Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-01 / 51. szám
A várospolitikai és fórumai Plakátok hirdetik, hangszórók harsogják. Jöjjön, mondja el, milyen legyen városunk 10—15 év múlva, hova kell óvodát, s bölcsődét építeni! Ön szerint mi az előbbrevaló — mozi vagy étterem? Az első pillanatban meghökkentőek a hallott mondatok, az ember önmagától kérdi: Hogy jövök én ahhoz, hogy. 1. / Mi közöm a távlati fejlesztéshez, hiszen nem értek én ezekhez a dolgokhoz. Pedig e felhívás nem utópia, hanem a nyílt várospolitika fontos része, már még csakelvétve gyakorolt oldala. Előfordult már, hogy egyegy város, község vezetői még a távlati fejlesztési tervek végleges jóváhagyása előtt bemutatták rajzokon, maketteken a jövőt. Kicsinyített toronyházak, üzletek, széles utak mutatták az érdeklődőknek — ilyen lesz 15—20 év múlva az a hely, ahol most élünk. Ezeknek a távlatoknak azonban csupán egy céljuk volt: megismertetni a lakosságot az elképzelt jövővel. És ez ma már kevés. Látni, beleszólni kell a tervekbe, elképzelésekbe. Mint ahogy a kongresszusi irányelvek is fogalmaznak: „A tanácsok — amelyekben a nép által választott képviselők az állampolgárok nevében és érdekében dolgoznak — nyújtsanak a lakosságnak az eddiginél nagyobb lehetőséget az ■érdemi beleszólásra és ellenőrzésre Szükséges, hogy a dolgozó tömegek a politikai közélet, valamint az államélet minden területén és szintjén nagyobb arányban, hatékonyabban kapcsolódhassanak be az ügyek intézésébe.” Nyílt várospolitika. Ez a kifejezés fedi azt, amit az irányelveik szorgalmaznak. Azt, hogy az „utcáról jövő” ember is elmondhassa a véleményét a fejlesztés terveiről, javaslatot tehessen akár szakembereknek is: véleménye szerint hol, mire lenne a legnagyobb szükség. Különösen fontos a nyílt várospolitika ebben az időszakban, amikor a helyi tanácsok, szakemberek a következő ötéves tervet készítik elő. Ne szégyelljük kimondani: jó néhány olyan terv készült az elmúlt években, amelyekről kiderült, hogy nem a legjobbak. Hány kudarctól kímélhették meg, magukat a helyi vezetők, ha a végleges döntés előtt a lakosság, a széles nyilvánosság segítségét kérik: gyertek, segítsetek, tervezzük együtt — több szem többet lát. Az irányelvek a nyár várospolitikai formáját, kereteit is meghatározzák. „A népfront avassa közüggyé legfontosabb céljainkat... Aktivitásával, javaslataival, bírálatával járuljon hozzá az állami szervek és a lakosság kapcsolatának erősítéséhez, a város- és községpolitikai tervek kimunkálásához és megvalósításához,... a tanácsok feladatainak jobb ellátásához. Az alakuló, formálódó várospolitika egy érdekes példáját is bemutathatjuk. A Hazafias Népfront csepeli bizottsága olyan fórumokat teremtett, ahol minden érdeklődőnek beszámoltak a következő évek fejlesztési tervéről, elmondták elképzeléseiket a tervezők, vezetők. Kérték, hogy mindenki mondja el, miként látja legjobban a jövő útját, mit tart a megvalósítandó feladatok közül a legfontosabbnak? Választ vártak a több alkalommal is megrendezett fórumokon az üzemi munkásoktól, pedagó gusoktól, háziasszonyoktól, idősektől és fiataloktól. És mindezt akkor, amikor a városrész fejlesztési tervei még nem készültek el, még nem döntöttek véglegesen az illetékesek. Nyilvánvaló, hogy elhangzanak a fórumokon megvalósíthatatlan javaslatok, maximalista igények is, de az oda nem illőt félre lehet tenni és csak a fontosat és ésszerűt kell felhasználni. A fórum résztvevői jó ismerői lakóhelyüknek, ők tudják legjobban, hogy mire lenne leginkább szükség. A fórumok összegezéseként pedig a helyi tervezők, építészek, városrendezési szakemberek, a tanácsi, társadalmi vezetők dönthetnek a javaslatok sorsáról, így épülnek majd óvodák, iskolák, üzletek, szociális létesítmények, utak és szórakozó-helyek. A nyílt várospolitikai fórumok, tanácskozások politikai haszna is nagy. A vezetők számíthatnak az itt élők véleményére, közéleti szereplésüket közös cél érdekében használhatják fel. 1 m: 6 Ülést tartoit az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. számú új törvényerejű rendeletet. Az új rendelkezések értelmében a földben, a vizek medrében vagy másból rejlő, illetőleg az onnan előkerülő muzeális vagy műemléki értékű tárgyak, nemzeti kincsek az állam tulajdonát képezik, így az állami szocialista tulajdont megillető védelemben részesülnek. Az ásatásokon kívül az építkezéseknél, földmunkáknál stb. feltárt muzeális értékeket a helyi tanácsnál be kell jelenteni. A muzeális érték felfedezője és bejelentője a tárgy jelentőségétől és értékétől függően elismerésben részesül. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és választott meg, valamint egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) FRISS SZELEK BANKOTOK (3. oldal) HARMINC ÉV A KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATÁBAN (5. oldal) HETI RÁDIÓTV-MŰSOR (6. oldal) MRL Kedvezmények a kistermelőknek Tájékoztató a sertéshágó termelésről A sertéshús-termelés helyze- téről és a fejlesztésre hozott új intézkedésekről tájékoztatta pénteken a MÉM-ben az újságírókat Váncsa Jenő miniszterhelyettes. Elmondotta, hogy az elmúlt évben minden eddiginél többet, összesen egymillió tonnányi sertéshúst „termeltek” az országban. A központi felvásárlás több mint hatmillió sertést vett át, a kistermelők pedig további 3 millió sertést hizlaltak meg. A sertéshús több mint 60 százalékát 1973-ban a kisüzemiek — a háztáji és kisegítő gazdaságaik és egyéb hizlalók — adták, tavaly 57 százalékos arányban részesültek az összes forgalomból, ezek szerint meghatározó szerepük van a sertéshús-termelésben, és így lesz ez a következő években is. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a háztáji gazdálkodók és kistenyésztők kínálatára hosszú távon is szükség van, a nagyüzemi termelés ugyanis nem fejlődik olyan mértékben, hogy egymaga ki tudja elégíteni az egyre növekvő hazai sertéshúsigényeket. 1974-ben csökkent a kistermelők tenyésztési kedve. A háztájiból és a kisegítő gazdaságok állományából 60—80 ezer koca „hiányzik” s ennek ellensúlyozására egész sor intézkedést hoztak. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt módosította a tavaly novemberben meghirdetett vemhes kocasüldő-értékesítési akció feltételeit, előnyösebb feltételeket teremtettek az akció sikeréhez. A kistermelők egyebek között garanciát kapnak takarmányok vásárlására. A nagyüzemek felkészülnek arra, hogy 50 ezer vemhes kocasüldőt bocsátanak a háztáji és kisegítő gazdaságok rendelkezésére, az állatokat előnyös feltételek mellett vehetik át a kistenyésztők A sajtótájékoztatón a Pénzügyminisztérium képviselője elmondotta, hogy a fennálló adózási jogszabályokat nem változtatják meg, minden ezzel kapcsolatos híresztelés alaptalan. Egyszerűbbé tették a tiszta jövedelem alapján adózó paraszti gazdaságok elszámoltatását; a rendelet — ugyanúgy mint eddig — a költségek 40 százalékának elszámolását mindenki számára biztosítja. Az efölötti kiadásokat korábban különféle igazolásokkal kellett bizonyítani. A fölösleges utánjárás elkerülésére figyelembe vették azt hogy az állattartásnál a költségtényezők rendkívül differenciáltak, ezért olyan utasítást adtak a tanácsi szakigazgatási szerveknek, hogy az állattartók esetében a 40 százalékot meghaladó kiadást a megyei tanács-vb mezőgazdasági osztálya, illetőleg az általa kijelölt szerv (állattenyésztési felügyelőség) szakvéleménye alapján külön igazolás nélkül is elfogadhatják. (MTI) Öj Megye 48 szavalója Békéscsabán Ma ©sí© a televízió közvetíti a Józs©f Attila szavalóverseny területi döntőjét Tegnap, pénteken délelőtt a békéscsabaiVárosi Tanács dísztermében Babák György, a tanács elnökhelyettese nyitotta meg a József Attila országos szavalóverseny területi döntőjének kétnapos eseménysorozatát. Rövid beszédében először üdvözölte Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok és Békés megye 48 fiatal szavalóját és a zsűritő elnökét, Simon István költőt és tagjait, Dorogi Zsigmondot, a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetőjét, Debreczeni Tibort, a Népművelési Intézet osztályvezetőjét, Hárs Györgyöt, a Magyar Televízió ifjúsági osztályának szerkesztőjét és Éless Bélát, a Népművelési Intézet munkatársát. Babák György beszédében emlékezett a hetven éve született költőre, a szocialista magyar líra megteremtőjére, akinek hite, lobogása hétköznapjaink alkotó munkájában, a haladásban él tovább. József Attila verseivel, az ő nyomdokában járó mai magyar költők alkotásaival beszélnek erről a verseny részvevői, az öt megye fiataljai. A megnyitó után a 48 fiatal csapatok tagjai és egyéni versenyzők — először egy általuk választott verset mondtak el a zsűri és a szép számú közönség előtt, majd a zsűri által kijelölt költemények következtek. A pénteki napon válogatták ki a versenyzők közül azt a nyolc fiatalt, akik ma este a televízió és a rádió nyilvánossága előtt is szerepelnek. Csontea nyura, Szentesről siksieli a területi döntőre. Pilinszky A Szencis fogoly című vasári navalla a csongrádi versenyük )