Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TALMÁCS LAPJA 1976. DECEMBER 1., SZERDA Ara: 80 fillér Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések és az 1977. évi terv és állami költségvetés irányelveinek megvita­tását valamint az egyéb soron levő kérdések tárgyalását ja­vasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) IFJÚ EMBEREK DOLGA Ha majd évszázad múlva írja történésztőll a szocialista jöven­dőért harcba induló első szabad magyar esztendők históriáját, szólni kell a népi­­kollégistákról is. Ha forrásanyag után kutat a búvárkodó, kezébe akadhat a Bolyai Természettudományi Kol­légium egyik vezetőségi ülésének félévzáró jegyzőkönyve is. Ol­vassa majd a kései utód, hogy a diákvezetőség napirendi javas­latát Pál Lénárd, a beszámolót meg Szekér Gyula mondta el, s nyilván gondos szorgalommal jegyzi cédulára — hogy a név­mutató-összeállítás idején majd könnyebben boldoguljon —, mi­ként haladt tudományos pályán, közéletben a következő évtize­dekben a későbbi Kossuth-díjas akadémikus, meg a vegyészmér­nökből lett kormány­ elnökhe­lyettes. Ha a NÉKOSZ-történet ma még csak részleteiben meg­írott lapjai elkészülnek, nyilván világossá válik, miért írhatta 1948-ban Lukács György: „Sem­­­mi kétség: a népi kollégiumi moz­galom létrejötte és felfejlődése demokráciánk egyik legnagyobb tette a kultúra megújítása te­rén.'’ Két nevet említettünk az előbb. Bárki­­megkeresheti a ,,Ki kicsoda?” életrajzi lexikonban a nevek mögött felsorakozó szűk­szavú, mégis sokat mondó adat­sort,. Kereshet harmadik, tizedik, ötvenedik­­hasonló pályaképet is, egy egész nemzedék java fiatal­ját nevelte, indította el — akár­csak az idézett kettőt — nép, ország, szélesebb közösség, szo­cialista holnap szolgálatára a népi kollégiumok mozgalma. Ká­dár János, a József Attila Kollé­gium egykori pártfogótestületi elnöke mondta: ,.A népi kollé­giumok megalapítása fontos po­litikai tett volt, miért tömörítet­te azokat a munkás- és paraszt­­f­atalokat, akikre a néphatalom támaszkodni kívánt.” A kollégiumi mozgalom gon­dolata még a felszabadulás előtt megszületett és gyökeret vert; első hívei már akkor megtalál­ták a jó utat, a haladás, a bal­oldali egység, majd az antifasisz­ta harc útját. Éppen a minap szólalt meg a „Századunk” egyik részletében a képernyőn — fáj­dalom, már élete egyik utolsó megnyilvánulásaként —a kollé­gista kezdet egyik tevékeny em­bere, Sipos Gyula, a költő. Az a Sipos Gyula, aki egyetemi hall­gatóként, Győrffy-kollégistaként 1941. nagy antifasiszta megmoz­dulásán, a Kossuth-mauzóleum előtti tüntetésnél az egyetemi ifjúság koszorúját vitte Az ő kortársai, elvtársai, barátai vol­tak nem sokkal később az ellen­állás hű harcosai, a felszabadu­lás után a születő népi hatalom első mindeneset a munkásmoz­galom régi harcosainak oldalán, a földosztók és új igazságok bá­tor hirdetői, a mély illegalitás­ból a szabadság napfényére lépő kommunisták pártjának hűséges katonái. S egyúttal: az utánuk következő nemzedék népi kollé­giumi mozgalmának mentorai. Visszaemlékezések egyszerűsé­gükben is gyönyörű mondataiból ismerjük a „kollégiumfoglaló, honalapító” elsők tanuló és ok­tató-tanító házát; a legtöbbször üres, tört ablakú épületekben otthont és mindjárt közösséget is teremtő ifjú emberek igaz, őszinte hevületét. A fényes sze­lek fénylő tekintetű nemzedéke indult el a népi kollégiumok születésével 1946-ban és volt három éven át — igaz, ifjúi túl­zásokkal, hol szektás hibákkal, hol meg narodnyik balfogások­kal — a felszabadulás utáni if­júsági mozgalom egyik, lendüle­tes politikai munkát végző réte­ge. Néhány évvel később — amikor az 1949-ben feloszlatott NÉKOSZ munkáját először ér­tékelték reálisan — a párt poli­tikai bizottsága úgy beszélhetett a mozgalomról, mint amely egyes hibái ellenére is egészsé­ges hajtása volt a magyar kom­munista ifjúsági mozgalomnak, s amely pozitív szerepet játszott az új szocialista értelmiség neve­lésében. Évszázad múlva születő törté­nelemkönyv gondolatával kezd­tük az emlékezést — ám a je­len, a NÉKOSZ születésének harmincadik évfordulója mai szép szót, mai elismerést kíván azoknak a három évtizeddel ez­előtti kollégistáknak, akik közül szinte mindenki választott mun­katerülete fontos, számon tartott, embere lett. Akkoriban,­­három évtizede akadtak néhányan az idősebb nemzedékek fiaiból, akik „egy kicsit túlságosan is csak politikacentrikusnak” te­kintették a népi kollégisták min­dennapjait. egész tevékenysé­gükben csak ezt vették észre Azóta tudjuk — három évtized bizonyítja —, hogy érmen ez, a ha más politikai állásfoglalás vállalása szolgált javukra tudo­­mányos, szakmai munkájukban is. Bebizonyosodott: aki népi kol­légistaként azt vallotta, hogy világot megforgatni, megváltoz­tatni az ifjú ember dolga, s ez a politikai küzdelemben csak a kommunisták, a ha'ad­’s lobogó­ja alatt lehet — vallotta és vál­lalta: szakemberként is csak a szenvedőin és lendület viszi elő­re a kisebb közösséget és az egész társadalmat. G. M. XXXI. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 9 NÖVEKSZIK A FIATALOK SZEREPE, FELELŐSSÉGE (3. oldal) LÉTBIZONYTALANSÁG és létbiztonság (4. oldal) JÖHET A KÖVETKEZŐ (5. oldal) M­A: n . Ötvenegymillió forint támogatás a megyei szolgáltatás fejlesztésére Bankhitelre is van lehetőség Népgazdaságunk V. ötéves s tervében egyik fontos feladat így fogalmazódott meg: „Foly­tatni kell a fogyasztási szolgál­tatások fejlesztését. Elsősorban a háztartási munkát könnyítő szolgáltatási és lakáskarbantar­tási igények kielégítésével; kor­szerűsíteni a személyi szolgál­tatásokat; tovább javítani az elektromos háztartási készülé­kekkel és elektroakusztikai be­rendezésekkel kapcsolatos javí­tó szolgálatot, valamint a mo­torizáció fejlődésével összhang­ban karbantartási és javítási feladatok ellátását.” A kormány rendelkezései alapján a célkitűzések megva­lósításával jelentős szerepe van a tanácsnak. A Békés megyei Tanács részére­l a kormány 1980-ig ötvenegy­­millió forint szolgáltatásfej­lesztési alapot biztosított. Fel­­használására az V.­ ötéves terv első­ négy évében 10—10 mil­lió és 1980-ban 11 millió fo­rint jut. Ebből textiltisztító, lakáskar­bantartó kapacitás fejleszté­sére, személyi gépjárműjavítás bőví­tésére, gyorsjavító cipőszalonok és barkácsoló üzletek, műhelyek létesítésére 31 millió forint áll rendelkezésre. A további 30 millió a személyi szolgáltatás színvonalának emelését, a ga­ranciális bútorjavítást, az elekt­romos háztartási készülékek­nek, berendezéseknek javítását, és a megkezdett fejlesztések befejezését szolgálja A leglényegesebb, hogy a tá­mogatásra adott összeg a la­kossági igényeket kielégítő szolgáltatások fejlesztésére fordítható! A legutóbbi végrehajtó bizott­­­­sági ülés ennek figyelembevé­­telével döntött az összegek el­osztásáról, odaítéléséről A dön-­­­tésnél számításba vette a la­­­­kosság részére végzett építő­ipari szolgáltatási tevékenysé­get is. A támogatás összege cé­lozza a szolgáltató egységek, felvevőhelyek hálózatának bő­vítését, a területi elhelyezkedé­sek kedvezőbbé tételét. Szol­gálja a gépesítést, a vállalási idők csökkenésére irányuló cél­kitűzéseket, azt, hogy a támo­gatás címén odaítélt összeg va­lóban a fejlesztést segítse elő. Azonban lehetséges a fejlesztésnek még bővebb forrása is — ez pedig a bankhitel igénybevé­tele. Erre szinte korlátlan mód nyílik. Úgy fogalmazott a megyei tes­tület: célszerű lenne, ha a vál­lalatok a szolgáltatás fejleszté­séhez ezt is igényelnék. Ezzel még jobban bővíthetnék a szol­gáltatási kapacitást, a lakossá­gi ellátást. Dr. Mezőkovácsházán tanácskoztak a hagyományos sertéstartó­telepek vezetői A Békés megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség a me­gye két termelőszövetkezeti szövetségének közreműködé­sével egy hónappal ezelőtt a kondorosi Egyetértés Tsz­­ben rendezte meg a nagyüze­mi szakosított telepek veze­tőinek tanácskozását. Ezen a szakemberek értékelték a szakosított telepeknek a hús­­program végrehajtásában be­töltött szerepét, illetve meg­határozták az V. ötéves tervi feladatokat. A szakosított telepek veze­tőinek tanácskozását követő­en a rendező szervek tegnap­ra, november 30-ra hívták össze az eredmények és fel­adatok értékelésére, megbe­szélésére a hagyományos ser­téstartó telepek vezetőit. A Mezőkovácsházán megtartott tanácskozáson a mintegy 30 gazdaságot képviselő szak­embergárda megállapította, hogy a hagyományos telepek szerepe a húsprogram végre­hajtásában igen jelentős. Az előzetes számítások sze­rint a hagyományos telepek rekonstrukciója után 1977-től a jelenleginél mintegy 30—35 ezerrel több hízósertést bo­­csájtanak ki megyénkben a termelőszövetkezeti hagyo­mányos sertéstartó telepek. Ez a többlet 4 átlagos szako­sított telep termelésével egyenértékű. íVmWWWMWWMMWMWWWMMMWWWWMWWHWWmWWWtW­WMWWW Felújítják a millenniumi emlékművet A Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat szakemberei helyreállítják a budapesti millenniumi em­lékmű toronyszárnyait, kicserélik a hibás kődíszeket, felújítják a szoborcsoportokat. 1980 ra ismét teljes egészében pompázik a­. emlékmű (MTI Fotó : Várkonyi Péter — KS)

Next