Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
Nőtt az Megenonntsin, de kevés a szállás — Turistaszálló, camping szükséges — Nagyobb választékot, jobb vendéglátást A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén fő napirendi pontként a város idegenforgalmi tevékenységét s az ezzel kapcsolatos további tennivalókat tárgyalta Inokai Jánosné hivatalvezető í írásos beszámolója alapján. Időszerű volt a téma, hiszen, mint a beszámoló tükrözi, különösen az elmúlt évben a gyulai határátkelőhely megnyitása óta jelentősen nőtt a város idegenforgalma. Időszerű azért is, mert az ilyen és ehhez hasonló témákat igen fontos év elején tárgyalni, hogy legyen idő a fennálló hibákat, gondokat megoldani és időben felkészülni a szezonra. A város idegenforgalmának növekedését bizonyítja többek között, hogy míg 1969-ben a fizetővendég-szolgálatban 17 ezer 027 vendégnapot töltöttek, addig 1970-ben már 43 ezer 655 a vendégnapok száma. Az igények a tapasztaltak szerint növekednek, egyre több látogató érkezik a megyeszékhelyre az ország különböző tájairól és külföldről is, viszont igen nagy gondot okoz az érkezők elhelyezése. Egyelőre megoldatlan — mint ahogy azt a végrehajtó bizottság is megállapította —, egy turistaszálló és camping létesítése, mely a beszámoló szerint a legégetőbb és legsürgősebb feladat lenne. A vb tagjai úgy foglaltak állást, hogy ezek létesítéséhez egyelőre nincs anyagi fedezet, több szerv, vállalat összefogására lenne szükség. Viszont az elhelyezéseken, a vendéglátáson lehetne segíteni olyan intézkedésekkel is, melyekhez nem kell különösebb beruházás, csak megfelelő szervezés és a munka jó összehangolása. A beszámoló részletesen foglalkozik az elmúlt év eredményeivel, valamint a további tennivalókkal is. Így többek között fontos tennivalóként jelöli meg a gépjárművek részére parkírozóhelyek kijelölését, a vendéglátóipari egységek kulturáltságának javítását, az ételválaszték bővítését, valamint a szálláshelyek növelését. Ha más megoldás nem lehetséges, a fizetővendég-hálózat kibővítésével. A beszámoló feletti vita, a hozzászólások azt bizonyítják, hogy a vb tagjai törődnek a város idegenforgalmával. K. J. (Polytatmas 1. oldalról) befejezték, s a kenyérgabonát a korábbi éveknek megfelelő területnagyságon elvetették. A nehézségek ellenére a mélyszántást az előirányzott terület 90—95 százalékán elvégezték. A béreik és bérjellegű kifizetések 7 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdasággal kapcsolatos készpénz-bevétel 19 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Munkaegység címén 5 százalékkal, áruértékesítés címén 30 százalékkal — főleg háztájiból — több bevételhez jutott a parasztság. Az 1970. évi feladatok, tervek kidolgozása és teljesítése pártunk X. kongresszusára való felkészült jegyében történt. A megye üzemeiben a kongresszus tiszteletére 2500 szocialista brigád 37 000 tagja nevezett be a munkaversenybe és jelentős munkasikereket ért el. A munkaverseny a legtöbb üzemben a kongresszus után is tovább tart. A pártszervezetek az 1969-es év alakulását elemezték és az 1970. évi tervek elkészítésénél számításba vették, s az 1970. évi gazdasági tervek reálisak voltak. A lemaradás döntően a rendkívüli időjárás, a természeti csapás miatt következett be — elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekben. Az üzemi pártszervezetek jelentős erőfeszítést tettek, de a törekvés nem volt minden tekintetben eredményes. A hatékonyság fokozását, a termelékenység növelését, a kedvezőbb jövedelmezőséget, a felesleges létszám átcsoportosítását számos tényező akadályozta. Ezek: az ár- és belvíz, a fejlesztési alapok és a műszaki fejlesztéshez szükséges gépek hiánya. Az egyes élelmiszeripari üzemek a kevés és rossz minőségű nyersanyagellátása (konzerv - cukor). Továbbá a vezetési intézkedések, a munkafegyelemmel kapcsolatos lazaságok. Az építési beruházások határidőre történő befejezését akadályozta a helyreállítás nagy volumenű anyag- és szállítóeszköz-igénye. Az 1971. évi gazdasági tervek kidolgozásának különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy ez egyúttal a IV. ötéves terv első éve és alapja a kidolgozandó középtávú elképzeléseknek is. A megye 1971. évi gazdaságpolitikai feladatainak megvalósítását a X. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet határozatai, valamint a Politikai Bizottság 1970. november 10-i határozata alapján kell elősegíteni. A megyei pártbizottság a IV. ötéves terv irányelveit figyelembe véve az 1971. évi gazdaságfejlesztés fő előirányzatait a következőkben határozza meg: az ipari termelés 9,2—9,6 százalékkal, az építőipari termelés 9,6—10,4 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 8 százalékkal növekedjen. Az élelmiszergazdaság bruttó termelési értékének 3—3,5 százalékkal való növekedése az indokolt a III. ötéves terv átlagához képest. A pártszervezetek segítsék elő azt, hogy a vállalatok társadalmi szervek, középvezetők, dolgozók ismerjék meg üzemük, gyáregységük 1971. évi és középtávú termelési feladatait. A pártszervezetek tegyenek erőfeszítéseket, hogy a munka termelékenysége az eddiginél gyorsabban emelkedjen. Biztosítani kell, hogy az ipari termelésnövekedés 80 százaléka termelékenység emelkedéséből származzon. Ennek érdekében nagyobb gondot kell fordítani az ipar szerkezetének további javítására, a kereslethez jobban igazodó termelésre, a gazdasági hatékonyság növelésére. A műszaki színvonal emelése érdekében támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely a meglevő termelőberendezések korszerűsítését, az anyagmozgatás és rakodás gépesítését irányozza elő. Nagyobb gondot kell fordítani a munkaszervezés javítására, a munkaerőmegtakarításra, a munkafegyelem megszilárdítására, az indokolatlan munkaerővándorlás megszüntetésére, a szocialista munkaverseny állandósítására. A pártszervezetek segítsék elő a beruházások koncentrálását, a folyamatban levő beruházások üzembe helyezésének meggyorsítását. Az élelmiszergazdaság fenti célkitűzéseihez a feltételek a korábbi éveknél kedvezőbbek, mert a mélyszántás a korábbi éveknél körülbelül 100 000 kataszteri holddal nagyobb területen lett elvégezve. Az őszi kalászosokat megfelelő nagyságú területen, minőségben és időben vetették el; a korábbi éveknél lényegesen nagyobb menynyiségű műtrágyát használhatnak fel, s az állattenyésztés alakulása kedvezőbb az előző éveknél; a szakosított telepek részben már 1971-ben megkezdik működésüket. A mezőgazdaságban keletkezett károk felszámolása előreláthatóan egy gazdasági év alatt nem valósítható meg. Ezért elsősorban a veszteséges szövetkezetek vegyék igénybe a középlejáratú hiteleket, dolgozzanak ki szoros tervet a veszteségek kigazdálkodására. Fordítsanak gondot a megfelelő alapok képrésére, a folyamatban levő beruházások mielőbbi megvalósítására — elsősorban a hősprogram érdekében. A mezőgazdasági üzemek pártszervezetei segítsék elő a gazdálkodás hatékonyságának növelését, a vezetés megszilárdítását, a munkaszervezés javítását. Az 1971. évi élelmiszergazdaság feladatainak teljesítéséért a közgazdasági szabályzókkal összhangban hatékonyabban kell elősegíteni az élelmiszerfeldolgozó ipar megfelelő alapanyaggal való ellátását (konzerv- és cukoripar). A veszteséges vállalatoknál a pártszervezeteknek nagy körültekintéssel kell a kialakult helyzetet elemezni és értékelni. Ott, ahol a kedvezőtlen helyzet egyértelműen nem a vezetés hibájából ered, hanem az elemi csapásból, a pártszervezetek védjék meg a vezetőellenes hangulat hatásaitól a korábban jól és eredményesen dolgozó becsületes vezetőket. Az üzemi és szövetkezeti demokrácia fejlesztését segítsék az üzemi szakszervezeti és a szövetkezeti választások. E választásokon is segítsék a szövetkezeti vállalatok pártszervezetei az 1970. szeptember 3-i szövet- kezeti kommunista aktíva ülés állásfoglalásainak megvalósulását. Az érvényben levő két évre kötött kollektív szerződések 1971. június 1-én lejárnak. Az üzemi pártszervezetek segítsék elő, hogy az új kollektív szerződések — amelyeket már öt évre kötnek meg — egyszerre, képviseljék és védjék a társadalom és az egyének érdekeit. Pártszervezeteink és pártalapszervezeteink sokoldalú szervező, ellenőrző, agitációs és propagandamunkával segítsék elő az 1971. évi és ezen túlmenően a középtávú tervek kidolgozását és megvalósítását. Az írásos jelentéshez Supala Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára szóbeli kiegészítést adott, s a többi közt megállapította: 1970-ben bekövetkezett nagyarányú ár- és belvíz nemcsak a közvetlenül sújtott gazdasági ágazatokban éreztette káros hatását, hanem közvetlen az egész megye gazdaságára is kihatott. A párt és tanács megyei vezetői, a területi tsz-szövetségekkel egyetértve már év közben is úgy ítélték meg a helyzetet, hogy alapvető feladat a lehetőségekhez mérten megfelelő feltételeket teremteni az 1970-es év gazdálkodásához és az 1971-es év termeléséhez. Ennek kapcsán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal egyetértésben intézkedést tettek a termelőszövetkezeti tagság részesedésének 80 százalékban történő kifizetésére, továbbá a műtrágya, valamint az 1600 vagon vetőmag biztosítására, a talajmunkák pénzügyi alapjainak óvadékfedezetére, s a közös és a háztáji állatállomány részére hiányzó mintegy 8—9000 vagon abraktakarmány központi készletből való fedezetére. A már megtett és az ezután teendő intézkedések jelentős segítséget jelentetnek a gazdálkodás további folyamatához. Ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy ezek az intézkedések a feltételeket teremtik meg, de nem oldanak meg minden problémát. A feltételek annyiban javulnak, amennyiben az üzemekben is kellő körültekintéssel, a helyzet alapos elemzésével történnek intézkedések a veszteségek okozta , károk felszámolására. Csak a termelés javításával, s az okszerű takarékoskodással — ez a nem feltétlenül szükséges beruházások lassítását is jelenti —, valamint a munkafegyelem, a munkaszervezés javításával és a vezetés színvonalának további növelésével számolhatjuk fel a károkat. Mindenképpen figyelembe kell venni, hogy mezőgazdasági üzemeink, elsősorban a termelőszövetkezetek csökkent termelési alapokkal, kevés biztonsági tartalékokkal, a részesedési színvonal csökkenésével, s az óvadék formájában nyújtott, a korábbi évektől nagyobb arányú rövid- és középlejáratú hitellel zárták az 1970-es évet és kezdik meg az 1971-es esztendőt. Ezt ellensúlyozzák azok a megtett, s a folyamatba tett intézkedések melyek a gazdálkodáshoz alapvetően szükségesek. Ellensúlyozza a problémákat az időben elvégzett munka, s a termelőszövetkezeti tagság szorgalma. A most sorra kerülő zárszámadási beszámolókban reálisan szükséges értékelni az elmúlt esztendő gazdálkodását, nem túlozva,de nem is szépítve a problémákat. A Békés megyei Állami Építőipar minden gondja ellenére az elmúlt tíz évben sokat fejlődött. Termelését évi 259 millióról 420 millió forintra növelte. Új technológiákat valósított meg, s ezzel jelentősen hozzájárult a megye fejlesztési és beruházáspolitikai feladatainak megvalósításához. Nem ilyen egyértelmű ez a megállapítás a tanácsi építőiparra, amely évek óta stagnál. A jelentkező problémák, a megye építőiparára váró feladatok szükségessé tették, hogy az építőipari szervezetek helyzetét, a fejlesztési feladatokkal kapcsolatos kérdéseket az év folyamán behatóan elemezzük, s a pártbizottság az erre vonatkozó javaslatokat vitassa meg. A gazdasági, s az irányító területeken működő pártszerveknek és pártszervezeteknek az eddigieknél hatékonyabban kell foglalkozni a gazdaság pártpolitikai kérdéseivel. Termelőüzemeinkben most kerülnek jóváhagyásra az éves tervek, készülnek a középtávú fejlesztési tervek, júniusban lejárnak a két évre megkötött kollektív szerződések s készülnek az öt évre szóló új szerződések. Pártszervezeteinknek biztosítaniuk kell, hogy a párt X. kongresszusa határozatában megjelölt gazdaságpolitikai célkitűzések, a negyedik ötéves terv elvei az üzemi tervekben megvalósuljanak. A vállalati középtávú tervek a lehetőségek és tennivalók számbavételével készüljenek, s azt jóváhagyás előtt vitassák meg az üzemek, a szövetkezetek dolgozóival. A tervek ösztönözzenek hatékonyabb munkára, reálisan irányozzák elő a fejlesztést, a jövedelmek növelését, a szociális helyzet javítását. Tartalmazzanak a tervek megoldásokat a nők és a fiatalok helyzetének továbbjavítására. Lépjenek fel határozottan a pártszervezetek a népgazdaság érdekeit sértő, a meg nem engedett jövedelmeket biztosító indokolatlan áremelési törekvésekkel szemben. A széles körű vitában elhangzott kiegészítésekkel a pártbizottság az írásos jelentést és a szóbeli előterjesztést elfogadta. Ezután a pártbizottság az 1971. évi munkatervére tett előterjesztést vitatta meg és fogadta el az ülés, majd az elnöklő Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága első titkárának előterjesztésére, a pártbizottsági tagság alól felmentette az ülés Petroszki István elvtársat, akit a felsőbb pártszerv a Központi Bizottság munkatársának nevezett ki. A pártbizottság jóváhagyólag tudomásul vette az előtéri észtet, majd Frank Ferenc elves zárszavával véget ért az ülés. Pénteken ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága . l nacsarszkijjal, de mindvégig tisztelte a későbbi művelődésügyi népbiztost). A nagy irodalombarát ekkor is olvasott, a babakocsi olyan volt, mint egy mozgó könyvtár. A sok újság, brosúra szinte eltemette a gyereket. Egyszer, amikor a szórakozott tudós a megszokottnál is több könyvet rakott be a gyerekkocsiba, Lenin rákiáltott: „Vigyázzon, hiszen megfullad a gyerek”. Híres kávéházak a Montparnasse-on. Csak néhányat említünk közülük, hiszen a Café du Dome-ról vagy a régi Rotonderól kultúrhistóriát lehetne írni. Vitatéma Párizsban, hogy melyik kávéház volt Lenin törzshelye. Úgy hiszem, ez egy kicsit legendát kereső, hiszen Lenin a konspiráció szabályai szerint mindig más és más kávéházakban találkozott elvtársaival. NÉHÁNY francia kutató szerint Lenin törzshelye a világhírű Cafe du Dome volt, a Montparnasse körút 108. szám alatt. Az emlékezések szerint sűrűn a Dome sarokasztalánál beszélgetett az emigránsokkal. Hihető ez is, hiszen ezekben az években a Dome már a művészvilág egyik központja volt. • Más francia források azt állítják, hogy Lenin a Montparnasse körút és a Observatoire sugárút sarkán levő Closerie des Lilas kávéházba járt rendszeresen. Erről ír Kazakevics is az Inosztrannaja Lityeraturában. Még mások úgy emlékeznek, hogy Lenin az azóta már lebontott Rotonde-ban vendégeskedett, itt írta cikkeit. Kétségtelen, hogy Trockij és Lunacsarszkij rendszeresen odajártak, az utóbbinak Chagall barátja is volt. Az bizonyos, hogy Lenin mozgalmas társasági életének középpontjában mindig az eszme győzelemre juttatásának gondolata volt, a világ forradalmi erőinek vezetőivel találkozott ilyenkor. Feljegyezték, hogy sokat járt a Cafe Caput-ba a rue Marine és a rue d’Alesia útkereszteződéséhez. Ez bizonyos, mert a proletary itt tartotta szerkesztő bizottsági üléseit. Az is tény, hogy a rue d’Orléans-on levő Aux Manilleurs nevű kávéházba sakkozni járt. Egyszer itt különben majdhogy ökölharcra került sor a vierjodistákkal. SAJNOS már az a café sincs meg, acélüveg hatalmas ház van a helyén. Az utcai oldalfalán egy félig letakart felirat: „Lenin itt járt, Lenin a miénk is”. A jubileumi évfordulón írták fel Montrouge (Párizs elővárosa) kommunista fiataljai. (Vége) Tiszai Lajos amimmé Q ....................mÍMIUJVAC, |J 1971, JANUÁR 1.