Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IS A MEGYEI TANÁCS LAPJA , 1971. JANTJÄR 16., SZOMBAT Ära 1 forint Utak, vasutak, telefonvonalak Ä sűrű köd miatt sok a késés • Törik a jégpáncélt Hiába süt ki időnként a Nap, még ereje fogytán van és csak a szélvédett helyeken tudja meg­olvasztani a jeget. De már esté­re mintha mi sem történt volna, az utak ismét csúszósakká vál­nak. Az esti és a reggeli sűrű köd pénteken alaposan megne­hezítette a közlekedési dolgozók munkáját. A MÁV Vezérigazgatóság pén­teki jelentése szerint a köd erő­sen lassította a közlekedést a Ti­szántúlon, és a szerelvények az utasbiztonság érdekében csak csökkentett sebességgel közle­kedhettek, s emiatt a szokásos­nál többet késtek a vonatok. Bé­késcsabára a Budapestről érkező személyvonat 40, míg a gyors 45 percet késett Ugyancsak ké­sőbb futott be a Wiener Wal­zer, amely 20, és az Orient Esz­­pressz,­ amely 30 percet késett. Nem volt jobb a helyzet Mező­hegyes felől érkező vonatnál sem, amely 45 percet késett. Síntörés miatt — amely Csugar­­nál történt — az éjszakai Ori­ent 23:10 perc helyett fél három­kor érkezett Csabára. Kevés ki­vételtől eltekintve, a sűrű köd miatt általában 20—50 perces késéssel érkeztek, illetve indul­tak a járatok megyénk terüle­tén. A távközlési üzemnél megtud­tuk, hogy az egész megyében za­vartalan a telefonösszeköttetés, mindössze lényegtelen és rövid idő alatt elhárított, kisebb sza­kadások történtek. A MÁV-hoz hasonlóan, tekin­télyes késéssel érkeztek meg az AKÖV személyszállító járművei a békéscsabai autóbuszállomás­ra: a kondorosi 65, a szarvasi 40, a füzesgyarmati 40, a karcagi 90, a dobozi 65, a dombegyházi 40, a kam­uti 60, a debreceni 56, a battonyai 45, a budapesti 30 perc késéssel. A közutakon a csú­szósság és a köd volt a ,,bűnös” a járatok késésében. Csütörtö­kön és tegnap a közlekedés­­rendészetnek is sok dolga akadt a sűrű köd és csúszós utak mi­att. Megyénkben több karambol történt, személyi sérüléssel, te­temes anyagi kárral és több esetben kellett kivonulniuk a mentőknek is. A KPM békéscsabai kirendelt­sége az utakra fagyott vastag jégpáncél feltörésére tegnap Sz—100-asokat „vetett be” egye­lőre kísérleti jelleggel. Ugyanis jelzések érkeztek, hogy Sarkad­tól Furtáig a jég miatt rosszak az útviszonyok, késlelteti és ve­szélyessé teszi a közlekedést. Ha­sonló a helyzet Csanádapáca— Kaszaper, Mezőkovácsháza—Ka­szaper, Mezőkovácsháza—Vég­egyháza között. Ha így sikerül feltörni, utána gréderrel tisztít­ják meg az utat. Ehhez a KPM több lánctalpas járművet vesz bérbe termelőszövetkezetektől, gépállomásoktól. B. O. Nyolc tsz vállalkozásán tervezői előkeszün­et Még 1970 dereka táján hozta létre a kondorosi Dolgozók Tsz, a Lenin Tsz és a Vörös Október Tsz, továbbá a hunyai Hu­nyadi Termelőszövetkezet, a kétsopronyi Rákóczi Tsz, a ka­­muti Béke Tsz, a muronyi Lenin Tsz, a kardosi Egyetértés Tsz a közös takarmánykeverő üzem építésének előkészítő bizottságát. Azóta igen eredményesen előre­léptek a közös vállalkozás ügyé­ben. Tegnap, január 15-én dél­előtt üzemtervező mérnökök jártak Kondoroson. Megtekintet­ték a takarmánykeverő helyét. Így a következő napokban hoz­zákezdenek az üzem tervezésé­hez — mondotta Szilágyi Imre, a közös vállalkozás igazgatója. Téli csend a nézőtéren A békéscsabai szabadtéri színpad havas nézőtere. (Fotó: Kiss Albert) XXVI. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM MÁS JELENTÉS A BETEGELLÁTÁSRÓL (5. oldal) AZ EGYETLEN ÚT (7. oldal) MINI MAGAZIN (6. oldal) HETI RADIO-, TV­­MŰSOR (10. oldal) Az 1971. évi tervek valóra váltása következetes ellenőrzést, folyamatos tömegpolitikai munkát követel a pártszervektől, pártszervezetektől Pénteken ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága. Az MSZMP Békés megyei Bi­zottsága 1971. január 15-én, pén­teken az 1970-es esztendő gaz­dasági­ tapasztalatairól és az 1971-es év gazdasági feladatairól tárgyalt. Az írásos jelentés töb­bek között megállapította: Bé­kés megye a III. ötéves terv gazdasági feladatait alapvetően teljesítette. A termelés növeke­dési üteme az iparban évi 12 százalék, a mezőgazdaságban 3,1 százalék volt Mindkét ágazat­ban meghaladta az előző ötéves tervben elért növekedés ütemét. A lakosság életszínvonala a cél­kitűzéseknek megfelelően ala­kult. De a termelékenység emel­kedésében elmaradtunk a kitű­zött cél megvalósításától. A pártszervezetek tovább erő­sítették a közgazdasági szemlé­letet, segítették az üzemi és szö­vetkezeti demokrácia fejlődését. Elemezték az 1969-es gazdasági év tapasztalatait és ezeket fel­használták az 1970-es tervek el­készítésénél. A megye szocialista iparának termelése 1970-ben 6,7 száza­lékkal haladta meg az egy év­vel korábbit. Ugyanakkor a cu­kortermelés 50 százalékos és a növényi konzervgyártás jelen­tős visszaesése miatt csökkent az élelmiszeripar termelése. Az iparvállalatok — egyes élelmi­szeripari üzemek kivételével — 1970. évi termelési tervüket tel­jesítették. Az iparban foglalkoz­tatottak száma mintegy 6 szá­zalá­kkal nőtt Az egy főre eső termelés mérsékelt növekedését jelentős túlóráztatással érték el. Gyorsult — körülbelül 6 száza­lékkal — a munkások átlagos havi keresetének növekedése. A megye szocialista iparában a termelésnövekedés körülbelül 50 százalékát fedezték termelé­kenységemeléssel, ami valami­vel jobb, mint az egy évvel ko­rábbi részarány. 1970-ben az építőipar munká­ját számos kedvezőtlen tényező befolyásolta: az ár- és belvíz­­védekezés, a károk felszámolá­sa, a lakóházak újjáépítésének többletmunkái, a hiányos anyagellátás és az ágazaton be­lül megtalálható munka-szerve­zetlenség. E kedvezőtlen ténye­zők miatt — bár saját építés­szerelési termelési értéke 10—12 százalékkal magasabb lesz az 1969. évinél — termelési tervét az ágazat nem teljesíti. Az üzembe helyezett panelgyártó üzem és a könnyűfém szerkeze­tek elősegítették — főleg az ál­lami építőipar — korszerűsítési törekvésekben az előrelépést Emellett azonban továbbra is gondot okozott a gépesített­ség lassú fejlődése, a nagy­arányú létszám-fluktuáció és a beruházások, építkezé­sek koncentrációjának el­maradása. Az építőanyagipar — az 1970- ben jelentkezett nehézségek el­lenére — termelési tervét tel­jesítette. Fejlődés történt a szolgáltatá­sokban, de ez még mindig nem elegendő a szolgáltatási igények kielégítésére. A központi intéz­kedések hatására várható, hogy 1971-től a fejlődés üteme meg­gyorsul. A beruházások 80—85 százaléka a termelő ágazatok­ban valósult meg és az ipari 50 százalék, a mezőgazdasági 25 százalékkal haladta meg az elő­ző évit. A szövetkezeti beruhá­zásoknál körülbelül 40 száza­lékos a növekedés 1969-hez vi­szonyítva. Az állami, elsősorban a vállalati beruházásoknál ked­vező változás volt az anyagi­­műszaki összetételben, javult a gépi beruházások aránya. A kereskedelmi áruellátás ja­vult, azonban áruösszetétele nem minden esetben felelt meg a lakossági igényeknek. Különö­­sen a divatos áruk felé tolódott el fokozottabban a kereslet. Az eladási forgalom értéke körül­belül 13 százalékkal haladta meg az 1969. évit. Az áremel­kedés a tervezett szinten ma­radt (körülbelül 1,5 százalék). A lakosság olcsó árucikkekkel való ellátása általában eredmé­nyes volt , bár egyes terüle­teken további intézkedések szükségesek. A tüzelő- és építő­­anyagellátás az év végére meg-­­ javult. Legnagyobb feszültség mutatkozik továbbra is a keres­kedelmi hálózat fejlesztésének szűk lehetőségében. A közlekedés — a vasúti és közúti egyaránt — az ismert okok miatt csak nehezen tudta az igényeket kielégíteni. Az 1970. évi szállítási lemaradások az 1971. évi feladatok teljesíté­sét minden valószínűség szerint nehezíteni fogják. A megye mezőgazdasága a harmadik ötéves terv népgazda­sági termelésnövekedési elő­irányzatát elérte. Jelentős elő­relépés következett be a nö­vénytermelés hozamaiban, va­lamint a mezőgazdasági dolgo­zók jövedelmében, és 1969-től dinamikusan fejlődött az állat­tenyésztés. Az 1970. évi ár- és belvíz, a rendkívül kedvezőtlen idő­járás nagy károkat okozott megyénk mezőgazdaságában, erősen visszavetette a nö­vénytermesztés már elért színvonalát, s éreztette hatá­sát más ágazatokban is. Az összes kár értéke egymilli­­árd 300 millió forint, mely az összes termelési értéknek mintegy 18—20 százaléka. A termelőszövetkezetek által kifizetett munkadíj ütemében mérséklődött, a szövetkezetek­nek körülbelül a fele vesztesé­ges, alaphiányos, mintegy 300 millió forint összegben. Ezért az év utolsó hónapjaiban az előző két év átlagának 80 százalékát fizethették munkadíjként. Ezek­nek a szövetkezeteknek a folya­matos munkáját csak az óvadék mellett folyósított, valamint a pótlásra nyújtott forgóalap megelőlegezési hitelek tették lehetővé. Segítséget jelentett e szövetkezetek részére nyújtott 200 millió forint Állami Bizto­sító által nyújtott kártérítés, a kedvezményes műtrágya-vásár­lás is. Kedvező hogy a mező­­gazdasági üzemek és a háztáji gazdaságok a rendkívül szűkös abraktakarmány miatt sem kí­vánják az állatállományt csök­kenteni. Az állami gazdaságok­ eredmé­nyeit is csökkentették a nagy­mérvű kiesések. A gazdaságok vállalati összered­ménye több mint 120 millió forinttal csök­kent 1969-hez képest. Az ár- és belvíz által különö­sen sújtott termelőszövetkeze­tekben a területi és helyi párt­szerveknek igen nagy erőfeszí­tést kellett kifejteniük, hogy úr­rá legyenek a nehézségeken, megtalálják a kivezető utat. A meggyőző politikai munka, a megtett intézkedések, a mezőgazdasági üzemek szervezett, jó munkájának eredménye, hogy az őszi be­takarítási munkákat időben (Folytatás a 3. oldalon)

Next