Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

1970. NOVEMBER 36., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér Világ proletárjai. XXV. ÉVFOLYAM, 377. SZÁM „A párt nem áll meg törté­nelmi útján, szakadatlanul ku­tatja a szocializmus fejlődése során napirendre kerülő új feladatok helyes megoldását. Tevékenységében, harcában munkásosztályunk, népünk tá­mogatására épít.” (Az Irányelvekből) A pártkongresszus szerdai tanácskozása A tegnapi ülésen felszólalt: Biszku Béla, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső Frank Ferenc elvtárs beszámolt a kongresszusnak A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa szerdán reggel 9 órakor folytatta tanácskozását az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az ülést az elnöklő Kárpáti Ferenc ve­zérőrnagy nyitotta meg, bejelentette, hogy újabb testvérpártok juttatták el üdvözletüket a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusához. Üdvözlő táviratot küldött az Amerikai Egye­sült Államok Kommunista Pártja, a Chilei Kommunista Párt, a Haiti-i Kommunisták Egyesült Pártja. Az elnök a kongresszus részvevőinek nagy tapsa közben köszönetét fejezte ki a testvérpártok szívélyes üdvözleteiért. Ezután Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Biszku Tisztelt Kongresszus! Tisztelt küldött elvtársak! A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei, valamint a kongresszus elé terjesztett je­lentése sokoldalúan foglalkozott a pártdemokrácia és a szocialis­ta demokrácia jelentőségével, helyzetével és továbbfejlesztésé­nek feladataival. Teljes mérték­ben egyetértve a bennük foglal­takkal, néhány gondolatot kívá­nok fűzni ezekhez a kérdések­hez.A demokratizmus helyes irá­­­­nyú szocialista jellegű tovább­fejlesztésének fontos követelmé­­nye, hogy a fogalom jelentését, mindenekelőtt a demokrácia osztálytartalmát valamennyien egységesen, marxista—leninista módon értelmezzük. Közismert, hogy osztályoktól független demokrácia nincs és nem is lehetséges. A demokratizmus eredeti je­lentése, a népuralom — hadd emlékeztessünk — csak a szoci­alizmusban, a mi társadalmunk­­ban valósulhat meg. Társadal­munkban, osztálypolitikánknak megfelelően a szocialista demok­rácia fő célja az, hogy tovább erősödjék általa a munkásosz­tály hatalma, az egész dolgozó nép érdekében, hogy hatéko­nyabban érvényesüljön a mun­kásosztály és pártjának vezető szerepe, tovább szilárduljon a munkásosztálynak és szövetsé­geseinek termékeny kapcsolata, növekedjék a pártot támogató dolgozó tömegek közéleti akti­vitása. Ebből a nézőpont­ból szükséges megítélnünk a de­­mokrat­izmus minden problémá­ját. Társadalmunk létérdeke, hogy a még létező és a jövőben is jelentkező társadalmi ellenté­tek a haladás szellemében ad­dódjanak meg. Az ezért folyó küzdelmet csak a párt tudja ve­zetni, amely ösztönzője, fejlesz­tője, szervezője a szocialista de­mokráciának. A szocialista társadalomban a közéleti demokrácia fejlődésé­nek biztosítéka a pártdemokrá­cia. Ebből kell kiindulnunk, amikor a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lehetősé­geit és feladatait vizsgáljuk. A szocialista társadalom felépíté­séhez a dolgozó tömegek tevé­keny közreműködésére, cselek­vő közéleti részvételre van szükség. Annál erősebb a rend­szerünk, minél többen, minél cselekvőbben vesznek részt cél­kitűzéseink meghatározásában és megvalósításában, minél töb­ben érzik a közügyet saját ügyüknek. Hol dönthet demok­ratikusan a munkás a gyár ügyeiben, a dolgozó paraszt, a földmunkás a nagybirtok bár­mely kérdésében, a város vagy a falu dolgaiban az ezt megelő­ző társadalmakban? Csak a szo­cializmus képei százak, ezrek és tízezrek; párttagok és párton­­kívüliek; a tömegek alkotó rész­vételét biztosítani a döntések­ben. Ennek előmozdítása és szüntelen ösztönzése a párt alapvető politikai feladatai közé tartozik. A párt úgy tehet eleget ennek a feladatának, ha a párt­tagság példásan aktív, a párt­élet erőteljes politikai-társada­l­­­mi energiát sugároz. A kommu­nisták aktivitásának viszont nélkülözhetetlen feltétele az, hogy minél jobban kiteljesedjék a pártélet belső demokratizmu­sa. A néptömegek növekvő, al­kotó részvétele a szocializmus építésében a párton belüli de­mokrácia és az államélet, a szo­cialista demokrácia fejlesztését, szélesítését követeli. Ezért mi a demokratizmus sokoldalú fej­lesztését a szocializmus építése törvényszerűségének tekintjük, amely az új társadalom teljes felépítésének egyik legfontosabb eszköze. Helytelen volna, ha a pártde­­mokrácia erősítését kiz"““1"" Az előadó ezután arról beszélt, hogy ezzel a jelenséggel számol­ni kell a politikában is, majd így folytatta: —■ Minél teljesebben érvénye­sül a demokrácia, annál nagyobb lehetőség nyílik a politika és a szocialista építés folyamatainak társadalmi ellenőrzésére, a hi­bák gyors feltárására, a nehéz­ségek leküzdésére, a problémák megoldására. Amint ismeretes, nálunk úgy alakult a történelmi fejlődés, hogy a proletárdiktatúra mecha­­nizmusa az egypártrendszer vi­szonyai között működik. Ez a helyzet korántsem mindenben könnyíti meg, hanem bizonyos fokig bonyolultabbá teszi a ve­zetés munkáját. Pártunknak be kell töltenie vezető szerepét, meg kell határoznia a társada­lom haladásának irányát, kez­deményeznie és ösztönöznie kell a szocialista építőmunkát. Az is a pártra hárul, hogy ellenőrizze a végrehajtást, támogassa a he­lyes kezdeményezéseket, tárja fel a fogyatékosságokat, az élen párt belső ügyének tekintenénk,­­ illetve elválasztanánk a szocia-­­­lizmus építésének általános fel-­­­tételeitől és követelményeitől. , Különösen fontos felismerés ez­­ a hatalmon levő munkásosztály­­ vezető pártjai, így tehát a­rra , pártunk számára is. Ugyanis a­­ történelmi fejlődés tapasztalatai szerint a demokratizmus fejlett­sége meghatározóan befolyásol­ja a Párt politikájának kidolgo­zását, megvalósítását. Hazánk­ban a kibékíthetetlen osztályel­lentétek és osztályösszeütközé­sek korszaka már a múlté, de az osztály nélküli társadalom létrehozása még sok-sok évig tartó folyamat. Ennek következ­tében léteznek és hatnak a szö­vetséges osztályok, valamint a társadalom különböző rétegei közötti érdekkülönbségek­­ben kitermelődő ellentmondáso­kat és helyes választ adjon a problémákra. Pártunk tehát olyan kormányzó párt, amely­nek a kritika funkcióját is ma­gára kell vállalnia. A párt csak úgy töltheti be ezt a szerepét, ha a társadalom tapasztalataira támaszkodik, állandóan figyel tagságára és annak segítségével az egész ország közvéleményé­re, általánosítja a tanulságokat és gondoskodik érvényesítésük­ről. A tömegek tapasztalatai elsősorban a szocialista demok­rácia révén jutnak el sokoldalú­an, teljesebben a vezetéshez. Biszku elvtárs ezután a de­mokrácia és centralizmus össze­függéseiről beszélt Kifejtette: " A párton belüli demokra­tizmus elveszítené jelentőségét, ha nem szolgálna meghatáro­zott konkrét célokat, így a párt politikájának kialakítását és leninista fejlesztését, a párt egy­ségének, szervezettségének erő­sítését, a párt politikájának vég­rehajtását. Ami pedig a centralizmus de­mokratikus tartalmát illeti, el­sősorban arra utalok, hogy nem­csak a központi határozatokat és döntéseket kell a centraliz­mus fogalmába besorolni, ha­nem a helyi pártszervekét, sőt az alapszervezetek vagy a he­lyi állami és társadalmi szervek vezetőségének a határozatait is. Így pártunkban a demokrati­kus centralizmus egységes, ösz­­szefüggő, egymásba kapcsolódó irányítási rendszert biztosít, amely a központi bizottságtól a helyi szervezetekig érvényesül, nékülözhetetlen része és ösztön­zője a helyi szervek öntevé­kenységének, a helyi kezdemé­nyezések kibontakoztatásának, vagyis a politikai tevékenység demokratizmusának. Tisztelt Kongresszus! Központi Bizottságunk min­denkor nagy figyelmet fordított a pártdemokrácia fejlesztésének kérdéseire. A fejlődés azonban növekvő követelményeket tá­maszt pártunkkal szemben. Le­raktuk hazánkban a szocializ­mus alapjait és történelmileg új viszonyok között folytatjuk a szocialista építőmunkát. Hogy a párt megfelelhessen a növekvő követelményeknek, szükségkép­pen arra kellett és kell töreked­nünk, hogy a pártdemokrácia kiteljesítésével is növeljük szer­vezeteink cselekvőképességét, gyarapítsák alkotó erejét. En­nek a folyamatnak fontos állo­mása volt, amikor, pártunk IX. kongresszusa megbízta a Köz­ponti Bizottságot; elméletileg kutassuk a pártdemokrácia fej­lesztésének új lehetőségeit, és ennek eredményeit formáljuk konkrét döntésekké. Így került sor arra,hogy több éves előké­szítő munka után a Központi Bizottság 1969 novemberében, átfogóan megtárgyalta a pártde­mokrácia helyzetét. Ezt a kérdést elméletileg vizs­gálva és a gyakorlati tapaszta­latokkal egybevetve, mindenek­előtt abból indultunk ki, hogy a nép szogálata, a szocialista épí­­(Folytatás a 2. oldalon) Béla elvtárs beszéde A pártnak a kritika funkcióját is magára kell vállalnia

Next