve. A két létesítmény tervezési díja meghaladja a 200 ezer fo­rintot. A belvíz miatt bekövet­kezett károk pótlására társadal­mi munkában végzett tervezés díja eléri az 50 ezer forintot. A 4, 6 és 12 lakásos tégla-közép­­-­blokkos szerkezetű épület típus­tervének az elkészítésére hama­rosan sor kerül. A nemzeti jövedelem egyszá­zalékos növeléséhez a Békés me­gyei tervezők már eddig is jelen­tősen hozzájárultak. Új vállalatok a közműépítés meggyorsítására Az országos közműfejlesztési program alapján jelentősen meg kell gyorsítani a víz-, csatorna-, villarrotosenergia-, gáz- és táv­fűtőhálózatok építését, s ehhez a negyedik ötéves tervidőszak­ban csaknem kétszeresére kell bővíteni a közműépítési kapaci­tást. Az építési igény egy ré­szét azonban már csak új válla­latok alapításával elégítheti ki az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal. A vízügyi és építésügyi­ ága­zat már megtette első intézke­déseit az új vállalatok létrehozá­sára. Az OVH a napokban tette közzé hivatalos értesítőjében két új vállalata, a Dél-Dunántúli és az Észak-Magyarországi Vízügyi és Közműépítő Vállalat alapító okiratát. Az észak-magyarorszá­gi új vállalat székhelye Egerben lesz, működési területe Heves,­­ Nógrád és Szolnok megye. MA, ŐSZI GONDOK MEGYÉNK MEZŐGAZDASÁGÁBAN (3. oldal) * * * SZERKESSZEN VELÜNK (4. oldal) OTT KELLETT VOLNA... (5. oldal) **K RI­TŰS (Filmkritika) (5. oldal) Történész vándorgyűlés Gyulán A Magyar Történelmi Társu­lat, az Országos Pedagógiai Inté­zet és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat szeptember 17— 18—19-én Országos Történész Vándorgyűlést rendez. Az első napon Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója „Munkásmozgalomtörténet és helytörténet” címen tart elő­adást. A második nap előadói: Szabad György egyetemi tanár és Szabó Ferenc, a Megyei Le­véltár igazgatója. A vándorgyűléssel párhuzamo­san kiállítják az utóbbi évek e témában született legtartalma­sabb, legszebb könyveit . Az előadásokra és az ezeket követő vitára a rendezők más­félszáz — köztük ötven megyei — vendéget várnak, akik az utol­só napon Szarvas nevezetessé­geivel is megismerkednek. Árvízműszakot tartanak a békéscsabai pamutszövetben A Pamuttextiművek Békés­csabai Gyárának dolgozói júli­usban önkéntesen egynapi kere­setüknek megfelelő pénzösszeget ajánlottak fel az árvízkárosul­tak megsegítésére, ami összesen több mint 43 ezer forintot tett ki. A gyárban szeptember 13-án vasárnapi árvíz-műszakot tartot­tak, melyen 110-en vettek részt.­ Többen az alkalmazottak közül is, akik régebben fizikai dolgo­zók voltak. Szorgalmas munká­juk eredménye, hogy 100 száza­lékos teljesítményt értek el. A részvevők a keresetükből így is­mét jelentős összegű támogatást nyújtanak az árvízkárosultak­nak, egyúttal hozzájárultak a nemzeti jövedelem 1 százalékos növeléséhez is. •cauBess*cBHBxaBiueieB»aieessBBiacuaaeBBan>Mliut(fii icaanai» »saaaasaaaaeBaBKasaaeBeaaaaa&aaaai saseaaaaaBBea*« Fejlesztés előtt a Faipari Vállalat Orosházán az egyik legnagyobb tanácsi vállalat a faipari, amelynek fejlesztése évek óta napi­renden szerepel. Jelenleg rendkívül kedvezőtlen körülmények között dolgoznak, várható azon­ban, hogy jelentős beruházási költséggel korszerűsítik. Képünk a Bajnok utcai telepen készült a fűrészelőüzemben.

Next