Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-23 / 248. szám

mi OKTOBER 13., SZERDA Aia M­mm Emberileg alkalmas-e? Levél érkezett na. üzemrész roemölkéhez: kéri az új válla­lat a hajdani munkáltatót, mon­dám® véleményt, alkalmas-e volt munkatársuk művezetőnek. „Nocsak” ■— gondolná az em­ber —, „régen rossz, ha közel egy év alatt nem jöttek rá, megfelel-e vagy sem, ebben a munkakörben megállná-e a he­lyét vagy sem”. Csakhogy a kérdezés oka en­nél összetettebb. Az illető szak­adásáról meggyőződtek, a „pa­pírok”, amelyek a végzettséget igazolják, ugyancsak megvan­nak. Ami miatt jogos a kérdése­m, nem kisebb, mint: emberileg alkalmas-e az illető arra, hogy beosztottait igazgassa. Hosszú évekig dolgozott együtt a mérnök és a hajdani brigád­­­vezető, s ment magyar ember­nél a kapcsolatok jellemzője. tegyük hát hozzá: be-bekaptak egy féldecit néha együtt, és ver­tték a kártyát egy-egy szombat délután. Közelebb viszi-e az embert a barátkozás a másik megismeréséhez, meg hát ho­gyan mondjon véleményt csak Úgy a másikról? M­ilyen gon­dolatok foglalkoztatták a meg­kérdezettet Nem kitérni akart a felelősségteljes felelet elől, el­lenkezőleg: önmaga vizsgálatá­val mérlegelte a lehetséges vá­laszokat Van-e emberiormánk, mivel is állapítsuk meg, hogy a ve­zető — „legkisebbtől” egészen a „legmagasabb szintig” — a szaktudás, az elkötelezettség mellett alkalmas-e — miképp ezt a párt káderpolitikai irány­elvei is meghatározólag egység­be foglalják — a vezetésre? Ez utóbbi feltétel egyik alapkérdé­se: a kapcsolatteremtés készsé­ge. Az, hogy munkatársai érez­zék: a vezető egyben együttér­ző és cselekvő ember is. Nem sorjázzuk mi ezt afféle háziáldásban, az „elvárásokat” mindenki sorolhatja kapásból. Ugyan ki tudná, milyen főnököt szeretne, milyen emberi jótulaj­donságok kellenek ahhoz, hogy a szalag mellett vagy a szere­lésen vagy más munkahelyen a jókedv és a biztonságérzés ne legyen hiánycikk? Például, ha van olyan munkát kaptam a művezetőtől, ami nehezebb és kimerítőbb, az csak azért van, mert rám akarta bízni a ké­nyesebb feladatot, nem pedig „kitolt velem”. Ugyanaz a fel­adat lehet a bizalom jele — s ilyenkor mennyivel könnyebb a munka —, meg lehet „így jártasd a szád legközelebb!” cím­­­mű figyelmeztetés is. Boldog­­ ember, aki most felsóhajt: ez utóbbi az ő munkahelyén nem fordul elő! Kevésnek adatik meg, hogy feltalálja a spanyol viaszt. Igen sok a nem mutatós, soha babért nem hozó feladat, de ezeket a nem hősies, nem látványos ap­rómunkákat is el kell valaki­nek végezni, hibátlanul. Jól dol­gozni pedig csak az tud, aki drdennnel dolgozik. A művezető — vagy a reszortfelelős, a bri­gádvezető vagy a műhelyfőnök, a mérnök és minden más ki­sebb és magasabb beosztású ve­zető — dolgoztat, őt is dolgoz­tatják — ne berzenkedjünk et­től a szótól, így van: a munka­­folyamatok lánca alakul így. De csikorog a lánc, ha az ösz­­szekötő szemek nem­ olajozottan kapcsolódnak, ha az egyik „láncszem”, nem becsüli a mási­kat. És de sok olyan lánc van, ahol egy-egy szemet külön kel­lene ügyelni: miért csikorog ép­pen nála, miatta a körülötte levő többi láncszem? Attól tartok, a kisebb és ma­gasabb beosztású vezetők kö­zül sokan úgy vélik: modoruk­kal nincs megelégedve a munkatársi kollektíva, s vala­hogy erről olyan egyszerű gú­nyosan szólni, s ezzel az ügy el is intézhető. Igen, sok ember van, akinek „arany a szíve”, de ez sosem olyankor jut az eszük­be, amikor bőszülten veri az asztalt. Mégis, súlyosabbnak ér­zem, hogy nem tudjuk „kérem”­­mel kezdeni, „köszönöm”~mel befejezni még azt a mondatot sem, amikor kérünk, hát maég ha feladatot ,„asztunk” vagy el­lenőrzünk. Nem az illemtan óráról hiá­nyoztunk, dehogy! Több ez an­nál: vannak szituációk, amikor csak magunkat tekintjük fon­tosnak, a másikat még tán em­berszámba se igen vesszük! De sok mindent megkapnánk pedig a mosoly és a kedves szó valu­táért! De ezt is mintha kiuta­lásra kapnánk, olyan takaréko­sak vagyunk vele. Ami vissza­taszító és kiábrándító —a go­rombáskodás üzletben, buszon —, százszor súlyosabb és meg­engedhetetlen munkahelyen. Annyi, de annyi még a mun­kánk, micsoda feladatok várnak még ránk, s ugyanakkor de sok munkahelyen képtelenség nyu­godtan, elmélyülten dolgozni, mert megrontja a légkört az értetlen bánásmód vagy a meg nem fékezett áskálód­ás, csen­des fojtogatás. Kérdezze hát valaki, miért olyan fontos, a párt által hangsúlyozott, de egész közösségünkre kisugárzó­­ hatású a káderpolitikai irány -­­ elvekben hangsúlyozott vezetői — és ezen belül az emberi­ al­kalmasság követelmény! Csak vegyük komolyan, értsük igen szigorúan, hogy aki emberség­ben nem két lábon, biztosa­n áll, jó vezető nem lehet. Azt kérdezem én az üzem­rész mérnökétől: mielőtt elkül­di a véleményt, a választ volt munkatársáról, megkérdezi-e a vele együtt dolgozott embere­ket? És, ha elképzeli, hogy az ő főnöke válna belőle, nyugod­t szívvel javasolná-e kinevezését? Ha igent tud mondani, annál jobb. De legyen szigorú! A gé­pek karbantartásán például el­engedhetetlen, a szakértelem szigorúan megkövetelendő , de kevésbé fontos-e, hogy a dolgo­zó emberek kedvét, közérzetét „karbantartsuk” ? Szőke Mária. laaeaaaaaaaaaaaaai filág proletárjai,V XXIX ÉVFOLYAM, 248. SZÁM Vasárnap is szedték a cukorrépát Békés és Csongrád megyében 2340 tonna nyersanyagot szállítottak a Mezőhegyesi Cukorgyár átvételi állomásaira A Mezőhegyesi Cukorgyár körzetében vasárnap a rend­kívüli időjárás ellenére is megfeszített munkával folyt a cukorrépa szedése és át­adása — tájékoztatta szer­kesztőségünket dr. Vitay Já­nos, a gyár termeltetési osztá­lyának vezetője. E napon 2340 tonna cukorrépát szál­lítottak a gazdaságok az át­vételi állomásokra. A Csong­rád megyei átvételi helyekre 920 tonna, a Békés megyei át­vételi helyekre 1420 tonna érkezett be. Csongrád megyében a szék­­kutasi Új Élet Tsz kombáj­­nosai és szállító szocialista brigádja megfeszített munká­val biztosította 450 tonna ré­pa átadását. Nagy segítséget nyújtott a két önjáró szovjet kombájn üzemelése, melyek­­a felázott talajon is jó ered­ményt értek el Hasonlóan kimagasló a Hódmezővásár­helyi Állami Gazdaság va­sárnapi eredménye is, mely­nek során 190 tonna répa átadását biztosították a No­vember 7., a Március 15. és a Zrínyi Szocialista Brigád tagjai. A csanádpalotai Ha­ladás és a Törekvés Terme­lőszövetkezetben kézzel és géppel takarították be a ter­mést. A Mezőhegyesi Állami Gaz­daság répaszedése és átadása is kimagasló volt. A gazdaság 520 tonna répát adott át, ami­ben a kombájnos és szállító­­járműves szocialista brigád megfeszített munkája tükrö­ződik. A Bánkúti Állami Gaz­daság is hasonló nagyobb mennyiség, mintegy 250 ton­na répa átadásával segítette a cukorgyár nyersanyagellá­tását. A dombegyházi Petőfi Tsz a hazai betakarító gépek­kel 170 tonna répa átadását biztosította. A cukorgyár körzetében va­sárnap mintegy 300 gazdasági és Volán gépkocsi fuvarozta a nyersanyagot. A felázott talaj miatt mindkét megye több gazdaságában folytatják a répa kézi szedését a Volán és közületi gépjárművek igénybevétele mellett. A cukorgyár külső állomá­sain nyújtott műszakban ve­szik át az érkező cukorrépát, a gyártelepen pedig éjjel-nap­pal fogadják a répaszállítmá­nyokat. Szüretelő katonák Október 19-én és 20-án néphadseregünk békéscsabai alakulata mezőgazdasági munkán volt. Újkígyóson, az Aranykalász Tsz szőlőskertjében dolgoztak. Szombaton 60, vasárnap pedig 93 má­zsa sárfehér, mézédes szőlőt szüreteltek. Ezzel a pincében 200 hektoliterre növekedett a must (Fotó: Gál) &­ MILYEN A KÍNÁLAT A RUHÁZATI CIKKEKBŐL? (3. Oldal) ( TÁRGYALÓTEREMBŐL CL oldal) Magyar-bolgár szövetkezeti áruválaszték-csere A HUNG­AR­OCOOP-nál a na­pokban írták alá az 1975. évre szóló magyar—bolgár szövetke­zeti választékcsere megállapo­dást Eszerint egymillió rubel értékű bolgár női és férfi kon­fekció-cikkek, méteráruk, élel­miszerek, borok, különleges étel­ízesítők, továbbá Rekord sző­­nyegseprő, Akard típusú lemez­játszós rádió és egyéb iparcik­kek érkeznek jövőre Magyaror­szágra. A választékcserében részt vevő, ugyancsak egymillió rubel értékű, magyar árucikk közül kiemelkedik a tízezer ab­­lakveratillátor, s a bolgár fo­gyasztók körében már ismert jó minőségű függönyök, cipők, kozmetikai szerek. (MTI) Újabb áradás a Fehér- és Fekete-Körösön Hétfőn a Körösök romániai vízgyűjtő területén jelentős csapadék hullott. Ennek kö­vetkeztében újabb árhullá­mok indultak el a Fekete- és Fehér-Körösön. Az előrejelzé­sek szerint a Fekete-Körös anti­vízmércéjénél ma, szer­dán 600 centiméterrel tetőzik­­a Fekete-Körös. Emiatt újra el kell rendelni a másodfokú árvízkészenlétet. Az esőzések következtében a Fehér-Körö­sön is áradás indult meg. Harmadfokú készültség van továbbra is a régi lokalizáló töltésen. Jelenleg is félszázan figyelik, őrzik a nyolc kilo­méternyi szakaszt. Az elmúlt napokban a víz 17 centimétert apadt. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság malomfoki és sitkai szivattyútelepén folya­­­matosan engedik vissza a Kö­rösbe a vizet. Nem javult, sőt romlott a belvízi helyzet. A hétfői eső­zések következtében­­ a me­gyében több mint 20 millimé­ter csapadék hullott — 2152 hektárt borít a belvíz. Dol­goznak a belvízátemelő szi­vattyúk is. Másodpercenként 50 köbméter vizet továbbíta­nak a befogadó Körösökbe. A várható árhullám miatt a sarkadi szakaszmérnökség felhívja az érintett mezőgaz­dasági üzemek vezetőinek fi­gyelmét, hogy a régi és az új lokalizáló töltés közötti terü­letet minél előbb szabadítsák meg, szállítsák el a termést. Konferencia az író­szövetségben A békés egymás mellett élés új szakaszában jelentkező ideo­lógiai és esztétikai kérdésekről, s a velük kapcsolatos alkotói problémákról kezdődött tanács­kozás kedden az írószövetség­ben. Az eszmecserén részt vevő magyar delegáció vezetője Do­­bozy Imre Kossuth-díjas író, az írószövetség főtitkára — aki egyébként megnyitotta a tanács­kozást —, a szovjet delegáció vezetője Sz. V. Szartakov, a Szovjet írószövetség titkára. A kétnapos kerekasztal-komferen­­cián a részvevő írók, kritikusok elsősorban azt vizsgálják majd, hogy milyen gyakorlati követ­kezményekkel jár az irodalmá­rok és kritikusok számára a­­ „békés egymás mellett élés új­­ szakasza”. A konferencia vita­­­­indító előadását Szabolcsi Mik­­­­­ót akadémikus tartotta. (MTI)

Next