Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IS A MEGYEI TANÁCS LAPJA , 1971. JANTJÄR 16., SZOMBAT Ära 1 forint Utak, vasutak, telefonvonalak Ä sűrű köd miatt sok a késés • Törik a jégpáncélt Hiába süt ki időnként a Nap, még ereje fogytán van és csak a szélvédett helyeken tudja megolvasztani a jeget. De már estére mintha mi sem történt volna, az utak ismét csúszósakká válnak. Az esti és a reggeli sűrű köd pénteken alaposan megnehezítette a közlekedési dolgozók munkáját. A MÁV Vezérigazgatóság pénteki jelentése szerint a köd erősen lassította a közlekedést a Tiszántúlon, és a szerelvények az utasbiztonság érdekében csak csökkentett sebességgel közlekedhettek, s emiatt a szokásosnál többet késtek a vonatok. Békéscsabára a Budapestről érkező személyvonat 40, míg a gyors 45 percet késett Ugyancsak később futott be a Wiener Walzer, amely 20, és az Orient Eszpressz, amely 30 percet késett. Nem volt jobb a helyzet Mezőhegyes felől érkező vonatnál sem, amely 45 percet késett. Síntörés miatt — amely Csugarnál történt — az éjszakai Orient 23:10 perc helyett fél háromkor érkezett Csabára. Kevés kivételtől eltekintve, a sűrű köd miatt általában 20—50 perces késéssel érkeztek, illetve indultak a járatok megyénk területén. A távközlési üzemnél megtudtuk, hogy az egész megyében zavartalan a telefonösszeköttetés, mindössze lényegtelen és rövid idő alatt elhárított, kisebb szakadások történtek. A MÁV-hoz hasonlóan, tekintélyes késéssel érkeztek meg az AKÖV személyszállító járművei a békéscsabai autóbuszállomásra: a kondorosi 65, a szarvasi 40, a füzesgyarmati 40, a karcagi 90, a dobozi 65, a dombegyházi 40, a kamuti 60, a debreceni 56, a battonyai 45, a budapesti 30 perc késéssel. A közutakon a csúszósság és a köd volt a ,,bűnös” a járatok késésében. Csütörtökön és tegnap a közlekedésrendészetnek is sok dolga akadt a sűrű köd és csúszós utak miatt. Megyénkben több karambol történt, személyi sérüléssel, tetemes anyagi kárral és több esetben kellett kivonulniuk a mentőknek is. A KPM békéscsabai kirendeltsége az utakra fagyott vastag jégpáncél feltörésére tegnap Sz—100-asokat „vetett be” egyelőre kísérleti jelleggel. Ugyanis jelzések érkeztek, hogy Sarkadtól Furtáig a jég miatt rosszak az útviszonyok, késlelteti és veszélyessé teszi a közlekedést. Hasonló a helyzet Csanádapáca— Kaszaper, Mezőkovácsháza—Kaszaper, Mezőkovácsháza—Végegyháza között. Ha így sikerül feltörni, utána gréderrel tisztítják meg az utat. Ehhez a KPM több lánctalpas járművet vesz bérbe termelőszövetkezetektől, gépállomásoktól. B. O. Nyolc tsz vállalkozásán tervezői előkeszünet Még 1970 dereka táján hozta létre a kondorosi Dolgozók Tsz, a Lenin Tsz és a Vörös Október Tsz, továbbá a hunyai Hunyadi Termelőszövetkezet, a kétsopronyi Rákóczi Tsz, a kamuti Béke Tsz, a muronyi Lenin Tsz, a kardosi Egyetértés Tsz a közös takarmánykeverő üzem építésének előkészítő bizottságát. Azóta igen eredményesen előreléptek a közös vállalkozás ügyében. Tegnap, január 15-én délelőtt üzemtervező mérnökök jártak Kondoroson. Megtekintették a takarmánykeverő helyét. Így a következő napokban hozzákezdenek az üzem tervezéséhez — mondotta Szilágyi Imre, a közös vállalkozás igazgatója. Téli csend a nézőtéren A békéscsabai szabadtéri színpad havas nézőtere. (Fotó: Kiss Albert) XXVI. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM MÁS JELENTÉS A BETEGELLÁTÁSRÓL (5. oldal) AZ EGYETLEN ÚT (7. oldal) MINI MAGAZIN (6. oldal) HETI RADIO-, TVMŰSOR (10. oldal) Az 1971. évi tervek valóra váltása következetes ellenőrzést, folyamatos tömegpolitikai munkát követel a pártszervektől, pártszervezetektől Pénteken ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága. Az MSZMP Békés megyei Bizottsága 1971. január 15-én, pénteken az 1970-es esztendő gazdasági tapasztalatairól és az 1971-es év gazdasági feladatairól tárgyalt. Az írásos jelentés többek között megállapította: Békés megye a III. ötéves terv gazdasági feladatait alapvetően teljesítette. A termelés növekedési üteme az iparban évi 12 százalék, a mezőgazdaságban 3,1 százalék volt Mindkét ágazatban meghaladta az előző ötéves tervben elért növekedés ütemét. A lakosság életszínvonala a célkitűzéseknek megfelelően alakult. De a termelékenység emelkedésében elmaradtunk a kitűzött cél megvalósításától. A pártszervezetek tovább erősítették a közgazdasági szemléletet, segítették az üzemi és szövetkezeti demokrácia fejlődését. Elemezték az 1969-es gazdasági év tapasztalatait és ezeket felhasználták az 1970-es tervek elkészítésénél. A megye szocialista iparának termelése 1970-ben 6,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a cukortermelés 50 százalékos és a növényi konzervgyártás jelentős visszaesése miatt csökkent az élelmiszeripar termelése. Az iparvállalatok — egyes élelmiszeripari üzemek kivételével — 1970. évi termelési tervüket teljesítették. Az iparban foglalkoztatottak száma mintegy 6 százalákkal nőtt Az egy főre eső termelés mérsékelt növekedését jelentős túlóráztatással érték el. Gyorsult — körülbelül 6 százalékkal — a munkások átlagos havi keresetének növekedése. A megye szocialista iparában a termelésnövekedés körülbelül 50 százalékát fedezték termelékenységemeléssel, ami valamivel jobb, mint az egy évvel korábbi részarány. 1970-ben az építőipar munkáját számos kedvezőtlen tényező befolyásolta: az ár- és belvízvédekezés, a károk felszámolása, a lakóházak újjáépítésének többletmunkái, a hiányos anyagellátás és az ágazaton belül megtalálható munka-szervezetlenség. E kedvezőtlen tényezők miatt — bár saját építésszerelési termelési értéke 10—12 százalékkal magasabb lesz az 1969. évinél — termelési tervét az ágazat nem teljesíti. Az üzembe helyezett panelgyártó üzem és a könnyűfém szerkezetek elősegítették — főleg az állami építőipar — korszerűsítési törekvésekben az előrelépést Emellett azonban továbbra is gondot okozott a gépesítettség lassú fejlődése, a nagyarányú létszám-fluktuáció és a beruházások, építkezések koncentrációjának elmaradása. Az építőanyagipar — az 1970- ben jelentkezett nehézségek ellenére — termelési tervét teljesítette. Fejlődés történt a szolgáltatásokban, de ez még mindig nem elegendő a szolgáltatási igények kielégítésére. A központi intézkedések hatására várható, hogy 1971-től a fejlődés üteme meggyorsul. A beruházások 80—85 százaléka a termelő ágazatokban valósult meg és az ipari 50 százalék, a mezőgazdasági 25 százalékkal haladta meg az előző évit. A szövetkezeti beruházásoknál körülbelül 40 százalékos a növekedés 1969-hez viszonyítva. Az állami, elsősorban a vállalati beruházásoknál kedvező változás volt az anyagiműszaki összetételben, javult a gépi beruházások aránya. A kereskedelmi áruellátás javult, azonban áruösszetétele nem minden esetben felelt meg a lakossági igényeknek. Különösen a divatos áruk felé tolódott el fokozottabban a kereslet. Az eladási forgalom értéke körülbelül 13 százalékkal haladta meg az 1969. évit. Az áremelkedés a tervezett szinten maradt (körülbelül 1,5 százalék). A lakosság olcsó árucikkekkel való ellátása általában eredményes volt , bár egyes területeken további intézkedések szükségesek. A tüzelő- és építőanyagellátás az év végére meg- javult. Legnagyobb feszültség mutatkozik továbbra is a kereskedelmi hálózat fejlesztésének szűk lehetőségében. A közlekedés — a vasúti és közúti egyaránt — az ismert okok miatt csak nehezen tudta az igényeket kielégíteni. Az 1970. évi szállítási lemaradások az 1971. évi feladatok teljesítését minden valószínűség szerint nehezíteni fogják. A megye mezőgazdasága a harmadik ötéves terv népgazdasági termelésnövekedési előirányzatát elérte. Jelentős előrelépés következett be a növénytermelés hozamaiban, valamint a mezőgazdasági dolgozók jövedelmében, és 1969-től dinamikusan fejlődött az állattenyésztés. Az 1970. évi ár- és belvíz, a rendkívül kedvezőtlen időjárás nagy károkat okozott megyénk mezőgazdaságában, erősen visszavetette a növénytermesztés már elért színvonalát, s éreztette hatását más ágazatokban is. Az összes kár értéke egymilliárd 300 millió forint, mely az összes termelési értéknek mintegy 18—20 százaléka. A termelőszövetkezetek által kifizetett munkadíj ütemében mérséklődött, a szövetkezeteknek körülbelül a fele veszteséges, alaphiányos, mintegy 300 millió forint összegben. Ezért az év utolsó hónapjaiban az előző két év átlagának 80 százalékát fizethették munkadíjként. Ezeknek a szövetkezeteknek a folyamatos munkáját csak az óvadék mellett folyósított, valamint a pótlásra nyújtott forgóalap megelőlegezési hitelek tették lehetővé. Segítséget jelentett e szövetkezetek részére nyújtott 200 millió forint Állami Biztosító által nyújtott kártérítés, a kedvezményes műtrágya-vásárlás is. Kedvező hogy a mezőgazdasági üzemek és a háztáji gazdaságok a rendkívül szűkös abraktakarmány miatt sem kívánják az állatállományt csökkenteni. Az állami gazdaságok eredményeit is csökkentették a nagymérvű kiesések. A gazdaságok vállalati összeredménye több mint 120 millió forinttal csökkent 1969-hez képest. Az ár- és belvíz által különösen sújtott termelőszövetkezetekben a területi és helyi pártszerveknek igen nagy erőfeszítést kellett kifejteniük, hogy úrrá legyenek a nehézségeken, megtalálják a kivezető utat. A meggyőző politikai munka, a megtett intézkedések, a mezőgazdasági üzemek szervezett, jó munkájának eredménye, hogy az őszi betakarítási munkákat időben (Folytatás a 3. oldalon)