Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
r rendőrtámadás New Orleansban New Orleansban (Egyesült Államok) rohamrendőrök támadnak négerekre, akik az ellen tiltakoznak, hogy a rendőrség kilakoltassa egy új épületbe beköltözött társaikat. (Telefotó:AP—MTI—RS) m Koreai vita az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottságában pénteken kezdték meg a Koreával kapcsolatos problémák megvitatását. A napirenden három javaslat szerepel az amerikai és más külföldi csapatok kivonása, a „Korea egyesítésével és újjáépítésével foglalkozó ENSZ-bizottság” feloszlatása, a bizottság beszámolójának meghallgatása. Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője felszólalásában említést tett arról, hogy az imperialistáknak korábban sikerült diszkriminációs határozatot ráerőszakolniuk a bizottságra, amely megakadályozza a KNPK képviselőinek részvételét a vitában. Akik erre a határozatra szavaztak, megfosztották a bizottságot attól a lehetőségtől, hogy megértsék a KNDK és a koreai nép nemzeti, hazafias erőinek álláspontját. Az Egyesült Államok Dél-Koreában állomásozó csapatainak létszámcsökkentésével kapcsolatos propaganda-kampány a szovjet delegátus szerint csupán azt a célt szolgálja, hogy elvonja a nemzetközi közvélemény figyelmét arról a veszélyről, amelyet Dél-Korea amerikai megszállása hordoz magában. „A szovjet delegáció teljes mértékben támogatja a KNDK kormányának álláspontját, amely szerint Korea egyesítésének kérdését magának a koreai népnek kell megoldania békés úton, miután az Egyesült Államok és más külföldi országok haderőit eltávolították Dél-Koreából” — jelentette ki Malik. A Kongói Népköztársaság képviselője a tagországok nagy csoportja nevében határozati javaslatot terjesztett elő a Korea egyesítésével és újjáépítésével foglalkozó úgynevezett ENSZ- bizottság feloszlatására. A szóbanforgó ENSZ-bizottságot ugyanis a koreai nép belügyeibe való beavatkozásra használják fel. Az Egyesült Államok és Tajvan küldötte, valamint a délkoreai megfigyelő, pénteki felszólalásában a KNDK-t igyekezett felelőssé tenni az elhúzódó koreai válságért. (MTI) Ki épít támaszpontot? • Indiai hivatalos személyiségek kijelentették: élesen ellenzik amerikai vagy más támaszpontok építését az Indiai-óceán térségében. A washingtoni Indiai nagykövetség egyik tisztségviselőjének nyilatkozata válasz azokra a széles körben terjesztett híresztelésekre, amelyek a Szovjetuniót azzal vádolták, hogy támaszpontokat akar létesíteni az Indiai-óceánon. Mint ismeretes, a Nixonkormány erre hivatkozva próbál újabb pénzösszegeket szerezni a kongresszustól, hogy „megerősíthesse helyzetét” e térségben. (MTI) Értesítjük Kedves Vásárlóinkat, hogy szövetkezetünk vastelepe 1970. november 23-25-ig, Mezőgazdasági Szaküzletünk 1970. november 26-tól december 2-ig leltároz Kérjük, hogy anyagbeszerzéseiket a fentiek figyelembevételével szíveskedjenek eszközölni... , OROSHÁZI ÁFÉSZ VEZETŐSÉGE. Az USA bombázta a VDK-t VIETNAMI TILTAKOZÁS A hanoi rádió ismertette a VDK külügyminisztériumának nyilatkozatát az újabb bombázással kapcsolatban, amely „határozottan és hivatalosan tiltakozik az amerikaiak agresszív akciói ellen és követeli, hogy az Egyesült Államok azonnal állítsa le kalóztámadásait”. A VDK külügyminisztériumának nyilatkozata emlékeztet a hanoi kormány álláspontjára, mely szerint az amerikaiaknak nincs joguk felderítő repüléseket végrehajtani a VDK területe felett. Ennek ellenére 1970 ''májusától kezdődően az amerikaiak repülőgépei rendszeresen megsértették a VDK légiterét. A VNA hírügynökség a vietnami néphadsereg főparancsnokságának közleményét ismerteti, mely szerint szombaton a légvédelem hat amerikai repülőgépet lőtt le. (MTI) Közös közleményt adtak ki I. S. Caglayangil török külügyminiszter magyarországi látogatásáról Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására Ihsan Sa?ri Caglayangil, a Török Köztársa- ,ság külügyminisztere 1970. no-vember 17—21 között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Látogatása során a magas rangú török vendéget fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. A látogatásról közös közleményt adtak a nemzetközi helyzet értékeléséről és a két ország kapcsolatairól. Törökország külügyminisztere a maga és küldöttsége nevében őszinte köszönetét fejezte ki a meleg fogadtatásért és a Szívélyes vendéglátásért, amelyben magyarországi tartózkodásuk során részesültek. Süleyman Demirrel miniszterelnök nevében a Török Köztársaság külügyminisztere hivatalos törökországi látogatásra hívta meg Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét. Ihsan Sabri Caglayangil ugyancsak meghívta Törökországba Péter János külügyminisztert. A meghívásokat örömmel elfogadták. Időpontjukat a későbbiekben diplomáciai úton állapítják meg. (MTI) Elfogadhatatlan feltételek Izrael részéről Az EAK hivatalos szóvivője és az egyiptomi közvélemény egyaránt kedvezőtlen előjelnek tekinti, hogy Jarring ENSZ-megbízott Svédország nagyköveteként visszatért moszkvai állomáshelyére. Ez az elhatározás logikus következménye annak, hogy Izrael — Egyiptommal és Jordániával ellentétben — nem fogadta el az ENSZ-közgyűlés legutóbbi közel-keleti határozatát. Az új 500 millió dollár értékű amerikai katonai segély arra bátorítja az izraeli kormányt, hogy továbbra is szabotálja a Biztonsági Tanács rendezési határozatát, s elfogadhatatlan feltételeket szabva akadályozza a Jarring-misszió felújítását. Az EAK ennek ellenére sem adta fel a reményt, sőt az Al Gumhurija szerint arra készül, hogy széles körű diplomáciai kampányt indít a közgyűlési határozat alapján, annak megvalósításáért. Ezenkívül, értesülések szerint kezdeményezni fogja, hogy a Biztonsági Tanács vizsgálja meg a közel-keleti helyzetet annak a jelentésnek a fényében, amelyben U Thant ENSZ-főtitkár számol be a Jarring-misszió eddigi sorsáról. Zajjat, az egyiptomi ENSZ-küldöttség vezetője levélben válaszolt Jarringnak arra az üzenetére, hogy New York ból viszszatér Moszkvába. Zajjat köszönetét fejezte fel azért, hogy Jarring elismeréssel nyilatkozott az EAK közreműködéséről, majd közölte, hogy kormánya továbbra is kész a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtására, s politikájának célja az igazságos és tartós közel-keleti béke megteremtése. Az EAK követeli a megszálló izraeli csapatok visszavonását és a Palesztinai nép jogainak helyreállítását. Az egyiptomi ENSZ-megbízott végül kijelentette, hogy bármikor kész találkozni Jarringgal és felújítani vele a tárgyalási kapcsolatokat Anvar Szadat, az EAK elnöke rövid időn belül összehívja a november 18-án megalakított nemzetbiztonsági tanács első ülését. Az Al Ahram úgy értesült, hogy a tanácskozás megvitatja a közel-keleti válság legfrissebb politikai és katonai fejleményeit, s meghatározza a következő időszak nemzetbiztonsági, stratégiai feladatait. (MTI) .■■■■■■■■■■ Demokrácia és fegyelem A pártkongreszus előkészületeinek tapasztalatai is megmutatják, hogy nem kevés az, amit a szocialista demokrácia kibontakoztatásában eddig elértünk. A taggyűléseken és a pártértekezleteken, de ezenfelül is, a különféle közéleti fórumokon lezajlott viták és eszmecserék tanúsították: milyen élénk és felelősségteljes az érdeklődés társadalmunkban minden iránt, ami közügy és ami jövőnk alakulásával összefügg. Talán még fel sem becsültük eléggé, milyen jelentős az, hogy ennek a most lezáruló időszaknak mérlege az egész párt és a társadalom többségének tevékeny részvételével készült, szintúgy ilyen széles közéleti tevékenység eredménye a következő négyéves időszak programjának vitája, illetve a társadalom állásfoglalása. Társadalmunk szocializmust építő munkájának vezérfonala a párt politikája. A szocialista demokrácia fejlesztésének fontos eredménye, hogy ezt a politikát és végrehajtásának konkrét terveit sok százezer párttag és igen nagyszámú pártonkívüli is megtanácskozza, véleményének kinyilvánításával alakítja, kidolgozza a helyi alkalmazás programját és módszereit. A szocialista demokrácia púrt utat a tömegek előtt, hogy részt vehessenek és beleszólhassanak az őket közelről érintő problémák megtárgyalásába és eldöntésébe, a köz javára fordíthassák tehetségüket, alkotó erejüket. Az a tény, hogy a X. pártkongresszussal olyan időszakhoz érkeztünk, amikor magasabb szinten kell folytatnunk a szocializmus teljes felépítésére irányuló munkát, az eddiginél is erőteljesebben felveti a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének szükségességét. Hiszen építőmunkánk minőségileg igényesebb, jobb, magasabb színvonalú folytatása megkívánja, hogy minden társadalmi energiát hasznosítsunk. Ezért hangsúlyozzák a kongresszusi irányelvek, hogy a jelenlegi időszakban a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. Mindezzel kapcsolatban a kongresszusi irányelvekben bekövetkező megállapítást is olvashatjuk: „A szocialista demokratizmus kiszélesedésének együtt kell járnia az állampolgári fegyelem erősödésével, a közösség iránti felelősségérzet növekedésével, a szocialista közgondolkodás fejlődésével”. Vagyis: demokrácia és fegyelem — éppúgy ikerfogalmak, mint ahogyan szocialista társadalmunkban a jog és a kötelesség is csak szoros egységben fogható fel. A szocialista demokrácia sajátos, de rendkívül fontos vonása, hogy ez nem a kívülállók demokráciája, akik — képletesen szólva —, a kerítésen túlról szólnak bele abba, amit odabent a kertben a gazda csinál. A mi társadalmunkban azok csinálnak számvetést, akik a munkát végezték és azok formálják ki közösen a programot, akik majd végre fogják hajtani. Ha a mérlegkészítésnél egyes jelenségeket, fogyatékosságokat kritizálnak és el nem végzett feladatokat hiányolnak, ennek a bírálatnak címzettjei részint az általuk megválasztott helyi vezetők, részint ők maguk. Mindez kizárja, hogy a szocialista demokráciát bárki a kibicekre jellemző fecsegésnek fogja fel, akiknek semmi sem drága. A szocialista demokrácia a mi társadalmunk dolgozóinak fontos eszköze ahhoz, hogy hozzájáruljanak a munkásosztály hatalmának erősítéséhez, saját szocialista célkitűzéseik megvalósításához, saját életük jobbításához. Márpedig ezek olyan kérdések, amelyeket mindenki csak a legnagyobb felelősségtudattal kezelhet. Ugyanebből az okból tartozik szorosan össze a demokráciával a fegyelem. A pártdemokráciával a pártfegyelem, a munkahelyi demokráciával a munkahelyi fegyelem, a társadalmi demokráciával az állampolgári fegyelem. Senki sem igényelhet jogokat, aki nem teljesíti a kötelességeit. Ez a mi társadalmi erkölcsünk egyik alaptétele. Országunk, társadalmi életünk egészséges és termékeny légköre, ami a párt helyes politikájából fakadt, a szocialista demokrácia elsajátításának is jó iskolája népünk többsége számára. Ebben is, mint annyi mindenben, sok a pótolnivalónk, hiszen történelmünk olyan módon