Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

1913. OKTÓBER 13., SZOMBAT Ara: 1 forint XXV­II. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM Egyhangúan tiltakozik az emberiség! Chilei szolidaritási nagygyűlés Békésen Tegnap este megyénk új vá­rosában, Békésen rendezett a KISZ forró hangulatú ifjúsági nagygyűlést, melyen a fiatalok a chilei nép melletti szolida­ritásukat fejezték ki. A nagy­gyűlésen részt vett és felszó­lalt Juan Contreras chilei egye­temi tanár, aki egy éve tartóz­kodik hazánkban, és Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. A teremben, ahol hétszáz diák gyűlt egybe, a chilei nemzeti zászló és a „Vádoljuk az im­perializmust!” felirat volt a színpaddekoráció. Először do­bok és gitárok szólaltak meg, a chilei nép igazságát hirdető poly­beat dalokat énekelték a rész­vevők, majd ütemes taps kísére­tében jelszavaktól zengett az if­júsági nagygyűlés színhelye, a művelődési központ nagyterme. „Együtt vívjuk ezt a harcot, győzni fog a nép!” — énekelték a diákok a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical „Ringasd el magad” szö­vegrészére. A chilei nép szeptember 11-i­­ tragédiája óta senki sem akar­ja elringatni magát! A nagygyűlés hét órakor kezd­­­dődött. A résztvevők forrón üd­vözölték Juan Contrerast, a chi­lei kommunistát, aki nyomban beszélni kezdett: — Nagyon boldog vagyok, hogy láthatom az Önök őszinte lelkesedését és együttérzésén Emlékeztetnek a­ chilei fiatalok­­ra, akik ugyanilyen vidámak, zajosak és szenvedélyesek, de most a fasizmus elleni küzde­lemmel vannak elfoglal­va. Ők kapcsolódtak be először a harcba, s kö­­zülük sokan drágán, éle­tükkel fizettek a fasizmus sö­tét erőivel szemben. Meglepe­téssel szemükben haltak meg egy jobb jövőért, ahol nem lé­tezik háború, békében lehet dol­gozni és nemes lélekkel lehet szeretni — mondotta, majd így folytatta: — Ez a fasiszta puccs nemzetközi cselszövés volt a vi­lág szabad népei ellen. Ezen a szeptember 11-én nemcsak a kormány ellen támadtak, hanem országunk tengerpartjaival szemben is felsorakoztak az im­perialista flották, bolíviai ha­tárunkon zsoldos hadsereg állott készen azért, hogy ha a fasisz­ta tábornokok terve nem sike­rül, akkor ők támadnak a chilei népre. Ezt a konspirációt az amerikai imperializmus vezető monopóliumai szervezték. A ha­zaáruló fasiszta tisztek ártatlan chileiek ezreit gyilkolják, raké­tatámadást intéznek nagy mun­kásnegyedek ellen és mindeze­ket közvetítik a televízióban, hogy megfélemlítsék a még élő­ket. Önök Európában azzal segít­hetnek nekünk, hogy felemelik szavukat és követelik velünk együtt a chilei nép demokra­tikus jogainak visszaállítását. El kell szigetelnünk a fasizmust, mert tovább terjedhet ez a ve­szedelmes betegség! — fejezte be Contreras professzor. A nagygyűlés résztvevői lelkes „Vesszen a junta!” — kiáltá­sokkal viszonozták szavait, majd Petrovszki István, a nagygyűlés szónoka lépett a mikrofonhoz: — Nagyszerű tudni azt, hogy Magyarországon a diákok, a fiatalok elemi erővel háborod­tak fel, amikor megtudták, hogy­­ a fasiszták fegyverrel támadtak­­ egy védtelen népre, hogy meg­­gyilkolták e nép elnökét. A leg­­fasisztább eszközökkel döntöt­­ték meg a chilei nép kormá­­ nyát, azt a kormányt, amely a latin-amerikai szabadság égő fáklyája volt. Az elmúlt egy hónap alatt­­ Chilében több mint ötezer árt­­­tatlan embert gyilkoltak meg. Jó tudni, hogy a magyar nép is fennhangon követeli Chile­­ alkotmányos rendjének vissza-­­­állítását, és hogy ezt teszi a világ valamennyi haladó gon­­­­dolkodású embere. Az országok , többsége nem ismeri el a fa­­s­­iszta juntát, megszakította vele diplomáciai kapcsolatait. Nem­csak a kommunisták, a szocia­lista államok, hanem a világ minden becsületes népe. Békés fiataljai most 15 ezer kilomé­terről hasonlóan kiáltanak. Biz­tosak vagyunk abban, hogy oda­ hajlik e kiáltás, hiszen sok pél­­­­da volt már arra, hogy a világ­­ haladó erőinek követelése fér­­kezte meg a fenevadakat. Ezek a hangok összegződnek a legkü­lönbözőbb földrészek hangjai­val és óriási orkánná erősödnek,­­ ami az emberiség egyhangú til­­t­­akozása lesz a népirtók ellen , és e tiltakozás által ismét láng­­r­a gyűl majd Latin-Amerikában a szabadság fáklyája. A fesztiválok őszinte hangját idéző nagygyűlés résztvevői a város ifjúkommunistái nevében tiltakozó táviratot küldték a chilei junta címére. , Réthy István Kádár János fogadta az Iraki Kommunista Párt főtitkárát Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Aziz Mohamedet, az Iraki Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkárát. Az elvtársi légkörben, a teljes egyetértés szellemében lefolyt találkozón véleménycserére került sor a nemzetközi helyzetről és a­­ két párt kapcsolatairól. A ta­lálkozón részt vett Pullai Ár-r­pád, a Központi Bizottság tit­kára. (MTI) Három érdekes előadás hangzott el Békéscsabán a műszaki gazdasági napok keretében A Magyar Kereskedelmi Ka-­­ mara és az MTSZ köz­reműködé-­­­sével, hétfőn október 8-án cseh­szlovák gazdasági és műszaki napok kezdődtek Budapesten, a Technika Házéban. A most har­­madíziben megrendezett egyhe­tes eseménysorozaton 26 előadás szerepelt a programtervezetben, amely szerint a csehszlovák mér­nökök Budapesten kívül négy vidéki városban: Győrött, Mis-­­­kolcon Békéscsabán és Pécsett is tájékoztatták a magyar szak­embereket a csehszlovák mű­szaki, technikai, tudományos eredményekről. A csehszlovák műszaki és­­ gazdasági napok keretében a­­ békéscsabai előadások tegnap, október 12-én délután hangzot­tak el. Az érdeklődők ez alka­lommal három érdekes előadást hallhattak. Jiri Dolejs technikus, a Warnsdorf­ Szerszámgépgyár osztályvezetője, „Vízszintes fú­ró-, maróművek”, Vladimir Du­nes, a Blanskx Gépgyáraik Keres­kedelmi, Műszaki Szolgáltatásá­nak vezetője „Csehszlovák cso­magológépek” valamint Zde­­nek Zdenik mérnök, a MEZ N.V. fejlesztési osztályvezetője „Az automatizálás és szabályo­zás újdonságai­t léptető moto­rok” címmel tartott előadást, a Technika Házában. »M«8S8B9eeB*)M«tSB1aiBiM9#BSiSBBaSSSSB18**«MS«*B­SS9seS*B8aaaaB8SBS8eSSBS8»BBBSBaf38B«» IBBSBBSBBBBBBtSBBBBBBBBBBBBBIBBBBBBSBiSSBBBBBS Építi si drávai híd A drávaszabolcsi híd építésénél a jugoszláv oldalon 40 méter magas kábelhíd segítségével már beemelték a kész pillérekre az­lső 11 méter hosszú vasszerkezeteket. A híd teljes hossza 316 és fél méter lesz. A magyar oldalon már kibontakozik a jugoszláv—magyar közös határállomás (MTI Fotó: Éri János KS) Mit rendel a kereskedelem? A könnyűipar és a kereske­delem szaknyelvében a speci­fikáció: az évszakonként rend­szeresen megtartott börze, ahol eldöntik, hogy az ipar által ajánlott cipők, ruhák, kabátok közül mit és mennyit rendel a kereskedelem. Azt is mondhat­nánk tehát, hogy a specifiká­ción dől el: mlyen lesz a di­vat? Nem egészen. A specifi­káción ugyanis gyakran még az sem derül ki, mit tartanak divatosnak a gyárak és a ke­reskedelem felelős megbízottai. A specifikáción, a börzén ki­alakult helyzet azonban nem­csak divatügy. Ezt mi sem bi­zonyítja jobban, mint az üz­letekben gyakran elfekvő és el­adhatatlanná váló divatja múlt holmik mennyisége. Érdemes végignézni például a Bizomá­nyi Áruház Vállalatnak átadott ruházati cikkeket: egyre több közöttük az olyan hibátlan, drága holmi, amit csak azért kell mélyen áron alul­­adni, mert az ipar lemaradt a di­vattal való versenyfutásban. Ráadásul kiderül, hogy még ilyen ráfizetéses áron sem könnyű vevőt találni ezekre a feltűnő ruhákra, különleges — például hegyes orrú — cipőkre, mert akik olcsón akarnak vá­sárolni, azok ilyeneket nem viselnek. A divatos árukból viszont szinte krónikus a hiány, vagy legalábbis ritka, hogy minden méretet megtaláljon a vevő. Elmúlott már az az idő, ami­kor az ódivatú áruk számára biztos piacot jelentett a vidék. Egyre kevesebb az olyan vevő, aki csak azért vesz meg vala­mit, mert olcsó. Napjainkban aligha létezik olyan „isten háta­­mögötti” hely, ahol mindent rá lehet „sózni” a vevőre, és na­gyon elvétve akad olyan nem­törődöm vásárló, akinek mind­egy, hogy milyen cipőt hord, vagy milyen ruhát vesz fel. Miért gyárt akkor az ipar eleve „elfekvésre” ítélt árut? Miért rendeli meg a kereske­delem a specifikáción azt, ami­ről még a laikus, azaz az íz­lésesen, divatosan öltözködni vágyó vevő is látja: eladha­tatlan ? Anélkül, hogy vállalkozhat­nánk e kérdések eldöntésére, hadd hozakodjunk elő néhány ténnyel, amelyek ismeretében és hangos kimondása után — hiszen a szakemberek egy ré­sze is tudja ezt — javítani le­hetne a helyzeten. Először is gyorsítani kellene az információszerzést, hogy el­érjük: a divatcikkeket gyártó ipar ne ak­kor figyeljen fel az anyag-, a szín-, a fazonváltá­sokra, amikor az már bekö­vetkezett. Hogy a fővárosi és a vidéki gyárak az eddigieknél gyorsabb csatornákon keresztül szerezzék be a divatra vonat­kozó információikat. A vidéki kereskedelmi vál­lalatoknál is szükség van a gyorsabb piackutatásra. Ilyen vonatkozásban még az sem árt, ha nem „hisznek” a fővárosi szakembereknek. Amióta egy­re gyorsul a divat változásá­nak tempója, számtalanszor bebizonyosodott, hogy a vidéki cipő- és ruházati kereskedel­met is meglepetés­­éri. Végül — visszatérve közvet­lenül a specifikációhoz — né­mileg az is magyarázza a ki­alakult helyzetet, hogy ezeken a kereslet-kínálat találkozókon a kereskedelem képviselői között alig akad fiatal szakember. Ez persze nem elsősorban generá­­ciós kérdés, de tény, hogy di­vatosan öltözködni különös­képpen a fiatalok igénye. Két­séges, hogy ezt az igényt meny­nyire tudják követni és kielé­gíteni a rutinos, de óvatos idő­sebb kereskedelmi szakembe­rek. Ez a feltételezés nemcsak életkorra, sokkal inkább a szemléletmódra és a munka­­módszerek tempójára vonatko­zik. Mert a divat vizsgáján a kereskedelem „tanárai” is el­bukhatnak. P. M.

Next